A Fővárosi Ítélőtábla Bf.135/2011/19. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 17. §, 45. §, 274. §, 276. §, 317. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 352. §, 363. §, 371. §, 372. §, 381. §, 531. §] Bírók: Bartkó Levente, Mató Ágnes, Rédei Géza

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.222/2007/169., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.135/2011/19.*, 3242/2019. (X. 17.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

1.Bf.135/2011/19. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. év március hó 8. és március hó 13. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta és 2012. év március hó 13. napján kihirdette a következő

Í t é l e t e t.

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 5.B.222/2007/169. számú ítéletét az I. r. vádlottal szemben megváltoztatja.

A 4 rb. csalás bűntette kísérleteként (Btk. 318. § (1), (2) bekezdés c/ pontja, (6) bekezdés b/ pontja) minősített cselekményeket 3 rb. bűncselekményként értékeli.

A 2 rb. csalás bűntetteként (Btk. 318. § (1), (2) bekezdés c/ pontja, (4) bekezdés b/ pontja) minősített cselekmények közül 1 rb. kísérletként elkövetett.

A sikkasztás bűntetteként értékelt cselekményt csalás bűntetteként (Btk. 318. § (1), (2) bekezdés c/ pontja, (4) bekezdés b/ pontja) minősíti.

Az I. r. vádlott különös visszaesői minőségére való utalást mellőzi.

Az elsőfokú ítélet bevezető részében a 2010. május hó 17. napjára utalást 27. napjára pontosítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A másodfokú eljárás során felmerült 26.400,- (huszonhatezer-négyszáz) forint bűnügyi költséget az I. r. vádlott köteles az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság a 2010. év december hó 7. napján kihirdetett 5.B.222/2007/169. számú ítéletével az I. r. vádlottat - távollétében - 2 rb. csalás bűntettének kísérlete (Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pontja, (7) bekezdés b/ pontja), 4 rb. csalás bűntettének kísérlete (Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pontja, (6) bekezdés b/ pontja), 1 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pontja és (5) bekezdés b/ pontja), 1 rb. csalás bűntettének kísérlete (Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pontja (5) bekezdés b/ pontja), 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pontja, (4) bekezdés b/ pontja), 1 rb. sikkasztás bűntette (Btk. 317. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pontja, (4) bekezdés b/ pontja), 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 274. § (1) bekezdés c/ pontja), 6 rb. közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete (Btk. 274. § (1) bekezdés c/ pontja) és 5 rb. magánokirat-hamisítás vétsége, melyből 3 rb. folytatólagosan elkövetett (Btk. 276. §) miatt, mint többszörös és különös visszaesőt, halmazati büntetésül 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az I. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés büntetésbe beszámította.

Ellenben az I. r. vádlottat az ellene 3 rb. csalás bűntettének kísérlete (Btk. 318. § (1) és (2) bekezdés c/ pontja, (5) bekezdés b/ pontja) és 4 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, így azokat részben elkobozta, részben az iratok közötti kezelését rendelte el.

Kötelezte az I. r. vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen a távollévő I. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért.

Az ítélet a II. r. vádlottal szemben első fokon jogerőre emelkedett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.270/2011. számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta.

Álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság a távollétes eljárásra vonatkozó perrendi szabályokat betartotta és a lefolytatott bizonyítás eredményeként megalapozott tényállást állapított meg, amely irányadónak tekintendő a másodfokú eljárásban is.

Az I. r. vádlott bűnösségére vont következtetést és a cselekmények jogi minősítését törvényesnek tartotta, a bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság maradéktalanul feltárta és értékelte a büntetés kiszabása során.

Tekintettel azonban arra, hogy az I. r. vádlott az elsőfokú ítélet kihirdetését követően kézre került, a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 363. §-a szerinti tárgyaláson a Be. 531. § (5) bekezdése alapján a vádlottat hallgassa meg, az érdemi indítványát pedig a tárgyalás eredményeként terjeszti elő.

Az I. r. vádlott védője írásbeli beadványában a Be. 531. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozva a tárgyalás megismétlését kérte.

Az indítvány indokaként előadta, hogy az I. r. vádlott tájékoztatása szerint az elsőfokú bíróság úgy tartott a távollétében tárgyalást, hogy valójában a telefonos elérhetősége ismert volt a Fővárosi Bíróság előtt. Előadta továbbá, hogy az I. r. vádlott a Fővárosi Bíróság ítéletét a bíróságtól nem kapta meg, azt 2012. év február hó 21. napján vette kézhez a Tököli Büntetés-végrehajtási Intézetben, így álláspontja szerint a fellebbezésre nyitva álló határidő ezen a napon nyílt meg, erre figyelemmel kérte a büntetőeljárás megismétlését.

Az I. r. vádlott a másodfokú eljárás során több írásbeli indítványt terjesztett elő, melyekben kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, tekintettel arra, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező volt.