A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20935/2017/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74/B. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 68. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §, 29. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.935/2017/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Váczi Árpád ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (.....) felperesnek, Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella jogtanácsos által képviselt alperes neve (fél címe 1) alperes ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. június 22. napján kelt, 71.P...../2017/10. számú ítélete ellen az alperes 13. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint első- és másodfokú jogtanácsosi munkadíjból álló perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az E. Cs. E. H. O. ......, számú vizsgálatai tekintetében 15 napon belül vizsgálatonként közölje a felperessel a projektek azonosítószámainak és a támogatott szervezetek nevének megjelölésével, hogy a vizsgálatok mely, az Európai Unió által finanszírozott projektekre vonatkoztak, kik az érintett szervek, mi a jogsértés típusa.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 165.000 forint perköltséget.

Az ítélet tényállása szerint az alperes a hozzá 2017. január 19-én érkezett levélre válaszul a felperest 2017. február 3. napján kelt e-mail üzenetében arról tájékoztatta, hogy a 2015. január 1. és 2017. január 16-a közötti időszakban az E.Cs. E. H. (a továbbiakban: O.) összesen 23 ügyben küldött jelentést, illetve nyomozati anyag összefoglalót az alperes részére. Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság ismertette mind a 23 esetben a vizsgálat számát, az értesítés dátumát és a vizsgálat tárgyát.

A felperes a 2017. február 14. napján kelt e-mail üzenetében az alperes e levelében felsorolt 23 db O... vizsgálatra vonatkozóan az alábbi adatok kiadását kérte:

a) Van-e az alperesnél arra vonatkozó adat, hogy melyik EU által finanszírozott projektre vagy projektekre vonatkoztak a vizsgálatok?

b) Van-e arra vonatkozó adat, hogy mi a projektek azonosítószáma, a támogatott szervezet neve és a projektgazda neve?

c) Van-e arra vonatkozó adat az alperesnél, hogy kik az érintett szervek (person Concerned)?

d) Van-e arra vonatkozó adat, hogy mi a jogsértés típusa (offence category)?

e) Melyik EU által finanszírozott projektre vagy projektekre vonatkoztak a vizsgálatok? Ezeknél kérte a projektek azonosítószámait, a támogatott szervezet nevét és a projekt gazdanevét.

f) Kik az érintett szervek (person concerned)? E kérdésnél csak a szervezetek kiadását kérte, a személyekét nem.

g) Mi a jogsértés típusa (offence category)?

Az alperes a per tárgyalása során, 2017. május 9-én a felperes adatigénylésének a)-d) pontjaiban szereplő adatokat a felperesnek kiadta.

A felperes módosított keresetében az e)-g) pontokban megjelölt kérdésekre vonatkozó adatok kiadására kérte kötelezni az alperest.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a kérdéssel érintett dokumentumok kiadásáról az O.. jogosult dönteni, ezt részletes jogszabályi hivatkozásokkal támasztotta alá.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta. Határozatát a Tanács 1996. november 11-ei 2185/96/Euratom EK rendelete (a továbbiakban: 1.számú rendelet) 1. cikk (2) bekezdésére, 9. cikk (1) bekezdésére, 10. cikk (5) bekezdésére, 12. cikk (1) és (3) bekezdésére, az Európai Parlament és Tanács 2001. május 30-ai (1049/2001/EK rendelet (a továbbiakban: 2. számú rendelet) 4. § (2) bekezdésére, 3. cikkére, valamint az Európai Parlament és Tanács 2013. szeptember 11-ei 883/2013/EU Euratom rendelet (a továbbiakban: EU rendelet) 12. cikk (1) és (2) bekezdésére, 3. cikk (1) és (2) bekezdésére, 9. cikk (1) bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontjára, 11. és 12. pontjára, 26. § (1) bekezdésére, 31. § (7) bekezdésére, a alperes neve Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (VII.23.) MVM utasítás 1. § (25a) pontjára, a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet 12. §-ára valamint a Pp. 164. § (1) bekezdésére alapította.

Nem találta alaposnak az alperes azon hivatkozását, amely szerint az 1. számú rendelet alapján a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása tekintetében irányadó szabályok a jelen esetre alkalmazandóak lennének. Álláspontja szerint ugyanis e szabályok a vizsgálati szakaszra vonatkoznak nem pedig a már lezárt vizsgálatra és a vizsgálatot követően szükséges intézkedésre.

Alaptalannak találta az alperesnek az EU rendelet 9. cikk (1) bekezdésre és 10. cikk (5) bekezdésére alapított hivatkozásait is. Kifejtette, hogy a 9. cikk (1) bekezdése eljárásjogi garanciákat tartalmaz, a vizsgálatok során betartandó alapelveket rögzíti és nem tekinthető a vizsgálat befejezését követően irányadó normának. A 10. cikk (5) bekezdése pedig a vizsgálat során adható tájékoztatás korlátait rögzíti, a vizsgálat befejezését követően irányadó szabályokat az EU rendelet 11. cikke tartalmazza, amely azonban nem rendelkezik arról, hogy a vizsgálat eredményét összefoglaló jelentésről vagy annak részét képező bármely adatról, információról a nyilvánosság tájékoztatása kizárt vagy korlátozott lenne. Az alperes által hivatkozott I. M. G. kontra Európai Bizottság T-110/15. számú ügyének a perben csatolt kivonata nem tartalmaz a jelen perben alkalmazható megállapítást. Mindezek egybevetésével az állapítható meg az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, hogy a már lezárult vizsgálatok esetében, amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára a végleges jelentéseket követő eljárásokra biztosított ésszerű határidő eltelt, még a vizsgálat tárgyát képező dokumentumok, illetve a vizsgálat során keletkezett dokumentumok megismerhetőségének sincs akadálya.

Hangsúlyozta, hogy jelen perben az adatkiadás megtagadásának jogszerűségét és annak okait az alperesnek kellett bizonyítania, az alperes azonban válaszában kizárólag arra hivatkozott, hogy az adatigénylésről a felperesnek az O...-hoz kell fordulnia. Azt nem állította, hogy a megfelelő intézkedés megtételére szükséges idő még nem telt el, illetve az ilyen intézkedések meghozatalára illetékes hatóságnak minősül-e. Az alperes e körben bizonyítási indítványt sem terjesztett elő, az adatkiadás megtagadásának jogszerűségét és annak okait nem bizonyította.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes által megjelölt jelentések és nyomozati összefoglalók 2015. január 7. és 2016. december 30-a közötti időszakban kerültek megküldésre az alperes részére, az eltelt időre figyelemmel az alperes ellenkező tényelőadása hiányában is megállapítható az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, hogy a megfelelő intézkedés meghozatalára szükséges idő a per megindításáig - 2017. március 28. napjáig - feltételezhetően eltelt figyelemmel arra is, hogy a 2016. december 14-én megküldött M4-es metróberuházásra vonatkozó jelentéssel kapcsolatban már legkésőbb 2017. január 26. napján intézkedés történt az alperes által csatolt sajtóközleményből megállapíthatóan. Mindezek alapján a jelentésekhez való hozzáférés megtagadásának alapját az uniós intézmények esetében a hivatkozott ok nem képezhette, erre figyelemmel az alperes nem sértett volna uniós jogot a jelentések tartalmának kiadásával. A felperes ráadásul nem a teljes jelentéseket kívánta megismerni, hanem kizárólag a jelentésekkel érintett, az EU által finanszírozott projektekre, a támogatott szervezet nevére, a projektgazdára, az érintett szervekre, a jogsértés típusára vonatkozó adatokat kérte kiadni, mely adatigénylésének teljesítése jogszerűen nem volt megtagadható, a "többen a kevesebb" elv alapján a nyilvánosság számára megismerhető dokumentumból adat kiadása teljesítendő az elsőfokú bíróság álláspontja szerint.