A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20395/2017/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:51. §] Bírók: Kepesné dr. Bekő Borbála, Lukács Zsuzsanna, Tóth Gabriella

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.395/2017/6-I.

A Fővárosi Ítélőtábla a Karafiát Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ...., ügyintéző: dr. Karafiát Katalin ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a Ladányi és Schönek Ügyvédi Iroda (fél címe 1,., ügyintéző: dr. Csemiczky Éva ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2016. április 28. napján meghozott 27.P.20.727/2014/28. számú ítélete ellen a felperes részéről 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperesnek a 2005. október 27. napján született ... utónevű gyermekkel történő kapcsolattartáshoz fűződő jogát azzal, hogy 2014. november 12. napjától 2015. július 8. napjáig tartó időszakban a gyermekkel a kapcsolattartást nem biztosította.

Megállapítja továbbá, hogy az alperes megsértette a felperes becsületét és jó hírnevét azzal, hogy ...nak valótlanul híresztelte, hogy a felperes a gyermeket szexuális abúzusnak tette ki.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 300.000 (Háromszázezer) forint sérelemdíjat, valamint 228.600 (Kétszázhuszonnyolcezer-hatszáz) forint első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 378.000 (Háromszázhetvennyolcezer) forint, továbbá kötelezi az alperest, hogy 42.000 (Negyvenkétezer) forint feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket fizessen meg az államnak az állami adóhatóság felhívására az abban megjelölt módon és időben.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek korábban házastársak voltak, házasságukból 2005. október 27. napján ... utónevű gyermekük született. Életközösségük 2009 áprilisában véglegesen és mindenre kiterjedően megszakadt. A Budakörnyéki Járásbíróság a 2011. szeptember 22. napján kelt és 2011. november 10. napján jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta a házasságukat, a gyermeket a jelen per alperesének, az anyának a gondozásába helyezte el. Rendelkezett a kiskorú és a különélő apa folyamatos és időszakos kapcsolattartásáról, melynek keretében úgy határozott, hogy minden második héten pénteken az oktatási intézményből viheti magával a különélő szülő a gyermeket, és a következő napon, azaz szombaton 16 órára köteles az anyához visszavinni. A folyamatos kapcsolattartásnak bizonyos hétközbeni napokra szabályozott módját is meghatározta a bíróság. Majd kiegészítő ítéletet hozott, melyben rögzítette a kapcsolattartás akadályairól való tájékoztatási kötelezettséget, valamint az időszakos és folyamatos kapcsolattartás pótlásának részletes szabályait is.

2009 őszén a felperes ...val, az alperes korábbi munkáltatójával létesített élettársi életközösséget, majd utóbb házasságot is kötöttek. Az alperes időközben ugyancsak élettársi életközösséget létesített, élettársával az alperesi szülőknél külön lakrészben élnek.

2014 februárjáig a felperes a kiskorú közös gyermekkel, - kisebb nézeteltéréseket, kihagyásokat leszámítva - a bíróság által megállapított kapcsolattartási rend szerint, meghatározott időközönként találkozott. Ezekben a hetekben az alperes a gyermek megbetegedésére hivatkozással megtagadta az elvitel lehetőségét, egy alkalommal megengedte, hogy a felperes meglátogassa a gyermeket az alperes lakásában, ezt követően pedig már egyáltalán nem tette lehetővé az apának a gyermekkel történő találkozást.

Ilyen előzmények után az alperes 2014. március 19. napján e-mailt küldött a felperesnek, melyben arról értesítette, hogy a gyermekkel történő kapcsolattartást megtagadja és még annak telefonos formáját sem teszi lehetővé a felperes részére. Közölte azt is, hogy kiskorú veszélyeztetése tárgyában a rendőrhatósághoz fordult és a gyámhatóságtól ideiglenes hatályú határozat meghozatalát kérte. Alperes 2014. március 17-én tett büntető feljelentésének az volt a tárgya, hogy a felperes a kapcsolattartások során arra kényszerítette az ... utónevű gyermekét, hogy végignézze a közötte és a felesége között történő szexuális aktust. Az ügyben az ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya 2014. szeptember 17. napján hozott .... bü. számú határozatával a nyomozást megszüntette annak folytán, hogy bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. Alperes a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Vizsgálati Osztályán szintén eljárást kezdeményezett ..... bü. számon, mely ugyancsak bűncselekmény elkövetése hiányában megszüntetésre került. A gyámhatóság előtt több eljárás is folyamatban volt tekintettel arra, hogy a gyámhivatal kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó rendelkezései ellenére sem volt lehetősége a felperesnek a gyermekkel való kapcsolattartásra.

Felperes a Budakörnyéki Járásbíróság előtt a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt terjesztett elő keresetet. A perben a bíróság a gyermekkel való kapcsolattartást ideiglenes intézkedéssel szabályozta úgynevezett felügyelt kapcsolattartás keretében, melyet egyrészt a ...szolgálat ... hivatalos helyiségében, másrészt a ... Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat székhelyén kellett végrehajtani. Ezek a kapcsolattartások nagyrészt nem valósultak meg. A Budakörnyéki Járásbíróság 8.P.20.666/2014/104. számú, 2016. július 7. napján kelt ítéletében az ... utónevű gyermek elhelyezését akként változtatta meg, hogy a felperest jogosította fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, egyben kötelezte az alperest, hogy a gyermeket az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül adja ki a felperesnek.

A felperes pontosított kereseti kérelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (későbbiekben: új Ptk.) 2:51. §-ára hivatkozással kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette az emberi méltósághoz, a háborítatlan családi élethez, ezen belül pedig a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az új Ptk. 4:173. §-ában, 4:174. §-ában, 4:178. §-ában, 4:182. §-ában és 4:184. §-ában rögzítettek ellenére gyermekét, kiskorú ...t 2014. március 19. napján tett bejelentése óta tőle folyamatosan elidegeníti, a gyermekével való kapcsolattartást önkényesen és jogszabály-ellenesen ellehetetleníti és a kapcsolattartásokat kellő indok nélkül akadályozza.

Keresetében ezen túlmenően az új Ptk. 2:45.§ (1) és (2) bekezdése alapján kérte annak megállapítását is, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnevét és becsületét azzal, hogy a 2015. április 1. napján kelt feljegyzésével a gyermekjóléti szolgálat, valamint a gyámhivatal előtt, továbbá 2014 márciusa óta a munkahelyén, szűkebb környezetében - konkrétan dr. ... háziorvosnak, ... védőnőnek, ... osztályfőnöknek, ... igazgatónak, valamint ... alperesi barátnőnek - valótlanul állította és híresztelte, hogy a felperes a gyermek sérelmére szexuális abúzust követett el. Kérte az új Ptk. 2:51.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján az alperes jogsértés abbahagyására és eltiltásra kötelezését.