A Budapest Környéki Törvényszék P.20727/2014/28. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §] Bíró: Sebestyén Andrea

Budapest Környéki Törvényszék

27.P.20.727/2014/28. szám

A Budapest Környéki Törvényszék mint elsőfokú bíróság a Karafiát Ügyvédi Iroda ügyintéző dr. Karafiát Katalin ügyvéd (1111 Budapest, Lágymányosi utca 4. I/8.) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a Ladányi és Schönek ügyvédi Iroda ügyintéző dr. Csemiczky Éva ügyvéd (1011 Budapest, Fő utca 40. II/2.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az alperesnek 190.500.- (egyszázkilencvenezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal felhívására fizessen meg 180.000.- (egyszáznyolcvanezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Budapest Környéki Törvényszéken előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a Pp. 235.§.-ában meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a Pp. 73/B. § (2) bekezdésében szabályozott eseteket, vagy ha az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, vagy csak a le nem rótt illeték megfizetésével, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ezekben az esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s :

A peres felek házastársak voltak. Házasságukból 2005. október 27. napján ... utónevű gyermekük született. A házastársi életközösséget 2009. áprilisában véglegesen megszakították. A peres felek házasságát a ... Bíróság 2011. szeptember 22. napján kelt és 2011. november 10. napján jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta. ... utónevű gyermeküket a jelen per alperese nevelésében és gondozásában helyezte el. Az apa és a gyermek kapcsolattartását akként szabályozta, hogy a jelen per felperese jogosult ... minden páros héten péntek délután az oktatási intézményből magával vinni, és köteles őt másnap délután 16 órára a felperes mindenkori lakóhelyére visszavinni. Jogosult minden héten a felek megállapodása szerinti egy hétköznapi napon - megállapodás hiányában páros héten hétfőn, páratlan héten szerdán - 13 órától aznap 18 óráig a gyermekkel a kapcsolatot tartani akként, hogy őt az oktatási intézményből elhozza és a felpereshez viszi vissza. Jogosult a felperes az időszakos kapcsolattartásra a tavaszi-, téli-, őszi- oktatási szünetek megállapodás szerinti felében a kezdő nap 9 órájától az utolsó nap 18 órájáig, karácsony, húsvét, pünkösd második napján reggel 9 órától 18 óráig; nyáron 4 hét időtartamban a minden évben május 31-ig kötendő megállapodásuknak megfelelően, annak hiányában 07.01. napjától 07.31. napjáig a kezdő nap 9 órájától az utolsó nap 18 órájáig. A gyermek átadás-átvételének helye a jelen per alperesének lakóhelye.

A bíróság a 2012. március 29. napján kelt és 2012. május 15. napján jogerőre emelkedett ....sz. számú kiegészítő ítéletével a .... sz. ítéletét azzal egészítette ki, hogy a peres felek a kapcsolattartás akadályáról egymást a kapcsolattartást megelőzően 48 órával - írásban vagy egyéb igazolható módon - értesíteni kötelesek. Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha a kapcsolattartásra kötelezett miatt marad el vagy a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Az elmaradt folyamatos hétvégi kapcsolattartást a következő páratlan héten azonos módon kell pótolni.

Az elmaradt időszakos nyári kapcsolattartás pótlása az adott évben a szünet/ügyelet második felében - annak első napjától - esedékes. Az egyéb iskolai/óvodai szünetekben/ügyeletben elmaradt kapcsolattartás pótlása a soron következő egyéb szünet/ügyelet első felében, a szünet első napjától esedékes.

A felperes 2009. őszén létesített élettársi kapcsolatot ..., az alperes korábbi munkáltatójával, akivel utóbb házasságot kötött. A felperes házastársának egy 22 és 19 éves gyermeke van. Az alperes időközben ugyancsak élettársi kapcsolatot létesített, jelenleg szüleinél külön lakrészben élnek.

A felperes előadása szerint 2014. februárjáig gyermekével a kapcsolattartások - bár félévente 1-2 alkalommal probléma merült fel, de a felperes a békesség kedvéért intézkedést nem tett csupán 2010. augusztusában fordult segítségért a gyámhivatalhoz - az ítéletben foglaltaknak megfelelően működött. ... 2013. december 3-án vállsérülést szenvedett. Ezt követően az alperes - felperesi hivatkozás szerint - megtagadta, illetve indokolatlanul szűkítette a felperes és a gyermek kapcsolattartását, majd az alperes a ... Járási Gyámhivatalhoz fordult hivatkozva arra, hogy felperes a gyermeket nem a megfelelő időben vitte haza. Az eset kapcsán a felperes 2014. január 14-én megjelent a gyámhivatalban személyes meghallgatása céljából. A ... Járási Gyámhivatal .... szám alatt 2014. április 10. napján meghozott végzésével az alperes kérelmét elutasította. 2014. január 20. napján felperes azzal a kérelemmel fordult a gyámhivatalhoz, hogy a részére 2013. téli szüneti időszakra járó időből elmaradt 2 nap pótlásáról a 2014. április 17-től 22-ig tartó szünet első felében a szünet első két napján biztosítsa. A felperes kérelmét a ... Járási Gyámhivatal elutasította. Felperes előadása szerint 2014. január és február hónapokban a gyermek rendszeresen azokban az időpontokban lett beteg, melyekben felperessel találkozhatott volna. 2014. február 12-én felperes alperestől cserét kért, melyet alperes engedélyezett február 19-re, szerda délutánra. Ezt követően a február 21-i hétvégére ... megbetegedett, ekkor a kapcsolattartás elmaradt, majd 2014. február 23-án 11 órakor tette alperes lehetővé felperes számára a gyermek lakásában történő meglátogatását. Felperes ekkor találkozott utoljára .... Felperesi előadás szerint március 3-án alperes a kapcsolattartást megtagadta ... betegségére hivatkozva, március 6-án a korábban megállapodott kapcsolattartást sem tette lehetővé , a március 7-8-9-ei hétvégén esedékes kapcsolattartást alperes ismét megtagadta ... betegségére hivatkozva. A gyermek betegségére hivatkozva március 12-én, szerda délután sem találkozhatott a felperes .... Március 17-én felperes alperestől sms-t kapott azzal, hogy "... marad az otthonában".