A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32588/2016/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (OKTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 59. §] Bíró: Petőné dr. Sipka Judit

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

22.K.32.588/2016/8.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Kulcsár István pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) a Jaczkovics Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Jogorvoslat Bizottság (címe)alperes ellen oktatási ügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: ELTE/3337/4/2016) felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes ELTE/3337/4/2016. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd díját teljes egészében az alperes viseli.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes az ... (a továbbiakban: ELTE-...) 2015/16. tanévben III. évfolyamos nappali tagozatos hallgatója volt társadalmi tanulmányok alapképzési szakon, állami ösztöndíjas képzésen. Felperes a ... Adatfeldolgozás és elemzés 1. című tárgyat tanulmányi időszaka folyamán összesen kétszer vette fel, egyszer az I. évfolyam II. félévében, majd a III. évfolyam I. félévében, mindkét félévben kétszer vizsgázott belőlük sikertelenül.

Fentiek alapján az ELTE-... Tanulmányi Hivatal a 2016. február 25. napján kelt ... (2016) sz. határozatával felperes hallgatói jogviszonyát megszüntette. Határozatát az SZMSZ II. kötet: Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 448. §-ra alapította. A határozatot az intézmény azonnal végrehajtotta, így felperesnek a 2015/16. tanév II. félévére való beiratkozását törölte.

A felperes fellebbezésére eljáró alperes a 2016. május 10. napján kelt ELTE/3337/4/2016. sz. határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntésében többek között hivatkozott a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 59. § (3) bekezdés a) pontjára, valamint a HKR 52. § (1) bekezdésére. Megállapította, hogy felperes az adott tantárgyból négy alkalommal tett sikertelen vizsgakísérletet, tehát a HKR 448. § (1) bekezdésében megállapított vizsgaalkalmak számára vonatkozó mennyiségi korlátot kimerítette.

Felperes az alperes fenti határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyet a tárgyaláson pontosított, kérve az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését, perköltségigénnyel. Sérelmezte, hogy a határozatot az Nftv. 57. § (7) bekezdése ellenére a hatóság azonnal végrehajtotta, hallgatói jogosultságát ezzel megszüntetve. Álláspontja szerint az alperes megsértette az Nftv. 49. § (1) bekezdését, tévesen alkalmazta az 59. § (3) és (4) bekezdését, és az ennek alapját képező HKR 52. § (1) bekezdés b) pontját és (2) bekezdését, továbbá a 448. § (1) bekezdését. Hivatkozott arra, hogy az Nftv. 59. § (4) bekezdése alapján törvényben biztosított joga van arra, hogy bármely tanegységet háromszor is felvehet és abból hatszor érdemjegyszerzési kísérletet tehet. Ezen új jogszabályhely nem véletlenül került be az Nftv.-be, hanem ezzel a jogalkotó egységes szabályozást kívánt teremteni a vizsgaalkalmak számára nézve. Ezen túlmenően alperes az Nftv. 59. § (3) bekezdésben foglaltak ellenére felperest a hallgatói jogviszony megszüntetését megelőzően nem hívta fel arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és nem tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről sem.

Alperes érdemi ellenkérelmében a határozatában foglaltakat változatlanul fenntartva kérte a kereseti kérelem elutasítását. Észrevételezte, hogy a végrehajtással kapcsolatos szabálytalan eljárás a határozat jogszerűségére nem hat ki. Álláspontja szerint az Nftv. 59. § (3) bekezdés a) pontja egyértelműen rendelkezik a hallgatói jogviszony megszüntetésének esetéről, melyhez illeszkednek a vonatkozó HKR rendelkezések. Ugyanakkor az Nftv. 59. § (4) bekezdése nem kizárólagos, hanem a (3) bekezdés mellett szereplő rendelkezés. A tárgyaláson megjelent alperesi képviselő akként nyilatkozott, hogy ha nem lett volna a HKR-ben korábban szabályozva ez a kérdés, akkor kellene a törvényt alkalmazni. Az Nftv. 59. § (3) bekezdés a) pontja felhatalmazást adott arra, hogy a HKR-t megalkossa az intézmény, ami egyébként nem írja azt, hogy "kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat". Kiemelte, hogy a bíróságnak határozata meghozatala során nem jogosult azt vizsgálni, hogy a HKR törvényességi szempontból megfelel-e az Nftv. előírásainak, ellenkező esetben ugyanis magának a fenntartónak a hatáskörét vonná el. Az eljáró bíróság a felülvizsgálattal érintett határozat jogszabálysértő voltát jogosult csupán megvizsgálni. Alperes továbbá megjelölt olyan más kari szabályzatokat, amelyekben a felsőoktatási intézmény szintén szigorúbb szabályokat állapít meg az Nftv. 59. § (4) bekezdéséhez képest. Alperesi képviselő az Nftv. 59. § (3) bekezdésének utolsó mondata kapcsán a tárgyaláson azt adta elő, hogy hallgatói kötelesség a szabályzatok ismerete.

Felperes kereseti kérelme az alábbiak szerint megalapozott.

A közigazgatási per tárgya kizárólag a közigazgatási határozat törvényességének a vizsgálata, azaz a bíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-a alapján azt vizsgálja, hogy a keresettel támadott határozat a meghozatala idején megfelel-e az ügyre irányadó anyagi és eljárásjogi jogszabályoknak.

Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság Kúria által is fenntartott 1/2011. (V. IX.) KK véleménye értelmében a fél a keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésre is hivatkozhat és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott szabályt tévesen értelmezték. A Pp. 339. § (1) bekezdése értelmében az eljárásjogi jogszabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihat.

A Pp. 206. § (1) bekezdése alapján a bíróság a tényállást a felek előadásai és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A támadott határozat jogszabálysértő voltát a Pp. 164. §-ára figyelemmel a felperesnek kell bizonyítania.

A bíróságnak jelen perben a Pp. 215. §-a alapján a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátaira figyelemmel lényegében arról kellett döntenie, hogy alperes határozata az Nftv. 59. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelt-e. Ezzel összefüggésben vizsgálta a bíróság az Nftv. 59. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat is.