2011. évi CCIV. törvény

a nemzeti felsőoktatásról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a nemzet iránt érzett felelőssége tudatában, az Alaptörvényben foglalt hitvallás szerint egyetértve a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségességével, bízva az egyetemi polgárrá váló fiatal nemzedékek elhivatottságában, továbbá azt a hitét kinyilvánítva, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal s lelkierejükkel ismét felemelik Magyarországot, a nemzeti felsőoktatás szabályozására új törvényt alkot.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja, hatálya

1. § (1) E törvény célja a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése, az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer működésének biztosítása. A felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat törvény által szabott keretek között kormányrendelet határozza meg.

(2) E törvény hatálya kiterjed a felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt vevő valamennyi személyre, szervezetre, valamint a magyar felsőoktatási intézményeknek a Magyarország területén kívül folytatott felsőoktatási tevékenységére.

2. A felsőoktatás működésének alapelvei

2. § (1) A felsőoktatási intézmény az e törvényben meghatározottak szerint - az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására - létesített szervezet.

(2) A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata.

(3)[6] A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést, részismereti képzést és a szakirányú továbbképzést. Az oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag felsőoktatási intézmény folytathat.

(4) A felsőoktatási intézmény párt vagy párthoz kötődő szervezet részére helyiségeit működési célra nem engedheti át.

(5) Az állam köteles biztosítani, hogy minden képzési területen legyen magyar nyelvű képzés. A felsőoktatási intézményben a képzés - részben vagy egészben - nem magyar nyelven is folyhat. A nemzetiséghez tartozó hallgató - az e törvényben meghatározottak szerint - anyanyelvén vagy magyar nyelven, illetőleg anyanyelvén és magyarul is folytathatja tanulmányait.

(5a)[7] A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárul a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

(6)[8] A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében a jogszabályban előírt közhiteles adatokat szolgáltató és egyéb nyilvántartásokat köteles vezetni, és abból elektronikus úton köteles adatot szolgáltatni az országos statisztikai adatgyűjtési programba, a felsőoktatási információs rendszerbe vagy más, jogszabályban meghatározott rendszerbe.

3. § (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:

a) az alapképzés,

b) a mesterképzés,

c) a doktori képzés.

(2)[9] Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét a felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg.

(3) A felsőoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként

a) felsőoktatási szakképzés,

b)[10] szakirányú továbbképzés, valamint

c)[11] részismereti képzés

is szervezhető.

(4)[12] A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján - a felnőttképzésről szóló törvény szerint - vehetnek részt a felnőttképzésben.

4. § (1) Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen

a)[13] a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat,

b)[14] az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),

c)[15] a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,

d)[16] a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, vagyonkezelő alapítvány, közalapítvány vagy vallási egyesület

alapíthat.

(1a)[17] Egyházi felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási intézmény. Magán felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási intézmény.

(2) Az alapítói jogok gyakorlásának joga az e törvényben meghatározottak szerint átruházható. Az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsőoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat (a továbbiakban: fenntartó).

(2a)[18] Az állami fenntartó kivételével az (1) bekezdés szerinti fenntartó által fenntartott intézmény esetében - eltérő megállapodás hiányában - tulajdonos az, aki az alapítói, illetve fenntartói jogot gyakorolja. A tulajdonos a fenntartói jogot e törvényben meghatározottak szerint ruházhatja át az (1) bekezdés szerinti jogosultnak. Tulajdonos csak az lehet, aki az (1) bekezdés alapján felsőoktatási intézményt alapíthat.

(2b)[19] Ha a felek megállapodása alapján a tulajdonos és a fenntartói jog gyakorlója eltér, az erről szóló bejelentés alapján a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv (a továbbiakban: oktatási hivatal) a tulajdonost és a fenntartói jog gyakorlóját is nyilvántartásba veszi.

(3) Költségvetési szervként működik a felsőoktatási intézmény, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak tartják fenn. Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak közösen, illetve az (1) bekezdés b-d) pontjában meghatározottak közösen is gyakorolhatják a fenntartói jogokat.

(4)[20] Az állam nevében a fenntartói jogokat - ha törvény másként nem rendelkezik - a miniszter gyakorolja. A miniszter a fenntartói jogot megállapodással a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterre ruházhatja.

(5)[21] A (2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben

a) a tulajdonos - a felsőoktatási intézménynek a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatban, az Alaptörvényben és az e törvényben biztosított önállóságát nem sértve - gyakorolja a tulajdonost a polgári jog alapján megillető jogokat, azokat az (1) bekezdésben meghatározottak részére polgári jogi megállapodással vagy egyoldalú jognyilatkozattal ruházhatja át,

b) a 73. § (1) bekezdése szerinti fenntartói irányítást a tulajdonos vagy - a felek eltérő megállapodása esetén - az oktatási hivatal nyilvántartásába bejegyzett fenntartó gyakorolja.

5. § (1)[22] A felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény 94. § (2c) bekezdésben meghatározott szervezeti egysége jogi személy.

(2)[23] A munka törvénykönyvét, valamint - az állami felsőoktatási intézmény tekintetében - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A felsőoktatási intézmény e törvény szerinti átalakulása - egyesülése, kiválása, beolvadása - nem tartozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti piaci magatartás körébe.

MÁSODIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSE

II. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY LÉTESÍTÉSE

3. Az állami elismerés

6. § (1) Felsőoktatási intézményként olyan szervezet hozható létre, illetve működhet, amelyet az e törvényben meghatározott felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek és az Országgyűléstől megkapta az állami elismerést.

(2) Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, és az a-d) pontok szerint választható képzési szerkezetben, legalább két képzési, illetve tudományterületen legalább négy szakon

a) alapképzést,

b) alap- és mesterképzést,

c) alap-, valamint mester- és doktori képzést,

d) mester- és doktori képzést

jogosult folytatni.

(3)[24] A felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha - az alapító okiratában meghatározott feladatai figyelembevételével - a folyamatos működéséhez szükséges személyi, szervezeti feltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök, valamint az intézményi dokumentumok, tanulmányi rendszerében kötelezően tárolt nyilvántartások és adatok rendelkezésére állnak.

(4) A felsőoktatási intézmény állami elismeréssel jön létre.

(5) A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha

a)[25] a fenntartó kérelmére az oktatási hivataltól megkapta a működési engedélyt, nyilvántartásba vették és

b) az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről.

4. A működési engedély

7. § (1) A felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó oktatói, kutatói karral.

(2) Az állandó székhely a felsőoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a helye, feltéve, hogy legalább nyolc évig - a Kormány által meghatározottak szerint - a felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre áll.

(3)[26] Az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha a felsőoktatási intézmény az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább negyven százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja. Az állandó oktatói, kutatói karba a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásához szükséges azon oktatók és kutatók is beszámíthatók, akiket külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztat, amelyre a munka törvénykönyvének hatálya nem terjed ki.

8. § (1) A fenntartó - a működési engedély kiadásának előfeltételeként - igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll vagy az oktatás és kutatás igényeivel összhangban fokozatosan megteremthető.

(2) Az oktatási hivatal a működési engedélyt azzal a feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt, az oktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység megkezdésére az Országgyűlés állami elismerés megadásáról szóló döntése után, az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. Az oktatási hivatal a működési engedélyt legalább ötévente köteles felülvizsgálni.

(3) E törvény 1. melléklete tartalmazza azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek állami elismeréssel rendelkeznek.

(4) A felsőoktatási intézmény alapító okiratát és annak módosítását a fenntartó fogadja el. Az alapító okirat és a működési engedély minimális adattartalmát a 2. melléklet határozza meg.

(5) A felsőoktatási intézmény - az alapító okiratában meghatározottak szerinti feladatainak ellátásához - intézményt, szervezeti egységet hozhat létre és tarthat fenn.

(6)[27] A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) - felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján - elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is, és szakkollégiumként is működhet vagy ilyen szervezet keretében szakkollégium is működhet.

(7)[28] A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre. A diákotthon - az alapítótól függően költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként működő - jogi személy.

(8)[29] Diákotthon alapítója egyházi vagy magán felsőoktatási intézmény lehet, valamint az, aki felsőoktatási intézményt alapíthat.

(9)[30] A miniszter hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a diákotthon és a kollégium minimális létesítési és működési feltételeit.

9. § (1) A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet.

(2) Az "egyetem" vagy "főiskola" elnevezés, valamint ezek idegen nyelvű megfelelői használatára csak az e törvény 1. melléklete szerinti - továbbá az e törvény alapján a Magyarország területén működő külföldi - felsőoktatási intézmény jogosult.

(2a)[31] A felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. Megtévesztőnek, illetve összetéveszthetőnek minősül a felsőoktatási intézmény elnevezése, ha annak magyar vagy idegen nyelven történő megnevezése és valamely más, az oktatási hivatalnál nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezése megegyezik. A felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, továbbá olyan nevet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni.

(2b)[32] A felsőoktatási intézmény idegen nyelvű elnevezésének tartalmilag egyeznie kell a magyar nyelvű elnevezéssel. Két vagy több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a név viselésének joga azt a felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyiknek a fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be.

(3)[33] Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik

a) legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére,

b)[34] munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, tudományos kutatóinak legalább hatvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,

c) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint

d) tudományos diákkört működtet.

e)[35] az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.

(3a)[36] Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik

a) legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre,

b)[37] legalább két szakon duális képzést folytat,

c)[38] munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, tudományos kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,

d) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint

e) tudományos diákkört működtet.

(4)[39] A főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik

a)[40] munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, tudományos kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, valamint

b) tudományos diákkört működtethet.

(5)[41]

(6)[42] Az egyetem, az alkalmazott tudományok egyeteme és a főiskola felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzést - felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést, részismereti képzést - is folytathat.

(7) Ha a felsőoktatási intézmény hivatalos neve megváltozik, az erről szóló bejelentést az oktatási hivatal tudomásul veszi, és kezdeményezi a miniszter útján e törvény 1. mellékletének módosítását.

10. §[43] A miniszter nemzetközi szerződésben vagy megállapodásban felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet.

III. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI

5. Alapvető működési szabályok

11. § (1) A felsőoktatási intézmény

a) meghatározza a működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket (a továbbiakban: szervezeti és működési szabályzat), amelyeket jogszabály nem zár ki vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni,

b)[44] egy - a honlapján akadálymentes módon nyilvánosságra hozott - szervezeti és működési szabályzatot fogadhat el, amelynek részeit a 2. melléklet sorolja fel,

c)[45] tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a - különös figyelemmel a fogyatékkal élő - hallgató beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben, korai pályaorientációs és készségfejlesztési programokkal támogatja a középfokú oktatási rendszert, valamint a hallgatói utánpótlás biztosítását,

d) ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat,

e) lehetőséget biztosít arra, hogy az előadások rendjét - egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával - megismerhessék és - a szervezeti és működési szabályzat által meghatározott keretek között - látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban,

f) az e törvényben foglaltak szerint meghatározza és közzéteszi a hallgatói jogviszony létesítésének követelményeit (a továbbiakban: felvételi követelmények),

g) működése során biztosítja, hogy feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák.

(2)[46] A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell testi és lelki egészségfejlesztést is beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, a könyvtári szolgáltatást, a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, az anyanyelvi, szaknyelvi ismeretek fejlesztését, lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére.

6. A felsőoktatási intézmény felépítése

12. § (1) A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátus elnöke a rektor.

(2) A szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai.

(3) A szenátus

a) határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;

b) állapítja meg saját működésének rendjét;

c) fogadja el - középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait - az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát;

d)[47] javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;

e) fogadja el az intézmény

ea) képzési programját,

eb) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát,

ec)[48]

ed) a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését,

ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját;

f) határozza meg az intézményben

fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét,

fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét;

fc)[49] a szakmai gyakorlóhelyek véleményezési rendszerét,

g) a fenntartó egyetértésével dönt

ga)[50]

gb) az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,

gc)[51] gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;

h) a szenátus dönt továbbá

ha)[52]

hb) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,

hc) az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról,

hd) a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról,

he)[53] nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,

hf) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.

(4) Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat.

(5)[54] Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is a kreditátviteli bizottság kivételével. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók, valamint a felsőoktatási intézmény által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt-huszonöt százaléka.

(6) A szenátus tagja - a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselői kivételével - az lehet, aki a felsőoktatási intézményben munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be.

(7)[55] Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:

a)[56] a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak - az elnökkel együtt - a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell,

b) a hallgatói önkormányzat a 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek szerint a szenátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt,

c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni,

d)[57] az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő,

e)[58] általános szenátusi választást négyévente kell tartani, azzal, hogy

ea) a szenátust négy évre választják, de a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselőjének megbízatása legfeljebb három év lehet,

eb) ha a szenátus tagjának a soron következő általános szenátusi választást megelőzően megszűnik a megbízatása, a szenátus létszámának kiegészítése céljából - amennyiben az általános szenátusi választás keretében póttag választására nem került sor - időközi szenátusi tagválasztást kell tartani,

ec) megszűnik a megelőző szenátus, illetve valamennyi tagjának a tagi megbízatása az általános szenátusi választást követően az új szenátus alakuló ülésének napján,

f) a szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak,

g) a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van, döntéseit - ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő - jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza,

h) a szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani,

i) a szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni,

j) a szenátus üléséről az ülés időpontja, a napirend megküldésével előzetesen a fenntartó képviselőjét tájékoztatni kell, a fenntartó képviselője az ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

k)[59] a g) pontban meghatározottaktól eltérően a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételek teljesülése esetén - a személyi kérdéseket kivéve - a rektor kezdeményezésére a szenátus ülésen kívül elektronikus úton szavazhat és hozhat döntést, ha

ka) a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható;

kb) legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt el kell juttatni a tagok, a fenntartó képviselője számára azzal, hogy a szavazásra legalább egy munkanapot kell biztosítani;

kc) az ügy egyszerű megítélésű, illetve az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni; az írásos dokumentáció kiegészítése, módosítása esetén a kb) alpontban meghatározott határidőt a kiegészített, módosított írásos dokumentáció tagokhoz történő eljuttatásától kell számítani;

kd) a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője - legkésőbb a szavazás kezdő időpontját megelőzően - nem javasolja a szenátus ülésének összehívását, valamint

ke) a szenátus tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, amelyet a rektor az i) pontban meghatározottak szerint dokumentált és nyilvánosságra hozott.

l)[60] a szenátus választott tagjai megbízatásukat személyesen látják el, a szenátusi tagsággal járó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át, e jogok és kötelezettségek gyakorlása során képviseletnek nincs helye,

m)[61] a választás során biztosítani kell a demokratikus elvek érvényesülését, figyelemmel a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok arányos képviseletére.

(8)[62] Nem ruházhatók át a (3) bekezdés a-g) és hb) valamint hd), hf) pontjában meghatározott jogkörök.

13. § (1)[63] A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A 13/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

(2)[64] Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben, valamint a 37. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti magasabb vezető feladatellátását közvetlenül segítő szervezeti egységekben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint a 25. § (3) bekezdése szerinti megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Ezen foglalkoztatottak, megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.

(3)[65] A rektor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

(4)[66] A gazdasági vezető, állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért.

(5)[67] Rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, alkalmazott tudományok egyeteme és főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.

(6)[68] A szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor felmentését. A felmentés kezdeményezését indokolni kell.

(7)[69] A 13. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a rektor

a) felelős

aa) a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért,

ab)[70] azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, valamint a miniszter által meghatározott képzési és kimeneti követelményekkel összhangban álljon,

ac) az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért;

b) a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében a 14. § (3a) bekezdésében meghatározott korlátozással fenntartói jogot gyakorol;

c) a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdek-képviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal;

d) koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel;

e) kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.

13/A. §[71] (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi.

(2) A kancellár

a)[72] felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,

b)[73] felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében - a nem a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben - egyetértési jogot gyakorol a 12. § (1) bekezdés, valamint 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,

c) a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,

d) gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat,

e)[74] a 13. § (2) bekezdésében, valamint a 14. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,

f)[75] gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető megbízását,

g)[76] feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni.

(3) Kancellári megbízást az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki

a) felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal, és

b) felsőfokú végzettséggel

rendelkezik.

(4)[77] A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja.

(5)[78] A kancellár a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény magasabb vezető, vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. A kancellár a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskör átruházása során biztosítja a felsőoktatási intézmény magasabb vezetője, vezetője számára a vezetői feladatok ellátásához szükséges hatáskörök gyakorlását. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

(6)[79] A kancellár akadályoztatása, érintettsége, a kancellári tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a kancellár helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni.

13/B. §[80] (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik.

(2)[81] A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a fenntartó. A tagok személyére a fenntartónak javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A személyi javaslat a tagjelölt - személyes adatai kezelésére, valamint jelen bekezdésben megjelölt személyes adatai nyilvánosságra hozatalára is kiterjedő - elfogadó nyilatkozatával válik érvényessé. A javasolt tagok névsorát és szakmai önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni.

(3) A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár.

(4)[82] A konzisztórium delegált tagjait a fenntartó bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól.

(5) A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.

(6) A konzisztórium - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata keretei között - dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy

a) tagjai közül választ elnököt,

b) szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik,

c) határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van,

d) döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges.

(7) A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő.

(8)[83] A konzisztórium tagja tevékenysége ellátásához szükséges mértékben a felsőoktatási intézmény irataiba, dokumentumaiba betekinthet, a felsőoktatási intézménytől tájékoztatást kérhet.

13/C. §[84] (1) A szenátus a 12. § (3) bekezdés c) pontjában, e) pont ed) és ee) alpontjában, g) pont gb) és gc) alpontjában meghatározott gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges.

(2) A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

(3)[85] Az (1) bekezdés szerinti, a konzisztórium előzetes egyetértési jogára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni,

a) a megismételt ülés napirendjén szereplő kérdések tekintetében, ha a konzisztórium tizenöt napon belül összehívott megismételt ülése a jelenlévők létszámára tekintettel ismételten határozatképtelen,

b) ha a konzisztórium létszáma olyan mértékben lecsökken, hogy a 13/B. § (6) bekezdés c) pontja szerinti határozatképesség nem biztosítható.

13/D. §[86] A konzisztóriumi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával, lemondásával, illetve visszahívásával. A fenntartó jogosult a delegált tagot - a visszahívás okának megjelölésével - visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a fenntartó hatáskörébe tartozik.

14. § (1)[87] A felsőoktatási intézményben informatikai, szociális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató - kormányrendeletben meghatározottak szerint kollégiumi - és egyéb - így különösen tanműhely, tanszálloda, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, botanikus kert, valamint termelő feladatot ellátó - szervezeti egység hozható létre. Egy szak képzéséért több telephely esetén is csak egy oktatási szervezeti egység lehet a felelős. A felelős megnevezését a képzési program tartalmazza.

(2)[88] A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely muzeális intézményi, levéltári funkciót is elláthat. Az állami egyetemi könyvtárak biztosítják a hagyományos és virtuális tanulási környezetet, a tananyagok és a szakirodalom elérhetőségét, tudománymetriai szolgáltatásokat nyújtanak, ellátják az intézmény tartalomgazdai feladatait, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási könyvtári feladatokat. Az egyetemi könyvtárak az országos Dokumentum-ellátási Rendszerből - jogszabályban meghatározottak szerint - támogatást kapnak.

(2a)[89] A felsőoktatási intézmény

a) székhelyének településén, valamint székhelyének településén kívüli telephelyének településén,

b) megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központ településén,

c) a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben székhelyen kívüli képzési hely településén,

d) fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján más felsőoktatási intézmény székhelyének, telephelyének településén, továbbá

e)[90] szakirányú továbbképzés és részismereti képzés esetén székhelyén kívüli képzési hely településén is

folytathat tevékenységet.

(2b)[91] A felsőoktatási intézmény zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel megvalósított képzési tevékenységét - ideértve a részismereti képzést is és függetlenül a hallgató tartózkodási vagy beiratkozási helyétől - úgy kell tekinteni, hogy az Magyarország területén a képző felsőoktatási intézmény székhelyén valósult meg.

(3)[92] A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők.

(3a)[93] A felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény - a felsőoktatási intézmény alapító okiratának ilyen rendelkezése esetén - a felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működhet.

(3b)[94] A (3) bekezdés szerinti intézményi központra és a (3a) bekezdés szerinti köznevelési intézményre és szakképző intézményre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a fenntartói jogok gyakorlására a 4. § (2) és (4) bekezdése alapján jogosult személy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint dönt a köznevelési intézmény tekintetében, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerint dönt a szakképző intézmény tekintetében annak létesítéséről, nevének megállapításáról, átszervezéséről, átalakításáról, fenntartói jogának átadásáról, megszüntetéséről,

b) a köznevelési intézmény az oktatási hivatal, a szakképző intézmény a szakképzési államigazgatási szerv általi nyilvántartásba vétellel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg,

c) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, további alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével - a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat,

d) a felsőoktatási intézmény és a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény között nem keletkezhet magánjogi kötelem, és egymással szemben bármilyen igény, szankció sem bírói, sem más úton nem érvényesíthető,

e) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény a felsőoktatási intézményen kívüli harmadik személyek irányában jogszabályban meghatározott korlátozásokkal szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket,

f) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény kötelezettségeiért a felsőoktatási intézmény áll helyt,

g) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény az általa vállalt kötelezettségek tekintetében csak a felsőoktatási intézménnyel együtt perelhető, a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény által indított perbe a felsőoktatási intézmény beavatkozhat.

(4)[95]

14/A. §[96] (1)[97] A felsőoktatási intézmény által ellátott, a 2. § (1) bekezdés szerinti alaptevékenysége körébe nem tartozó, ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, valamint a felsőoktatási intézmény alapító okiratában megjelenített közfeladat tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a (2)-(5) bekezdés szerinti sajátos döntéshozatali, működési szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közfeladat ellátására a felsőoktatási intézményben külön szervezeti egységet kell létrehozni. A szervezeti egység éves munkaterv alapján végzi feladatait. A felsőoktatási intézmény éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatokból évente meg kell állapítani azokat az összegeket, amelyek a szervezeti egység feladatait szolgálják (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési keretek). A költségvetési keretek felett kötelezettségvállalásra a szervezeti egység vezetője jogosult.

(3) A szervezeti egység - a fenntartó döntésétől függően - a rektor vagy a kancellár irányítása alá tartozik.

(4) A (3) bekezdés szerint az irányítási jogok gyakorlására kijelölt személynek a szervezeti egység vezetője megbízásához, felmentéséhez kapcsolódó döntései meghozatalához a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó egyetértése szükséges továbbá a szervezeti egység éves munkatervének és költségvetési kereteinek megállapításához, valamint a szervezeti és működési szabályzat szervezeti egységet érintő szabályainak meghatározásához és módosításához.

(5) A felsőoktatási intézmény a költségvetési keretekről elkülönített részletező nyilvántartásokat vezet. A költségvetési keretek felhasználásáról a költségvetési év lezárását követően éves elszámolást kell készíteni, amelyet a felsőoktatási intézmény a fenntartónak megküld.

IV. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁSBAN FOLYÓ KÉPZÉS RENDSZERE

7. A felsőfokú végzettségi szint és a szakképzettség

15. § (1)[98] A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program részeként a tantervet felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben a miniszter által közzétett képzési és kimeneti követelmények alapján, az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzésben, részismereti képzésben és szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. A tanterveket ötévente felül kell vizsgálni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.

(1a)[99] Mesterképzés esetében - ide nem értve a pedagógusképzés és az államtudományi képzési terület mesterképzéseit - a (4a) bekezdésnek megfelelő felsőoktatási intézmény a képzési és kimeneti követelményeket és a tantervet szabadon készíti el azon a képzési területen, amelyen alapképzés és mesterképzés vagy osztatlan képzés folytatására korábban már jogosultságot szerzett. A felsőoktatási intézmény által szabadon elkészített tantervű képzés képzési és kimeneti követelményeit az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. Az ilyen képzés és az azon megszerezhető szakképzettség elnevezése nem lehet összetéveszthető más képzés vagy más szakképzettség elnevezésével.

(2)[100] Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását. Az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább négy félév.

(3)[101] Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor of science, bachelor of profession, bachelor of arts) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak az első felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokon legalább a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

(4)[102] A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master of science, master of profession, master of arts) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak a második felsőfokú végzettségi szintje. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben - figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

(4a)[103] Az (1a) bekezdés szerinti szaklétesítésre az a felsőoktatási intézmény jogosult, amely a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) által elkészített értékelés alapján hatályos intézményakkreditációval rendelkezik.

(5) Az osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.

(6) A szakirányú továbbképzésben - az alap- vagy a mesterfokozatot követően további - szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

16. § (1)[104] A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet kell szerezni. A képzési idő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyolc félév.

(1a)[105] Üzleti doktori képzésben és nemzetközi közös doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni, a képzési idő legalább hat félév.

(2) Doktori képzésre az a felsőoktatási intézmény szerezhet jogosultságot, amelyben mesterképzés folyik az adott tudományterületen.

(3)[106] A felsőoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, a tudományterületen belül tudományágban vagy művészeti ágban szerezhet jogosultságot, amelyre a működési engedélye kiterjed. A művészetek területén a tudományos fokozatszerzésre felkészítő PhD-képzésre, a "Doctor of Business Administration" üzleti doktori fokozatszerzésre felkészítő DBA-képzésre, illetve a "Doctor of Liberal Arts" művészeti fokozatszerzésre felkészítő DLA-képzésre (a továbbiakban: doktori képzés) és fokozatadásra lehet jogosultságot szerezni.

(4)[107] A doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a "Doctor of Philosophy" (rövidítve: PhD), a művészeti képzésben a "Doctor of Liberal Arts" (rövidítve: DLA), az üzleti doktori képzésben a "Doctor of Business Administration" (rövidítve: DBA). Az oklevelet a rektor és a doktori tanács elnöke írja alá.

(5) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban: doktori eljárás) a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának joga. Az intézmény doktori tanácsa tudományterületenként - ezen belül a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott tudomány-, illetve művészeti ágakban - tudomány-, illetve művészeti ági doktori tanácsot hozhat létre. A doktori tanács valamennyi tagjának - a doktorandusz képviselők kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkeznie.

7/A. A felsőoktatási szakképzés, az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményei és a képesítési keret[108]

16/A. §[109] (1) A miniszter a képzési és kimeneti követelményeket - a tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit ide nem értve - hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. A képzési és kimeneti követelmények normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. A képzési és kimeneti követelmények a honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni.

(2) A közzétett képzési és kimeneti követelményeket a miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A képzési és kimeneti követelményekben a közzététel időpontját és az alkalmazás kezdő dátumát fel kell tüntetni. A közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.

(3) A képzési és kimeneti követelményeket érintő változást kizárólag felmenő rendszerben lehet bevezetni, és azt a bevezetést megelőző első tanév kezdő napjáig kell közzétenni. A képzési és kimeneti követelmények módosítása a módosítást megelőzően közzétett képzési és kimeneti követelmények szerint indított képzést nem érinti.

(4) A képzési és kimeneti követelményekkel szemben kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezhető közigazgatási jogvita.

16/B. §[110] A miniszter hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a képesítési keretet.

8. A képzés megszervezésének módozatai

17. § (1)[111] A felsőoktatásban a képzés, a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább kettőszáz, doktori képzés esetén legalább negyven tanórából vagy ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatásból áll.

(2)[112] A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint - zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás kivételével - heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.

(3)[113] A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama - kivéve a részismereti képzést és a szakirányú továbbképzést - a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet.

(4)[114] A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben foglalt minimum tanóraszámtól a doktori képzés tekintetében a doktori szabályzatában eltérhet, azzal, hogy szigorúbb követelményt nem határozhat meg.

(5)[115] A képzés duális képzésként is megszervezhető.

V. FEJEZET

ADATKEZELÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN, A FELSŐOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

9. Az adatkezelés célja

18. § (1) A felsőoktatási intézmény

a) az intézmény rendeltetésszerű működéséhez,

b) a jelentkezők és a hallgatók jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez,

c) a képzés, kutatás megszervezéséhez,

d) a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve az oktatók, kutatók, dolgozók jogainak gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez,

e) a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez,

f) a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához

g)[116] a 15. és 16. § szerint végzettek pályakövetése céljából

nélkülözhetetlenül szükséges személyes és különleges adatokat tartja nyilván tanulmányi rendszerében.[117]

(2)[118] Az (1) bekezdés alapján nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés célját és időtartamát, valamint a nyilvántartott adatok továbbításának feltételeit a 3. és 6. melléklet rögzíti. A nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára a hivatalos statisztikai szolgálat számára átadhatók.

(3)[119] A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében kezelt és rögzítésre kerülő adatok ellenőrzését, továbbá a tanulmányi rendszeren keresztül benyújtott dokumentumok és elektronikus űrlapok adatainak előzetes ellenőrzését és a benyújtó általi hitelesítését elsősorban a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (a továbbiakban: SZEÜSZ) és a Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (a továbbiakban: KEÜSZ) díjmentes felhasználásával köteles elvégezni.

(4)[120] A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében tárolt adatok alapján, szakonként - a hallgatói lemorzsolódás csökkentése és a sikeres felvételi eljárások elősegítésének érdekében -, jogszabályban előírt módon és tartalommal középiskolai rangsort köteles vezetni, és ezen adatokat a tanulmányi rendszer minden felhasználója számára, továbbá az Szkt.-ban meghatározott regisztrációs és tanulmányi alaprendszerek és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerek számára a kapcsolódó statisztikai adatokkal együtt a tanulmányi rendszerén keresztül elektronikus úton hozzáférhetővé kell tennie.

10. A felsőoktatási információs rendszer

19. § (1)[121] A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá a felsőoktatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat központi nyilvántartás tartalmazza (a továbbiakban: felsőoktatási információs rendszer). Ahol e törvény központi nyilvántartásról rendelkezik, azon a felsőoktatási információs rendszert kell érteni. A felsőoktatási információs rendszer az intézményektől adatot kizárólag a tanulmányi rendszeréből fogadhat, és minden adatszolgáltatást elsősorban a tanulmányi rendszerbe kell teljesítenie.

(2)[122] A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a hallgatónak a tanulmányi rendszeren keresztül elektronikusan előterjesztett kérelmére diákigazolványt ad ki. A diákigazolványok kiadásának rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.

(3)[123] A diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártya, amely közokirat.

(4)[124] A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a tanulmányi rendszeren keresztül elektronikus úton tart kapcsolatot.

(5)[125]

(6)[126]

(7)[127]

VI. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÁTALAKULÁSA, MEGSZŰNÉSE

11. A felsőoktatási intézmények átalakulása

20. §[128] (1) A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket át lehet alakítani. Az átalakulás egyesülés vagy különválás lehet. Az egyesülés beolvadás vagy összeolvadás, a különválás szétválás vagy kiválás lehet. Az átalakulásról a szenátus vagy a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést.

(2)[129] A Kormány külön engedélye hiányában költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vagy annak kiváló szervezeti egysége kizárólag költségvetési szervvel egyesülhet vagy költségvetési szervbe olvadhat be.

(3)[130] A felsőoktatási intézmény átalakulására vonatkozó döntés, továbbá az alapító okiratnak a 2. melléklet I. fejezet 1.1. pont a) és e) alpontját érintő módosítása - a 97. § (2)-(4) és (7)-(8) bekezdésében meghatározott intézkedésre tekintettel szükséges döntést és módosítást ide nem értve - február 1-jével vagy augusztus 1-jével hatályosulhat.

21. §[131] (1) Beolvadás esetén a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény - jogutódként - látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait.

(2) Az összeolvadás eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek.

(3) Szétválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény megszűnik, és új felsőoktatási intézmények jönnek létre. A létrejövő intézmények a megszűnő felsőoktatási intézmény jogutódai. A jogutódlásról a megszűnéssel és az alapítással kapcsolatos eljárásban kell dönteni.

(4)[132] Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény tovább folytatja működését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási intézménybe olvadhat be. Az új felsőoktatási intézmény vagy a másik felsőoktatási intézmény a kiváló szervezeti egység tekintetében az eredeti felsőoktatási intézmény jogutódja.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben szabályozott átalakulást követően az új intézmény létesítésére vonatkozó eljárást le kell folytatni, azzal, hogy amennyiben az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi működés körülményei nem változnak, a működés engedélyezésére szakértői vélemény nélkül kerül sor.

21/A. §[133] A felsőoktatási intézmény átalakulását az intézmény átalakulással érintett szervezeti egysége - legfőbb testületi döntéshozó szerve tagjai kétharmados támogatásával hozott döntésével - önállóan is kezdeményezheti.

12. A felsőoktatási intézmény megszűnése

22. § (1) A felsőoktatási intézmény az állami elismerés visszavonásával megszűnik.

(2) A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását, ha a felsőoktatási intézmény

a) megszüntetése feltételeinek fennállását a bíróság megállapította,

b) fenntartója jogutód nélkül megszűnik, illetve megszűnt,

c) fenntartójának megszűnik, illetve megszűnt az a joga, hogy felsőoktatási intézményt tartson fenn,

d) fenntartója e jogának gyakorlásával felhagy, illetve felhagyott, kivéve, ha a fenntartói jog új fenntartóra száll át.

(3) Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében a (2) bekezdés b-d) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak.

(4) A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény megszüntetéséről határozott.

(5) A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a felsőoktatási intézmény másik felsőoktatási intézménnyel egyesül, beolvad vagy szétválik.

(6) A (4) bekezdésében meghatározott esetben a megszűnésre kifutó rendszerben kerülhet sor, oly módon, hogy azok a hallgatók, akik megkezdték a tanulmányaikat az adott képzési szinten, azt be tudják fejezni. Megszüntethető a felsőoktatási intézmény az adott félévet követő vizsgaidőszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanulmányaikat másik felsőoktatási intézményben folytatni tudják.

23. § (1) A felsőoktatási intézményt megszüntető fenntartónak döntése meghozatala előtt megállapodást kell kötnie azzal a felsőoktatási intézménnyel, amelyikben a hallgatók a megkezdett tanulmányaikat folytatni tudják.

(2) A jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon a felsőoktatási intézmény fenntartóját illeti meg.

(3)[134]

HARMADIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

VII. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK KÖRE ÉS A FOGLALKOZTATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

13. Munkakörök, munkaviszonyra vonatkozó szabályok

24. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és tanári munkakörökben foglalkoztatottak látják el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető.

(2) A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető.

(3)[135] Ha a felsőoktatási intézmény köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, sport vagy más feladat ellátására intézményt, szervezeti egységet hoz létre, az ott foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni [a továbbiakban az (1)-(3) bekezdésben felsoroltak együtt: alkalmazottak].

(4)[136] Az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, más felsőoktatási intézményekben a munka törvénykönyvét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)[137] A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezzen az előírt végzettséggel és szakképzettséggel.

(5a)[138] Az (5) bekezdésben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a felsőoktatási intézménnyel fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény

a)[139] 40. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rektor részére a jutalom meghatározása és a teljesítés értékelése e törvény 73. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával történhet,

b) 30/A. § (1) bekezdés b-c) pontja, valamint 30/B-30/E. §-a szerinti munkakör-felajánlási, illetve az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettséget a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények vonatkozásában nem kell alkalmazni.

c)[140] szerinti vezetői illetménypótlék mértékét a rektor, kancellár tekintetében a munkáltató a minősítés eredményére tekintettel jogosult módosítani,

d)[141] 69. §-ában foglaltaktól kormányrendelet a magasabb vezető vezetői illetménypótlékának számítási alapja tekintetében eltérhet,

e)[142] 70. § (2) bekezdésétől kormányrendelet eltérhet, továbbá

f)[143] 20/A. § (6) bekezdésében foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a kancellári pályázati eljárásban a bizottságban a felsőoktatási intézmény rektora részt vesz.

(7)[144] Az állami felsőoktatási intézményben a 13. § (2) bekezdése, a 13/A. § (2) bekezdés e) pontja és a 14. § (3) bekezdése szerinti munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a rektor és a kancellár utasításban szabályozza. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjében bekövetkezett változásokról - ideértve a munkáltatói jogok utasításban történő átruházását is - az érintettet közvetlenül írásban is értesíteni kell és az utasítást szervezeti és működési szabályzattal azonos módon közzé kell tenni.

24/A. §[145] (1) A 24. § (5) bekezdésében meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó feltétellel összefüggésben a felsőoktatásban alkalmazottra - ha a jogviszonyával összefüggésben törvény eltérően nem rendelkezik - a (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Azt a tényt, hogy a felsőoktatásban alkalmazni kívánt személy vagy a felsőoktatásban alkalmazott az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelel, a felsőoktatásban alkalmazni kívánt személy vagy a felsőoktatásban alkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti feltétel ellenőrzése céljából kezeli a felsőoktatásban a (2) bekezdés szerinti személy azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a felsőoktatási intézmény az alkalmazás létesítésével összefüggésben meghozott döntés időpontjáig vagy - alkalmazás esetén - annak megszűnését vagy megszüntetését követő hatodik hónap végéig kezeli.

24/B. §[146] A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

VIII. FEJEZET

AZ OKTATÓKRA, KUTATÓKRA, TANÁRI MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK[147]

14. Az oktatói munkakörök, a munkaköri címek

25. § (1)[148] Az oktatói feladat - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - oktatói munkakörben látható el, költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, más felsőoktatási intézményben pedig az oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban. Az oktatói munkakörben való foglalkoztatáshoz legalább mesterfokozat szükséges.

(2) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben, közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás - teljes vagy rész- - munkaidejének milyen hányadában kell ellátni.

(2a)[149] A felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkező, vagy a fokozat megszerzését megkezdő munkavállaló a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói vagy tudományos kutatói munkakörben - oktatói munkakör tekintetében a tanításra fordított idő foglalkoztatási követelményrendszerben történő meghatározásával - foglalkoztatható. A további jogviszony díjazását a munkáltató az ellátandó oktatási, kutatási feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg.

(2b)[150] A felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló a felsőoktatási intézményben tudományos fokozatot nem igénylő, további munkavégzésre irányuló jogviszonyban felsőoktatási egészségügyi szakoktatóként foglalkoztatható. A további jogviszony díjazását a munkáltató az oktatási, kutatási és egyéb feladatok nagysága és minőségi elvek szerint határozza meg.

(3)[151] Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a 24. § (5) és e § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósuló, továbbá nem rendszeres oktatói feladatokra. A felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet.

(4) A felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul.

(5)[152] Azt a tényt, hogy a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére,

b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektornak - a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó - írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően

haladéktalanul igazolja.

(5a)[153] Nem kell alkalmazni az (5) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést, ha a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy az (5) bekezdés szerinti kizáró ok hiányát a felsőoktatási intézménnyel fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel már igazolta és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.

(6) Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott részére megtéríti.

(7) A megbízási jogviszonyt a felsőoktatási intézmény azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a megbízott a (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,

b)[154][155] a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a rektor megállapítja.

(8) A rektor a (5) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából -

a) a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,

b) a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén a megbízási jogviszony megszűnéséig

kezeli.

26. § (1)[156] Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két egymást követő tanulmányi félév átlagában - egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben legalább heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató munkaideje legalább húsz százalékában tudományos kutatást - a művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési területen művészeti vagy sportszakmai tevékenységet - folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben - munkaköri feladatként - a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét. A tudományos kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban (a továbbiakban: Adatbázis) rögzíteni kell.

(2)[157] A munkáltató a tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint - legfeljebb negyven százalékkal megemelheti, illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkentheti. A tanítási idő meghatározásának elveit a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.

(3)[158] Az oktató - függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot - az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során - zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás kivételével - egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél figyelembe lehet őt venni, illetve más felsőoktatási intézmény által meghirdetett, zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósuló és videótartalom-kezelőt is alkalmazó tantárgy esetén az oktató írásban adott nyilatkozata alapján kreditenként húsz százalékkal elszámolható az oktató rendelkezésre állása az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során.

(4)[159] Az oktató az őt foglalkoztató munkáltató hozzájárulásával munkaköri feladatait a miniszter által határozott időre - legfeljebb öt évre - meghirdetett felsőoktatási együttműködési program keretében külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti.

26/A. §[160] (1) Az oktató - beleegyezésével -, a rektor és a diákotthont, illetve tehetséggondozó intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vezetőjének megállapodásával, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott diákotthonban, illetve tehetséggondozó intézményben, annak tevékenységében történő részvétel útján is teljesítheti feladatait a 28. § (7) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek bármelyikének megfelelő képzés keretében. A megállapodás megkötését a rektor vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vezetője kezdeményezheti.

(2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott diákotthonban, illetve tehetséggondozó intézményben történő feladatteljesítés időtartamáról, az oktató illetményéről, az alkalmazás megszüntetésének feltételeiről, az alkalmazás egyéb részleteiről, illetve az alkalmazással összefüggő együttműködési feladatokról az (1) bekezdés szerinti megállapodásban kell rendelkezni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti oktatónak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnál megállapított illetménye vagy havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak együttes összege nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötését megelőző napon érvényes illetménye alapján a távolléti díjba tartozó illetményelemek figyelembevételével számított összeg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti oktató havi illetményének, havi rendszeres illetménypótlékának, havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak, költségtérítéseinek, illetve egyéb juttatásainak a költsége a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt terheli.

(5) A (2) bekezdés szerinti időtartam alatt az (1) bekezdés szerinti megállapodás tekintetében a munkáltatói jogokat a diákotthont, illetve tehetséggondozó intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vezetője gyakorolja.

15. Az oktatói munkakör létesítése és megszüntetése

27. § (1) A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők:

a) tanársegéd,

b) adjunktus,

c) főiskolai, illetve egyetemi docens,

d) főiskolai, illetve egyetemi tanár.

e)[161] mesteroktató.

(2) Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.

(3)[162] A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének - feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök főiskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze (a továbbiakban: főiskolai, egyetemi tanári munkaköri cím adományozása). A miniszterelnöki, illetve a köztársasági elnöki intézkedés a főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását eredményezi. A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkaköri cím használati jogának biztosítása, megvonása - külön erre irányuló munkáltatói intézkedés hiányában - nem eredményezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, illetve megszűnését. A főiskolai, illetve egyetemi tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a felsőoktatási intézményben munkáltatói jogkört gyakorló rektor jogosult létesíteni, illetve megszüntetni.

(4) Az alkalmazás megszűnésével - a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével - megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem vonja meg.

28. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz

a) a tanársegédi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése,

b)[163] az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori fokozat megszerzése.

(1a)[164] Ha a tanársegéd megfelel a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek, a doktori fokozat megszerzését követő három éven belül adjunktusi munkakörbe kell átsorolni.

(2) A főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelelő szakmai gyakorlattal.

(3) A főiskolai tanári és az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal.

(4)[165]

(5)[166] Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásának és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásnak feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület, illetve területek olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi munkaköri cím adományozásának és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásnak a feltételeit a 69. § szerinti, az érintettre irányadó eseti követelményeknek megfelelően kell teljesíteni. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.

(6)[167] A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazáshoz mesterfokozat, valamint legalább tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat, ismeret igazolása, valamint az szükséges, hogy az érintett alkalmas legyen a hallgatók gyakorlati képzésére.

(7)[168] A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott diákotthonban szerzett oktatási munkatapasztalat időtartamát felsőoktatási oktatói szakmai gyakorlatnak, tapasztalatnak kell elismerni, ha a hallgatóknak nyújtott képzés[169]

a) a 8. § (6) bekezdése szerinti felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás keretében a felsőfokú képzés részeként,

b) a 49. § szerint tanulmányi követelményként elismerhető formában, vagy

c) tehetséggondozási céllal, részben vagy a képzés egészében idegen nyelven, a felsőfokú képzés tantervi követelményei mellett, azt kiegészítve

valósul meg.

(8)[170] Az oktatói és a kutatói munkakörben történő alkalmazás során a tudományos kutatói tevékenységet és annak társadalmi-gazdasági hasznosulását, így különösen annak innovációs jellegét is értékelni kell.

29. § (1) Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi és főiskolai docensi, egyetemi és főiskolai tanári munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. A pályázatot a rektor írja ki, a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak figyelembevételével.

(2) A nyilvános pályázaton a felsőoktatási intézménnyel alkalmazásban nem állók is részt vehetnek. A benyújtott pályázatokat a szenátus bírálja el. A szenátus azokat a pályázatokat, amelyek megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek, rangsorolja. A rektor - valamennyi oktatói munkakör tekintetében - a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt. Főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a rektor kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári munkaköri cím adományozására irányuló eljárást.

(3) A rektor - a munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott - a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkaköri cím adományozására vonatkozó javaslatát megküldi a felsőoktatási intézmény fenntartójának, abból a célból, hogy az a miniszter útján továbbítsa a munkaköri cím adományozására jogosultnak.

30. § (1) Az, aki jogosult a főiskolai tanári vagy az egyetemi tanári munkaköri cím használatára, másik munkáltatónál is létesíthet azonos oktatói munkakört újabb munkaköri cím adományozása nélkül.

(2) Ha az oktató munkahelyet változtat, új vagy további munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a munkáltató az előző munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja.

31. § (1)[171]

(2)[172] A 27. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott oktató kivételével, nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tíz év elteltével nem szerzett tudományos fokozatot.

(3)[173] A (2) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít be az az időszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.

(4)[174] A költségvetési szervnél foglalkoztatott oktató és a kutató hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható, a magán és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktató és kutató esetében a szervezeti és működési szabályzat foglalkoztatási korhatárt állapíthat meg, amely nem lehet alacsonyabb, mint a költségvetési szervnél foglalkoztatott oktatóra és kutatóra megállapított, e törvény szerinti foglalkoztatási korhatár. Főiskolai, illetve egyetemi tanár esetén a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésére a rektor jogosult.

(5) A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel - a munka törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl - az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató[175]

a)[176] nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott, a munkáltató által legalább ötévente felülvizsgált, ellenőrzött feltételeket,

b) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató - megfelelő határidő biztosításával - a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban előírt,

c)[177] a 26. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során az intézményben nem vehető figyelembe. E pont esetében a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkaviszonyra, illetve közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései közül a felmondási, illetve felmentési időre, illetve a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A munkáltató megszünteti a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatást, ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt - a munkaköri címhez fűződő jogát megvonva - felmentette. A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljárást a 29. § (3) bekezdésben meghatározott rend szerint a rektor kezdeményezi.

(7)[178] A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljárást, ha azt az érintett kéri, ha a főiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben véglegesen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, ha a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta vagy az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A rektor e bekezdés szerinti kezdeményezésével egyidejűleg intézkedni köteles a főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszüntetéséről is.

(8) Ha a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri cím viselésére jogosult nem áll felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban, a felmentés - a munkaköri cím használati jog megvonásának - kezdeményezésére a miniszter jogosult.

16. Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek

32. § (1) Annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a szenátus Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat. A Professor Emeritus címmel járó jogokat, oktatási és más kötelezettségeket, juttatásokat, azok időtartamát a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni.

(2) A szenátus az óraadó oktatónak, ha

a) rendelkezik doktori fokozattal: magántanári,

b) országosan elismert szaktekintély: címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár,

c) kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végez: mesteroktatói

címet adományozhat.

(3) A felsőoktatási intézményben oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző oktató, vagy tanár részére a szenátus mestertanári címet adományozhat.

(3a)[179] A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata megállapíthatja mindazon tevékenységeket, amelyeket a (2) és (3) bekezdés szerinti címmel rendelkező végezhet.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott címmel rendelkező személy - kivételesen, a szenátus döntése alapján - tanári munkakörben foglalkoztatható.

(5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott címek adományozásának és visszavonásának feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni.

17. A kutatói munkakörök[180]

33. § (1)[181] Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki - a munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján - a teljes munkaidejének legalább nyolcvan százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is. A tudományos kutató kutatási tevékenységének eredményére vonatkozó adatokat az Adatbázisban rögzíteni kell.

(2) A felsőoktatási intézményben létesíthető tudományos kutatói munkakörök a következők:[182]

a) tudományos segédmunkatárs,

b) tudományos munkatárs,

c) tudományos főmunkatárs,

d) tudományos tanácsadó,

e) kutatóprofesszor.

(3)[183] A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben 25. § (1)-(3) bekezdésben, 26. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nyilvános pályázati eljárás alapján az egy évnél hosszabb időre szóló kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkaköröket kell betölteni, az óraadó oktató helyett a megbízásos kutatót kell érteni. A felsőoktatási intézmény az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási, vagy más polgári jogi szerződéssel jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás, megrendelés keretében valósul meg.

(4)[184] Kooperatív kutatói munkakörben lehet foglalkoztatni azt, aki - a munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján - a teljes munkaidejének legalább nyolcvan százalékát a felsőoktatási intézményben külső megrendelés, megbízás, pályázat, projekt vagy egyéb célfeladat keretében megvalósuló kutatási vagy fejlesztési tevékenység ellátására fordítja, és rendelkezik a feladata ellátásához szükséges szakmai-gyakorlati munkatapasztalattal és végzettséggel.

18. A tanári munkakörök

34. § (1) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(2) A tanári munkakörben foglalkoztatottakra a 25. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Esetükben a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A munkáltató a tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint - tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanár esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti tizenkét óra. A munkáltató a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal emelheti, illetve csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő óránál.

19. Az oktatói feladatokat ellátó foglalkoztatottak jogai és kötelezettségei

35. § (1)[185] Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket. Az e bekezdésben foglalt jog megilleti a tanári munkakörben foglalkoztatottakat, az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszokat, tudományos kutatókat, továbbá az óraadó oktatókat.

(2) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; az oktató tevékenysége során vegye figyelembe a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát.

(3)[186] Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személy.

(4)[187]

(5) Az oktatói, tudományos kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatott az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti.

20. Munkabér, illetmény

36. §[188] (1)[189]

(2)[190] Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának havi illetményét, havi rendszeres illetménypótlékát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

IX. FEJEZET

VEZETŐI ÁLLÁSOK ÉS VEZETŐI MEGBÍZÁSOK

21. A vezetői megbízás létesítése

37. § (1)[191] A felsőoktatási intézményekben - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján - a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:

a) rektor,

b) rektorhelyettes,

c)[192] főigazgató, klinikai központ esetén elnök,

d) dékán,

e) kancellár.

f)[193] nem állami felsőoktatási intézmény esetében az elnök.

(2) A felsőoktatási intézményekben - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - a következő vezetői megbízások adhatók:

a) az (1) bekezdésben felsoroltak - az a) és b) pont kivételével - helyettesei,

b) szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesei.

(3)[194] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre - az (1) bekezdés a)-d) pontja esetében legfeljebb öt évig terjedő időtartamra - adhatók. Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés b) és e) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások pályázat útján több alkalommal meghosszabbíthatók. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.

(4)[195] A rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a szenátus véleményezi, és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről. Adott felsőoktatási intézményben ugyanazon személy - a vezetői megbízási ciklusoktól függetlenül - összesen legfeljebb két alkalommal kaphat rektori magasabb vezetői megbízást az esetleges jogelőd intézményekre is tekintettel. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó írja ki.

(4a)[196] A kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, a személyi javaslatok felterjesztéséről a miniszter gondoskodik. A pályázat benyújtásának a határideje a közzétételtől számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet. A kancellár megbízására, a megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult.

(5)[197] A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a (4a) bekezdés szerinti, a gazdasági vezetői és a belső ellenőrzési vezetői pályázat kivételével a szenátus, vagy a 12. § (8) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott átruházott hatáskörben eljáró testület vagy személy (a továbbiakban e bekezdésben együttesen: szenátus) dönt. A szenátus döntését - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. A (4a) bekezdésben meghatározott vezetői megbízás esetében a rektor a megbízott személlyel - a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint - létesít a felsőoktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(6)[198] A magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. Ha a az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott magasabb vezetői pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázat kiírásától a megbízás pályázatban kiírt időtartama végéig betölti, akkor vezetői megbízása - a (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - további egy alkalommal meghosszabbítható.

(7)[199]

(8) A főiskolai rektor és az egyetemi rektor megbízásával és felmentésével kapcsolatos eljárásra a 29. § (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a főiskolai rektor megbízására, felmentésére a miniszterelnök jogosult.

(9)[200] A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. A magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.

X. FEJEZET

ÉRDEKVÉDELEM, ÉRDEKEGYEZTETÉS

22. A Felsőoktatási, valamint az Intézményi Érdekegyeztető Tanács

38. § (1) A felsőoktatás ágazati jelentőségű munkaügyi, szociális, élet- és munkakörülményekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdéseinek egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács keretében kerül sor. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács munkájában az ágazat reprezentatív szakszervezeteinek képviselői, a Magyar Rektori Konferencia képviselője, a miniszter és a képzésben érdekelt miniszterek képviselői vesznek részt.

(2) A felsőoktatási intézményekben az intézményi szakszervezet és a munkáltató részvételével Intézményi Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: Tanács) működhet. A Tanács szervezetét és működési rendjét a felsőoktatási intézmény és az intézményi szakszervezet megállapodásban rögzíti.

(3) A felsőoktatási intézményben működő reprezentatív szakszervezet kezdeményezésére a Tanács létrehozása és működtetése kötelező.

NEGYEDIK RÉSZ

A HALLGATÓ

XI. FEJEZET

A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, JOGOSULTSÁGOK, KÖTELEZETTSÉGEK

23. Felvétel, beiratkozás

39. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott [a továbbiakban együtt: magyar állami (rész)ösztöndíj] vagy önköltséges képzésben. Ez a jog megilleti továbbá

a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket,

b)[201] az a) pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország területén élő hontalant, menekültet, oltalmazottat, menedékest, befogadottat, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőt,

c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit,

d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait,

e) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt,

f)[202] a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott - magát magyar nemzetiségűnek valló - harmadik országbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a kedvezménytörvény hatálya alatt és magyar állampolgársággal sem rendelkezik

g) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárt.

h)[203] az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett személy tanulmányait kizárólag önköltséges formában folytathatja.

(3)[204] A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A 15. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató az e törvényben előírt sajátos feltételek teljesítésére köteles. A 15. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott önköltség fizetése mellett folytatott képzés tekintetében hallgatói képzési szerződést kell kötni.

(4)[205] A felvételre jelentkező egy felvételi eljárásban kormányrendeletben meghatározott számú jelentkezést nyújthat be. Amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül.

(4a)[206] A hallgató és a felsőoktatási intézmény további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül is mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben felvett tanárszakra.

(4b)[207] A hallgató a felsőoktatási intézményben az alapképzési szakjának megfelelő tanárszakon tanulmányokat folytathat, ekkor a 49. § (2) bekezdésében foglalt, a szabadon választható tárgyak mennyiségére vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni.

(5)[208] Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével dönt. A rangsorolásról a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv besorolási döntéssel gondoskodik. A jelentkezőt magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre állami felsőoktatási intézménybe, valamint - nemzetközi szerződés, a 92. § és a 94. § szerinti, a miniszter által kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott feltételekkel - az egyházi felsőoktatási intézménybe vagy magán felsőoktatási intézménybe lehet besorolni, felvenni. A jelentkező egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt.

(6)[209] Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye és a felvehető létszám, valamint az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszám figyelembevételével, a jelentkezők intézményi rangsorolása alapján dönt. Magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre állami felsőoktatási intézménybe valamint - nemzetközi szerződés, a 92. § és a 94. § szerinti, a miniszter által kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott feltételekkel - az egyházi felsőoktatási intézménybe vagy magán felsőoktatási intézménybe lehet felvenni.

(7) A felvételt nyert jelentkező abban a félévben létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert.

40. § (1)[210] A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A felsőoktatási intézmény a felvételt ésszerű és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező, egészségügyi, szakmai vagy pályaalkalmassági követelményekhez - egészségügyi, szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsga teljesítéséhez -, a középiskolai tanulmányok során, illetve az érettségi vizsgán elért meghatározott eredményekhez, szakképesítés meglétéhez kötheti.

(2) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel

a)[211] feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevél,

b) feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás,

c) feltétele lehet egészségügyi -, szakmai -, pályaalkalmassági vizsgálat.

d)[212] feltétele lehet gyakorlati vizsga teljesítése.

e)[213] feltétele lehet a felsőoktatási intézmény döntése alapján felvételi vizsga sikeres teljesítése.

(3)[214] A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a miniszter a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzéteszi:

a) a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok és osztatlan mesterképzések esetében a felsőoktatási intézmények meghirdetései során figyelembe vehető a felvételi pontszámítás alapjául szolgáló tantárgyak és az érettségi vizsgatárgyak körét,

b) azon alapszakok és osztatlan mesterképzések körét, amelyek esetében gyakorlati vizsga szervezhető.

(3a)[215] A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel közzéteszi felvételi követelményeit.

(4)[216] Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.

(5) Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető.

(6)[217] Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint a doktori iskola szabályzatában meghatározott, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelvismerettel rendelkezik. A DBA-képzésre történő felvétel feltétele a gazdálkodás és szervezéstudományok területen magyar és angol, vagy kizárólag angol nyelven PhD képzést folytató doktori iskolák mellett működő DBA programokba a mesterképzésben szerzett fokozat birtokában szerzett legalább 5 éves magas szintű üzleti vezetői gyakorlat.

(6a)[218] A felsőoktatási intézmény a (6) bekezdéstől eltérően a kivételes tehetségű jelentkezőt alapképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel - párhuzamosan a mesterképzéssel - felveheti doktori képzésre is. A felsőoktatási intézmény az ilyen felvételi döntés feltételéül előírja, hogy a jelentkező tegyen sikeres felvételi vizsgát, és emellett igazolja, hogy kiemelkedő tanulmányi, tudományos és nyelvi ismeretekkel rendelkezik.

(6b)[219] A (6a) bekezdésben foglalt módon a hallgató az osztatlan mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó két tanévének tanulmányaival párhuzamosan is felvehető doktori képzésre.

(7) A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történő felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.

41. § (1)[220] A Kormány

a)[221] hátrányos helyzetű jelentkezői és hallgatói csoport,

b)[222] gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülők,

c)[223] fogyatékossággal élő jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók,

d)[224] nemzetiséghez tartozó jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók

esélyegyenlőségét az a)-d) pontban meghatározott hallgatói csoportok tekintetében a felsőoktatási tanulmányai, a d) pontban meghatározott csoport tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám meghatározása során biztosítja.[225]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése során nem lehet mentesíteni a jelentkezőt a felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények teljesítése alól.

41/A. §[226] (1)[227] A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által lebonyolított központi felsőoktatási felvételi eljárásra más, az ügyintézés módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásának csak e törvény rendelkezése esetén van helye. A központi felsőoktatási felvételi eljárás során a nyelvhasználat tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1a)[228] A központi felsőoktatási felvételi eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapelveit alkalmazni kell.

(2) A felvételi eljárás a jelentkező felsőoktatási intézmény által meghirdetett képzésre való jelentkezési kérelmére indul meg.

(3)[229] A központi felsőoktatási felvételi eljárás elektronikus eljárás, amelyet a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az e célra létrehozott személyes ügyintézési felületen bonyolít le.

(4) Az eljárást hivatalból is meg kell indítani, ha erre a felügyeleti szerv utasítást ad vagy bíróság kötelez.

41/B. §[230] A döntés a közléssel véglegessé válik.

41/C. §[231] (1)[232] A postai úton továbbított irat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 86. § (1), (3) és (6) bekezdése szerint minősül kézbesítettnek. Az elektronikus úton továbbított irat kézbesítettnek minősül az elektronikus rendszer szerint igazolt átvétel napján, de legkésőbb az irat megküldését követő ötödik napon.

(2)[233] Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot az eljáró szerv kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított öt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül kifogást terjeszthet elő az eljáró szervnél.

(3)[234] A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát vagy az önhiba hiányát igazolják. Ha a kifogásnak az eljáró szerv helyt ad, döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

41/D. §[235] (1) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntésről határozatot hoz, egyéb döntés esetében végzést bocsát ki. A döntéseket kormányrendeletben meghatározott módon kell közölni.

(2)[236] A besorolási döntés tartalmazza az eljáró szerv megnevezését, az ügyirat számát, a jelentkező nevét, elektronikus elérhetőségét, személyes azonosítására szolgáló adatokat, az érdemi döntést, a döntés alapjául szolgáló jogszabályokról való tájékoztatást, a döntés helyét, idejét, kiadmányozója aláírását. A besorolási döntés indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozóan a számított pontszámát, valamint tájékoztatni kell a jelentkezőt a jogorvoslati lehetőségekről.

(3)[237] A végzés tartalmazza az eljáró szerv megnevezését, az ügyirat számát, a jelentkező nevét, elektronikus elérhetőségét, személyes azonosítására szolgáló adatokat, a döntést, a döntés helyét, idejét, valamint a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

(4)[238]

41/E. §[239] (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hibát ki kell javítani, ha az nem hat ki a döntés érdemére.

(2)[240] A kijavítás kijavító döntés meghozatalával történik. A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.

(3)[241] Ha a döntésből valamely, a 41/D. §-ban meghatározott kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy érdemi döntés nem született, a döntést ki kell egészíteni. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított egy hónap már eltelt, vagy az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

(4)[242] A kiegészítés önálló kiegészítő döntés meghozatalával történik. A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.

(5)[243] A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntés közlését követő tizenötödik napig a besorolási döntését módosítja, ha észlelése vagy a felsőoktatási intézmény jelzése alapján eljárási vagy olyan számítási hiba jut tudomására, amely kihat a döntés érdemére.

(6)[244] Ha a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet jogerős, illetve végleges döntéssel új eljárás lefolytatására utasítják, a megismételt eljárás az új eljárásra utasítást tartalmazó döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül meghozott új besorolási döntéssel valósul meg.

41/F. §[245] (1) A felsőoktatási felvételi eljárást meg kell szüntetni, ha

a)[246]

b)[247] a jelentkező a jelentkezési kérelmét valamennyi kiválasztott jelentkezési hely tekintetében visszavonta,

c) a jelentkező meghalt,

d) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,

e)[248] a jelentkező a jelentkezés hitelesítésére vonatkozó hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget.

f)[249]

(2) A jelentkezési kérelmet vissza kell utasítani, ha[250]

a) annak elbírálására a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek nincs hatásköre,

b) idő előtti vagy elkésett,

c) nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik.

(3)[251] A felvételi eljárásban méltányosságnak helye nincs.

41/G. §[252] Az eljárás során igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

41/H. §[253] (1)[254] A jelentkező - jogszabálysértésre hivatkozással - a döntés ellen a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat.

(1a)[255] Perbe kell állítani a felsőoktatási intézményt alperesként, ha az (1) bekezdés szerinti közigazgatási per a felsőoktatási intézmény döntését is érinti.

(2) A keresetlevél alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 115. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja a döntését.

(3)[256] A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.

(4)[257] Az (1) bekezdés szerint indult perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(5)[258] A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

(6)[259] A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.

24. A jelentkező, valamint a hallgatói jogviszonyban álló személy által gyakorolható jogosultságok, hallgatói kötelezettségek

42. § (1) A hallgató

a) a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,

b)[260] kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon vagy rokon képzési területhez tartozó szakjára.

(1a)[261] A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanulmányi teljesítményről a tanulmányi rendszeréből a tárgyleírást (tematika) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki és azt elektronikusan a tanulmányi rendszeren keresztül átadja azon felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerének, amellyel a vendéghallgató hallgatói jogviszonyban áll.

(2)[262] A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személyeket - részismereti képzés céljából - hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára - külön felvételi eljárás nélkül - önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről a tanulmányi rendszeréből a tárgyleírást (tematika) is tartalmazó mikrotanúsítványt köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható.

(2a)[263] A felsőoktatási intézmény önköltséges részismereti képzés céljából hallgatójával is létesíthet újabb képzési jogviszonyt. A felsőoktatási intézmény a részismereti képzés eredményes elvégzéséről mikrotanúsítványt állít ki.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.

(4)[264] Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről szóló döntés véglegessé válását követően jogosult beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíteni, valamint köteles a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére.

(5) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint - a képzési időszak megkezdése előtt - be kell jelentkeznie az adott képzési időszakra. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget.

(6)[265] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átvételre - a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével - csak azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetében feltéve, hogy a hallgató legalább 30 kreditet ténylegesen megszerzett korábbi intézményében.

(7)[266] A (6) bekezdéstől eltérően az alapképzésben tanulmányokat folytató hallgató átvehető felsőoktatási szakképzésre.

(8)[267] A hallgató vagy a korábban hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy kérheti felvételét - a központi felsőoktatási felvételi eljárásban történő részvétel nélkül, önköltséges képzésre - azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény informatika képzési területének olyan szakára, ahol az adott felsőoktatási intézmény kreditátviteli szabályai szerint legalább 30 beszámítható kreditponttal rendelkezik.

43. § (1)[268] A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és elsősorban a tanulmányi rendszeren keresztül hozzáférhető formában - lehetőség szerint személyre szabott - információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön, továbbá ügyintézési célból az intézménnyel a tanulmányi rendszeren keresztül elsősorban elektronikusan tarthassa a kapcsolatot és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az intézmény által kiállított dokumentumait elektronikusan, hitelesített formában is megkaphassa és ezeket tetszőleges számban letölthesse a tanulmányi rendszerből.

(2) A hallgató kötelessége, hogy

a) megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat,

b)[269] tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai - illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai - emberi méltóságát.

(3)[270] A hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak - a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott - döntése alapján jogosult.

43/A. §[271] (1) A hallgatói jogviszony - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - érvényes diákigazolvánnyal igazolható.

(2) Ha a hallgatói jogviszony fennállása tekintetében a bíróság vagy közigazgatási hatóság eljárásában kétség merül fel, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a hallgatói jogviszony igazolása céljából az oktatási hivatalt.

25. A hallgatói munkavégzés szabályai

44. § (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:

a)[272] a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen,

b)[273] a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben.

(2)[274] A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(3) A hallgatót a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon[275]

a)[276] az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti,

b)[277]

(3a)[278] A képzési program keretében, illetve a képzés részeként - az (1) bekezdés a) pont szerint - megszervezett szakmai gyakorlatra - ide nem értve a duális képzést - költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni.

(3b)[279] Azon munkáltatónál végzett szakmai gyakorlat esetén, amelynél a hallgató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, az (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződést nem szükséges megkötni.

(4) Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.

(5) A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére az e § (3) bekezdés a) pontjában írtakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető,

b) a doktorandusz által végzett munka ideje - az a) pont szerinti munkavégzéssel együtt - egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát,

c) a doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni,

d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.

(6)[280] A hallgatóval e törvény alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzója alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére.

44/A. §[281] Szűrővizsgálat elvégzésében - egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság nélkül - az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató önkéntesen közreműködhet. Az igazolt önkéntes munkavégzésre a hallgató és a felsőoktatási intézmény között a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés jön létre. A hallgatói munkaszerződés során szerzett munkatapasztalat kreditértékét a 49. § (6) bekezdése szerint a kreditátviteli bizottság állapítja meg. Az önkéntes munkát végző hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését a felsőoktatási intézmény a hallgatói munkaszerződésre tekintettel szervezi meg. A hallgatói munkaszerződésből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.13. pontja szerinti jövedelemnek minősül.

26. A hallgatói jogviszony szünetelése

45. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.

(2)[282] A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését

a) az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, egybefüggő időtartamban is,

b) az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedő rendelkezése hiányában az első félév teljesítése előtt is, vagy

c) a már megkezdett képzési időszak végéig, az adott képzési időszakra vonatkozóan

feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.

(2a)[283] Ha a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés c) pontja szerint a hallgatói jogviszony szünetelését engedélyezi, az adott képzési időszakra vonatkozó bejelentkezést visszavontnak kell tekinteni, azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményei nem állapíthatóak meg.

(3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

(4)[284] Szünetel a hallgatói jogviszony az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségek alól.

XII. FEJEZET

A MAGYAR ÁLLAMI (RÉSZ)ÖSZTÖNDÍJAS ÉS AZ ÖNKÖLTSÉGES HALLGATÓ

27. A költségviselés formái

46. § (1)[285] A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet

a) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató,

b)[286] magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató, valamint

c) önköltséges hallgató.

(2)[287] A hallgatók számára - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a magyar állam biztosítja a hallgatói hitel igénybevételének lehetőségét.

(2a)[288]

(3)[289] A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének egy részét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató vagy a hallgató önköltséges képzésének díját viselő természetes vagy jogi személy viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

(4)[290] A miniszter évente - a 39. § (5) és (6) bekezdésében megállapított keretek között - határozattal állapítja meg azt, hogy mely, a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A határozatot Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

(5)[291] A (4) bekezdés szerinti döntés előkészítésében

a)[292]

b) a 72. § (5) bekezdése szerint közreműködik az Országos Doktori Tanács.

(6)[293] A miniszter (4) bekezdésben meghatározott döntésének meghozatalakor figyelembe kell venni

a) a nemzetstratégiai és vidékfejlesztési stratégiai célokat,

b) a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket,

c)[294] a végzett hallgatók pályakövetési adatait

d)[295]

(7) A miniszter évente, a felvétel időpontját megelőző év december 31. napjáig teljes körű tájékoztatást tesz közzé, amely a felvételi eljárások vonatkozásában tartalmaz minden, a jelentkezések benyújtásához szükséges információt.

28. Az állam által támogatott tanulmányok időtartama.

Besorolás, átsorolás.

47. § (1) Egy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

(1a)[296] A (6) bekezdés f) pontja kivételével a nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakot követően felvett tanárszakon, szakmai tanárszakon, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési szakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, az (1) bekezdés szerinti támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb.

(2)[297] A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb nyolc félév.

(3)[298] Az (1) bekezdés szerinti képzésben az oklevél megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel - a (4) bekezdés alkalmazásával legfeljebb hat félévvel - lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki.

(4)[299] A fogyatékossággal élő hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. E kedvezmény több fokozat (oklevél) megszerzéséhez is igénybe vehető, azzal hogy az e bekezdésre tekintettel igénybe vett támogatási idő összesen a négy félévet nem haladhatja meg.

(5) A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett.

(6) A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni

a) a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet,

b) a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni,

c) azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el.

d)[300] azt a félévet, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény) 21/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésén vett igénybe.

e)[301] azt a félévet, amelyet a hallgató a 39. § (4a) bekezdése szerint felvett tanári mesterszakon vett igénybe, továbbá

f)[302] a 2, 3, valamint a 4 féléves tanári mesterszakon igénybe vett félévet.

(7)[303] A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

(8) Ha a hallgató kimerítette az e §-ban meghatározottak szerint rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.

48. § (1) A hallgatót magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára kell besorolni.

(2)[304] A felsőoktatási intézmény - a Kormány által rendeletben meghatározott rend szerint - tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, illetve nem a 81. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott külföldi képzésben vett részt, nem szerzett vagy nem érte el legalább - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában a tanévet megelőző legalább 15 nappal meghatározott - kreditet vagy tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát visszavonja.

(2a)[305] A (2) bekezdés rendelkezéseit a doktori képzésben nem kell alkalmazni.

(3)[306] Ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben önköltséges formában azonos szakon tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt.

(4)[307] A magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett hallgató helyére magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató is átsorolható a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

28/A. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételei[308]

48/A. §[309] A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató - a 48/B. §-ban meghatározottakra figyelemmel - köteles:[310]

a)[311] az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és

b)[312] az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),

c)[313] az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy

d)[314] visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magyar állami (rész)ösztöndíjnak (e pont tekintetében a továbbiakban: tartozás) - évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt - összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt, illetve visszafizetni a tartozás ötven százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha nem tart fenn a c) pont szerint hazai munkaviszonyt.

48/B. §[315] (1)[316] A 48/A. § b) és c) pontjában meghatározott kötelezettség több részletben is teljesíthető.

(2) Amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésében finanszírozási formát vált, és önköltséges formában folytatja a tanulmányait az adott képzésen, a 48/A. § b)-d) pontjaiban meghatározott kötelezettségek csak a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan terhelik.

(3)[317] A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettséget a származási országában is teljesítheti.

(4)[318] A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a 48/A. §-ban meghatározott kötelezettségek nem terhelik.

(5) A hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni.

(6) Az ezen alcímben meghatározottakat alkalmazni kell az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolt, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átvétel alapján hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatóra is.

(7) Ha a hallgató párhuzamos képzésben folytatja tanulmányait, vagy egymást követően több oklevelet szerez, a 48/A. § b) és d) pontja szerinti kötelezettséget az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani, és képzésenként teljesíteni kell.

(8)[319] A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával vagy átvétellel valósul meg. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.

48/C. §[320] (1) A hallgató által teljesítendő feltételek tekintetében a magyar állam köteles:[321]

a) a hallgató által az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgatói jogviszonyának megszűnéséig a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóra tekintettel biztosítani a felsőoktatási intézménynek a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésének költségeit (a továbbiakban: állami ösztöndíj),

b) foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekedni arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató számára a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson.

(2)[322] Az állami ösztöndíj mértéke az adott felsőoktatási intézményben a hallgató által magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában igénybe vett aktív félévekre - jogszabályban meghatározott keretek között a felsőoktatási intézmény által - a hallgatóra vetítve megállapított költségek összege. Ezen alcím vonatkozásában azon félév minősül aktív félévnek, amelyre a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató bejelentkezett.

(3) A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az állami ösztöndíj adott félévre számított összege az azonos képzésen tanulmányokat folytató magyar állami ösztöndíjas hallgató ugyanazon félévére megállapított állami ösztöndíjának ötven százaléka.

(4)[323] Amennyiben a hallgató olyan képzésen folytat tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában, melyet az adott intézmény önköltséges formában nem indított, a (2) bekezdésben meghatározott számításokat az adott képzésre más intézményekben megállapított költségek közül a legalacsonyabb figyelembevételével kell elvégezni.

(5)[324] Amennyiben a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a 47. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kedvezményes félévekkel megnövelte, a hallgatónak a 48/A. § a) pontja szerinti, az adott képzéshez kapcsolódó oklevélszerzési határideje a kedvezményes félévekkel meghosszabbodik. A kedvezményes féléveket az oklevélszerzési határidő számításakor a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azon magyar állami ösztöndíjas képzések esetében veszi figyelembe, amelyek esetében a kedvezményes féléveknek a felsőoktatási információs rendszerbe történt bejelentésének idején a 48/A. § a) pontja szerinti oklevélszerzési határidő még nem járt le, továbbá, ha a kedvezményes féléveknek a felsőoktatási információs rendszerbe történt bejelentését követően jött létre a magyar állami ösztöndíjas képzés.

48/D. §[325] (1)[326]

(2)[327] Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor, az ilyen képzésre átsorolt hallgató az átsorolást követő első bejelentkezéskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról.

(3)[328]

(4)[329]

(5)[330]

48/E. §[331] (1)[332]

(2)[333]

(3)[334]

(4)[335] A magyar állami (rész)ösztöndíjban részesített személy az ezen alcímben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése során a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervvel a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (4) bekezdése alapján elektronikus úton tart kapcsolatot.

48/F. §[336]

48/G. §[337] A felsőoktatási intézmény gondoskodik

a)[338]

b) az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzéshez kötődő hallgatói jogviszony létesítése tényének, valamint az oklevél megszerzése időpontjának a tanulmányi adminisztrációs nyilvántartásban történő rögzítéséről,

c)[339] a b) pontban meghatározott adatoknak a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv részére történő szolgáltatásáról.

48/H. §[340] A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató vonatkozásában nyilvántartja az oktatási nyilvántartásról szóló törvényben felsorolt adatokat.

48/I. §[341] (1) A képzés befejezését megelőzően a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartása alapján a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval évente közli az általa igénybe vett állami ösztöndíj összegét.

(2) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezésének, vagy ha a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató az adott képzést nem fejezi be, a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontjától számított hatvan napon belül közli a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval az adott képzésen általa igénybe vett állami ösztöndíj teljes összegét.

(3) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a (2) bekezdésben meghatározott időpontot követően évente közli az igénybe vett állami ösztöndíjnak - a 48/A. § d) pontja szerinti feltétel teljesítése során irányadó - összegét.

48/J. §[342] A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv nyomon követi a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató foglalkoztatási útját.

48/K. §[343] Az oklevélszerzés és a hazai munkaviszony nyilvántartásával, az állami ösztöndíj utólagos visszatérítési kötelezettségével és a teljesítési kötelezettségek alóli felmentések megállapításával kapcsolatos feladatokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazásával első fokon a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv látja el.

48/L. §[344] A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít

a)[345] a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási díj, az ápolási díj, a gyermekek otthongondozási díja, a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama,

b)[346] az az időszak, amely alatt a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére álláskeresési járadékot folyósítottak.

48/M. §[347] (1)[348] A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A. § a) pontjában meghatározott feltételt, a 48/A. § b) pont szerint fennálló, még nem teljesített kötelezettséget, illetve a 48/A. § c) pont alapján fennálló még nem teljesített kötelezettséget, ha három gyermeket szül.

(2) A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A. § c) pontja alapján meghatározott kötelezettséget, ha beiratkozását követően az adott szakon

a) felsőoktatási szakképzés, illetve osztott képzés esetén legfeljebb egy félévig,

b) osztatlan képzés esetén legfeljebb két félévig

folytatott tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben.[349]

48/N. §[350] (1) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató - 48/A. § a) pontjában meghatározott határidőt megelőzően benyújtott - kérelmére a 48/A. § a) pontja alapján meghatározott feltétel teljesítésének felfüggesztését engedélyezi[351]

a) a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokra,

b)[352]

tekintettel.

(2) A szünetelés legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két év időtartamra engedélyezhető, feltéve, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató igazolja, hogy

a) a külföldi felsőoktatási intézmény és a külföldön folytatott tanulmányok az adott állam joga szerint felsőoktatási intézménynek és felsőfokú képzésnek számítanak,

b)[353]

(3)[354]

48/O. §[355] (1)[356] A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a 48/A. § a) pontja alapján meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti, ha a hallgató az oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes megszerezni.

(2) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a 48/A. § b)-d) pontja alapján meghatározott feltételt vagy annak egy részét teljesítettnek tekinti, ha a hallgató a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.

(3)[357]

48/P. §[358] (1)[359] Amennyiben a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv megállapítja, hogy a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató visszatérítési kötelezettsége fennáll, erről határozatot hoz. A visszatérítendő állami ösztöndíj összegét a határozat véglegessé válását követő harminc napon belül kell megfizetni (esedékesség).

(2) A (1) bekezdésben meghatározott határozatnak - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény által előírt kötelező tartalmi elemeken kívül - tartalmaznia kell[360]

a) a visszatérítendő állami ösztöndíj összegét, annak kiszámítási módjával együtt,

b) a részletfizetés feltételeire és a részletfizetés kérelmezésének módjára vonatkozó tájékoztatást,

c) az igény érvényesítésének módjára vonatkozó tájékoztatást.

(3)[361] A magyar állami (rész)ösztöndíj vagy annak egy része visszatérítését a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót foglalkoztató munkáltató vagy más személy - a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervhez intézett nyilatkozat benyújtásával - átvállalhatja.

(4) A visszatérítési kötelezettség személyhez kötődő kötelezettség, mely nem terheli a hagyatékot.

48/Q. §[362] (1) A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv

a) ötmillió forint alatti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tíz évre szóló,

b) ötmillió forint feletti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tizenöt évre szóló

részletfizetést engedélyez.

(2) A fizetési kötelezettség az esedékességet megelőzően is teljesíthető.

(3)[363] A részletfizetés ideje alatt megvalósuló - 48/M. § (1) bekezdés, illetve 48/O. § szerinti - körülmény, a mentesség megállapításának időpontjában még fennálló kötelezettség teljesítésére vonatkozik.

(4)[364] Az (1) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezményt havi részletekben kell megállapítani, azzal, hogy a havi részlet összege legalább tízezer forint.

48/R. §[365] (1)[366] A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a visszatérítési kötelezettség összegét megállapító végleges határozatot a magyar államot megillető igény érvényesítéséhez szükséges adatokkal együtt megküldi az állami adóhatóságnak a visszatérítendő összeg behajtása érdekében, ha a véglegesen megállapított visszatérítési kötelezettséget a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató vagy a 48/P. § (3) bekezdése szerint azt tőle átvállaló személy az átvállalt összeg erejéig határidőre nem teljesíti.

(2) Az állami adóhatóság a visszatérítési kötelezettség érvényesítésére folytatott végrehajtási eljárásában a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam javára jegyezteti be.

48/S. §[367] A 48/A. § d) pontja alapján teljesített befizetés a miniszter által vezetett minisztérium fejezetének bevételét képezi, amely bevételt a miniszter a felsőoktatás fejlesztésére fordítja.

XIII. FEJEZET

A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

29. A tanulmányi követelmények és a hallgatók teljesítményének értékelése

49. § (1) A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését - az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt - tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni és érdemjeggyel minősíteni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege, minőségét az érdemjegye fejezi ki.

(2)[368] A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján szabadon választható tárgyakat vehessen fel - vagy e tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt -, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson.

(2a)[369] Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - külön önköltség, illetve térítési díj fizetése nélkül -

a) az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat, továbbá azt, hogy

b) az összes előírt kredit tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat

vehessen fel.

(3)[370] A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat - ideértve a szabadon választható tárgyakat is - annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá más felsőoktatási intézményben mint vendéghallgató is felveheti.

(4)[371] A felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelen számonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen.

(5)[372] Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés - tantárgy (modul) tárgyleírásában előírt kimeneti követelményei alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha szabadon választható tárgyra vonatkozik vagy a tárgyleírások alapján összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi.

(6)[373] A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot, továbbá a szakképesítést és szakképzettséget eredményező tanulás során szerzett ismereteket - az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint - tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A kreditátviteli bizottság eseti döntését kell alkalmazni öt évig az azonos kreditelismerésre vonatkozó kérelemnél.

(6a)[374] A kreditátviteli bizottság személyes adatokat nem tartalmazó pozitív döntéseit és azok érvényességi idejét, továbbá a felsőoktatási intézmény összes kurzusának, moduljának tárgyleírását a tanulmányi rendszerében minden hallgató és oktató számára hozzáférhetővé és a többi felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszere számára letölthetővé kell tenni.

(7)[375] A (3)-(6) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez - a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén is - a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerinti kreditet, de legalább a képzés kreditértékének harmadát az adott intézmény adott képzésén köteles teljesíteni.

(7a)[376] A (7) bekezdésben foglalt, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni

a) doktori képzés,

b)[377] az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzés,

c) a 23. § (1) bekezdése szerinti megállapodás alapján ugyanazon képzési terület szerinti szakra átvett hallgató és

d) ugyanazon szakra felvett korábbi hallgató

e)[378] menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott hallgató

esetében.

(8)[379] A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell az idegen szaknyelvi ismeretek tudásmérése vagy annak egy része, illetve szintje alól. A tudásmérés során biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz - így különösen írógép, számítógép - alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

(9)[380] A (8) bekezdés rendelkezéseit a 40. § (6) bekezdése és az 53. § (5) bekezdés b) pontja szerinti idegen nyelvi követelményekre, valamint a doktori képzésre alkalmazni kell.

(10)[381] A felsőoktatási intézmény a hallgató által elért tanulási eredményről, a hallgató kérésére, mikrotanúsítványt állít ki.

49/A. §[382] A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

50. § (1)[383] A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium).

(1a)[384] Az (1) bekezdés szerint kiadott végbizonyítványokról a felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszeréből közhiteles adatot szolgáltat, a végbizonyítványokról nyilvántartást vezet, a nyilvántartás alapján a felsőoktatási intézmény a végbizonyítványt megszerző személy kérésére hiteles másolatot állít ki. A végbizonyítványt megszerző személy kérésére a végbizonyítványt elektronikus másolat formájában is ki kell adni, amelyet a felsőoktatási intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.

(2) A hallgató tanulmányait felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.

(3) A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.

(4) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből - állhat.

(5) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(6)[385] A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat - jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével - a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.

30. Az oklevél

51. § (1)[386] A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga.

(2)[387] A felsőoktatási intézmény az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül állítja ki és adja át a hallgató részére.

(3)[388]

(4)[389] Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsőoktatási intézmények által e törvény alapján kiállított szakképzettséget és - a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés kivételével - felsőfokú végzettségi szintet, doktori fokozatot igazoló okiratra lehet használni.

(5)[390] Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kiállító felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség megnevezését, az oklevél minősítését, a kiállítás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, valamint a képzésnek a képzési és kimeneti követelmény szerinti időtartamát. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének - illetve az intézmény szabályzatában meghatározott vezetőnek, akadályoztatása esetén további vezetőknek - nevét, beosztását és eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát.

(5a)[391] Az (5) bekezdéstől eltérően nemzetközi közös képzés eredményeként kiállított közös oklevél esetében a felsőoktatási intézmény szabályzata lehetővé teheti, hogy az oklevél az (5) bekezdés szerinti vezető eredeti aláírása és a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének a lenyomata helyett a vezető elektronikus aláírását és a felsőoktatási intézmény bélyegzőlenyomatának megfelelő képét tartalmazza.

(6) A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni.

(7)[392] A kiadott oklevelekről és mikrotanúsítványokról a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszeréből közhiteles adatot szolgáltat, az oklevelekről és a mikrotanúsítványokról nyilvántartást vezet. E nyilvántartás alapján a felsőoktatási intézmény az adott okiratot megszerző kérelmére hiteles másolatot állít ki. Az oklevelet és a mikrotanúsítványt megszerző személy kérésére elektronikus másolat formájában is kiállítja, amelyet az intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.

(8)[393] Az olyan hallgató részére, akinek a továbbtanulási elismerési kérelméről azzal a feltétellel hozott döntést a felsőoktatási intézmény, hogy utóbb be kell mutatnia jogszabályban előírt okiratot, akkor állítható ki oklevél, ha a hallgató az okiratbemutatási kötelezettségének eleget tett.

52. § (1) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzetiségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni.

(2)[394] Az alapképzésben és mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. A hallgató kérésére az oklevélmellékletet nemzetiségi képzés esetében magyar nyelven és az érintett nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetében magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. A hallgató kérésére az oklevélmelléklet szakirányú továbbképzés esetében is kiadható. A kiadott oklevélmellékletről a tanulmányi rendszerben elektronikus másolatot kell tárolni, amelyet az intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A kiadott oklevélmellékletről a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében meglévő nyilvántartás alapján a felsőoktatási intézmény az oklevélmellékletet megszerző kérelmére köteles másolatot kiadni. Az oklevélmellékletet megszerző személy kérésére az oklevélmellékletet elektronikus másolati formában is ki kell adni, amelyet az intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.

(2a)[395] A (2) bekezdéstől eltérően a felsőoktatási intézmény szabályzata rendelkezhet úgy, hogy az oklevélmellékletet a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott módon, de kizárólag elektronikusan állítja ki. Az oklevélmellékletet nyomtatott formában is ki kell állítani, ha az oklevélmellékletet megszerző személy kéri.

(3) Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőoktatási szakképzésben kiállított oklevél - jogszabályban meghatározottak szerint - munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

(4)[396]

(5) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol és latin nyelvű jelölése:

a) alapfokozat "Bachelor" vagy "baccalaureus" (rövidítve:. BA, BSc),

b) mesterfokozat "Master" vagy "magister" (rövidítve MA, MSc).

(6)[397] A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az "okleveles" megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.). A mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben szakjogászként vagy a 116. § (5) bekezdésében meghatározott mesterképzési szakon oklevelet szerzettek a "Legum Magister" vagy "Master of Laws" (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak. A tanárképzésben oklevelet szerzettek a "Master of Education" (rövidítve: MEd) cím használatára jogosultak.

(7)[398] Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur., dr. rer. pol.

(7a)[399] Az a nem magyar állampolgár, aki általános orvos szakon oklevelet szerzett és a doktori képzés képzési és kutatási szakaszát az általános orvos szakon fennálló hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyéni felkészülőként teljesítette, valamint a komplex vizsga mellett az egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény által meghatározott külön feltételnek, a komplex vizsgához társuló dolgozatkészítési és -védési kötelezettségnek is eleget tett, külföldön a képzési területre utaló doktori cím használatára jogosult. A cím rövidített jelölése: Dr. med.

(8) A felsőoktatási intézmény rektora - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - "Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae" kitüntetéssel avatja doktorrá azt, akinek a középiskolában és a felsőoktatási intézményben, valamint a doktori képzésben folytatott tanulmányai során a teljesítményét mindig a legmagasabbra értékelték, feltéve továbbá, hogy a doktori fokozatszerzési eljárás során is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A kitüntetéses doktorrá avatás részletes feltételeit a Kormány állapítja meg.

52/A. §[400] (1)[401] A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet az oklevél kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha az oklevelet jogellenesen szerezték meg. A visszavonásra egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)[402] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha az oklevél kiállítását bűncselekmény befolyásolta, és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el, az intézmény az oklevelet időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A megsemmisítésre egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3)[403] A visszavont, megsemmisített oklevelet a felsőoktatási intézmény bevonja. A visszavont, érvénytelenített oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény és szükség szerint jogutódjának nevét, az oklevél sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát az oktatási hivatal honlapján közzé kell tenni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak van helye.

(5) Ha az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnt meg az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el.

(6)[404] A (2) bekezdés szerinti jogerős, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot hozó bíróság vagy ügyészség a határozatról haladéktalanul értesíti az oklevél kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.

(7)[405] Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelő módon az oklevélmellékletre is alkalmazni kell.

30/A. Szakképzettségek, tudományos fokozatok, címek, rövidítések adományozása, illetve használata[406]

52/B. §[407] Az e törvény által szabályozott, alapképzésben vagy mesterképzésben megszerezhető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést csak az arra jogosult használhatja. Nem lehet az e törvény által szabályozott tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető tudományos fokozatot vagy címet adományozni, illetve az e törvény által szabályozott, alapképzésben vagy mesterképzésben megszerezhető szakképzettséggel, tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést használni.

XIV. FEJEZET

A TEHETSÉGGONDOZÁSRA, A DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

31. A doktori képzés és a doktori fokozatszerzési eljárás

53. § (1)[408] A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A doktori képzés során, a negyedik félév végén, vagy a (3a) bekezdés alkalmazásában a követelmények teljesítése esetén legkorábban a második félév végén, legkésőbb a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.

(2)[409] A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.

(3)[410] A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre. A doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos, állatorvosi, fogorvos vagy gyógyszerész szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre és a komplex vizsga során - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerültek.

(3a)[411] A doktori képzésbe olyan módon is bekapcsolódhat a hallgató, hogy mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó tanévének tanulmányaival párhuzamosan doktori képzés részét képező felkészülésben is részt vesz, feltéve, hogy a hallgató a mesterszakos oklevele megszerzését követően teljesíti a felvétel követelményeit is. A felvételi döntéssel egyidejűleg - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerülnek.

(4)[412] A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három tanéven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy tanévvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév, a doktorandusz szülésére tekintettel és a doktori szabályzatban meghatározottak szerint legfeljebb hat félév lehet.

(4a)[413] A felsőoktatási intézmény annak a doktorandusznak, aki a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki.

(5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei:

a)[414] a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;

b)[415] egy vagy több idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;

c)[416] az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása;

d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

(6) Az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet. Biztosítani kell a nyilvántartás internetes hozzáférhetőségét. A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata állapítja meg.

(7)[417] A PhD-fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a "PhD" vagy a "Dr." rövidítést, a DLA-fokozattal rendelkezők pedig a "DLA" vagy a "Dr." rövidítést, továbbá DBA-fokozattal rendelkezők a "DBA" vagy a Dr. rövidítést.

53/A. §[418] (1) A doktori értekezés - és annak tézisei - mindenki számára nyilvános. A nyilvánosságra hozatal legfeljebb a szabadalmi illetve oltalmi bejelentés közzétételének időpontjáig elhalasztható. A doktori értekezés és tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról és teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a doktori fokozatot odaítélő felsőoktatási intézmény gondoskodik, oly módon, hogy a doktori értekezés és tézisei egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányát a felsőoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva elhelyezi.

(2)[419] A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában az Adatbázisban, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3)[420] Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala az értekezést benyújtó kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni.

32. Tehetséggondozás, tudományos diákkörök, szakkollégiumok

54. §[421] A felsőoktatási intézmény feladata a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése. A felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó és felzárkóztató rendszert, illetve mentorprogramokat működtet: ennek keretében tudományos diákköröket, szakkollégiumokat, illetve roma szakkollégiumokat működtethet. A szakkollégiumokat, illetve a roma szakkollégiumokat felsőoktatási intézménnyel együttműködve azok is létesíthetnek, akik felsőoktatási intézmény alapítására, fenntartására e törvény alapján jogosultak. A felsőoktatási intézmény mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához.

54/A. §[422] Az alap- és középfokú oktatásban, képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatási hallgatók általi tehetséggondozását, felzárkóztatását a Kormány a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramon keresztül támogatja. A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram keretében nyújtott ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

XV. FEJEZET

A HALLGATÓ FELELŐSSÉGE, A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

33. A fegyelmi eljárás és a kárfelelősség

55. § (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

(2) A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások - legfeljebb hat hónap időtartamra szóló - csökkentése, illetőleg megvonása,

d) határozott időre - legfeljebb két félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától,

e) kizárás a felsőoktatási intézményből.

(3) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire - így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.

(4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott.

(5)[423] A fegyelmi eljárás rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg, azzal, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja, valamint az eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, de a fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg.

56. § (1)[424] Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatározott eltéréssel - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kell helytállnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, gondatlan károkozás esetén, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni.

(3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.

(4) A felsőoktatási intézmény, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

34. A jogorvoslat joga

57. § (1) Jogainak megsértése esetén a hallgató

a) a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítségnyújtásért,

b)[425]

c) jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő, melyet a felsőoktatási intézmény a jelen törvényben írtak szerint köteles elbírálni,

d) az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy az e törvényben szabályozottak szerint jogorvoslati jogát - a bírósági eljárás kivételével - kimerítette.

(2)[426] A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit - e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri - írásban közli a hallgatóval. A felsőoktatási intézmény hallgatóval kapcsolatos döntése végleges, ha a hallgató a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondott.

(3) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

(4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az,

a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,

b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,

c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

(5) A jogorvoslati kérelem tárgyában a felsőoktatási intézmény a következő határozatokat hozhatja:

a) a kérelmet elutasítja,

b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,

c) a döntést megváltoztatja,

d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

(6)[427] A jogorvoslati kérelem elbírálása során az igazolásra, a döntés alakjára, tartalmára, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A másodfokú döntés a közléssel végleges.

(7)[428]

58. § (1)[429] A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott eljárást befejező döntést közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(2)[430] A keresetlevél a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással is benyújtható. E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések a jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.

(3) A 57. §-t, és az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell

a)[431]

b)[432]

c) az időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkezett hallgatót

érintő döntésekre, illetve mulasztásokra.

(4)[433] A jogorvoslati eljárás rendjét, különösen a döntés közlését és a jogorvoslati kérelem elbírálására irányadó határidőt a felsőoktatási intézmény - a jelen törvényben meghatározott keretek között - a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza, azzal, hogy a határidő legfeljebb harminc nap lehet.

35. A hallgatói jogviszony megszűnése

59. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony,

a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,

b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján,

c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni,

d)[434] azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte,

e)[435] felsőoktatási szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőoktatási szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés véglegessé válásának napján,

f)[436] ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés véglegessé válásának napján,

g)[437] a kizárás fegyelmi határozat véglegessé válásának napján,

h)[438] ha a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt e törvényben meghatározott feltétel a továbbiakban már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntető döntés véglegessé válásának napján,

i)[439] ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja és nem vállalja az önköltséges képzésben való részvételt.

j)[440] ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján,

k)[441]

l)[442] a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett.

(2)[443]

(3) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,

b) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre,

c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait,

feltéve, hogy a hallgatót előzetesen írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.

(4)[444]

(5)[445] Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem folytathatók.

XVI. FEJEZET

A HALLGATÓK KÖZÖSSÉGEI, A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK, A HALLGATÓK ORSZÁGOS KÉPVISELETE

36. A hallgatói önkormányzat

60. § (1) A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére - a felsőoktatási intézmény részeként - hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak - a 63. §-ban meghatározott kivétellel - minden hallgató tagja, választó és választható. A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha[446]

a) megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát, és

b) a hallgatói önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett.

(2) A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell.

(2a)[447] A hallgatói önkormányzat tisztségviselője

a) megbízatási ideje - valamennyi hallgatói önkormányzati tisztségének időtartamát egybeszámítva - legfeljebb négy év lehet,

b) nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.

(3) Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott.

(4) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását, a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni köteles. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény működését.

(5) A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén - beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják - a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat.

(6)[448] Az (5) bekezdés szerinti határidő jogvesztő. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(7) A hallgatói önkormányzat dönt működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható.

61. § (1) A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben:

a) térítési és juttatási szabályzat,

b) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje,

c) tanulmányi és vizsgaszabályzat.

(2) A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

(3) A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni, illetve amely ügyekben dönt.

(4) A hallgatói önkormányzat a jogait az alapszabályában rögzített módon gyakorolja.

(5) Az intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a hallgatói önkormányzat javaslatára harminc napon belül - a szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen - érdemi választ köteles adni.

37. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

62. § (1) A hallgatók országos képviseletét - a 63. §-ban meghatározott kivétellel - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája látja el.

(2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a hallgatói önkormányzatok képviselőiből álló testület által elfogadott alapszabállyal rendelkező jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jogosult Magyarország címerének használatára.

(2a)[449] A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tisztségviselője

a) megbízatási ideje - valamennyi a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában betöltött tisztségének időtartamát egybeszámítva - legfeljebb négy év lehet,

b) nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.

(3)[450] A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

38. A doktorandusz önkormányzat, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, az Országos Tudományos Diákköri Tanács

63. § (1)[451] A doktori képzésben részt vevők intézményi képviseletét a felsőoktatási intézmény részeként működő doktorandusz önkormányzat látja el. A doktorandusz önkormányzatnak minden doktorandusz a tagja, választó és választható. A doktorandusz önkormányzat működésére egyebekben a 60. § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A 61. §-ban foglalt egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogosultságokat a doktoranduszok tekintetében a doktorandusz önkormányzat gyakorolja.

(2) A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő hallgatóinak országos képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. A Doktoranduszok Országos Szövetsége a doktorandusz önkormányzatok képviselőiből álló testület által elfogadott alapszabállyal rendelkező jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Doktoranduszok Országos Szövetsége jogosult Magyarország címerének használatára. A Doktoranduszok Országos Szövetségét az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba.

(3) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Magyar Rektori Konferencia képviselőjét.

(4) A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók szakmai szervezete az Országos Tudományos Diákköri Tanács. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos és művészeti tevékenység, a diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegű tudományos és művészeti diákfórumok szervezése. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács működését - az általa megalkotott - szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(5)[452] Az Országos Tudományos Diákköri Tanács jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. Az Országos Tudományos Diákköri Tanácsot az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács - közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül - közhasznú szervezet. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács megfelelő színvonalú működéséhez szükséges forrást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Kutatási Alaprésze terhére kell biztosítani.

ÖTÖDIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

XVII. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYES ÁLLAMI HATÁSKÖRÖK

39. Az ágazati irányítás

64. § (1) A miniszter az e törvényben meghatározottak szerint ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását.

(2) A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:

a)[453] a felsőoktatási feladatok ellátása körében szakmailag irányítja

aa) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek, az oktatási hivatalnak, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős szervnek, valamint

ab) az Nkt.-ban, valamint miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az oktatási jogok biztosa hivatalának

a felsőoktatással összefüggő tevékenységét,

b) meghatározza a pedagógusképzés irányait,

c) megküldi a főiskolai rektor megbízására és felmentésére, a főiskolai tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a miniszterelnöknek, az egyetemi rektori megbízásra és felmentésre, az egyetemi tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a köztársasági elnöknek;

d) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;

e)[454] hallgatói kompetenciamérést rendel el,

f)[455] a külföldi magyar nyelvű felsőoktatás támogatása céljából felsőoktatási együttműködési programot hirdet meg.

(2a)[456] A miniszter

a) engedélyezi a felsőoktatásban alkalmazható - integrált modulokkal és funkcionalitásokkal rendelkező - tanulmányi rendszereket,

b) meghatározza a tárgyakhoz és modulokhoz tartozó - tanulmányi rendszerben tárolt - tárgytematikák formai követelményeit.

(3)[457] A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos - a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével ellátott - feladatai:

a) a felsőoktatás rendszere fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet,

b) a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása, az országos hallgatói kompetenciamérés szakmai feltételeinek megteremtése,

c) a felsőoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek biztosítása,

d) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák, az intézményi hálózatfejlesztések támogatása,

e) a felsőoktatási szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata,

f) a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának legalább háromévenkénti értékelése.

g)[458] a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti hosszú távú finanszírozás és az ennek alapján megkötött finanszírozási keretmegállapodások elveinek meghatározása, valamint az ehhez szükséges finanszírozási adatok elemzése, statisztikai adatok vizsgálata.

(4)[459] A miniszter a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Ha a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelvű vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését, a miniszter - az igények mérlegelése után - nemzetközi megállapodás megkötésének kezdeményezésével, munkaterv létesítésével, illetve az anyaországban folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételre vagy hazai felsőoktatási intézményekben a szükséges feltételek biztosítására kiírt pályázattal biztosítja a feltételeket.

(5)[460] A miniszter a szenátus kezdeményezésére nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat adományoz a kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók részére.

(6)[461]

(7)[462] Ha a főiskolai vagy egyetemi tanár kinevezésére vonatkozó javaslatra a Magyar Tudományos Akadémia - művészeti területen a Magyar Művészeti Akadémia, sporttudományi területen a Magyar Olimpiai Bizottság - kezdeményezésére kerül sor, a miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti intézkedését a 28. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott személyi feltételek teljesítését követően hozza meg.

65. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett.

(2)[463] A miniszter a törvényességi ellenőrzési jogkörében - megfelelő határidő biztosításával - felhívja a fenntartót, hogy fenntartási kötelezettségének tegyen eleget. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a miniszter mulasztási pert indíthat.

(3)[464] Ha a mulasztási ítéletben megállapított mulasztást a fenntartó az ítéletben megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a bíróság a miniszter teljesítés kikényszerítése iránti kérelme alapján megállapítja, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei.

(4) A miniszter a törvényességi ellenőrzés eredményeképpen felfüggesztheti a felsőoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát, ha a (2) bekezdésében szabályozott felhívása nem vezetett eredményre. A felfüggesztéssel egyidejűleg kezdeményeznie kell a bíróságnál a fenntartó mulasztásának megállapítását. A miniszter döntésének ki kell terjednie az érintett hallgatók tanulmányainak folytatásával, vizsgáival kapcsolatos kérdésekre.

(5)[465] Az e §-ban meghatározott eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásban közreműködik az oktatási hivatal. A bíróság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogvitát közigazgatási perben bírálja el.

66. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a Magyarország területén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által - az e törvényben meghatározott (engedélyezési, működési) feltételek hiányában - folytatott felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység felett. Az ellenőrzésben miniszteri döntés alapján az oktatási hivatal közreműködik.

(2)[466] Az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e tevékenységtől legfeljebb tíz évre eltiltja és - az ltiltásról szóló döntés közzététele mellett - a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötszörösétől a minimálbér kétszázötvenszereséig terjedő mértékű bírsággal sújthatja.

(3)[467]

(4)[468] Az e §-ban meghatározott eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. A miniszteri döntés ellen indított perben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság dönt.

40. A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok és eljárások

67. § (1) Az oktatási hivatal

a)[469] közhiteles nyilvántartást vezet a felsőoktatási intézmények alapító okiratában, valamint az oktatási nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott személyes - valamint jogszabályban meghatározott személyes adatnak nem minősülő egyéb - adatokról,

b)[470] dönt a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételéről,

c)[471] nyilvántartásba veszi a Magyar Rektori Konferenciát, a MAB-ot, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a Doktoranduszok Országos Szövetségét, az Országos Tudományos Diákköri Tanácsot, az Országos Doktori Tanácsot,

d)[472] vezeti a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását, továbbá

(2)[473] Az oktatási hivatal látja el a felsőoktatási intézmények, a közösségi felsőoktatási képzési központok nyilvántartásba vételével, tevékenységének megkezdésével és módosításával, a nyilvántartásban bekövetkezett változások vezetésével, a nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos hatósági feladatokat.

(3)[474] Az oktatási hivatal jár el

a)[475] a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével és a felsőoktatási intézmény működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával,

b) az alapító okiratban szereplő adatok változásaival,

c) a képzések indításával,

d) a felvehető maximális hallgatói létszám megállapításával és módosításával,

e)[476] a doktori iskola létesítésével és doktori képzésének indításával, valamint doktori iskola új tudományágban történő képzésindításával,

f) a doktori iskola megszűnésével,

g) a diákotthonok nyilvántartásba vételével,

h) felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével

i)[477] a diákotthon működési feltételeinek ötévenkénti felülvizsgálatával

j)[478] a közösségi felsőoktatási képzési központ működésének engedélyezésével és működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával

kapcsolatos ügyekben.

(4)[479] A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban - ide nem értve a 15. § (4a) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmény által a 15. § (1a) bekezdés szerint létesített, valamint azon a képzési területen indítandó mesterképzését, amelyen alapképzés és mesterképzés vagy osztatlan képzés folytatására korábban már jogosultságot szerzett - az oktatási hivatal beszerzi a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal mesterképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői véleményéhez kötve van.

(4a)[480] A MAB a szakértői véleményét a (3) bekezdés a), c) és e) pontjában, valamint a 8. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásokban a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a továbbiakban: ESG) figyelembe vételével alakítja ki. Az oktatási hivatal határozatában ismertetni kell a MAB ESG-nek való megfelelésről hozott szakértői megállapítását.

(4b)[481] A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban a felsőoktatási intézmény kezdeményezheti, hogy a (4) bekezdésben megjelölt szakértő helyett a felsőoktatási intézmény által javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet felkérésére kerüljön sor. Ebben az esetben az oktatási hivatal a MAB szakvéleménye helyett - a (4) bekezdésben meghatározott feltételek mellett - a felkért szervezet szakértői véleményét szerzi be azzal, hogy az azonos tárgy vagy személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett.

(4c)[482] A 15. § (4a) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmény a képzés nyilvántartásba vételét követő 3 éven belül köteles beszerezni a MAB vagy a (4b) bekezdés szerinti szervezet szakvéleményét, ha arra a képzés indítását megelőzően nem került sor. Ezen időpontig köteles a képzésre jelentkezők, illetve a képzésre felvett hallgatók figyelmét felhívni arra, hogy az adott képzés még nem rendelkezik külső minőségbiztosító értékelésével.

(4d)[483] A 15. § (4a) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmény a 15. § (1a) bekezdés szerint létesített mesterképzés létesítését a képzési és kimeneti követelménynek és a mintatantervnek az oktatási hivatalhoz történő megküldésével kezdeményezi.

(5)[484] A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásban - Magyarországon folytatott alap- vagy mesterképzésként - csak a 14. § (2a) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti helyszínen folytatott képzés indítása engedélyezhető.

(6) Az oktatási hivatal, illetve a miniszter döntéseinek meghozatalához független szakértői véleményt is beszerezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet.

(7) Az e §-ban meghatározott eljárásokban a kérelem benyújtójának külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.

67/A. §[485]

68. § (1) Az oktatási hivatal

a) hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmények működésének jogszerűségét,

b) részt vesz a miniszter törvényességi ellenőrzési vizsgálatának lefolytatásában.

(2) Az oktatási hivatal az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzése eredményeként

a) kezdeményezheti a fenntartó intézkedését,

b) javasolhatja, hogy a miniszter a 65. § alapján folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást,

c) a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) száz százalékától a minimálbér ötvenszereséig terjedő mértékű felügyeleti bírságot szabhat ki,

d) külföldi felsőoktatási intézmények esetében ellenőrzésének eredményéről tájékoztatja az intézmény honos országának illetékes szerveit.

e)[486] a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívja a felsőoktatási intézmény figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére, ha megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmény a jogszabályban, az intézményi szabályzatban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály, a szabályzat vagy a hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható.

(3)[487]

(4)[488] A 67. §-ban és e § (1)-(2) bekezdésében szabályozott eljárásokra, hatósági ellenőrzésekre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)[489] Az ügyintézési határidő

a)[490] felsőoktatási intézmény és a közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban hét hónap;

b)[491] felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban kilenc hónap;

c)[492]

d) a 65-66. § szerinti törvényességi ellenőrzés esetén, az oktatási hivatal eljárását is beleértve százhúsz nap;

e) a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzés esetén kilencven nap;

f)[493]

g)[494]

(5a)[495] Ha az oktatási hivatalnak felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés, doktori képzés indítására, valamint doktori iskola létesítésére irányuló eljárásban a MAB szakértői véleményét kell beszereznie, az ügyintézési határidő a szakértői vélemény beérkezését követő napon indul.

(6)[496] A közösségi felsőoktatási képzési központ működésének felülvizsgálatára és a diákotthon működési feltételeinek felülvizsgálatára az (5) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt kell alkalmazni.

(7)[497] Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.

(8)[498] Az oktatási hivatal 67. § (3) bekezdés c), e) és f) pontja szerinti eljárásában első fokon hozott döntésével szemben - kormányrendeletben meghatározott hatósághoz - fellebbezésnek van helye.

(9)[499]

(10)[500] A 76-77. § szerinti eljárásban nincs helye sommás eljárásnak.

(11)[501] A 65. §-ban, a 66. §-ban és a 68. §-ban meghatározott eljárásokban nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított három év - de legkésőbb az elkövetéstől számított öt év - eltelt.

69. § (1)[502] A felsőoktatási intézmény rektora, továbbá a 64. § (7) bekezdése szerinti esetben a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.

(2) A felsőoktatási intézmény rektora a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a felsőoktatási intézmény fenntartójának. A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a rektor javaslatát a MAB szakértői véleményével és a saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldi a miniszternek.

(3) A miniszter beszerzi a MAB újabb szakértői véleményét abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény rektorának javaslata nincs összhangban a MAB szakértői véleményében foglaltakkal. Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye összhangban áll, a miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél. Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést.

(4)[503] Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a MAB a jogszabályban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói, tudományos, illetve művészeti, sporttudományi eredményeit.

(5)[504] A felsőoktatási intézmény rektorának nem szükséges beszereznie a MAB szakértői véleményét az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt, ha a jelölt külföldön az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagja vagy más, az ESG-nek megfelelő akkreditációs szervezet minőségbiztosítási eljárása keretében minősített intézményben

a) eleget tett a 28. § (5) bekezdésében foglalt alkalmazási feltételeknek, vagy

b) tudományos fokozata megszerzését követően

ba) egyetemi tanári munkakörnek megfelelő feladatot lát vagy látott el, vagy

bb) kiemelkedő kutatói tevékenységet végzett.

XVIII. FEJEZET

AZ ÁLLAMI HATÁSKÖRÖK ELLÁTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ TESTÜLETEK

41. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

70. § (1)[505] A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban.

(1a)[506] A MAB jogi személy. A MAB az oktatási hivatal által a felsőoktatási információs rendszer keretében vezetett hatósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A MAB a közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezet. A MAB alapító okiratát a miniszter adja ki.

(1b)[507] A MAB szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet a miniszter hagy jóvá. A MAB a szervezeti és működési szabályzatot legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a miniszternek jóváhagyásra. A miniszter a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért.

(1c)[508] A MAB beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) A MAB-nak gondoskodnia kell a közérdekből nyilvános adatnak minősülő szakmai bírálati szempontrendszerének, az általa elfogadott szakértői vélemények és állásfoglalások tartalmának, a közreműködő szakértők személyének megismerhetőségéről. A MAB bírálati szempontrendszere a magyar felsőoktatás egészére egységes, fenntartótól függetlenül érvényes.

(3)[509]

71. § (1)[510] A MAB testületének húsz tagja van. Hat tagot delegál a miniszter, egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, egy tagot a Magyar Rektori Konferencia, két tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, négy tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak - a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A delegálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében. Nem lehet a MAB testületének tagja rektor, kancellár, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottja.

(2) A MAB elnökének személyére a bizottság tagjai közül a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tesz egyeztetett javaslatot. Az elnököt a miniszterelnök nevezi ki.

(3) A MAB tagjai közül tisztségviselőket választ, valamint meghatározza működésének rendjét.

(4)[511] A delegált tagokat - a miniszter előterjesztésére - a miniszterelnök bízza meg. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A tagok megbízatása - a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével - legfeljebb kilenc évre szól. A Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tagokat a miniszterelnök legfeljebb kettő évre bízza meg.

(5)[512] Az azonos tárgy, vagy személy tekintetében, egy eljárás keretében a 67. és 69. §-ban meghatározottak szerint szükséges újabb szakvélemény elkészítésével kapcsolatos feladatok pártatlan, tárgyilagos szempontokon alapuló ellátása céljából a MAB szervezetének részeként három tagból álló Felülvizsgálati Bizottságot kell működtetni. A Felülvizsgálati Bizottság tagjait a miniszter delegálja, megbízásukra, összeférhetetlenségükre a MAB tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy nem lehet a Felülvizsgálati Bizottság tagja az a személy, aki megbízását megelőző három éven belül a MAB tagja volt.

71/A. §[513] (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a MAB tevékenysége felett.

(2) A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a MAB szervezeti és működési szabályzatában, alapító okiratában foglaltak megtartását, jogszerűségét, a MAB működésének jogszerűségét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a miniszter - megfelelő határidő tűzésével - felhívja a MAB vezetőjét a jogszabálysértő működés, döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára.

(4) A MAB elnöke köteles a jogszabálysértő működést orvosolni, a szükséges intézkedést meghozni. A miniszter által kifogásolt intézkedés, döntés nem hajtható végre.

(5)[514] Amennyiben a MAB elnöke a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a miniszter, továbbá a MAB elnöke a felhívással szemben közigazgatási pert indíthat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bírósági eljárás a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a felhívás közlésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül indítható meg.

(7)[515] A miniszter által az (5) bekezdés alapján indított közigazgatási perre a köztestületi felügyeleti per szabályait kell megfelelően alkalmazni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

71/B. §[516] (1) A MAB az oktatási hivatal felkérésére szakvéleményt készít

a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére,

b) a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára,

c) a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására,

d)[517] a doktori iskola létesítésére, doktori képzésének indítására és doktori iskola új tudományágban történő képzésindítására,

e) a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére

irányuló eljárásban.

(2)[518] A szakvélemény elkészítésének határideje kilencven nap, doktori iskola létesítése és doktori iskola új tudományága nyilvántartásba vétele esetében nyolc hónap.

(3) A felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban a MAB a korábbi szakvéleményét felhasználhatja.

42. A felsőoktatási intézmények szakmai testületei

72. § (1)[519] A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult konzultatív testület, amely jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Rektori Konferencia felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. A Magyar Rektori Konferenciát az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A Magyar Rektori Konferencia beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A Magyar Rektori Konferencia - közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül - közhasznú szervezet.

(2) A Magyar Rektori Konferencia tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai.

(3) A Magyar Rektori Konferencia - alapszabályában - meghatározza működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit és a képviseletére jogosultakat. A Magyar Rektori Konferencia jogosult Magyarország címerének használatára.

(4) A Magyar Rektori Konferencia működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a felsőoktatási intézmények biztosítják.

(5)[520] Az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben, valamint - a Doktoranduszok Országos Szövetségével egyeztetve - meghatározza a komplex vizsga szervezésének elveit. Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.

(6)[521] Az Országos Doktori Tanács jogi személy. Az Országos Doktori Tanács az oktatási hivatal által a felsőoktatási információs rendszer keretében vezetett hatósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, képviseletére az elnök jogosult. Az Országos Doktori Tanács a közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezet. Az Országos Doktori Tanács alapító okiratát a miniszter adja ki.

(7)[522] Az Országos Doktori Tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Országos Doktori Tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az ügyrendet az Országos Doktori Tanács elnöke legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a miniszternek jóváhagyásra. Az ügyrend jóváhagyását követően az Országos Doktori Tanácsot az oktatási hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az Országos Doktori Tanács működése felett a miniszter gyakorol törvényességi ellenőrzést.

(8)[523] Az Országos Doktori Tanács beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

XIX. FEJEZET

A FENNTARTÓI IRÁNYÍTÁS

43. A fenntartói jogok gyakorlása

73. § (1) A fenntartói irányítást az gyakorolja, aki az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. A fenntartói irányítás jogosítványai és kötelezettségei - ha e törvény másképp nem rendelkezik - azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt.

(2)[524] A felsőoktatási intézmény fenntartói joga - az oktatási hivatal bejegyző határozatának véglegessé válása időpontjától kezdődően hatályos - megállapodással másik, a fenntartói jog gyakorlására jogosultnak átadható. Ha az átadás nem érinti a felsőoktatási intézmény tevékenységét és működését, az oktatási hivatal azt vizsgálja, hogy az új fenntartó rendelkezik-e a felsőoktatási intézmény folyamatos működéséhez szükséges feltételekkel. A fenntartói jog változása nem érinti a felsőoktatási intézmény állami elismerését, a hallgatók jogait és kötelezettségeit.

(3) A fenntartó

a)[525] saját hatáskörben - állami felsőoktatási intézmény esetén az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: az államháztartásról szóló törvény) írt egyetértéshez nem kötött intézkedésével - kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát;

b) közli a felsőoktatási intézmény költségvetésének kereteit (főösszegeit) és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját;

c) megvizsgálja

ca) a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát,

cb) a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét,

cc) a felsőoktatási intézmény költségvetését;

d) ellenőrzi

da) a felsőoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát,

db) a szakmai munka eredményességét;

e) kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

f)[526] nem állami felsőoktatási intézményben megbízza az elnököt és a kancellárt - utóbbi hiányában a magasabb vezetőként (vezető állású munkavállalóként) foglalkoztatott gazdasági vezetőt -, illetve visszavonja a megbízásukat;

g) gondoskodik a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény éves költségvetési beszámolójának ellenőrzéséről.

h)[527] hozzájárulása szükséges a felsőoktatási intézmény

ha)[528] hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához; elismerés, cím alapján rendszeres pénzjuttatás folyósításához,

hb) éves képzési tevékenységének - különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás - kialakításához.

hc)[529] szervezeti és működési szabályzatának 48. § (2) bekezdését meghatározó rendelkezéséhez.

i)[530] a felsőoktatási intézmény működése, gazdálkodása ellenőrzése céljából jogosult az intézmény tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adataihoz való hozzáférésre;

j)[531] jóváhagyásával határozza meg a felsőoktatási intézmény az intézményben folytatott képzés költségét.

k)[532] gyakorolja az állami felsőoktatási intézményben a konzisztórium tagjainak delegálásával, megbízásával, visszahívásával, a megbízás megszüntetésével kapcsolatos döntési hatásköröket.

(3a)[533] A fenntartó a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.

(4) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelőségét vizsgálja.

(5) A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni az intézményi dokumentumokban foglaltak megtartását, jogszerűségét, a felsőoktatási intézmény működésének és a döntéshozatalnak a jogszerűségét.

73/A. §[534] (1) Közegészségügyi, közbiztonsági okból, természeti csapás vagy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet (a továbbiakban együtt: rendkívüli helyzet) esetén a fenntartó a 73. § (5) bekezdésében és a 74. §-ban foglalt felelőssége körében - az oktatási hivatal tájékoztatása mellett - megállapíthatja, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatóak, illetve azok nem ellenőrizhetőek általa. Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a döntés

a) elleni keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya és

b) azonnal végrehajtható.

(2) A rendkívüli helyzettel érintett félév, illetve tanév nem számít be a 47. § (1) bekezdése, a 48. § (2) bekezdése, a 48/A. § a) pontja, valamint az 53. § (4) bekezdése szerinti határidőbe.

74. § (1) Ellenőrzése eredményeképpen a fenntartó - megfelelő határidő tűzésével - felhívja a felsőoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára.

(2) A fenntartó a szakmai munka eredményességét és az intézmény működésének hatékonyságát a felsőoktatási intézmény által az éves gazdálkodásáról - a számviteli rendelkezések szerint - készített beszámoló alapján értékeli és indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - intézkedést kezdeményez.

(3)[535] A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek, továbbá a 4. § (4) bekezdés alapján a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter fenntartásába átadott intézmény esetén a miniszternek is meg kell küldeni.

(4)[536] A fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, a költségvetés végrehajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított harminc napon belül, a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított harminc napon belül, az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon belül közölheti a felsőoktatási intézménnyel. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, vagy a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet - megfelelő határidő tűzésével - visszaküldi azt a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását.

(4a)[537] A fenntartó a 73. § (5) bekezdésében foglaltak biztosítására további ellenőrzést is végezhet, az intézményt beszámolóra, tájékoztatásra kötelezheti, a felsőoktatási intézmény működésével kapcsolatosan felhívással, kifogással élhet.

(5) A felsőoktatási intézmény a fenntartó felhívásának, kifogásának köteles eleget tenni. A felsőoktatási intézmény kifogásolt intézkedése, döntése nem hajtható végre.

44. A fenntartói irányítás keretei

75. § (1)[538] A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény - a képzés és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdések tekintetében biztosított - önállóságát. A felsőoktatási intézmény szenátusának döntése alapján a rektor a fenntartói intézkedést - a felsőoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságának védelme érdekében - a közléstől számított harminc napon belül közigazgatási perben támadhatja meg. A határidő jogvesztő. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(2)[539] Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó

a)[540] határozza meg a rektor, kancellár juttatásait,

b)[541] hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét, valamint a kancellár munkaköri leírását.

(2a)[542] A rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítésére jogosult rektorhelyettes a felsőoktatási intézmény, illetve a szenátus vezetőjeként jár el, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja.

(3)[543]

(4)[544] Állami felsőoktatási intézmény esetén

a)[545]

b)[546] a belső ellenőrzési vezető megbízásának és a megbízása visszavonásának jogát a fenntartó előzetes egyetértésével a kancellár

gyakorolja.

(5)[547] Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó a 73. § (3) bekezdés a) pontja szerinti döntését előzetesen az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja, aki az alapító okirattal kapcsolatos intézkedésre a fenntartói értesítés beérkezésétől számított tizenöt napon belül kifogást tehet. A kifogásolt intézkedés nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulását kell vélelmezni.

(6)[548]

HATODIK RÉSZ

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK

XX. FEJEZET

KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MAGYARORSZÁGON, MAGYAR FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÜLFÖLDÖN

45. A külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése

76. § (1)[549] Magyarország területén az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben nem részes államban (a továbbiakban: nem EGT-állam) székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha

a) Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűsége tárgyában kötött nemzetközi szerződésben szerepel,

b) a Magyarországon nyújtott képzés a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű,

c) az általa Magyarországon nyújtott képzés felvételi követelményei megfeleltethetőek az intézmény képzésével egyenértékű képzést nyújtó államilag elismert felsőoktatási intézményre vonatkozó felvételi követelményeknek, és

d) oklevelet adó képzési tevékenységét az oktatási hivatal kérelemre engedélyezte.

(1a)[550] Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény tekintetében - a történelem kiemelkedő személyiségeivel kapcsolatos névhasználati szabály kivételével - alkalmazni kell a 9. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti szabályokat is azzal, hogy a felsőoktatási intézmény elnevezése sem az 1. melléklet szerinti, sem Magyarországon képzési tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézménnyel nem lehet összetéveszthető.

(2)[551] A működési engedély megtagadható a származási országbeli vagy más, az ESG-nek megfelelő felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján. A szakvélemény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeiről, a képzés minőségéről.

(3)[552]

(4)[553] Az oktatási hivatal eljárásában kérheti, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban nyújtsa be. Az oktatási hivatal honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyek vonatkozásában az okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja.

(5)[554] Az (1) bekezdésben foglalt, oklevelet adó képzési tevékenység folytatására, a külföldi felsőoktatási intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenőrzésére, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni, és az (1) bekezdésben foglalt képzésre tekintettel a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak.

(5a)[555] A működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézményt az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi. A működési engedélyt az oktatási hivatalnak legalább ötévente felül kell vizsgálnia. Az oktatási hivatal a működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, ha a külföldi felsőoktatási intézmény, vagy a képzés az (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek utóbb nem felel meg.

(5b)[556] Az (1) bekezdésben foglalt, oklevelet adó képzési tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 65. §-ban és 66. §-ban meghatározott jogkörét.

(6)[557] Az (1) bekezdésben megjelölt, külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.

(7) A Magyarország területén működő külföldi felsőoktatási intézmény részére - ha törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik - magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói hely nem biztosítható.

(8) Az e §-ban szabályozott felsőoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a felsőoktatás információs rendszerének. Az oktatási hivatal a Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézményekről nyilvántartást vezet, melyet évente - december hónapban - közzé kell tenni Magyarország hivatalos lapjában, valamint a miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(9)[558] Ha az e §-ban meghatározott követelmények bizonyítása érdekében nemzetközi jogsegély igénybevétele szükséges, akkor az oktatási hivatal közvetlenül a származási állam oktatását irányító szervet keresi meg. Ha azonban olyan államról van szó, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény) magára nézve kötelezőnek ismerte el, akkor az oktatási hivatal a nemzetközi jogsegélykérelmet közvetlenül a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.

77. § (1)[559] Az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államban (a továbbiakban: EGT-állam) székhellyel rendelkező államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményekre a 76. §-t a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[560] Magyarország területén az EGT-államban székhellyel rendelkező államilag elismert külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha

a) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél a székhelye szerinti EGT-államban államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és

b) a felsőoktatási intézmény oklevelet adó képzési tevékenységre való jogosultságát az oktatási hivatal kérelemre határozatában megállapítja.

(3)[561] A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles az oktatási hivatalnak bejelenteni. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót az oktatási hivatal akkor veszi nyilvántartásba, ha a szolgáltató a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt teljesíti.

(4)[562] Az EGT-állam által elismert felsőoktatási intézmény államilag elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű - közös képzésnek nem minősülő - osztott képzésének magyar felsőoktatási intézmény által történő indítását az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi, ha a képzés megszervezésében az érintett külföldi és magyar felsőoktatási intézmény megállapodott, és a külföldi felsőoktatási intézmény e megállapodásban vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél kiállítását. E képzésre, a képzésben részt vevők jogaira és kötelezettségeire, az oktatási tevékenységre és annak ellenőrzésére, a felvételi feltételek meghatározására a 76. § (5) és (7) bekezdésében meghatározott feltételeket kell alkalmazni.

46. Magyar felsőoktatási intézmények Magyarország területén kívül folytatott képzési tevékenysége, valamint a közös képzés szabályai

78. § (1)[563] Magyar felsőoktatási intézmény Magyarország területén kívül - ha az adott ország jogrendje lehetővé teszi - kormányrendeletben meghatározottak szerint székhelyen kívüli képzést szervezhet. A képzés nyilvántartásba vételére a 67. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[564] Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény működéséhez a magyar állam - jogszabályban meghatározott támogatással, nemzetközi szerződés, munkaterv szerint, illetve pályázati úton vagy megállapodás alapján - hozzájárulhat. A pályázatot a miniszter írhatja ki, megállapodást a miniszter köthet.

(3) Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar és külföldi, vagy közös oklevél kiállításához vezető közös képzést:

a) az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,

b) a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül,

c)[565] a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezik képzésindítási jogosultsággal olyan képzési vagy tudományterületen, amely megfeleltethető a megállapodás tárgyát képező közös képzés képzési vagy tudományterületével,

d)[566]

e)[567]

(4) A (3) bekezdésben foglalt képzés esetében nem szükséges a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése.

(5)[568] Az oktatási hivatal a megállapodást és a képzést a szakindításra vonatkozó általános szabályok alapján veszi nyilvántartásba.

(6)[569] Közös képzés esetén szakvélemény adására a 67. § (4) és (4b) bekezdésben meghatározott szervezetek mellett az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet is felkérhető, illetve az ilyen szervezettől korábban beszerzett szakvéleményt is el kell fogadni.

(7)[570] Közös képzés esetén a (6) bekezdés szerint eljáró szervezet szakvéleményét a 67. § (4a) bekezdése mellett a Közös képzések minőségbiztosításának európai megközelítése (European Approach for Quality Assurance of Joint Programmes) elnevezésű dokumentum figyelembevételével hozza meg.

XXI. FEJEZET

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK KÜLFÖLDI TANULMÁNYAI, A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI TANULMÁNYAI

47. A külföldi tanulmányok támogatása

79. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldi felsőoktatási intézményben.

(1a)[571] Magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan szakmai tapasztalatszerzés céljából a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt a 44. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja és (3a) bekezdése szerinti feltételekkel magyarországi munkáltatóval jogviszonyt létesíthet.

(2)[572]

(3) Ha a magyar állampolgár nemzetiséghez tartozik, a miniszter által vezetett minisztérium - pályázati úton elnyerhető - ösztöndíjjal nyújt segítséget az anyanyelven folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételhez.

(4) A magyar állampolgár - ha valamely EGT-államban, államilag elismert felsőoktatási intézményben oklevél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt - hallgatói hitelt vehet igénybe.

(5) Az e §-ban meghatározottak alapján folytatott külföldi tanulmányokban résztvevők jogosultak a diákigazolványra.

(6)[573] A (3) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának és elbírálásának rendjét, a hallgatói hitel igénylését, folyósítását és elszámolását, a diákigazolvány igénylését és kiadását a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott pályázatokat az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kell kiírni és elbírálni.

48. A hallgatói jogviszony létesítésének, a tanulmányok folytatásának szabályai

80. § (1) A külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok elismerésére a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) ha nem rendelkezik az ország területén lakóhellyel, a hallgatói jogviszony létesítése előtt be kell szereznie a külön jogszabályban meghatározott beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyt,

b) ha a 39. § (1) bekezdésében felsorolt hallgató - a 39. § (1) bekezdés b-c) pontjában felsoroltak kivételével - magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, csak nemzetközi szerződés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult szociális vagy más ösztöndíjra, szociális támogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra, lakhatási támogatásra,

c) a költségvetés pályázati úton elnyerhető ösztöndíj folyósításával nyújthat segítséget a tanulmányok folytatásához,

d) a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül - hallgatói jogviszony keretében - előkészítő tanulmányokat folytathatnak.

e)[574] az államközi megállapodás alapján, a miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében ösztöndíjjal támogatott hallgató az ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan nem köteles a magyar állami (rész)ösztöndíjhoz kapcsolódó, e törvényben meghatározott sajátos feltételek teljesítésére.

f)[575] ha a hallgatóval hallgatói jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény rektora a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató az eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján egészségügyi szempontból alkalmatlan a tanulmányok folytatására, szünetel a hallgató hallgatói jogviszonya abban a félévben, amelyben az egészségügyi alkalmatlanságot megállapították,

g)[576] a felsőoktatási intézmény megszünteti a hallgató hallgatói jogviszonyát, ha az f) pont szerinti vizsgálat szerint a hallgató a tanulmányok további folytatására és befejezésére egészségügyi szempontból alkalmatlan,

h)[577] a miniszter vagy a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében támogatott hallgató ösztöndíjprogramban történő részvételéhez

ha) az ösztöndíjprogram alapítója,

hb) a miniszter és

hc) - kizárólag az általa működtetett ösztöndíjprogram tekintetében - a külpolitikáért felelős miniszter

egészségügyi alkalmassági vizsgálatot írhat elő bármelyik képzési szinten.

(2a)[578] Ha a nem magyar állampolgár magyarországi tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg vagy tanulmányait távolléti oktatás keretében folytatja, hallgatói jogviszonyt létesíthet a (2) bekezdés a) pontja szerinti engedély nélkül is. A hallgatónak a távolléti oktatás keretében megkezdett képzésének nem távolléti oktatás keretében történő folytatását megelőzően be kell szereznie a (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt és a felsőoktatási intézmény részére be kell mutatnia a felvételi eljárás és a beiratkozás során elektronikusan bemutatott iratai közül azokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény előír.

(2a)[579]

(2b)[580] A (2) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező vagy a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező hallgató esetében.

(2c)[581] A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott egészségügyi alkalmassági vizsgálat elrendelése esetén az ösztöndíjprogram lebonyolító szerve, az ösztöndíjprogram megvalósításában részt vevő felsőoktatási vagy egyéb képző intézmények, valamint az ösztöndíjprogram működéséért felelős szakmai felügyeleti szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelők) az ösztöndíjra pályázó, illetve az ösztöndíjban részesülő személy egészségügyi alkalmassági vizsgálata céljából a pályázati eljárásban való részvétel és az ösztöndíj elnyerése érdekében a benyújtott pályázat benyújtásától az ösztöndíjas jogviszony megszűnéséig kezeli az ösztöndíjra pályázó és az ösztöndíjban részesülő személynek az egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez szükséges személyes adatait. Az adatkezelők kölcsönösen továbbíthatják egymás felé a pályázó, illetve az ösztöndíjas e bekezdésben meghatározott adatait.

(3)[582] A 39. § (1) bekezdés f) pontja szerinti - a miniszter által kiírt pályázatot elnyert - személyek a miniszter által meghatározott létszámban jogosultak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt venni.

(4) A kedvezménytörvény hatálya alatt álló - külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló - személy magyar felsőoktatási intézményben magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében alkalmanként legfeljebb fél évig tartó részképzésben vehet részt.

(5) A külföldi állampolgárságú - magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező - személy - magyar állampolgárságára tekintet nélkül - felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül - hallgatói jogviszony keretében - magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat.

(6) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó magyar állami részösztöndíjjal támogatott, vagy önköltséges képzésben részt vevő hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történő megtérítését, külön jogszabály szerint, pályázat útján igényelhetik.

(7) A külföldi állampolgárok magyarországi, a magyar állampolgárok külföldi tanulmányai támogatásának rendjét a Kormány határozza meg, ennek során az előkészítő tanulmányokat folytató személyek tekintetében az e törvényben meghatározott támogatási időt - legfeljebb két félévvel - meghosszabbíthatja.

80/A. §[583] (1)[584] A felsőoktatási intézmény az okleveles technikusképzésben részt vevő tanulóval önköltséges előzetes hallgatói jogviszonyt hozhat létre.

(2) Az előzetes hallgatói jogviszonyban álló személy jogosult a felsőoktatási intézményben valamely szak részét képező résztanulmányokat és más tanulmányokat folytatni és a központi felvételi eljáráson kívül a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíteni.

(3) A felsőoktatási intézmény az előzetes hallgatói jogviszonyban álló képzése tekintetében szakképző intézménnyel együttműködhet, így különösen az Szkt. szerinti digitális tananyag felhasználásában. A felsőoktatási intézmény az előzetes hallgatói jogviszonyban álló részére képzésének eredményes teljesítéséről mikrotanúsítványt állít ki.

(4) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti hallgatói jogviszony létesítését az előzetes hallgatói jogviszony létesítésekor megfelelő tanulmányi eredményhez kapcsolódó és egyéb feltételek teljesítéséhez kötheti.

HETEDIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSA

XXII. FEJEZET

A DÍJMENTESEN ÉS A TÉRÍTÉSI DÍJÉRT IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK

49. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés díjmentes szolgáltatásai

81. § (1) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a következők:

a)[585] a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok első alkalommal történő felvétele, a beszámolók, projektfeladatok, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, továbbá a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt,

b) szakkollégiumi foglalkozások,

c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek - könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények -, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan,

d) a felsőoktatási szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz,

e) a hallgatói tanácsadás,

f)[586] a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, ha kormányrendelet a hallgatóra kedvezőbb feltételt nem állapít meg.

(2) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj).

(2a)[587] Az állam a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga letételéig az általa, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, valamint az egyházi felsőoktatási intézményben ingyenesen biztosítja.

(3) Ha magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató valamely EGT-államban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat.

(4) A hallgató akkor jogosult az (3) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg.

(5)[588] A (3) bekezdésben meghatározott ösztöndíj a 84/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás terhére adható. Az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni.

50. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatásai

82. § (1) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető:

a)[589] az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek - a hallgató választása alapján - nem magyar nyelven történő oktatása, ide nem értve azt, ha a tanterv idegen nyelven kötelezően teljesítendő tanulmányi követelményt tartalmaz,

b) a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek),

c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben,

d) a kötelező, illetve e törvény alapján a felsőoktatási intézmény által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés.

(2)[590] A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok, projektfeladatok ismételt felvételét, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség mértéke esetenként nem haladhatja meg teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) öt százalékát.

(3)[591] Az (1) és (2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni.

(4) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is a 81. §-ban és az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban.

XXIII. FEJEZET

A ÖNKÖLTSÉG-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

51. A önköltséges képzés önköltség-fizetés, illetve térítési díjfizetés ellenében igénybe vehető szolgáltatásai

83. § (1) Ha a hallgató önköltséges képzésben vesz részt, a 81. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakért önköltséget, a 82. § (1)-(2) bekezdésben felsoroltakért térítési díjat kell fizetnie.

(2)[592] Az önköltség és a térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, amely alapján a hallgató és a felsőoktatási intézmény a hallgatói képzési szerződésben rögzíti az önköltség és a térítési díj összegét.

(3) Vissza kell fizetni a befizetett önköltség szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időpontig bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát.

(4) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt az önköltséges képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről.

(5) A felsőoktatási intézmény a szerződő fél által megjelölt személyekkel hallgatói jogviszony létesítése céljából megállapodást köthet. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthető, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a szerződő fél fizeti ki.

XXIV. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI

52. A felsőoktatás támogatásának célja

84. § (1) A felsőoktatási intézmény működéséhez a fenntartó biztosít támogatást. Az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg a felsőoktatás állami támogatását. A felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított állami támogatás rendszerét a Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható támogatás.

(2) Az állami támogatás célja

a)[593] a hallgatói juttatások, gyermekét nevelő hallgatók támogatása,

b)[594] a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének

c)[595] nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatok ellátásának,

d)[596] egyes további közfeladatok ellátásának

e) a hallgatói sport,

f) egyes speciális felsőoktatási feladatok ellátásának

g)[597] a 10. § szerint minősített intézmények támogatásának

h)[598] kulturális és fejlesztési támogatások

biztosítása.

(3)[599] Az állami támogatásra az állami felsőoktatási intézmények azonos feltételek, az egyházi felsőoktatási intézmények és a magán felsőoktatási intézmények - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az állam képviseletében a miniszter és a fenntartó között létrejött megállapodás alapján válnak jogosulttá.

(4) A felsőoktatási intézmény részére adható támogatás lehet különösen:[600]

a) a határon túli kihelyezett magyar nyelvű képzéshez,

b) a kis létszámú szak indításához, fenntartásához,

c) a felsőoktatási intézmények könyvtári feladatainak ellátásához,

d) a szakkollégiumi feladatok ellátásához, Szakkollégiumi Kiválósági Központok tevékenységének előmozdítására,

e) kutatási, fejlesztési feladatok végrehajtásához, a kutatási eredmények hasznosításához,

f) a hallgatók elhelyezését szolgáló szervezetek működéséhez,

g) a hallgatói sport fejlesztéséhez, szervezéséhez,

h) a felsőoktatási intézményi sportlétesítmények fejlesztéséhez, működtetéséhez,

i) az esélyegyenlőség előmozdítására, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében

nyújtott támogatás.

(5) A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.

(6)[601] A (4) bekezdésben szabályozott támogatások feltételeit és rendjét a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hallgatók együttes létszáma nem haladhatja meg a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának öt százalékát.

(7)[602] A (2) és (4) bekezdésben meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell megtervezni, elszámolni.

(8)[603] A (2) bekezdésben meghatározott jogcímek - az a) és f) pontban meghatározott jogcímek kivételével - nem jelentenek felhasználási kötöttséget.

84/A. §[604] (1)[605] A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez.

(1a)[606]

(2)[607]

(3)[608] A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény az állami felsőoktatási intézménnyel azonos elv szerint jogosult támogatásra az általa fenntartott köznevelési intézményben ellátott köznevelési alapfeladatra és szakképző intézményben ellátott szakképzési alapfeladatra tekintettel. Az állami felsőoktatási intézmény ilyen támogatását a felsőoktatási intézmény költségvetésében elkülönítve kell megtervezni, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény esetében pedig közfeladat-finanszírozási szerződéssel kell azt biztosítani. A köznevelési, illetve a szakképzési tevékenységhez az egyedi feladatok támogatása körében további támogatás biztosítható.

(3a)[609] A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény által a 14. § (3a) bekezdése szerint fenntartott szakképző intézményre az Szkt. 21/B. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a szakképzési centrum alatt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézményt kell érteni.

(4) A miniszter által jóváhagyott szakmai programmal, diákotthonként működő szakkollégium, roma szakkollégium számára a 114/D. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatáson túl egyedi támogatás biztosítható.

(5) Ha a felsőoktatási intézmény hallgatója a komplex vizsgát követő öt éven belül nem szerez doktori fokozatot, az adott doktori képzésben részt vett hallgató után a 84. § (2) bekezdés b) pontja szerint a fokozatszerzési eljárás idejére folyósított támogatás összege a felével csökkenthető.

(6) A felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás rendszerét a Kormány rendeletében állapítja meg.

84/B. §[610]

84/C. §[611] A kiemelt felsőoktatási intézmény működése támogatásban részesíthető.

84/D. §[612] A felsőoktatási intézmény költségvetésében a köznevelési és szakképzési feladatellátáshoz biztosított költségvetési támogatás legfeljebb 85%-a munkabérre, illetményre, legalább 15%-a a működtetésre (különösen a közüzemi költségekre, dologi és karbantartási kiadásokra, szakmai anyagokra) fordítható.

84/E. §[613] A MAB támogatását, amely a szakértői testület várható egyéb éves bevételére is tekintettel a törvényes, megfelelő színvonalú működést biztosítja, a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében előirányzatként kell megtervezni.

53. A felsőoktatás működésének támogatását szolgáló külön rendelkezések

85. § (1) A Kormány a képzés és kutatás minőségének emelése céljából a hallgatók, az oktatók és a kutatók támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj - külön törvény szerint - mentes a közterhektől.

(2) Az ösztöndíj odaítélésének, feltételeinek rendjét a Kormány határozza meg.

(3)[614] Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak.

85/A. §[615] (1) A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói juttatások éves összegét:

a) a hallgatói normatíva,

b)[616] a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatása,

c)[617] a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesülők normatívája,

d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája,

e) a lakhatási támogatás normatívája,

f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája

alapján kell megállapítani.

(2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott - a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető - hallgatók létszáma alapján kell megállapítani.

(3) A magyar állami részösztöndíjas hallgatót - a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben - a jogosultság megállapításakor 1,0-es szorzóval kell figyelembe venni.

85/B. §[618] (1) A hallgató részére

a) teljesítmény alapú támogatás,

b) szociális alapú támogatás

a felsőoktatási intézménynek a 85/A. § szerint nyújtott költségvetési forrás, valamint az intézmény bevételeiből, külső adományokból, hozzájárulásokból keletkezett források terhére nyújtható.[619]

85/C. §[620] A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következő jogcímeken használhatja fel:

a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet

aa) tanulmányi ösztöndíj,

ab)[621] nemzeti felsőoktatási ösztöndíj,

ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj;

b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet

ba) rendszeres szociális ösztöndíj,

bb) rendkívüli szociális ösztöndíj,

bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része,

bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,

be) alaptámogatás,

bf) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása;

c) doktorandusz ösztöndíj kifizetésére,

d) egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevők, különösen a hátrányos helyzetű hallgatók, sportolók tanulmányi költségeit kiegészítő ösztöndíjak kifizetésére,

e) az intézményi működési költségek finanszírozására, mely lehet

ea) a jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzése,

eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása,

ec) kollégium fenntartása, működtetése,

ed) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás,

ee) a hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok működésének támogatása,

ef) a hallgatói tanácsadó szervezetek működésének támogatása.

85/D. §[622] A 8. § (6) bekezdésében és az 54. §-ban foglaltak szerinti szakkollégium hallgató tagja részére a szakkollégiumban kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként ösztöndíj adományozható. A szakkollégiumi ösztöndíjat a felsőoktatási intézményben működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthonban működő szakkollégium esetében a diákotthon folyósítja.

85/E. §[623] (1) Egy felsőoktatási intézményen belül a tanulmányi ösztöndíjat és a rendszeres szociális ösztöndíjat a magyar állami ösztöndíjjal támogatott és a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgatók részére ugyanolyan arányban kell megállapítani.

(2) Az ebben az alcímben foglalt hallgatói juttatások az államilag támogatott hallgatót a támogatási idő tartama alatt a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben, módon és feltételekkel illeti meg.

(3)[624] A 85/C. § a) és b) pontjában meghatározott teljesítmény vagy szociális alapú ösztöndíjra kormányrendelet szerint jogosult hallgatót e juttatás - a 85/C. § a) pont ac) alpontjában, valamint b) pont bc) és bd) alpontjában foglalt ösztöndíjat ide nem értve - legfeljebb a 47. § szerinti támogatási idővel azonos időtartamban illeti meg.

XXV. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA[625]

54. Általános gazdálkodási szabályok[626]

86. § (1) A felsőoktatási intézmény gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az alapfeladatainak végrehajtását, a közpénzek és a közvagyon hatékony felhasználását, így különösen: szerződést köthet, társulhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a rendelkezésére bocsátott vagyont (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon) használhatja és a vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja.

(2) A felsőoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésére álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme.

(3) Az állami felsőoktatási intézmény vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételrendszerét meghatározó jogszabályok az irányadók.

(4)[627] Ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga - az intézményi társaságot, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény) 30. §-a szerinti szellemi alkotáshoz fűződő jogokat, valamint a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 34. § szerinti szellemi alkotás hasznosítására létrejövő hasznosító vállalkozás részesedését ide nem értve - az államot illeti meg, azonban arra a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.

(5)[628] A szellemitulajdon-kezelési szabályzatban rögzíteni kell a fenntartó arra vonatkozó elvi döntését, hogy a nem állami felsőoktatási intézményben létrehozott szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 34. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése kit illet meg.

87. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelője, a nem állami felsőoktatási intézmény pedig - kivéve, ha a vagyon tulajdonjogát a fenntartó átengedi - a használója lehet a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak.

(2) A felsőoktatási intézmény vagyonát, valamint a rendelkezésére bocsátott ingó - ideértve szellemi terméket és más vagyoni értékű jogot is - és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja.

(3)[629] Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint rendelkezhet.

(4)[630] Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint köteles eleget tenni, azzal, hogy a vagyonra vonatkozó nyilvántartásban elkülönítve kell nyilvántartani a saját vagyonát, valamint a rendelkezésre bocsátott állami vagyont.

88. §[631] (1) Az állami felsőoktatási intézmény

a) vezetője a kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a kincstár és a fenntartó egyidejű értesítése mellett - átcsoportosítást hajthat végre;

b) a költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványát - a jogosultsági elszámolást követően - kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet az a következő években az intézményi feladatok ellátására használhat fel;

c) többletbevétele - ide nem értve a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység bevételét - a fejezetet irányító szerv engedélyével, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használható fel.

(2)[632] Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény kincstárnál vezetett külön fizetési számlájának egyenlege, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott maradvány, illetve az e törvényben meghatározott gazdasági társaságtól kapott osztalék, továbbá a Kormány által társasági üzletrész vásárlása céljára biztosított támogatás terhére tulajdonosi joggyakorló szervezet engedélyéhez, jóváhagyásához nem kötött döntésével zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést.

(3)[633] Az intézményi társaság alapítására, a részesedésszerzésére és a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az intézményi társaság felügyelőbizottságába egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter delegálhat. Az intézményi társaság nem állami tulajdonban álló gazdasági társaság.

(4) A felsőoktatási intézmény kizárólag olyan intézményi társaság létrehozására jogosult, vagy olyan működő intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit.

(5)[634] Felsőoktatási intézmény üzemeltetéssel, szervezéssel összefüggő tevékenység, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ellátására, továbbá a (6) bekezdésben foglaltak szerint, intézményi társaságot hozhat létre. Ezen túlmenően a 2. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységének ellátására intézményi társaság nem hozható létre.

(6)[635] Nemzetközi pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében, illetve más nemzetközi együttműködési vagy szerződéses kötelezettség teljesítése céljából a felsőoktatási intézmény a Kormány hozzájárulásával a 2. § (1) bekezdése szerinti - oktatási és művészeti alkotó - alaptevékenység körébe tartozó tevékenység ellátására intézményi társaságot létrehozhat, fenntarthat, vagy ilyen intézményi társaságban részesedést szerezhet.

(7)[636] Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotáshoz fűződő jogok jogosultja, a szellemi alkotás hasznosítása céljából intézményi társaságot hozhat létre, továbbá - az egyéb értékesítési módok mellett - a szellemi alkotást magában foglaló, illetve arra épülő tárgyi eszközt, illetve a szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogokat, ha pedig az adott szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jog nem ruházható át, a jogszabály által megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jogot nem pénzbeli hozzájárulásként az intézményi társaság rendelkezésére bocsáthatja. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt kell alkalmazni.

(8) A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkező személy és e személy hozzátartozója intézményi társaságnak nem lehet vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója és felügyelőbizottságának a tagja.

55. A felújítás, beruházás sajátos szabályai

89. §[637] (1) Az állami felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének keretei között látja el fejlesztési feladatait.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben

a) a Magyar Állam nevében eljárva

aa) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok betartásával,

ab) a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenérték fejében,

ac) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával,

ad)[638] a fenntartó előzetes értesítése mellett - ide nem értve az immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg -,

ae) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával, vagy

b) jogszabályban meghatározott esetben elektronikus árverési rendszer útján

átruházhatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonátruházásról szóló kérelmet a felsőoktatási intézmény részletesen indokolja. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a hozzájárulásáról a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A hozzájárulás az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által meghatározott ideig, de legalább kilencven napig és legfeljebb egy évig érvényes.

(4) Állami ingatlan értékesítése esetén a (3) bekezdés szerinti eljárás során az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter tájékoztatást kér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az ingatlanra szükség van-e valamely központi költségvetési szerv elhelyezéséhez. Ha az ingatlanra az elhelyezés biztosítása érdekében szükség van, a felsőoktatási intézmény az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntése szerint, az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelési szerződését megszünteti, és az ingatlant átadja az MNV Zrt.-nek.

(5) Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás során keletkezett iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és tájékoztatásul a miniszter részére. A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis.

90. § (1)[639] Az állami felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 89. § (3) bekezdése szerinti jóváhagyással a felsőoktatási intézmény az intézményfejlesztési tervében meghatározott célra használhatja fel.

(2) Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásában megjelölt időpontig nem valósul meg, akkor a fenntartó szerv az értékesítés ellenértékét a felsőoktatási intézménytől elvonja, vagy ha ez akadályba ütközik, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a bevétel harminc napon belül az állam részére megfizetésre kerüljön.

(3)[640]

(4) Az oktató, illetve kutató foglalkoztatási jogviszonya keretében létrehozott szellemi alkotásra a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5)[641]

NYOLCADIK RÉSZ

SAJÁTOS MŰKÖDÉSI RENDELKEZÉSEK

XXVI. FEJEZET

A NEM ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

56. Az egyházi felsőoktatási intézmények

91. § (1)[642] Hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzést (a továbbiakban együtt: hitéleti képzés) az egyházi felsőoktatási intézmény folytathat.

(2) Az egyházi felsőoktatási intézmények e törvény általános rendelkezései szerint nem hitéleti képzést is folytathatnak.

(3) Az egyházi felsőoktatási intézményben

a) a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél az egyenlő bánásmódról szóló törvény 22. §-ában foglalt keretek között foglalkoztatási feltételek határozhatók meg,

b) a jelentkezők között különbséget lehet tenni vallási, világnézeti meggyőződés alapján, amennyiben az a felsőoktatási intézmény szervezeti jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott oktatási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós követelményen alapul,

c) a fenntartó a munkáltatói jogok gyakorlásában, a vagyoni, gazdálkodási feladatokban a 13. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezhet,

d) nem kell alkalmazni a 38. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.

e)[643] a szervezeti és működési szabályzat vagy az oktatóval létrejött megállapodás a 26. § (1) bekezdésében és a 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekről eltérhet.

(4) Hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény - a 6. § (2) bekezdésben, a 9. § (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen vagy művészeti területen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.

(5) A hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény - a 6. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - állami elismerést kaphat és a főiskola elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen egy szakon jogosult alapképzés folytatására.

(6) A hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a képzésben részt vevő oktatókkal, tanárokkal kapcsolatos követelmények meghatározása az egyházi felsőoktatási intézmény joga.

(7) A hitéleti képzés tekintetében a 6. § (5) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárásban csak azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a képzés tárgyi feltételei. A felsőoktatási intézmény határozza meg továbbá a felvételi eljárás rendjét és - az érettségi vizsga meglétét kivéve - a felvétel követelményeit.

92. § (1)[644] A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyház, továbbá a Kormánnyal a felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást kötő egyházi felsőoktatási intézmény, kollégium és diákotthon a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatói arányában jogosult a 84. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra, továbbá eseti és egyedi támogatásokra.

(1a)[645] Az (1) bekezdésben foglalt megállapodásban rögzített összeg szerinti, a 84. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl biztosított felsőoktatási támogatásokra nem vonatkozik pénzügyi elszámolási kötelezettség. Az egyházi jogi személy e támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a felsőoktatási feladatot ellátó intézményei, illetve azok felsőoktatási feladatai támogatására fordítani.

(1b)[646] A miniszter az (1a) bekezdés szerinti támogatás terhére előírhatja a támogatási jogviszony keretében egyes felsőoktatási feladatok ellátásának kötelezettségét. A támogatási jogviszony keretében olyan feladat írható elő, amely szektorsemlegesen, a fenntartó személyétől függetlenül, többletfeladat keletkeztetése nélkül - kivéve, ha az valamely más feladat arányos csökkenésével jár együtt - bármely egyéb, közfinanszírozásban részesülő felsőoktatási intézmény részére is előírásra kerül.

(1c)[647] Az (1a) bekezdés szerinti támogatás kedvezményezettje a támogatást egyszerűsített költségterv benyújtásával igényli. A kedvezményezett a támogatás (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felhasználásáról és ennek részeként az (1b) bekezdés szerinti feladatok teljesüléséről szakmai beszámolót készít, pénzügyi teljesüléséről tájékoztatást ad a támogató részére. A támogatás éves rendszerességgel történő rendelkezésre bocsátása és a felhasználásra vonatkozó éves szakmai beszámolási és pénzügyi tájékoztatási kötelezettség nem korlátozza a támogatás felhasználásának időtartamát, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséget nem keletkeztet.

(2)[648] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosulttá válhat az az egyházi felsőoktatási intézmény, kollégium és diákotthon is, amelynek fenntartójával a miniszter felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást köt.

(3)[649] Az egyházi felsőoktatási intézményben nem hitéleti képzésre felvehető hallgatói létszámot a miniszter az érintett egyházi fenntartóval kötött megállapodás alapján határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az évente államilag támogatható hallgatói létszámhelynek az összes állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámhelyre felvehetőkhöz viszonyított aránya nem lehet kevesebb, mint az 1997/1998-as tanévben az érintett egyházi fenntartó valamennyi egyházi felsőoktatási intézményébe államilag finanszírozott hallgatóként felvett hallgatóknak az összes államilag finanszírozott hallgatóhoz viszonyított aránya.

(4) A hitéleti képzésben magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető hallgatói létszámot az (1) bekezdésben felsorolt megállapodásban foglaltak szerint kell meghatározni, oly módon, hogy a mesterképzésre az alapképzéssel megegyező számú hallgató vehető fel.

(5) A hitéleti képzéshez biztosított magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámhelyre, hitéleti képzésre felvehető a határon túl élő magyar nemzetiségű jelentkező is, akkor is, ha nem tartozik a 39. § (1) bekezdésének hatálya alá.

(6) A hitéleti képzéssel összefüggésben

a) a jelentkezés elfogadásának előfeltételeként kiköthető valamely vallás, világnézet elfogadása és annak igazolása,

b) az egyházi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata

ba) a 11. § (1) bekezdés a) pontjában hivatkozott foglalkoztatási követelményrendszer tartalmához képest,

bb) - a politikai meggyőződésre vonatkozó kivétellel - a 11. § (1) bekezdés f) pontjában szabályozottakhoz képest,

bc) a 12. §-ban, a 13. § (2)-(6) bekezdésében foglaltaktól

eltérő rendelkezéseket állapíthat meg,

c) a munkakörök létesítését, a munkáltatói jogok gyakorlását, a főiskolai és az egyetemi tanár kivételével a munkaköri és egyéb cím adományozását a fenntartó magához vonhatja,

d) a 26. § (3) bekezdést, 65. § (4) bekezdést, továbbá az intézményfejlesztési tervre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az állami elismerésről szóló szabályokat azonban meg kell tartani,

e) egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nem szükséges a MAB előzetes szakértői véleménye,

f)[650]

g) tanárképző központ létrehozása nem kötelező.

93. § (1) A kizárólag hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény jogosult működésének szüneteltetésére. A szüneteltetésre csak akkor kerülhet sor, ha az intézménynek nincsen hallgatója. A szüneteltetésre és annak megszüntetésére a fenntartó bejelentése alapján az oktatási hivatal által történő nyilvántartásba vétel időpontjától kerül sor. Az öt évet meghaladó időtartamú szünetelés esetén, a tevékenység újraindítását megelőzően, az oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a működési engedélyben foglalt feltételek teljesülését.

(1a)[651] A hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálata során a hitéleti képzések tekintetében a MAB szakvéleménye a 91. § (7) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelésről nyilatkozik.

(2)[652] Az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított támogatás megegyezik a pedagógus képzéshez nyújtott, 84. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás átlagával. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülő hallgatóinak képzésére fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni.

(3) Ahol e törvény munkaviszonyt említ, azon egyházi felsőoktatási intézmények esetén az egyházi személy jogviszonyt is érteni kell.

(4)[653] Az alap- és mesterképzés, valamint a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek közzétételére a hitéleti képzés tekintetében az egyházi fenntartó kezdeményezésére kerül sor.

(5)[654] Az egyházi fenntartó kezdeményezésére a MAB-on belül hittudományi kérdésekkel foglalkozó bizottságot kell működtetni.

(6)[655] Az egyházi felsőoktatási intézmény működésére a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseit, e törvény 94. § (2), (3), (6) bekezdését, valamint a 95. § (2), (3) és (6) bekezdését kell alkalmazni.

93/A. §[656] Az egyházi jogi személy az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézményben a felsőoktatási intézmény működéséhez illeszkedő módon a hallgatói igények figyelembe vételével szervezhet hitéleti oktatást, amelynek tárgyi feltételeit - így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket - a felsőoktatási intézmény a rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja.

57. A magán felsőoktatási intézmények

94. § (1)[657] A 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott személy, szervezet által fenntartott felsőoktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és a képzési programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket.

(1a)[658] A vallási egyesület által fenntartott magán felsőoktatási intézmény is folytathat hitéleti képzést, amelyre a 91. § (6) és (7) bekezdését, a 92. § (6) bekezdését és a 93. § (1) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ahol e törvény munkaviszonyt említ, azon a magán felsőoktatási intézmény hitéleti képzésén foglalkoztatottak esetén a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjának ilyen jogviszonyát is érteni kell.

(2)[659] A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, 13. § (7) bekezdés e) pontjában, a 29. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában és (3)-(6) bekezdésében, a 83. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek azzal, hogy a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett magasabb vezetőként (vezető állású munkavállalóként) gazdasági vezetőt foglalkoztatnak. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/B-13/D. § nem alkalmazható.

(2a)[660] A magán felsőoktatási intézményben megbízott kancellár foglalkoztatására magasabb vezetőként (vezető állású munkavállalóként) kerülhet sor. A magán felsőoktatási intézményben foglalkoztatott kancellárra - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a 13/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható. Ha a magán felsőoktatási intézményben kancellár foglalkoztatására kerül sor, a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti magasabb vezetőként (vezető állású munkavállalóként) foglalkoztatott gazdasági vezetőre vonatkozó rendelkezéstől eltérhet.

(2b)[661] A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy - a felsőoktatási intézménynek a kutatás és a tanítás tartalmával és módszereivel kapcsolatban az Alaptörvényben biztosított önállóságát nem sértve - az intézményi munkaszervezet vezetésére, valamint a fenntartó által meghatározott feladatok ellátására elnöki tisztség hozható létre. Az elnök a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben egyetértési jogot gyakorol a rektori hatáskörök tekintetében, és részt vesz az intézmény képviseletében. Egyebekben feladatai teljesítése körében a rektorral és a kancellárral - illetve ahol kancellár nem került megbízásra, a gazdasági vezetővel - együttműködik. Az elnök véleményezi a rektorjelöltre vonatkozó személyi javaslatot és ellátja az e törvényben, az alapító okiratban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, azzal, hogy feladatköre az oktatási-kutatási tevékenység vezetéséhez - különösen a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (7) bekezdés a) pont ab)-ac) alpontban, és b)-c) pontban, a 16. § (4) bekezdésében, a 29. § (2) és (3) bekezdésében, a 31. § (6)-(7) bekezdésben, az 52. § (8) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdés f) pontjában, a 69. § (1) és (2) bekezdésében, a 72. § (2) bekezdésében, a 75. § (1) bekezdésében - a rektor számára biztosított hatáskörök gyakorlására nem terjedhet ki. Ha a magán felsőoktatási intézményben elnöki tisztség kerül létrehozásra, azt a rektor is betöltheti. Ugyanazon személy egyidejűleg elnöki és kancellári - ennek hiányában gazdasági vezetői - megbízást nem láthat el.

(2c)[662] A magán felsőoktatási intézmény szervezeti egységét - ide nem értve a 14. § (3) bekezdés szerinti, törvény alapján jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési intézményt, szakképző intézményt - a magán felsőoktatási intézmény alapító okirata jogi személlyé nyilváníthatja. A szervezeti egység jogi személyiségét az alapító okirat, illetve annak módosításának az oktatási hivatal általi bejegyzése révén szerzi meg.

(2d)[663] A magán felsőoktatási intézmények a 26. § (1) bekezdésében és a 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől a szervezeti és működési szabályzatukban vagy az oktatóval létrejött megállapodásban eltérhetnek.

(3)[664] A magán felsőoktatási intézmények - feltéve, hogy a miniszter a támogatásra megállapodásban vállalt kötelezettséget - a megállapodásban foglalt feltételek mellett jogosultak a 84. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásokra. Az e bekezdésben foglaltakat az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében is alkalmazni kell.

(4) A magán felsőoktatási intézmény a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladatok szerinti tevékenységet folytathat, ennek megvalósítása érdekében - e törvényben és a Kormány által meghatározottak szerint - gazdálkodik (a továbbiakban: magán felsőoktatási intézmény gazdálkodási rendje).

(5) A magán felsőoktatási intézmény alapító okiratában fel kell tüntetni, hogy tevékenységét közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményként vagy vállalkozásként végzi.

(6)[665] A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata a 12. § (3) bekezdésében és a 73. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó fogadja el a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a fenntartó írja ki a rektori pályázatot.

(6a)[666] A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata a 12. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a szenátus javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára és véleményezi a rektori pályázatokat, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét.

(7) A felsőoktatási intézmény a 75. § (1) bekezdés szerint jogosult bírósági eljárást kezdeményezni.

(8)[667]

95. § (1) Ha a magán felsőoktatási intézmény nem közhasznú szervezetként működik, akkor a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladatait vállalkozási tevékenységként látja el.

(2) Az alapító okiratban a fenntartó meghatározhatja, hogy a felsőoktatási intézmény által elért eredmény milyen módon kerül felosztásra, továbbá a fenntartó milyen módon részesedik abból.

(3) A magán felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal - az alapító okiratában meghatározottak szerint, illetve ha állami vagyonnal rendelkezik, az államháztartásra vonatkozó előírások megtartásával - költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik.

(4) A magán felsőoktatási intézmény bevétele lehet:

a) a fenntartó által biztosított pénzeszköz,

b) állami támogatás,

c) egyéb bevétel.

(5) A magán felsőoktatási intézmény költségei, kiadásai lehetnek:

a) a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költség,

b) a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett költsége,

c) egyéb kiadás.

(6)[668] A magán felsőoktatási intézmény bevételeit és kiadásait a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A magán felsőoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként vagyona erejéig felel, ha pedig a fenntartói jog gyakorlója és tulajdonosa eltér egymástól, akkor a tulajdonos a vagyon erejéig felel. Ha a magán felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, vagyona, jogai és kötelezettségei a fenntartóra, ha pedig a fenntartói jog gyakorlója és tulajdonosa eltér egymástól, akkor - a felek eltérő megállapodása hiányában - a tulajdonosra szállnak.

(7) A magán felsőoktatási intézmény évente köteles nyilvánosságra hozni a gazdálkodási tevékenységéről szóló mérleget, beszámolót.

95/A. §[669]

95/B. §[670] A fenntartó által a fenntartott magán felsőoktatási intézménynek a 87. § (1) bekezdése alapján biztosított juttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

XXVII. FEJEZET

A KÖZHASZNÚ SZERVEZETKÉNT MŰKÖDŐ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

58. A közhasznú szervezetként történő működtetés rendje

96. § (1)[671] A nem állami felsőoktatási intézmény, ha alapító okirata, belső szabályzata lehetővé teszi és az oktatási hivatal végleges határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi, közhasznú szervezetként is működhet. A felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté minősítése, illetve a közhasznú nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet az intézmény fenntartója az oktatási hivatalnál jogosult benyújtani. A felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté minősíthető abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti létesítési eljárásban kérik.

(2) A felsőoktatási intézmény - ha közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét kéri - alapító okiratában közhasznú (cél szerinti) tevékenységként a 2. § (1) és (3) bekezdés szerinti tevékenységet, illetve tevékenységeket jelölheti meg.

(3)[672] A felsőoktatási intézmény alapító okiratában kötelezően feltüntetendő alaptevékenysége a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény esetében megegyezik közhasznú (cél szerinti) tevékenységével. A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet is folytathat. A cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetében a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményt megilletik mindazok a kedvezmények, amelyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 36. § (2) bekezdése meghatároz.

(4)[673] Közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmények esetében e törvény 12. § (7) bekezdés f)-i) pontját nem kell alkalmazni.

(5) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény működése nyilvános, a szenátus ülései - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nyilvánosak. A nyilvánosság az intézmény szabályzatában foglaltak szerint korlátozható, ha az a személyiségi jogokat, az intézmény vállalkozási (nem közhasznú) tevékenységével kapcsolatos üzleti titkokat, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogos érdekeket veszélyezteti vagy sérti.

(6)[674] A Civil tv. közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni,

a) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint 37. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két alkalommal tart ülést,

b)[675]

(7)[676] A közhasznú jogállás megszerzését követően a szervezeti és működési szabályzatnak a (6) bekezdés a) pontjával összefüggő valamennyi módosítását a rektor küldi meg az oktatási hivatalnak. Az alapító okiratnak a (6) bekezdés b) pontjával összefüggő módosításai akkor lépnek hatályba, ha az abban foglaltakat az oktatási hivatal végleges határozatával nyilvántartásba vette.

(8)[677] A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény által - függetlenül a szervezeti felépítésétől és finanszírozásának módjától - a felelősségi körében a felsőoktatási intézményben tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulói számára oktatási alaptevékenysége keretében nyújtott önköltséges képzésekkel kapcsolatban szedett önköltségi díjak, továbbá a képzéssel összefüggésben - ideértve többek között a sokszorosítási és rendszerhasználati díjakat - szedett térítési díjak nem tekinthetők üzletszerű, jövedelemszerzést vagy jövedelemfokozást (a továbbiakban együtt: kereskedelmi célt) szolgáló oktatási tevékenységnek (ideértve az önköltséges képzésekkel kapcsolatos önköltséget, térítési díjat, sokszorosítási és rendszerhasználati díjfizetést is), amennyiben a felsőoktatási intézmény ezen tevékenységből származó bevételeit kizárólag alaptevékenységei működtetésére és fejlesztésére fordítja, abból nyereséget nem képez.

(9)[678] A felsőoktatási intézmény alapító okiratában szükséges rögzíteni, hogy az intézmény oktatási alaptevékenysége keretében nyújtott képzéseit, vagy azok egy részét kereskedelmi célt nem szolgáló tevékenységként látja el.

XXVIII. FEJEZET

AZ ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE, VALAMINT AZ ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOLYTATOTT KUTATÁS-FEJLESZTÉSI VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK[679]

59. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény működése[680]

97. §[681] (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, orvos- és egészségtudományi képzést végző felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény)

a) a felsőoktatási intézmény részeként jogi személyiségű szervezeti egység formájában klinikai központot működtet,

b) a felsőoktatási intézménytől elkülönített szervezeti keretben egészségügyi szolgáltatót létesíthet és tarthat fenn.

(2)[682] A klinikai központ

a) a 99. § (1a) bekezdése szerinti esetben irányítói vármegyei intézményi feladatokat ellátó és

b) az a) pont szerinti kijelölés hiányában irányítói vármegyei intézményi feladatokat el nem látó

klinikai központ lehet, amelyre ezen alcím rendelkezései szerinti eltérő szabályok az irányadók.

(3) A klinikai központ fenntartója a felsőoktatási intézmény, a fenntartói jogokat a rektor a jogszabályban meghatározott, egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv) ezen alcímben foglalt jogkörei, továbbá a kancellár - ahol kancellár nem kerül megbízásra, a gazdasági vezető - e törvény szerinti jogkörei figyelembevételével gyakorolja.

(4) A klinikai központ olyan, az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató, amely az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedéllyel és az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződéssel rendelkezik, jogokat és kötelezettségeket az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódóan szerezhet.

(5) A klinikai központ az egészségügyi szolgáltatást végző és a felsőoktatási képzési programban részt vevő klinikáit, diagnosztikai egységeit és az egészségügyi szolgáltatás szervezéséhez kapcsolódó egyéb egységeit foglalhatja magában.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatót önálló alapító okirattal vagy egyéb létesítő okirattal hozhatja létre az egészségügyi felsőoktatási intézmény.

(7) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat gyakorló kórházi, járóbeteg-szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására.

(8) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - jogszabályban meghatározottak szerint - ellátja az igazságügyi szakértői tevékenységet.

97/A. §[683]

98. §[684] (1) A klinikai központot az elnök vezeti, aki az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős vezető. Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős vezetőnek felsőfokú végzettséggel, orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett mesterfokozattal, illetve tudományos fokozattal kell rendelkeznie.

(2) A klinikai központ elnöke felelős az egészségügyi szolgáltatás megszervezéséért.

(3) A klinikai központ elnöke a jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változás tekintetében javaslatot tesz az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője részére. Ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője a javaslattal nem ért egyet, a javaslat beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az indok megjelölésével - kifogást tehet. A kifogásolt döntési javaslat nem fogadható el és nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv hozzájárulását kell vélelmezni.

(4) A klinikai központ elnöke

a) a klinikai központ működésével és tevékenységével összefüggésben az egészségügyi felsőoktatási intézmény képviseletében - az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint - eljárhat,

b) részt vesz az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai oktatási feladatainak szervezésében, valamint oktatói, kutatói és gyógyító-megelőző tevékenységet végezhet,

c) a 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben irányítja és felügyeli a klinikai központ gazdasági működését, az egészségügyikancellár-helyettessel, ahol egészségügyikancellár-helyettes nem került megbízásra, az egészségügyi gazdaságivezető-helyettessel együttműködésben.

99. §[685] (1) A klinikai központ által nyújtott egészségügyi szolgáltatások tekintetében az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője gyakorolja az alábbi szakmai irányítási jogköröket:

a) a klinikai központ által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,

b) az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló megállapodás megkötése és a megállapodás alapján a döntés kezdeményezése, illetve ha az egészségügyi közfeladat módosításának nem feltétele a megállapodás megkötése, akkor a döntés kezdeményezése a jogszabályban meghatározott feltételek esetén,

c) a klinikai központ kapacitása és ellátási területe módosításának kezdeményezése a jogszabályban meghatározott feltételek esetén,

d) a klinikai központnak az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételeit tartalmazó számla megterheléséhez való hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,

e) a klinikai központ működési engedélyének módosítása iránti kérelem előzetes jóváhagyása a klinikai központ által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és a heti óraszám tekintetében,

f) a klinikai központ működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatás szüneteltetéséhez és annak meghosszabbításához való hozzájárulás, valamint

g) az egészségügyi intézmények irányítására vonatkozó jogszabályban foglaltakat nem érintve a Kormány által kijelölt miniszter által meghatározott szakmai irányítási feladatok ellátása.

(1a)[686] A Baranya, Csongrád-Csanád, valamint Hajdú-Bihar vármegyében működő klinikai központ az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központnak minősül. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, úgy ezen klinikai központokat irányító vármegyei intézménynek kell tekinteni.

(2) A szakellátási kapacitással és ellátási területtel kapcsolatos döntéshozatal során az egészségügyi államigazgatási szervnek az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kezdeményezésnek megfelelően kell eljárnia.

(3) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja a működtetéssel és gazdálkodással kapcsolatos irányítási jogköröket.

(4) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a klinikai központ gazdálkodásának ellenőrzése érdekében a kancellár egészségügyikancellár-helyettest - ha kancellár nem kerül megbízásra, a gazdasági vezető egészségügyi gazdaságivezető-helyettest - nevez ki és tevékenységét irányítja. Feladatkörében eljárva az egészségügyikancellár-helyettes - ha egészségügyikancellár-helyettes nem kerül megbízásra az egészségügyi gazdaságivezető-helyettes - minden, a klinikai központ gazdálkodásával kapcsolatos iratba betekinthet.

(5) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv e törvényben megállapított jogköre nem vonható el, és a jogkör gyakorlása során nem utasítható.

99/A. §[687] (1)[688] A klinikai központ működésére és szervezetére, a klinikai központ vezetőjének jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat - e törvény és az Eütv. irányadó rendelkezéseinek figyelembevételével -, valamint a klinikai központ gazdálkodására vonatkozó szabályokat az egészségügyi felsőoktatási intézmény intézményi dokumentumában kell meghatározni.

(2) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának az egészségügyi tevékenységet közvetlenül meghatározó rendelkezései, valamint az egészségügyi felsőoktatási intézmény egyéb belső szabályzatának egészségügyi tevékenységet közvetlenül meghatározó rendelkezései elfogadásához a klinikai központ elnökének javaslata alapján az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének jóváhagyását be kell szerezni.

(3) A klinikai központ és az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségügyi szolgáltatás megszervezése keretében köteles az orvos- és egészségtudományi klinikai képzés szakmai-működési, a betegellátás önálló és a betegellátás, oktatás, kutatás közös infrastruktúrájának működtetési, üzemeltetési feladatainak, a gazdasági, igazgatási és adminisztrációs feladatainak ellátási módjáról és finanszírozásáról intézményi dokumentumban rendelkezni, valamint egyes költségvetési évekhez kapcsolódó változó feladatokról belső megállapodást, illetve szerződést kötni. A klinikai központ éves költségvetését ezek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a belső megállapodás, illetve szerződés, a klinikai központ éves költségvetése, vagyongazdálkodási terve, valamint ezek módosítása hatálybalépésének feltétele az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének hozzájárulása. A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény a klinikai központot érintő, a 74. § (2) bekezdése szerinti rész-beszámolót az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője részére előzetesen megküldi.

(5) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény a (2) és (3) bekezdés szerinti dokumentumokat előzetesen az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője részére továbbítja, aki az értesítés beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az indok megjelölésével - kifogást tehet. A kifogásolt döntési javaslat nem fogadható el, nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv hozzájárulását kell vélelmezni.

(6) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény a jogszabályban meghatározott központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer részére adatot szolgáltat.

99/B. §[689] (1) A klinikai központ részt vesz

a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak, valamint az Eütv. szerint a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a szakellátás különböző progresszivitású szintjei szerinti betegellátásban,

b) a tancélú gyógyító-megelőző tevékenység keretében az egészségügyi felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatainak ellátásában.

(2) Az egészségbiztosítási szerv - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével - az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv véleményének kikérését követően finanszírozási szerződést köt a klinikai központtal.

(3) A klinikai központ - az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott feladatok tekintetében - elkülönített számlával rendelkezik. Az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a finanszírozási szerződésben meghatározott feladatokra használható fel.

99/C. §[690] (1) A klinikai központ tekintetében az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatásának forrásait, illetve a betegellátó tevékenységhez kapcsolódó központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait a központi költségvetésről szóló törvény egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell megtervezni.

(2) Az egészségügyért felelős miniszter szakmai irányításával és koordinálásával az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezi, illetve annak klinikai központja végzi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakemberképzést, a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését, továbbá közreműködik e feladatok ellátásában. A kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter irányítja és koordinálja - a törvény alapján az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó kutatások kivételével - az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet.

99/D. §[691] (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központjában foglalkoztatott egészségügyi dolgozó foglalkoztatására az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt alkalmazni kell, továbbá szakmai, oktatói, kutatói és tudományos tevékenységet - a tevékenységre irányadó képesítési és egyéb, jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével - a jogviszonyától és beosztásától függetlenül végezhet.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazott az e törvényben, illetve a felsőoktatási intézmény szabályzatában foglalt feltételek teljesítése esetén a 27. § (1) bekezdése szerint oktatói munkakörben, illetve a 33. § (2) bekezdése szerint kutatói munkakörben is foglalkoztatható azzal, hogy a betegellátásra irányuló jogviszonyban és az oktatói, illetve kutatói munkakör ellátására irányuló jogviszonyban végzett tevékenység munkaidő szempontjából egy jogviszonyban végzett munkának minősül.

(3) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az oktatói és kutatói munkakörhöz szabadságként kizárólag pótszabadság jár, melynek igénybevételét a rendes szabadsággal együtt a klinikai központ elnöke engedélyezi. A klinikai képzésben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozó oktatást kiegészítő és segítő feladatokban részt vehet. A kettős feladatellátást eredményező foglalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozó díjazási szabályokat kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatottak a kettős feladatellátási kötelezettségük és jogviszonyuk körében mind az egészségügyi minimumfeltételek, mind az oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.

60. Az állami felsőoktatási intézményekben folytatott kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység[692]

100. §[693] (1) Az állami felsőoktatási intézmény felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységéhez az államháztartás alrendszereiből származó bevétel nem használható fel.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenysége keretében többéves kutatási és egyéb szerződéseket, együttműködési megállapodásokat köthet, és ezek teljesítése érdekében az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint éven túli kötelezettségeket vállalhat.

(3) A felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység bevételeivel az állami felsőoktatási intézmény elkülönült fizetési számlán önállóan gazdálkodik.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény a kincstári költségvetéséhez, az elemi költségvetéséhez és az éves költségvetési beszámolójához kapcsolódóan a fejezetet irányító szerv saját hatáskörében elrendelt olyan kiegészítő űrlapot is alkalmaz, amelyben a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások és eredményszemléletű bevételek, valamint azok kiadási előirányzatai, bevételi előirányzatai és teljesítései elkülönítetten jelennek meg.

(5)[694] Az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységéből származó, 88. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott előirányzat-maradványának az e tevékenysége érdekében felmerült kiadások teljesítését követően fennmaradt részét a 2. § (1) bekezdése szerinti oktatási, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenység alaptevékenységének fejlesztésére fordíthatja.

XXIX. FEJEZET

A MŰVÉSZETI FELSŐOKTATÁSRA, PEDAGÓGUSKÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

61. A művészeti felsőoktatási intézmény

101. § (1)[695] Ha a felsőoktatási intézmény kizárólag a művészeti, művészetközvetítési képzési területen vagy a pedagógusképzés képzési terület művésztanár szakjain folytat képzést (a továbbiakban: művészeti felsőoktatási intézmény), az e törvényben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A művészeti felsőoktatási intézmény művészeti gyakorlóhelyet létesíthet és tarthat fenn.

(3)[696] A cirkuszművészeti és táncművészeti képzésben a felsőfokú tanulmányok a középiskolában folytatott tanulmányok alatt, az érettségi vizsgát megelőzően is megkezdhetők oly módon, hogy a tanulói jogviszony mellett a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszony jön létre. Ebben az esetben a felvételhez szükséges, a 40. § (2) bekezdés alapján előírt nyelvi követelményt nem kell teljesíteni. A hallgató egyidejűleg sajátítja el az érettségi vizsga letételéhez szükséges követelményeket és a művészeti képzés követelményeit. Az e bekezdésben szabályozott hallgatók tekintetében alkalmazni kell a munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalók munkaközi szünetére, pihenőidejére vonatkozó külön rendelkezéseit.

(4)[697] A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem vagy főiskola elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult alap- vagy mesterképzésre, illetve egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Az intézmény - alapító okirata szerint - eltérhet a 13. § (5) bekezdésben meghatározott feltételtől.

(5) Ha a képzési területen nem folyik legalább tíz éve mesterfokozatot nyújtó képzés, oktatói munkakört, valamint tanári munkakört tölthet be az is, akinek alapképzésben szerzett oklevele és szakképzettsége van, feltéve, hogy az oktatói munkakör betöltésének a tudományos fokozat megléte nem előfeltétele.

(6) Művészeti alap- és mesterképzésben a 50. § (4) bekezdésében foglaltak mellett a záróvizsgának része művészeti alkotás elkészítése, előadás létrehozása, bemutatása és megvédése.

(7)[698] A művészeti felsőoktatási intézmény alapfokú művészeti nevelés és oktatás, valamint művészeti szakképzés feladatait köznevelési intézmény létrehozásával láthatja el. A művészeti felsőoktatási intézmény a középiskolába járó tanulót előkészítheti a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre. A tanulót a felsőoktatási intézmény - hallgatói jogviszony létesítése nélkül - nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: előkészítő jogviszony). Az előkészítői jogviszonyban lévő tanuló után az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóra számított hozzájárulás illeti meg a felsőoktatási intézményt. Az előkészítő jogviszony alapján a tanuló részére legalább heti négy tanórát kell biztosítani, amely teljesíthető az oktató, illetve a tanár munkaköri kötelezettségeként. A képzésben résztvevőt megillető jogokat és kötelezettségeket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(8) Ha a felsőoktatási intézmény - anélkül, hogy művészeti felsőoktatási intézménynek minősülne - művészeti képzést folytat, működésére a (2)-(3), valamint az (5)-(7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

(9)[699] A művészeti felsőoktatásban - a 105. § (5) bekezdésében foglaltakon túl - az e törvényben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából a doktori fokozattal egyenértékű a jogszabály alapján adományozott díj annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, feltéve hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik.

(9a)[700] A művészeti felsőoktatásban az egyetemi tanári munkaköri cím adományozására és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásra vonatkozó, a 28. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel az adott művészeti területen kifejtett művészi munkássága miatt Kossuth-díjban részesített oktató. A cím adományozásával kapcsolatos javaslathoz ebben az esetben a rektornak, a Magyar Művészeti Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának nem szükséges beszereznie a 69. § (1) bekezdése szerinti szakértői véleményt a MAB-tól.

(10)[701] Az Állami Balettintézet táncművészeti képesítő oklevelével és balettművész oklevelével mesterképzésre lehet jelentkezni.

62. A pedagógusképzés szervezése

102. § (1) A pedagógusképzés típusai:

a) a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés,

b) az óvó- és tanítóképzés, valamint a konduktor és gyógypedagógus-képzés,

c)[702]

d)[703] a tanárképzés.

(2) A képzések időtartama és szintje:

a) a csecsemő- és kisgyermek-nevelő, óvodapedagógus képzés alapképzésben szervezhető, az alapfokozatot eredményező képzés időtartama hat félév;

b)[704] a tanítóképzés és a konduktor képzés alapképzésben szervezhető, az alapfokozatot eredményező képzés időtartama nyolc félév;

c) a gyógypedagógus-képzés alapképzésben szervezhető, az alapfokozatot eredményező képzés időtartama nyolc félév, amire három féléves mesterfokozatot eredményező képzés épül;

d)[705]

e)[706] a tanárképzés osztatlan képzésben - a Kormány által meghatározott esetben osztott mesterképzésként - szervezhető. A képzés időtartama osztatlan képzésben legalább tíz, legfeljebb tizenkét félév. A tanárképzésben - a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint - kettő félév szakmai gyakorlatot a képzés elejétől, a képzés egészébe illeszkedve, iskolai környezetben, valamint egyéni összefüggő iskolai gyakorlat formájában kell teljesíteni. A tanárképzés során mesterfokozat szerezhető.

(3)[707] A képzésben részt vevőket a Kormány - az állami ösztöndíj mellett - pályázati eljárásban odaítélt Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3a)[708] A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás.

(3b)[709] Az állami adó- és vámhatóság a visszatérítési kötelezettség érvényesítésére folytatott végrehajtási eljárásában a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba a magyar állam javára jegyezteti be.

(4)[710] A felsőoktatási intézmény megszűnteti a pedagógusképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonyát, ha a képzési és kimeneti követelményekben foglalt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, kivéve, ha a hallgató az adott felsőoktatási intézményen belül más alapképzési szakra átvételre kerül.

(5) A Kormány határozza meg a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait és szakirányait, választható egyenrangú szakpárjait és szakirányait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. A miniszter rendeletben határozza meg az egyes tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit.

103. § (1)[711] Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol tanárképzés folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja, amelynek vezetője a főigazgató. Intézményenként egy tanárképző központ létesíthető.

(1a)[712] Az (1) bekezdésben meghatározott főigazgató - kivéve az egyházi felsőoktatási intézményeket - a köznevelésért felelős miniszter egyetértésével bízható meg.

(1b)[713] A tanárképző központ főigazgatójának az a személy bízható meg, aki

a) tudományos fokozattal, vagy

b) az Nkt. 67. §-a szerinti, a köznevelési intézmény intézményvezetői megbízásához szükséges feltételekkel és a szakterületének megfelelő tudományos munkássággal

rendelkezik.

(1c)[714] A tanárképző központ pedagógusképző központtá alakítható, amely esetben a feladatait a teljes pedagógusképzéshez kapcsolódóan látja el. Ebben az esetben a pedagógusképző központ az (1)-(1b) bekezdésben foglaltakon túlmenően önálló költségkerettel rendelkezhet, valamint feladata a köznevelés alapvető, tartalmi-szabályozó dokumentumát figyelembe vevő tartalmi összehangolás is.

(1d)[715] Az (1c) bekezdés szerinti pedagógusképző központ munkáját a tanárképzés területén a felsőoktatási intézmény tanárképzési tanácsa segíti, amelynek feladata többek között a tanárképzéssel összefüggő szakmai, tartalmi, gyakorlati képzéshez kapcsolódó feladatok összehangolásának támogatása, a mintatantervek, tantárgyleírások felülvizsgálata és a mindenkori köznevelés tartalmi szabályozó dokumentumainak történő megfelelés biztosítása. A tanárképzési tanács tagjai a gyakorlóiskolák és partnerintézmények szakvezetői, továbbá szakfelelősei. A tanárképzési tanács tagjainak legalább felét a szakfelelősök alkotják. A tanárképzési tanács tagjait a rektor nevezi ki öt évre.

(2) A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez.

(3)[716] A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények - alapfeladatuk keretében - részt vesznek a pedagógus-továbbképzésben. A pedagógus-továbbképzés szakmai jellegű koordinációjának biztosítása a tanárképző központ főigazgatójának a feladata.

(4) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény köznevelési intézményt (gyakorló intézmény) tarthat fenn, amely részt vesz a hallgatók gyakorlati képzésében. A gyógypedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény (gyakorló intézmény) elláthat a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem köznevelési tevékenységet is.

(5) Ha a felsőoktatási intézményben - alapító okirata szerint - nemzetiségi pedagógusképzés folyhat, a felvételi követelményeknek megfelelő jelentkező esetén a képzést meg kell szervezni.

(6)[717] A nemzetiséghez tartozást a nemzetiségi nyelvből tett érettségi vizsga igazolja.

(7)[718] A nemzetiségi pedagógusképzésben a nemzetiség nyelvét a képzés teljes időtartama alatt oktatni kell.

(8)[719] A nemzetiségi pedagógusképzés kis létszámú szaknak minősül.

(9)[720] A felsőoktatási intézmények megállapodása alapján közös képzésben is indítható tanárképzés. Az így szervezett képzésben a szak meghirdetője és az oklevél kiadója a szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény. A közös képzésben közös oklevelet kell kiadni. Az egyházi felsőoktatási intézmény által indított közös képzésben - feltéve, hogy az hitéleti tanári képzésre is irányul - a hallgatói jogviszony az egyházi felsőoktatási intézménnyel jön létre.

(10)[721] A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak a felsőoktatási intézménnyel további feladatok ellátására munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek.

(11)[722] A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben foglalkoztatottak a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézményekben köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végezhetnek, amelynek díjazását a munkáltató az ellátandó feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg.

XXX. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

63. Az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai felsőoktatás, valamint az agrár- és gazdasági, informatikai, műszaki felsőoktatás, illetve egyes intézmények sajátos szabályozása[723]

104. § (1)[724] E törvény rendelkezéseit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre és az általa folytatott államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, továbbá nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásra, valamint az intézményben foglalkoztatottakra, hallgatókra vonatkozóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében:

a) a 13/A. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható, ebben az intézményben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott magasabb vezetői megbízások adhatók;

b)[725] a rektor pályázatát az intézmény Fenntartója írja ki és a szenátus véleményezését követően dönt a rektorjelölt személyéről;

c) az intézmény felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe;

d)[726] az intézményben a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért a gazdasági főigazgató felelős, konzisztórium létesítésére nem kerül sor.

(1a)[727] E törvényt

a)[728] a honvéd tisztjelöltek tisztjelölti szolgálati viszonya tekintetében a honvédek jogállási kérdéseit szabályozó jogszabályban,

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tisztjelöltjei tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben

c)[729] a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tisztjelöltjei tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényben

foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény alapján a foglalkoztatási követelményrendszerben kell szabályozni, a felsőoktatási intézmény kollektív szerződése is szabályozhatja.

(3) Magyarország címere elhelyezhető a felsőoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségekben, címtábláján, épületeinek homlokzatán, továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén és a felsőoktatási intézmény által kiadott okleveleken, oklevélmellékleteken.

(4)[730]

(5) Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - térhet el a 6. § (2) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésben a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.

(6) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány esetében.

(7) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 7. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti fenntartó által működtetett 2011. december 31-én egyetemként működő felsőoktatási intézmény

a) alapító okirata szerint eltérhet

aa) a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésben a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania,

ab) a rektori megbízás személyi képesítési feltételeire vonatkozó általános feltételtől,

b) esetén

ba)[731]

bb) - a 105. § (5) bekezdésében foglaltakon túl - az e törvényben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban szerzett doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora fokozatot a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában a tudományos fokozattal egyenértékűként határozhatja meg.

104/A. §[732] (1)[733]

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói tekintetében a 85/C. § b) pont bc) alpontja alapján juttatott szociális alapú ösztöndíj intézményi ösztöndíjrészének fedezetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetését biztosító miniszter vagy szerv biztosítja.

104/B. §[734] (1) A Testnevelési Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében, a 13. § (5) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.

(2) A sporttudományi felsőoktatásban - a 105. § (5) bekezdésében foglaltakon túl - az e törvényben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából a doktori fokozattal egyenértékű a jogszabály alapján adományozott díj, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián elért 1-3. helyezés annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, illetve aki a helyezést elérte, feltéve hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik.

104/C. §[735] Az Állatorvostudományi Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.

104/D. §[736] A Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében foglalt a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.

104/E. §[737] A Semmelweis Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 9. § (3) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.

104/F. §[738] A miniszter a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárásaiban az agrártudományok és a műszaki tudományok tudományterületen, valamint az agrár, gazdaságtudományok, informatika, műszaki képzési területen folytatott felsőoktatási tevékenység vonatkozásában a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével dönt.

104/G. §[739] A Tokaj-Hegyalja Egyetem alkalmazott tudományok egyetemeként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3a) bekezdésében foglalt, a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15. § és a 16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.

64. Rendelkezés korábban szerzett és egyéb külföldi címekről

105. § (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.

(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a "dr. univ." megjelölést.

(3) Hittudományi egyetemeken 1993. szeptember 1-je előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető.

(4) Az 1997. december 31-ig az egyetem által odaítélt doktori fokozat, illetőleg megállapított doktori fokozattal való egyenértékűség továbbra is érvényes.

(5) Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként tudományos fokozatot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.

(6) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személy a "doktori fokozat" megjelölést használhatja.

106. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján szerzett mester (DLA) fokozat megfelel az e törvény szerint művészeti területen adományozható DLA fokozatnak.

(2) Azok, akik

a) e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet, jogosultak a következő címek használatára:

aa) az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.),

ab) az a) pontban nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők az okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési követelményekben meghatározott más cím,

ac) a főiskolai végzettséggel rendelkezők - a tanulmányi iránytól függően - a mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg a képesítési követelményekben meghatározott más cím,

b) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény hatálybalépése előtt magyar felsőoktatási intézményben gyógyszerészi oklevelet szereztek, jogosultak az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím (amelynek rövidített jelölése: dr. pharm.) használatára.

(3) Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) az (2) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.

(4) A honosított (elismert) oklevelekre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi, irányító minisztérium végezte, az igazolást a miniszter adja ki.

(5) Az e törvény hatálybalépése előtt szerzett következő címek és ahhoz kapcsolódó rövidítések tovább használhatók:

a) címek:

aa) Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae,

ab) doctor honoris causa,

ac) habilitált doktor;

b) rövidítések:

ba) a PhD fokozattal rendelkező személyek esetén a "PhD" vagy "Dr." rövidítés, DLA fokozattal rendelkezők esetén "DLA" vagy a "Dr." rövidítés,

bb) az ab) pont esetén a "Dr. h. c." rövidítés,

bc) az ac) pont esetén "dr. habil." rövidítés.

(6) Az 1996. szeptember 1-je előtt a felsőoktatási intézményekben létesített szakosító továbbképzési szakokon szerzett szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított szakképzettség a munkakör betöltése és a foglalkozás (tevékenység) gyakorlása szempontjából egyenértékű az e törvényben meghatározott szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséggel.

(7) Azok a főiskolai tanárok, akik e törvény hatálybalépésekor jogosultak a professzori cím használatára, e törvény hatálybalépése után is használhatják ezt a címet.

(8) A felsőoktatási intézmény a szenátus döntése alapján az oklevél kiadását követően e törvénytől eltérő külföldi címet is adományozhat, feltéve, hogy az adományozást az adott ország jogrendje lehetővé teszi, valamint az intézmény a cím adományozására - a képzés helyszíne szerinti országban folytatott képzésére vagy az azt követő további feltételek teljesítésére tekintettel - megfelelő egyedi jogosultsággal rendelkezik. Az adományozás feltételeit, eljárásrendjét, a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

65. Nyelvvizsgák, ösztöndíjak

107. § (1)[740]

(2)[741]

(3) Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében ajánlott hatfokozatú nyelvvizsgarendszer és az alap-, közép-, illetve felsőfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgák megfeleltetését, továbbá az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjét a Kormány határozza meg.

(3a)[742] Mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól a DSD II nyelvvizsga-bizonyítvány (Deutsches Sprachdiplom der Kultusministerkonferenz) honosítása.

(4) A Kormány és a helyi önkormányzatok együttműködésében működtetett Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj keretében kezelt személyes és különleges adatok felsorolását, az adatkezelés rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A felsőoktatási ösztöndíjak odaítélésének rendjét, mértékét, az ösztöndíjra jogosultak körét, valamint e törvény bevezetésével összefüggésben további átmeneti szabályokat a Kormány határozza meg.

107/A. §[743] (1)[744] A 107. § (3) bekezdése szerinti államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt a kiállításától számított öt éven belül - kormányrendeletben meghatározott eljárásban - a kiállító vizsgaközpont határozattal visszavonja, ha megállapítja, hogy a kiállítás feltételei nem álltak fenn. A visszavont nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási hivatalnak kell megküldeni, amely gondoskodik annak megsemmisítéséről. A visszavonásra egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)[745] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítását bűncselekmény befolyásolta, és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el, a kiállító vizsgaközpont a nyelvvizsga-bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. Ha a kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül megszűnt, a nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási hivatal semmisíti meg. A megsemmisítésre egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3)[746]

(4)[747] A vizsgabizonyítvány tárgyában hozott végleges határozatot - indokolás nélkül - a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és az oktatási hivatal honlapján közzé kell tenni.

(5) Ha a nyelvvizsga-bizonyítványt kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül szűnt meg, az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el.

(6)[748] A (2) bekezdés szerinti jogerős, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot hozó bíróság vagy ügyészség a határozatról haladéktalanul értesíti a nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.

(7)[749] A vizsgaközpont által hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.

(8)[750] A szóbeli nyelvvizsgáról - a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján - hangfelvétel készül. A vizsgázó, valamint a vizsgázó törvényes képviselője a vizsgázó minden nyelvvizsga-feladatát a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval együtt, továbbá szóbeli teljesítményének értékelését a vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napig megtekintheti, illetve a szóbeli nyelvvizsgáról készült hangfelvételt meghallgathatja, továbbá a vizsgázó a megoldásairól kézzel írott másolatot készíthet. A másolat készítését úgy kell biztosítani, hogy az az értékelő személyes adataihoz történő hozzáférést ne tegye lehetővé. A betekintésre, valamint a nyelvvizsga-feladatok másolására adott idő nem lehet kevesebb negyvenöt percnél. A betekintési lehetőséget úgy kell biztosítani, hogy az megelőzze a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét.

66. Értelmező rendelkezések

108. §[751] E törvény alkalmazásában

1.[752] doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató;

1a.[753] doktori értekezés: a doktorandusz által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes;

1b.[754] duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, diakónia és szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;

1c.[755] biztonságos elektronikus környezet: olyan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerén vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerén (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) keresztül egyéni autentikációval elérhető digitális oktatási és tanulási környezet, illetve az intézményben használt elektronikus táblák, interaktív panelek, kivetítők, amelyekhez történő hozzáférés az oktatási intézmény oktatóira, tanáraira vagy segítőikre, továbbá a képzésében részt vevő - tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező - tanulókra vagy hallgatókra korlátozódik, függetlenül attól, hogy az oktatási és tanulási tevékenység az intézmény telephelyén vagy a tanulmányi rendszer, vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszeren keresztüli - egyéni autentikációval megvalósuló - lehívással, hozzáférhetővé tétellel valósul meg;

2.[756] egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége;

2a.[757]

3.[758] esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerül sor;

4.[759] felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve ha azt a felsőoktatási intézmény szabályzata lehetővé teszi, azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel;

4a.[760] felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység: államháztartáson kívülről származó bevételből, megrendelés alapján vagy együttműködés keretében az állami felsőoktatási intézmény alaptevékenységként végzett, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 3. § 6. pontjában meghatározott innovációs és 11. pontjában meghatározott kutatás-fejlesztési tevékenységek, továbbá ezek résztevékenységei;

5.[761] félév: legfeljebb öt hónapból álló oktatásszervezési időszak; doktori képzés esetén minden év szeptember 1. napjától január 31. napjáig és február 1. napjától augusztus 31. napjáig tartó oktatásszervezési időszak;

6.[762] fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;

6a.[763] gyakorlati vizsga: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni fizikai, motorikus, művészeti készségekkel és tehetséggel, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek megfelelő tevékenység ellátására;

7.[764] habilitáció: a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményi megítélése;

8.[765] hallgatói képzési szerződés: a felsőoktatási intézmény és az önköltséges képzésre besorolást nyert hallgató között a 39. § (3) bekezdése szerint létesített szerződés;

9.[766] halmozottan hátrányos helyzetű: az a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül;

10.[767] hátrányos helyzetű: az a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül;

11.[768] intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység;

12.[769] intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbá az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, a számviteli törvény és végrehajtási rendelete szerinti belső szabályzat;

13.[770]

14.[771] képesítési keretrendszer: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzői;

15.[772]

16.[773] képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható;

16a.[774] képzési hely: a 14. § (2a) bekezdésében meghatározott hely települése;

17.[775] képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő;

18.[776] képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra;

19.[777] képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely

a) az alap-, mester- és osztatlan szak, valamint felsőoktatási szakképzés, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit,

b) a doktori képzés tervét

tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt;

20.[778] képzési terület: azoknak a szakoknak miniszter rendeletében meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek;

21.[779] kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított képzés, amelynek éves, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felvehető létszáma országosan nem haladja meg a húsz főt, továbbá a nemzetiségi képzés;

22.[780] klinika: a klinikai központ szervezeti egysége, amely az egészségügyi szolgáltató működési engedélye szerinti progresszivitási szinten és területi ellátási kötelezettsége keretében nyújtott gyógyító-megelőző feladatain keresztül közreműködik az orvos-, fogorvos-, gyógyszerész- és egészségtudományi képzéssel összefüggő képzési feladatok ellátásában, továbbá részt vesz az orvos- és egészségtudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, e szakterületen kutatómunkát végez;

22a.[781] kooperatív doktori képzés: olyan doktori képzés, amely során a matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi, gazdálkodás- és szervezéstudományi vagy művészeti területeken tanuló doktorandusz a doktori hallgatói jogviszonyával párhuzamosan olyan, nem felsőoktatási intézményként vagy költségvetési szervként működő munkáltatónál, vagy egészségügyi szolgáltatónál áll foglalkoztatásban, amely a doktorandusznak a kutatáshoz és a disszertációhoz szakmai, témavezetői segítséget nyújt azzal, hogy a tudományos és kutatási eredmények a doktoranduszt alkalmazó munkáltatónál kerülnek gyakorlati hasznosításra.

23.[782] konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége, ideértve az elektronikus úton történő kommunikációt is;

23a.[783] közösségi felsőoktatási képzési központ: felsőoktatási intézmény székhelyén kívül működő, felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet, amely a működési engedélyében meghatározott képzési terület és maximális hallgatói létszám erejéig a képzésre vonatkozó működési jogosultsággal, a szükséges oktatói karral rendelkező felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény és annak hallgatói számára biztosítja a felsőoktatási oktatási alaptevékenység, a képzés tárgyi és ingatlanhasználati - a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint pénzügyi - feltételeit.

24.[784] kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely a tárgyleírás alapján meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke - feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták - nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott;

24a.[785] kurzus: a tantárgy (tanegység) adott félévre szóló, meghatározott ismeretátadási formával és típussal rendelkező meghirdetett megvalósulása, amelyhez a félévre vonatkozó - többek között a kurzus oktatóival, az órarendi időpontokkal, a félévi számonkéréssel kapcsolatos - adatok kerülnek rögzítésre a tantárgy adatain túl a tanulmányi rendszerben;

25.[786] levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor;

26.[787] magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató: a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató;

27.[788] magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés: a felsőoktatásban a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzés;

28.[789] mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató, tanuló felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt;

28a.[790] mikrotanúsítvány: tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely a felsőoktatási intézmény valamely kurzusának, moduljának, részismereti vagy mikroképzésének elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat;

28b.[791] modul: a tanulmányi rendszerben egyedi azonosítóval rögzített, meghatározott tantárgyak vagy tanegységek összessége;

28c.[792] oktatási, szemléltetési célú felhasználás: az oktatási tartalmak olyan felhasználása, ahol a felsőoktatási intézmény felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenység során kizárólag a felsőoktatási intézmény hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatói, illetve oktatói vagy segítőik férnek hozzá az oktatási tartalmakhoz biztonságos elektronikus környezet - tanulmányi rendszer vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer, illetve elektronikus táblák, interaktív panelek, kivetítők - használatával;

28d.[793] önköltséges képzés: a képzés finanszírozásának olyan formája, amelyben a felsőoktatási intézmény által a hallgatónak nyújtott képzési szolgáltatás díját nem az állam, hanem a hallgató önmaga vagy helyette más természetes vagy jogi személy viseli;

29.[794] pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek megfelelő tevékenység ellátására;

29a.[795] projektfeladat: olyan, tantárgyhoz vagy modulhoz tartozó tanulási és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája, amelynek a középpontjában egy meghatározott téma áll, célja az önálló feladatvégzéssel megvalósuló kutatási tevékenység, amelynek végeredménye önálló produktum létrehozása, a probléma meghatározása, megoldása, és ahhoz az összefüggések feltárása;

30.[796] résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet;

30a.[797] rokon képzési terület: azoknak a képzési területeknek a miniszter rendeletében meghatározott összessége, amelyek összevethető képzési tartalommal rendelkeznek;

31.[798] specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés;

32.[799] szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés;

33.[800] szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés;

34.[801] szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése;

35.[802] szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által meghatározott ellenőrzési forma, amely a választott szakképzettség ellátásához szükséges képességeket vizsgálja, azt hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel;

36.[803] szakmai gyakorlat: felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység;

37.[804] székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely) kívüli településen részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés;

38.[805] székhelyen kívüli képzési hely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívüli képzésnek [ide nem értve a 14. § (2a) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott képzési helyet] otthont adó település;

39.[806] tanegység: egy félév alatt teljesíthető, meghatározott kreditértékkel elismert, teljesítési követelménnyel és tárgytematikával rendelkező tantárgy;

40.[807] tanév: legalább tíz, legfeljebb tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak;

41.[808] tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc;

42.[809] tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja;

43.[810] tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait;

43a.[811] tanulmányi rendszer: a felsőoktatási intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a képzéshez, a kutatáshoz, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységhez és ezek külső kapcsolatainak megszervezéséhez, a felsőoktatási intézmény iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, illetve bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, hallgatói, oktatói kommunikáció biztosításához, az oktatói munka hallgatói véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve a felsőoktatási intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a végzettek pályakövetése céljából adatvédelmi követelményekkel való összhangban kezelt személyes és különleges adatoknak a nyilvántartásához, az elektronikus dokumentumok, a tárgyleírások, a mintatantervek, a kreditátviteli bizottság döntéseinek hiteles nyilvántartásához és változás követéséhez, a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás intézményi szintű biztosításához, a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltatások eléréséhez, a szakdolgozatok (diplomamunka) nyilvántartásához és elektronikus megőrzéséhez, e törvény 3. melléklete szerint nyilvántartott adatok tárolásához és megőrzéséhez, valamint a felsőoktatási információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a felsőoktatási intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy az biztosítsa az ahhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, továbbá minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie;

43b.[812] tárgytematika: a tantárgy adatainak, azonosítóinak és specifikumainak tartalmi összegzése, amely többek között meghatározza a tantárgy ismeretanyagát, a teljesítéséhez szükséges követelményeket; a tárgytematika lényeges változása esetén új verziószámmal kerül elmentésre, továbbá a tantárgy meghirdetett kurzusadatainál a meghirdetett tárgytematika verziója is rögzítésre kerül;

44.[813] távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát;

45.[814] telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység működési helye;

46.[815] tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvos- és egészségtudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak;

46a.[816] üzleti doktori képzés: az alkalmazott kutatásra és a gyakorlatorientált üzleti oktatásra összpontosító, szakmai tapasztalattal rendelkező hallgatók számára szervezett doktori képzés;

47.[817] végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett;

47a.[818] videótartalom-kezelő: a tanulmányi rendszerbe vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerbe (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) integrált streamelési (streaming) technológiával megvalósított mobil használatra is alkalmas videóplatform, amelyben a felhasználó a képzési rendszereken keresztüli egyéni autentikációval éri el a tantárgyaihoz vagy moduljaihoz tartozó videókönyvtárba szervezett - az oktatót, előadót és a prezentációját is megjelenítő - tartalmakat, továbbá amely lehetőséget biztosít a felhasználónak a videótartalomhoz rögzített egyéni és mentésre kerülő jegyzetelésre és a beállított tartalomjegyzék szerinti navigálásra, videókon belül bármely kimondott vagy megjelenített szóra való keresésre, az előadói és prezentációs nézet együttes vagy külön-külön nézetei közötti szabad váltásra, a kiajánlott nyelveken történő feliratozás előhívására;

48.[819] vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája, amely projektfeladat megvalósításával is teljesíthető;

49.[820] zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás: a képzés olyan formája, amelyben az elméleti képzési ismeretanyag oktatása digitális tananyaggal, videótartalom-kezelővel, továbbá az oktató és hallgató együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amelynek során az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer és a tanulmányi rendszer;

50.[821] zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli - valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti - a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű on-line és off-line együttműködését.

KILENCEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXXI. FEJEZET

HATÁLYBA LÉPTETŐ, FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

67. A törvény hatálybalépése

109. §[822] (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-9. §, 11-48. §, 49-53. §, 55-69. §, a 72-107. §, a 108. § 1-7. pont, 8-23. pont, 24-44. pont, a 110. § (1) bekezdés 2-11., 13-18. és 20., 22., valamint 24-27. pont, a 110. § (2)-(4) bekezdés, a 111. § (1)-(5) bekezdés, a 112-114. §, a 115. § (1)-(4) és (6)-(7) bekezdés, a 117. § (1)-(4) és (6) bekezdés, a 118-119. §, a 120. § (1) bekezdés, az 1-4. melléklet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. §, 54. §, a 110. § (1) bekezdés 1., 12., 21. pontja 2012. július 31-én lép hatályba.

68. Felhatalmazó rendelkezések

110. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza

1.[823] a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit,

2.[824] a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait és szakirányait, választható egyenrangú szakpárjait és szakirányait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait,

3.[825] a felsőoktatási intézmény, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központ minimális létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét, a gyakorló köznevelési intézmény, a nem Magyarország területén folytatott székhelyen kívüli képzés létesítésének feltételeit, a konzisztórium tagjaira való javaslattétel rendjét,

4.[826] a doktori képzés szabályait, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és feltételeit, a doktori iskola tagságára és szervezetére, a doktori tanács számára biztosított hatáskörre, a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságára, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit,

5. az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszerét, ezen belül az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében ajánlott hatfokozatú nyelvvizsgarendszer és az alap-, közép-, illetve felsőfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgák megfeleltetését, továbbá az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjét,

6.[827] a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal kapcsolatos eljárási szabályokat, a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit, jóváhagyási rendjét, a támogatási idő nyilvántartásának, a magyar állami (rész)ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók közötti átsorolásnak, a hallgatói kompetenciamérésnek a rendjét, a hallgatói átvétel rendjét, a különböző végzettségi szintet eredményező szakok közötti hallgatói átvétel szabályait,

7.[828] a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói megállapodásra, továbbá a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat,

8.[829] a felvételhez szükséges érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az érettségi vizsgatárgyakat, a jelentkezők eredményeinek megfeleltetését, a jelentkezések elbírálási rendjét, a jelentkezők rangsorolásának, valamint felsőoktatási intézménybe való besorolásának elveit és módját a felsőoktatási felvételi tájékoztatás módját, ezen belül a felvételi feltételek, illetve az alkalmassági követelmények közzétételének rendjét, a felvételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, befizetésének módját és visszatérítésének feltételeit, azon továbbá azt, hogy a felsőoktatási intézmények milyen feltételekkel szervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát,

9. a felvételi eljárás azon feltételeit, amelyek

a) hátrányos helyzetű hallgatói (jelentkezői) csoport,

b)[830] gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők,

c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók,

d) nemzetiséghez tartozó jelentkezők csoportjához tartozók

esélyegyenlőségét biztosítja.

10. a hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében az előnyben részesítés követelményeit; a mentorprogram megszervezésének szabályait,

11. a fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét, a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, az előnyben részesítési szempontokat és eljárási szabályokat,

12. a tehetséggondozás rendjét, így különösen

a) a tudományos diákköri tevékenység országos szintű rendszerét,

b) a szakkollégiumok szervezésének elveit,

c) a tehetséggondozási tevékenység előmozdítását ösztönző támogatási rendszert,

d) a felsőoktatási intézmény tehetséggondozó rendszere elveit,

13.[831] a hallgatói juttatásokkal, támogatásokkal és egyéb kedvezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,

14.[832] a hallgatói lakhatási feltételek, jóléti szolgáltatások biztosításával kapcsolatos szabályokat, intézményi feltételeket, a felsőoktatási intézménynek a hallgatóval kapcsolatos írásban közlendő döntéseit,

15. a kreditrendszerű képzés általános szabályait, ezen belül különösen

a) a tanulmányi tájékoztatás módját,

b) a tanulmányi előrehaladás kereteit, a kötelezően megszerzendő kreditek minimumát,

c) a kreditek és a tanulmányi eredmények dokumentálásának és nyilvántartásának rendjét,

d) a tanulmányi időszakokat és ezek beosztását,

e) a hallgatók teljesítményének értékelése elveit és módját,

f) a fogyatékos hallgatók számára biztosítandó támogatás elveit és módját, az esélyegyenlőség és egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának eszközeit,

g) a záróvizsgák szervezésének rendjét és értékelésének elveit,

16. a kitüntetéses doktorrá avatás szabályait,

17. a foglalkoztatással, kedvezményekkel, a foglalkoztatással összefüggő pályázati rendszerrel, vezetői megbízással, összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokat, a kutatói munkakörök létesítésének, betöltésének feltételeit, a tanári munkakörben történő foglalkoztatás besorolási, fizetési szabályait,

18. a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv vagy szervek eljárását, működési, felügyeleti rendjét,

19.[833] a MAB elnöke, tagjai, tisztségviselői részére biztosított tiszteletdíj megállapításának szabályait, a MAB létrehozásával, működésével, hatáskörével, a Duális Képzési Tanács létrehozásával, működésével, hatáskörével kapcsolatos kérdéseket,

20.[834] a felsőoktatási intézmény finanszírozásával, gazdálkodásával, az állammal köthető finanszírozási keretmegállapodással, a feladatfinanszírozási megállapodással kapcsolatos kérdéseket, a magán intézmények gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket,

21.[835] felsőoktatási ösztöndíjak alapítását, odaítélésük feltételeit, rendjét, így különösen a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj, ideértve a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjat is, az esélyegyenlőségi ösztöndíj, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj adományozásának rendjét és feltételeit,

22. a pedagógus ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait, választható egyenrangú szakpárjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait,

23.[836] a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésből eredő kötelezettségek teljesítésének rendjét, a hallgatói képzési szerződés nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint a hallgatói képzési szerződés feltételeit,

24. az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét,

25. a habilitációs eljárás rendjét,

26.[837] felsőoktatási intézmény oktatójának, óraadó oktatójának - ideértve a volt oktatót és óraadó oktatót is - adományozható címeket, az adományozás feltételeit,

27.[838] a hallgatói hitel igénybevételének feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a hallgatói hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, a Diákhitel szervezet éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait, valamint a hallgatói hitelrendszer működtetésének részletes szabályait.

28.[839] az átalakulással érintett felsőoktatási intézmény által fenntartott jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési intézmény jogutódlásával kapcsolatos egyedi kérdéseket.

29.[840] az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját.

30.[841] a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználásra történő felülhitelesítését,

31.[842] a mikrotanúsítvány kötelező tartalmi elemeit.

(2)[843] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervet,

b) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet,

c)[844] a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervet

rendeletben jelölje ki.

(2a)[845] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) szabályozza a gyakorló kórházzá minősítés szempontjait és eljárási szabályait,

b) határozza meg a 97. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatók körét, a középirányító egészségügyi felsőoktatási intézményeket, valamint a középirányító szervre átruházható hatásköröket.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a)[846] az oktatási jogok biztosának a felsőoktatást érintő feladatait, eljárását, továbbá az e feladatok ellátásával összefüggésben az általa vezetett hivatal szervezetének és működésének szabályait,

b)[847] a ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét, az alap- és mesterképzés képzési területeit, szakjait - a pedagógusképzés, valamint az intézményi hatáskörben létesített mesterképzés kivételével -, valamint a létesítés módját,

c)[848] a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítés módját,

d)[849] az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról kiállított hatósági bizonyítványokhoz, a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, a felsőoktatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

e)[850] az egyes tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit,

f)[851] az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét.

g)[852] a pedagógusképzés képzési terület alapképzési és osztott, nem tanári mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit.

(4) A miniszter a (3) bekezdés d) pontjában kapott szabályozási jogkörét az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.

XXXII. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

69. A képzési tevékenység feltételeire vonatkozó átmeneti rendelkezések

111. § (1)[853] Az e törvényben meghatározott felvételi rendszert első alkalommal a 2013/2014. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban kell alkalmazni. E törvény 40. § (2) bekezdése szerint a felvétel feltételeként meghatározott nyelvi követelményt a Kormány rendeletében a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében, illetve azt követő évfolyamokra jelentkezők tekintetében írhat elő.

(2)[854]

(3)[855]

(4)[856]

(6)[857]

(7)[858] Az Nftv. 49. § (2) bekezdése szerinti, az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgy felvételének lehetőségét a tanulmányaikat 2013. szeptember 1-jén megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(8)[859] E törvény 39. § (3) bekezdésének, 46. § (3) bekezdésének, 48/A-48/S. §-ának a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a 2013 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra - magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre - felvett, beiratkozott hallgatók tekintetében, továbbá a Módtv. hatálybalépését megelőzően már megkötött hallgatói szerződéssel rendelkező hallgatók tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hallgatói szerződés megkötésekor tett jognyilatkozatot a Módtv-vel megállapított 48/D. § (2) bekezdése szerint megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni, valamint a hallgatói szerződés helyébe a Módtv-vel megállapított 28/A. alcímben meghatározott jogok és kötelezettségek lépnek.

112. § (1)[860] A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - 2016. szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni. Azok a volt hallgatók, akik 2016. szeptember 1-jéig végbizonyítványt szereztek, 2018. szeptember 1-jéig tehetnek záróvizsgát. Az e törvénynek az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított 112. § (5a) bekezdése hatálya alá tartozó volt hallgatókra e bekezdés szabályait alkalmazni kell, a 112 § (5a) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmények által hozott döntéseket e bekezdésre tekintettel a volt hallgatók javára 2016. február 15-ig módosítani kell.

(2)[861] A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - változatlan szakmai követelmények, és vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával, bizonyítvány kiállításával kell befejezni.

(3)[862]

(4)[863]

(5)[864]

(5a)[865]

(6) Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

(7) Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

(8) Az e törvény alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők. Az e törvény alapján indított szakirányú továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők.

(9)[866] A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján tanulmányaikat 2008. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2016. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2016. szeptember 1-jétől e törvény szerint kell megállapítani a hallgatói juttatásokat.

(10)[867] A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján tanulmányaikat

a) 2008. augusztus 31-ét követően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2017. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2017. szeptember 1-jétől,

b) 2009. augusztus 31-ét követően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2018. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2018. szeptember 1-jétől

e törvény szerint kell megállapítani a hallgatói juttatásokat.

113. § (1)[868]

(2)[869] E törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után - felsőoktatásban 2006. január 1-je előtt szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal - kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal igazolással élhet.

(3) A felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)-(6) bekezdése alapján, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.

(4)[870] A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján legalább harminc, legfeljebb hatvan kredit számítható be az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe. E keretek között a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)-(6) bekezdése alapján, hogy a kiadott bizonyítványokat, az e törvény alapján induló képzésben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be.

(5)[871] A 15. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2013 szeptemberében és azt követően induló képzésekre kell alkalmazni.

114. § (1) Ha a doktorandusz a doktori képzést az 2005. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján kezdte meg, azt az előírt követelmények szerint fejezheti be. A doktori képzés és fokozatszerzés eljárási kérdéseire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A doktori képzésben résztvevőknek az e törvényben meghatározott fokozatokat kell odaítélni. Az 1993. és a 2005. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján odaítélt doktori fokozatok egyenértékűek az e törvény alapján kiadott doktori fokozatokkal.

(2)[872] E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel megállapított - 16. § (1) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 48. § (2a) bekezdését, 53. § (1)-(4a) bekezdését és (5) bekezdés a) és b) pontját, 53/A. § (3) bekezdését, 59. § (1) bekezdés j)-l) pontját, 72. § (5) bekezdését, 84/A. § (4) bekezdését, 108. § 1., 1a. pontját, 114/D. § (1) bekezdés b) pontját először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

(3)[873] E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvénnyel megállapított - 17. § (1) bekezdését először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

114/A. §[874] (1)[875]

(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CCVIII. törvény) megállapított 44. § (3a) bekezdését a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni, feltéve, hogy a szakmai gyakorlat teljesítésére 2013. január 1-jét követően kerül sor.

(3) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 46. § (3) bekezdését és 48/C. § (2) bekezdését a 2013 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni.

(4)[876] A doktori képzésre évente felvehető magyar állami ösztöndíjjal támogatott létszám legalább 2000 fő.

114/B. §[877] E törvénynek az Európai Unió Bírósága C-66/18. számú ügyben hozott ítéletének végrehajtása érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2021. évi LIV. törvénnyel megállapított 76. § (1), (5), (5a) és (5b) bekezdése és 77. § (1)-(4) bekezdése alapján a magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények működési engedélyét az oktatási hivatal 2026. december 31-ig felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeként az oktatási hivatal határozatában a feltételeknek nem megfelelő külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működési engedélyét visszavonja azzal, hogy a már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legkésőbb a 2029/2030-as tanévben - fejezhetők be.

114/C. §[878]

114/D. §[879] (1) A 85/A. § (1) bekezdése alapján[880]

a)[881] az egy főre megállapított hallgatói normatíva 166 600 Ft/év,

b)[882] a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása

ba) a képzési és kutatási szakaszban 1 680 000 Ft/év,

bb) a kutatási és disszertációs szakaszban 2 160 000 Ft/év,

bc)[883] a doktori fokozatszerzés esetén egyszeri 400 000 Ft.

c)[884] a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesülők normatívája 400 000 Ft/év,

d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év,

e)[885] a lakhatási támogatás normatívája 67 200 Ft/év,

f)[886] a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 14 566 Ft/év.

(2) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott hallgató az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, valamint 2012 szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató.

(3) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és

a)[887]

b)[888]

c) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.

114/E. §[889] (1)[890]

(2) A Tv. hatálybalépését megelőző napon orvos- és egészségtudományi központként működő egészségügyi szolgáltató a Tv. hatálybalépésének napjával klinikai központként működik tovább, ami nem érinti a központ vezetője megbízásának a fennállását. A Tv.-vel megállapított 99. § (2) bekezdésében meghatározott személyi képesítési és megbízási feltételeket a klinikai központ vezetője tekintetében első alkalommal a Tv. hatálybalépését követően meghirdetett pályázat alapján létesített vezetői megbízásra kell alkalmazni.

114/F. §[891] E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított - 108. § 9-10. pontjában foglaltakat első alkalommal a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban, illetve az azt követően megkezdett felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatóra kell alkalmazni, azzal, hogy a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárás befejezéséig a jelentkező, illetve sikeres felvételi vizsga esetén a 2015. szeptemberében első évfolyamon tanulmányokat megkezdő hallgató, valamint a 2015. augusztus 31-én már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató legfeljebb az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő alatt a 2014. június 30-án hatályos rendelkezések szerint is minősülhet hátrányos helyzetűnek, halmozottan hátrányos helyzetűnek.

114/G. §[892] (1) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított - 47. § (1a) bekezdését első alkalommal a 2013/2014. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra és azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított - 51. § (1) bekezdését a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(3) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított - 12. § (3) bekezdés h) pont he) alpontját, 64. § (5) bekezdését, 85/A. § (1) bekezdés c) pontját, 85/C. § a) pont ab) alpontját, 110. § (1) bekezdés 21. pontját és 114/D. § (1) bekezdés c) pontját a 2016/2017. tanév második félévétől kezdődően kell alkalmazni.

114/H. §[893] E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvénnyel megállapított - 84. § (2) bekezdés b) pontját, (3) bekezdését, 84/A. §-át, 92. § (1) bekezdését, 93. § (2) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 114/C. §-át a 2017/2018. tanév első félévétől kezdődően kell alkalmazni, azzal, hogy

a) az ezt megelőzően megkezdett képzés tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíj összege a 48/C. § (2) bekezdése szerint - a képzés megkezdésekor - meghatározott költség összegét nem haladhatja meg,

b) a 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján folyósított támogatás összege - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet kevesebb a képzési támogatás címén folyósított támogatás összegénél.

114/H. §[894]

114/I. §[895] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

114/J. §[896] (1) E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XC. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XC. törvény) módosított 48/B. § (8) bekezdését első alkalommal a 2020/2021. tanévben beiratkozással megvalósuló szakváltás esetén kell alkalmazni, ideértve azon (volt) hallgatókat is, akik a 2018. évi XC. törvény hatálybalépését megelőzően hallgatói jogviszonnyal rendelkeztek.

(2) E törvénynek - a 2018. évi XC. törvénnyel módosított - 48/A. § c) és d) pontja, 48/B. § (1) és (4) bekezdése, 48/N. §-a és 48/S. §-a szerinti rendelkezéseket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, ideértve azon (volt) hallgatókat is, akiknek ezen időpontig a 48/A. § c) pontja alapján kötelezettség még nem került megállapításra. Azon (volt) hallgatók esetében, akik részére 2020. január 1-je előtt kötelezettség került megállapításra, a 2018. december 31-én hatályos szabályozás alkalmazandó.

114/K. §[897] E törvénynek - a 2018. évi XC. törvénnyel megállapított - 49. § (7a) bekezdését a folyamatban lévő doktori képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell.

114/L. §[898] A Budapesti Corvinus Egyetem a 2019/2020. tanév őszi félévében jogosult a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés meghirdetésére, a 2019/2020. tanév tavaszi félévében első évfolyamon kezdődő és azt követően meghirdetett képzéseit - a 117/C. § (11) bekezdés szerinti megállapodás hiányában - önköltséges képzésként folytatja.

114/M. §[899] (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 53. § (3) bekezdését első alkalommal a 2022. évi felvételi eljárásban doktori képzésben komplex vizsga letételével hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 94. § (2c) bekezdésére tekintettel 2020. szeptember 1-jéig szükséges módosítani a magán felsőoktatási intézmény alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát.

114/N. §[900] (1) E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 4. § (2a), (2b) és (5) bekezdése alapján az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény fenntartóját tulajdonosként 2021. február 1-ig nyilvántartásba veszi, azzal, hogy a tulajdonos, illetve a fenntartó az erről szóló megállapodás benyújtásával 2021. február 1-ig bejelentheti, ha a fenntartói jog gyakorlója a tulajdonostól eltérő személy.

(2) E törvénynek - a Módtv3.-mal megállapított - 84. § (2) bekezdés c) és d) pontját, 84. § (3) bekezdését, 84/A. § (1), (1a) és (2) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 117/C. § (11) bekezdését 2021. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(3)[901]

(4) E törvénynek - a Módtv3.-mal megállapított - 92. § (1a)-(1c) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor már létrejött támogatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell.

114/O. §[902] (1) E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 49/A. §-át, valamint módosított 49. § (8) bekezdését, 50. § (1) bekezdését, 51. § (1) és (2) bekezdését - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanulmányaikat a 2022/2023. tanévben és azt követően megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv5.-tel módosított 51. § (1) bekezdését a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

(3) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően azon hallgatók esetében, akik

a) tanulmányaikat a 2022/2023. tanévet megelőzően kezdték meg, és

b) a Módtv5. hatálybalépésének napján a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvvizsgával nem rendelkeznek

a Módtv5.-tel módosított 51. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felsőoktatási intézmény által a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek, valamint azok tudásmérésének szintje nem lehet szigorúbb, mint a Módtv5. hatálybalépését megelőzően a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvvizsga követelményszintje.

(4) E törvénynek a Módtv5.-tel módosított 53. § (5) bekezdés b) pontját a doktori képzésüket a Módtv5. hatálybalépését követően megkezdők esetében kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően, ha a doktori szabályzat a Módtv5.-tel módosított 53. § (5) bekezdés b) pontja alapján kedvezőbb nyelvi feltételt állapít meg, rendelkezéseit azon hallgatók esetében is alkalmazni kell, akik doktori képzésüket a Módtv5. hatálybalépését megelőzően megkezdték, de doktori fokozatukat a Módtv5. hatálybalépésekor még nem szerezték meg.

114/P. §[903] A felsőoktatási intézmények 2024. szeptember 1-jéig felülvizsgálják tanterveiket abból a célból, hogy külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat, szakdolgozat vagy diplomamunka készítése céljából nemzetközi mobilitásra felhasználható, tantervbe épített mobilitási időszakot biztosítsanak a hallgatók számára.

70. Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések

115. § (1) E törvénynek a felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó eljárási szabályait a 2012. szeptember 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az oktatási hivatal

a)[904]

b) a 2010. január 2-án kezdődő és e törvény hatálybalépésének időpontjával záródó időszakban nyilvántartásba vett felsőoktatási intézményt - ha az nem kapott működési engedélyt - a nyilvántartásba vétel időpontjától számított öt év elteltét követően - de legkésőbb 2017. szeptember 1-jén - törli a nyilvántartásából,

c)[905]

(3) Ha az e törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmény szenátusának összetétele nem felel meg e törvény előírásainak, összetételét 2012. december 31-ig kell e törvénynek megfelelően átalakítani.

(4)[906] Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli feltételeket a 2012. szeptember 1-jét megelőzően már felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktatók tekintetében is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében a 2012. szeptember 1-jét megelőző időszakot is figyelembe kell venni.

(4a)[907] E törvény hatályba lépése nem érinti az oktatók, a kutatók foglalkoztatását, a velük kötött munkaszerződést, a kiadott közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott főiskolai vagy egyetemi foglalkoztatáshoz kötődő címeket. 2012. szeptember 1-jét követően az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint is tovább alkalmazható az oktató, a tudományos kutató. Ebben az esetben a 31. § (2) bekezdésben meghatározott időbeli korlátozást nem lehet alkalmazni.

(4b)[908] Azoknak az oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik az 1993. évi felsőoktatási törvény vagy a 2005. évi felsőoktatási törvény 157. § (2) bekezdésének alkalmazásával 2008. augusztus 31-ig a (4a) bekezdésben meghatározott régi követelmények szerint alkalmaztak akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik.

(4c)[909] 2012. szeptember 1-jétől kezdődően csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet oktatói, kutatói munkakört létesíteni.

(4d)[910] Az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és az új követelményeket időközben teljesítő oktatókat, tudományos kutatókat az "egyetemi" oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni, függetlenül attól, hogy alkalmazásukra főiskolán vagy egyetemen kerül sor. Ebben az esetben a foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 31. §-ban meghatározott határidőkbe az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt feltételek teljesítéséhez öt évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új munkaszerződés, illetve közalkalmazotti kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Az oktatót ugyanabba az "egyetemi oktatói" fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen "főiskolai oktatói" fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik.

(4e)[911]

(5)[912] E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított - 12. § (7) bekezdés e) pontja alapján 2019. június 30-ig a szenátust meg kell választani.

(6)[913]

(7)[914] E törvénynek - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított - 9. § (2a) és (2b) bekezdésében, 76. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feltételeket - föderatív állam esetében annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodás kivételével - a 2017. szeptember 1-jén magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézménynek 2019. január 1-jéig kell teljesíteni. Föderatív állam esetén az ennek alapjául szolgáló előzetes megállapodást 2018. augusztus 31-éig kell megkötni. A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyét az oktatási hivatal visszavonja és 2019. január 1-jét követően a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi képzésének első évfolyamára hallgató nem vehető fel azzal, hogy a 2019. január 1-jén már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legfeljebb a 2021/2022-es tanévben - fejezhetők be.

(8)[915] E törvénynek - a Módtv2-vel megállapított - 77. § (4) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2019/2020. tanévben indított képzések tekintetében kell alkalmazni, azzal, hogy a már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legfeljebb a 2021/2022-es tanévben, - fejezhetők be.

(9)[916] E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított - 41/A-41/H. §-át első alkalommal a 2018. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során kell alkalmazni.

(10)[917] E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított - 103. § (3) bekezdésére tekintettel az állami felsőoktatási intézmények legkésőbb az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény hatálybalépését követő egy éven belül módosítják a szervezeti és működési szabályzatukat.

(11)[918]

(12)[919]

(13)[920]

(14)[921]

(15)[922]

(16)[923]

(17)[924] A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar 2016. július 1. napjától Állatorvostudományi Egyetemként jön létre.

(18)[925] A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1. napjától jön létre.

(18a)[926] A Pallasz Athéné Egyetem 2017. augusztus 1. napjától Neumann János Egyetem megnevezéssel működik.

(19)[927] A Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával az Eszterházy Károly Egyetem 2016. július 1. napjától jön létre.

(20)[928] A Zsigmond Király Főiskola 2016. augusztus 1. napjától Zsigmond Király Egyetem megnevezéssel működik.

(21)[929]

(22)[930] 2017. február 1-jétől

a) a Nyugat-magyarországi Egyetem Soproni Egyetem,

b) a Magyar Táncművészeti Főiskola Magyar Táncművészeti Egyetem

megnevezéssel működik.

(23)[931] 2018. augusztus 1-jétől

a) az Edutus Főiskola Edutus Egyetem,

b) a Kodolányi János Főiskola Kodolányi János Egyetem,

c) a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola,

d) a Zsigmond Király Egyetem Milton Friedman Egyetem

megnevezéssel működik.

(24)[932] E törvénynek - a 2018. évi XC. törvénnyel módosított - 37. § (6) bekezdésében foglaltakat a 2018. évi XC. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázatokra is alkalmazni kell.

(25)[933] A Győri Hittudományi Főiskola 2019. február 1-jétől Brenner János Hittudományi Főiskola megnevezéssel működik.

(26)[934] A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara a Neumann János Egyetem szervezetéből kiválik és a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetébe olvad be 2020. július 31. napján.

(27)[935] 2020. július 31. napján az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa az Eszterházy Károly Egyetem szervezetéből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be.

(28)[936] 2020. július 31. napján a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Pannon Egyetem szervezetéből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be.

(29)[937] 2020. július 31. napján a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara a Szent István Egyetem szervezetéből kiválik és az Óbudai Egyetem szervezetébe olvad be.

(30)[938] 2020. július 31. napján a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kara (Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg) a Budapesti Gazdasági Egyetem szervezetéből kiválik és a Pannon Egyetem szervezetébe olvad be.

(31)[939] 2020. augusztus 1. napjával a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre.

(32)[940] A Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik.

(33)[941] Az Eszterházy Károly Egyetemből kiváló Sárospataki Comenius Campus 2021. augusztus 1. napjától Tokaj-Hegyalja Egyetemként jön létre.

(34)[942] Az Eszterházy Károly Egyetem 2021. augusztus 1. napjától Eszterházy Károly Katolikus Egyetem megnevezéssel működik.

(35)[943] A Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-jétől Gábor Dénes Egyetem megnevezéssel, alkalmazott tudományok egyetemeként működik.

(36)[944] A Budapest Kortárstánc Főiskola 2023. augusztus 1-jétől Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola megnevezéssel működik.

116. §[945] (1) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 9. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket az 1. mellékletben meghatározott egyetemeknek 2017. szeptember 1-jéig kell teljesíteniük.

(2)[946]

(3)[947]

(4)[948]

(5)[949] E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvénnyel megállapított - 52. § (6) bekezdése alapján az európai és nemzetközi üzleti jog, a kodifikátor és az összehasonlító állam- és jogtudományok mesterképzési szakon vagy a mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzettek - az oklevél kiállításának időpontjától függetlenül - a "Legum Magister" vagy "Master of Laws" (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak.

(6)[950]

(7) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 31. § (5) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálatot, ellenőrzést a munkáltató első alkalommal 2016-ban folytatja le.

(8)[951] E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A 2016/2017-es tanévet megelőzően tanulmányait megkezdő, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, a felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni.

(9) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 48/E. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2015. augusztus 31-ét megelőzően tett hallgatói nyilatkozaton - továbbá a 111. § (8) bekezdése alapján azzal egyenértékű jognyilatkozaton - alapuló magyar állami (rész)ösztöndíjas jogosultság, illetve kötelezettség esetén 2017. augusztus 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

(10) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 60. § (2a) bekezdését és 62. § (2a) bekezdését a 2015. szeptember 1-jét követő választás, tisztségviselői megbízás tekintetében kell alkalmazni.

(11)[952]

(12)[953]

117. § (1)[954]

(2)[955]

(3)[956]

(4)[957] A 2005. évi felsőoktatási törvény 106. § (7) bekezdése alapján nyilvántartásba vett képzéseket, valamint az azokra vonatkozó, az információs rendszer által kezelt adatokat az oktatási hivatal a képzés kifutó rendszerű befejezésével, de legkésőbb a 2021/2022. tanév végén törli a nyilvántartásából, és kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszerből való törlést, feltéve, hogy e képzések nem felelnek meg a 77. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(5)[958] A vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvény hatálybalépésekor a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási intézmény a 2013/2014. tanév első napjától a magán felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint folytathatja a tevékenységét. Az ilyen felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére legkésőbb a 2013. évi általános felvételi eljárásban felvett hallgató tanulmányait változatlan feltételek és finanszírozás mellett fejezheti be.

(6) A 2005. évi felsőoktatási törvény 2. számú melléklet II/C. rész 1. ah) és ai) pontjai alapján nyilvántartott személyes adatok a hallgatói jogviszony megszűnését követő öt évig - e törvény hatálybalépését követően - továbbra is nyilvántarthatók.

(7)[959]

(8)[960]

117/A. §[961] (1)[962]

(2)[963]

(3)[964]

(4)[965]

(5) E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított - 71. § (1) és (4) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által delegált tag megbízása 2018. február 28-ig, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag megbízása 2016. február 29-ig terjedő időszakra történik. A megjelölt határnapot követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a 71. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint jogosult tagot delegálni azzal, hogy a MAB tagjaként 2018. február 28-ig, illetve 2016. február 29-ig teljesített megbízást a hosszabbítás szempontjából figyelembe kell venni.

(6)[966]

(7) E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított - 48/B. § (8) bekezdésében foglaltakat a 2015. szeptember 1-jét követően történt szakváltás tekintetében kell alkalmazni.

117/B. §[967] (1) Az államháztartásról szóló törvény 11/A. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételekor az államháztartásról szóló törvény 9/A. alcímében foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A nem állami felsőoktatási intézményt fenntartó gazdasági társaság által gyakorolt fenntartói jog az (1) bekezdés szerinti átvétel időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A feladatellátás átvételekor

a) az államháztartásról szóló törvény 11/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti társaság alatt a fenntartó társaságot, b) pontja szerinti társaság alatt a társaság által fenntartott felsőoktatási intézményt,

b) a felsőoktatási intézmény esetében ügyvezetés alatt a rektort,

c) a felsőoktatási intézmény tekintetében cégbíróság alatt a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szervet

kell érteni.

(4) A feladatellátás átvétele során az átvevő költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti jogutód állami felsőoktatási intézmény.

(5) Az állami tulajdonú gazdasági társaság és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében az átvevő állami felsőoktatási intézményt a Kormány rendeletben jelöli ki. A jogutód felsőoktatási intézmény működési engedélyezése során a 21. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti átvétel során az Nkt. 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, az Nkt. 83. § (4)-(6) bekezdésében és 84. § (7) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.

117/C. §[968] (1) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fenntartó által működtetett felsőoktatási intézmény fenntartói joga mint vagyoni értékű jog - a Kormány külön engedélyével - a Kormány által létrehozott alapítványra átruházható. A fenntartóváltás az 1. mellékletnek a felsőoktatási intézmény tekintetében történt módosításáról szóló törvény hatálybalépésének napján hatályosul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás a felsőoktatási intézmény

a) költségvetési szervi jogállását megszünteti,

b) 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogalanyiságát nem érinti.

(3) A fenntartóváltást követően a felsőoktatási intézmény - a kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével - általános és kizárólagos jogutódja az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett, a Kormány külön döntésében megjelölt, felsőoktatási intézménynek.

(4) A jogutódlás a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(4a)[969] Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény fenntartóváltás napját megelőző fordulónappal az államháztartási számviteli szabályok szerinti záró beszámolót készít, azzal hogy a záró beszámolót megalapozó könyvviteli zárlat során az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat nem kell kivezetni. Az általános és kizárólagos jogutód felsőoktatási intézmény a fenntartóváltás napján nyitó mérleget köteles készíteni, amelybe az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény záró beszámolója mérlegében kimutatott vagyoni elemeket azok jellegének, és a záró beszámoló mérlegében bemutatott könyv szerinti értékének megfelelően veszi fel azzal, hogy a saját tőkén belül a nemzeti vagyon induláskori értéke jegyzett tőkeként, a nemzeti vagyon változásai és az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai tőketartalékként, a mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredmény eredménytartalékként veendő fel a nyitómérlegbe.

(4b)[970] Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan és azt követően a későbbiekben a közfeladata ellátásához a (4c) bekezdésben foglalt pénzeszközök kivételével ingyenes állami vagyonjuttatásként kapott eszközöket - ide nem értve a 117/K. §-ban foglaltakat - az átadó tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő könyv szerinti értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni. A vagyonjuttatásként történő átvételkor azon tárgyi eszközök és immateriális javak esetében, amelyeket a jogelődnél 2014. január 1-jét megelőzően szereztek be, az eszközök vagyonjuttatáskori bekerülési értékének megfelelő összegben a tőketartalék terhére halasztott bevétel képezhető azzal, hogy azok a felsőoktatási intézmények, amelyek esetében 2020. december 31. napját megelőzően kerültek közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába, 2021. január 1-jén élhetnek az érintett eszközök nettó értékének megfelelő összegben a halasztott bevétel tőketartalék terhére történő felvételével.

(4c)[971] Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan a jogelőd felsőoktatási intézmény által az állami fenntartó útján a jogutód felsőoktatási intézmény részére átadott pénzeszközt az eredménytartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni.

(4d)[972] Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény által fenntartott, 14. § (3) bekezdése szerinti köznevelési intézmény és szakképző intézmény a fenntartóváltást követően is a felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységeként működik.

(4e)[973] Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a hallgatók számára kifizetett pénzbeli juttatásokat a számvitelről szóló törvény szerinti egyéb ráfordítások terhére köteles elszámolni.

(4f)[974] Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltást követő első üzleti évi számviteli beszámolójának mérlegében, a (4a)-(4c) bekezdésekben foglaltak végrehajtását követően kimutatott negatív tőketartalékot köteles az eredménytartalék terhére megszüntetni, továbbá az ezt követően kimutatott eredménytartalék negatív összegét a fenntartó ez irányú döntése alapján a jegyzett tőke terhére részben vagy egészen megszüntetheti. A 2021. január 1-je előtti (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a saját tőke ezen bekezdésben meghatározott átrendezését a 2021. december 31-ei fordulónappal elkészített beszámolójának mérlegében hajtja végre a fenntartóváltást követő első üzleti évi beszámolója mérlegében kimutatott negatív tőketartalék, illetve negatív eredménytartalék figyelembevételével.

(4g)[975] Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának mérlegében tartós részesedésként mutatja ki a fenntartott felsőoktatási intézmény azonos mérlegfordulónapra készített számviteli beszámolója mérlegében kimutatott saját tőke könyv szerinti értékét a tőkeváltozással szemben.

(5)[976] A fenntartóváltás következtében a felsőoktatási intézmény mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya a fenntartói jog átszállásának napján munkaviszonnyá alakul. A munkáltató és foglalkoztatott közötti jogállásváltozásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. § (7) bekezdésében foglaltakat, valamint a 37. § (2) bekezdés c) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jogállásváltozás folytán létesített munkaviszony első

a) évében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a munkáltatói felmentésre,

b) öt évében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a jubileumi jutalomra

vonatkozó szabályait még alkalmazni kell. Az a) és b) pontban megjelölt időszak elteltét követően a munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

(6a)[977] A Szent István Egyetem fenntartóváltása következtében az (5) bekezdés szerinti jogállásváltozás folytán létesített munkaviszony tekintetében a jogállásváltozást megelőzően ki nem adott szabadságot 2023. december 31. napjáig kell kiadni.

(6b)[978] Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézményben - az (5) bekezdés szerinti jogállásváltozás folytán - létesített munkaviszony tekintetében a jogállásváltozást megelőzően ki nem adott szabadságot 2023. december 31. napjáig kell kiadni.

(7) A 37. § szerinti magasabb vezetők és vezetők vezetői megbízása esetén a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés szerint alakul át munkaviszonnyá, ezzel egyidejűleg a létrejött munkaszerződés a vezetői megbízás határozott idejére és annak tartalma szerint - a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel - módosul. A vezetői megbízás lejáratát követően a munkaviszony a felek eltérő megállapodása hiányában a korábbi munkaszerződésre módosul vissza azzal, hogy a munka törvénykönyve munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(8) Amennyiben a felsőoktatási intézmény 37. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamint a 94. § (2a) bekezdés alkalmazása esetén a 37. § (1) bekezdés e) pontja szerinti magasabb vezetője vezetői megbízása az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás időpontját megelőző, illetve követő három hónapos időszakon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb személyt nem bízott meg, a 37. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti magasabb vezető vezetői megbízása az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, ennek hiányában a vezetői feladat ellátására való megbízásig, de legfeljebb a fenntartóváltás időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy ebben az esetben a 37. § (3) és (6) bekezdésében előírt korlátozások nem alkalmazhatók.

(8a)[979] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény szenátusi tagjainak megbízása az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás időpontját megelőző három hónapos időszakon belül járna le, a szenátusi tagok megbízása az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás időpontját követő szenátusi választás eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a fenntartóváltás időpontját követő 60. napig meghosszabbodik.

(9) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás során az Nkt. 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, az Nkt. 83. § (4)-(6) bekezdésében és 84. § (7) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.

(10) A magán felsőoktatási intézmény által meghirdetett azon ösztöndíj esetében, amely a képzés felsőoktatási intézmény által meghatározott költségét fedezi, a (3) bekezdés szerinti magán felsőoktatási intézmény a felsőoktatási felvételi eljárásban a magán felsőoktatási intézmény által finanszírozott ösztöndíjas képzés meghirdetését is kezdeményezheti. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felvételi eljárás során az ösztöndíjas képzést és az arra történő jelentkezést a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzésként hirdeti meg, azzal, hogy a képzést támogató szervezetre külön tájékoztatást tesz közzé. A magán felsőoktatási intézmény által meghirdetett ösztöndíjas képzésre történő felvételi jelentkezés során a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban meghatározott feltételekkel hoz az ösztöndíjas képzésre vonatkozó besorolási döntést. Az ilyen képzésben részt vevő hallgató a képzés finanszírozása szempontjából önköltséges hallgatónak minősül. E képzésre a 46. § (4) bekezdésében, 47-48. §-ban, 48/A-48/S. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók.

(11)[980] A (3) bekezdés szerinti magán felsőoktatási intézmény - feltéve, hogy a miniszter a támogatásra megállapodásban vállalt kötelezettséget - a megállapodásban foglalt feltételek mellett lehet jogosult a 84. § (2) és (4) bekezdésben, valamint a 84/D. §-ban meghatározott támogatásokra. E támogatások fedezetét a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni, elszámolni.

(12)[981] A (4a)-(4c) bekezdést az (1) bekezdés szerinti, 2019. augusztus 1-jét megelőző fordulónappal történt, fenntartóváltás eredményeként folyamatban lévő záró és nyitó mérleg összeállítása során is alkalmazni kell.

(13)[982] E törvénynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvénnyel megállapított 41/A. § (3) bekezdését első alkalommal a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

117/D. §[983] A 117/C. § szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény megvalósítás alatt álló, európai uniós támogatással érintett projektje tekintetében a felsőoktatási intézmény támogatásra való jogosultságát meg kell őrizni, már befejezett, európai uniós támogatással érintett projektje tekintetében a fenntartási időszakra meghatározott kötelezettséget teljesíteni kell.

117/E. §[984] (1) Az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet az Nkt. 21. § (1) bekezdésétől eltérően átmenetileg, 2022. augusztus 31-ig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem jogi személyiségű szervezeti egységeként működik.

(2) Az Eszterházy Károly Egyetem fenntartóváltására tekintettel az Eszterházy Károly Egyetem mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya 2021. augusztus 1-jével munkaviszonnyá alakul át (a továbbiakban: jogállásváltozás). A jogállásváltozásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, akinek közalkalmazotti jogviszonya megszűnését követően a munkáltatóval munkaviszonya jön létre. A jogállásváltozás a megkezdett próbaidő mértékét nem érinti.

(3) A jogállásváltozással érintett munkavállalók Eszterházy Károly Egyetemnél megállapított munkabére a jogállásváltozást követően nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre az érintett illetményként - ideértve az alapilletményt, alapilletmény-eltérítést, az illetménykiegészítést, idegennyelv-tudási pótlékot, képzettségi pótlékot, címpótlékot, vezetők esetében vezetői pótlékot - a kinevezési okirata alapján 2021. július 31-én jogosult volt. A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a 2021. július 31-éig megvalósult - a Kjt. által kötelezően előírt - átsorolást, a más munkakörbe történő helyezéshez kapcsolódó illetményváltozást, továbbá a szakmai cím visszavonásával vagy adományozásával összefüggő illetménymódosulást.

(4) A magasabb vezetők és vezetők vezetői megbízása esetén a munkaszerződés a közalkalmazotti jogviszony megszűnése időpontjában fennálló kinevezés tartalma szerint jön létre.

(5) Az Eszterházy Károly Egyetem fenntartóváltására tekintettel létrejött munkaviszony tekintetében a jogállásváltozást megelőzően ki nem adott szabadságot 2023. december 31. napjáig kell kiadni.

(6) A (2) bekezdés szerinti jogállásváltozás folytán létesített munkaviszony első

a) évében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a munkáltatói felmentésre,

b) öt évében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a jubileumi jutalomra

vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7) A munkáltató és a foglalkoztatott közötti egyéb megállapodást a jogállásváltozás nem érinti.

117/F. §[985] E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi VIII. törvénnyel megállapított 117/C. § (6b) bekezdését azon felsőoktatási intézményben kell alkalmazni, amelyben a fenntartóváltásra 2021. augusztus 1. vagy szeptember 1. napjával kerül sor.

117/G. §[986] (1)[987] Az 53. § (4) bekezdésétől eltérően a komplex vizsgát követő négy tanéven belül kell a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést benyújtania annak, aki a komplex vizsgáját 2018. február 1-je és 2021. augusztus 31-e között teljesítette. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott doktorandusz fokozatszerzési eljárásában a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb négy félév lehet.

117/H. §[988] (1) E törvénynek a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 48. § (2) bekezdését és 73. § (3) bekezdés h) pontját első alkalommal a 2022/2023. tanév tekintetében kell alkalmazni.

(2) A 48. § (2) bekezdésétől eltérően a 2021/2022. tanévben megszerzendő kreditek számát és elérendő súlyozott tanulmányi átlagot a szenátus véleményének kikérése után a fenntartó állapítja meg 2022. augusztus 10-éig azzal, hogy a megszerzendő kredit 18 kredit/félévnél több, az elérendő átlag pedig a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott súlyozott tanulmányi átlagnál magasabb nem lehet.

(3) Ha a fenntartó nem dönt a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, akkor az átsorolást a 18 kredit/félév és az R.-ben a 2021/2022. tanév tekintetében meghatározott súlyozott tanulmányi átlag figyelembe vételével kell elvégezni.

(4)[989] E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 48. § (2) bekezdését és 73. § (3) bekezdés h) pontját, valamint az (1)-(3) bekezdést a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok tekintetében is alkalmazni kell.

117/I. §[990] (1) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 47. § (6) bekezdés e) pontját a 2020/21. tanév őszi félévétől megkezdett párhuzamos tanárképzésekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 47. § (6) bekezdés f) pontját a 2022/23. tanév őszi félévétől megkezdett tanárképzésekre kell alkalmazni.

117/J. §[991] (1) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 40. § (2) bekezdés e) pontját, 41/D. § (2) és (3) bekezdését, valamint 41/H. § (1a) bekezdését a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 47. § (6) bekezdés f) pontját a képzésüket a 2023/2024. tanévben kezdőkre kell először alkalmazni.

117/K. §[992] (1) Az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv [a továbbiakban az (1)-(7) bekezdés alkalmazásában: beolvadó egészségügyi szolgáltató] azon fenntartóváltásának következtében, amelynek eredményeként a költségvetési szervként megszűnő, beolvadó egészségügyi szolgáltató fenntartója egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény lesz, a felsőoktatási intézmény általános és kizárólagos jogutódja a költségvetési szervként megszűnő, beolvadó egészségügyi szolgáltatónak mindazon jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyek nem kizárólag költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett beolvadó egészségügyi szolgáltató a fenntartóváltás (beolvadás) napját megelőző fordulónappal az államháztartási számviteli szabályok szerinti záró beszámolót készít azzal, hogy a záró beszámolót megalapozó könyvviteli zárlat során az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat nem kell kivezetni.

(3) Az általános és kizárólagos jogutód felsőoktatási intézmény a fenntartóváltás napján a fenntartóváltással érintett beolvadó egészségügyi szolgáltató záróbeszámolójának a mérlegét köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény közhasznú felsőoktatási intézményre irányadó szabályai szerint készítendő mérlegének megfelelő struktúrába átrendezni, azzal, hogy a beolvadó egészségügyi szolgáltató megszűnő vagyonkezelési szerződésében foglalt állami tulajdonban lévő eszközök kivételével a zárómérlegben szereplő eszközöket és a kötelezettségeket jellegüknek megfelelően egy rendező mérlegbe rendezi. A zárómérlegben szereplő aktív és passzív időbeli elhatárolások az állami tulajdonban lévő vagyonkezelt eszközökhöz tartozó, a beolvadó egészségügyi szolgáltató vagyonkezelési szerződésének megszűnésével együtt a tulajdonosi joggyakorló felé átadandó halasztott bevételek mint passzív időbeli elhatárolások kivételével teljeskörűen felveendők a rendező mérlegbe.

(4) A rendező mérlegbe a saját tőkén belül a zárómérlegben kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke jegyzett tőkeként, a mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredmény eredménytartalékként veendő fel. A költségvetési szervként megszűnő egészségügyi szolgáltató zárómérlegében szereplő nemzeti vagyon változásai és az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai az állami tulajdonban lévő vagyonkezelt eszközök és a kapcsolódó halasztott bevételek összegével csökkentett értéküknek megfelelően tőketartalékként veendők fel a rendező mérlegbe.

(5) A felsőoktatási intézmény a (3) és (4) bekezdés szerinti rendező mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat a folyó könyvvezetés keretében köteles a könyveibe felvenni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézménynél a vagyonjuttatás keretében ingyenesen kapott vagyon elszámolása során a 117/C. § (4b) és (4c) bekezdését kell alkalmazni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény abban az esetben, ha a (4)-(6) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően negatív tőketartalék keletkezik, akkor ennek összegét köteles legkésőbb a (4)-(6) bekezdés végrehajtását követő első üzleti évi számviteli beszámolójának mérlegében az eredménytartalék terhére megszüntetni, továbbá az ezt követően kimutatott negatív eredménytartalék összegét a fenntartó ezirányú döntése alapján a jegyzett tőke terhére részben vagy egészen megszüntetheti.

(8) Amennyiben az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv - ekként való továbbműködése mellett - egészségügyi szakellátási feladatot ad át egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény fenntartásában működő klinikai központnak, akkor a feladatátadáshoz kapcsolódó ingyenes vagyonjuttatás keretében kapott vagyon elszámolása során a 117/C. § (4b) és (4c) bekezdését kell alkalmazni.

117/L. §[993] A MAB tagjai megbízásának ideje meghosszabbodik az e törvénynek a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvénnyel megállapított 71. § (1) bekezdése szerinti új MAB tagok megbízásáig.

71. Az Európai Unió jogának való megfelelés

118. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;

c)[994] a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv;

d)[995] a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés c) pont;

e)[996] a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 27. cikk (2) bekezdés.

f)[997] a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

g)[998] a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

119. §[999] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

XXXII/A. FEJEZET[1000]

SARKALATOS RENDELKEZÉSEK

71/A. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés[1001]

119/A. §[1002] A 117/H. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

XXXIII. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

120. § (1)[1003]

(2)[1004]

(3) Nem lép hatályba a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 36. § (5) bekezdése.

(4)[1005]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez[1006]

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei