A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20917/2010/4. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 164. §, 213. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 310. §, 402. §, 408. §] Bírók: Kovács László, Pestovics Ilona, Ráczné dr. Gohér Angyalka

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.917/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szabó Gábor ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Tarjáni Ilona ügyvéd által képviselt I.r. alperes neve (I.r. alperes címe) I.r., ás Dr. Fehér Tibor ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II.r. alperes ellen, hibás teljesítés miatt indított perében a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának 2010. március 24. napján kelt 25.G.41.445/2007/78. számú ítélete ellen, a felperes által 83. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése tárgyában meghozta a következő

r é s z - é s k ö z b e n s ő í t é l e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett részét az alábbiak szerint megváltoztatja:

- az I.r. alperes tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

- a II.r. alperes vonatkozásában a hibás teljesítés vonatkozásában hozott keresetet elutasító elsőfokú döntést helybenhagyja, a II.r. alperes által indítványozott sikertelen javítási mód és az ezzel felmerült tervezési díj és kiviteli költség körében a II.r. alperes felelősségét megállapítja, és az összegszerűség tisztázása végett az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Az elsőfokú bíróságnak a II.r. alperes javára megállapított perköltségre vonatkozó rendelkezését mellőzi, egyebekben az elsőfokú ítéletnek a perköltség körében hozott döntését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy az I.r. alperesnek fellebbezési eljárási költség fejében 15 nap alatt fizessen meg 250.000 (azaz kettőszázötvenezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjat.

A II.r. alperes fellebbezési eljárási költségét 100.000 (azaz százezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjban, a felperesnek a II.r. alperessel szemben felmerült fellebbezési eljárási költségét szintén 100.000 (azaz százezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjban állapítja meg.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében az I.r. alperest 7.518.176 Ft és ennek 2007. október 19. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére, valamint 120.000 Ft perköltség viselésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest az I.r. alperes javára 625.000 Ft, míg a II.r. alperes javára 312.500 Ft perköltség megfizetésére. Kötelezte az elsőfokú bíróság az I.r. alperest a felperes költségmentessége folytán le nem rótt kereseti illetékből 225.000 Ft eljárási illeték megfizetésére, és megállapította, hogy az ezt meghaladó illetéket a magyar állam viseli. A marasztalási összeg tekintetében az elsőfokú bíróság az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.

Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában megállapította, hogy a felperes a F. Önkormányzat tulajdonában álló F. úti piac kezelője. A piac épületének felújítása céljából a tervezési munkák elvégzésére 2001. szeptember 20. napján a II.r. alperessel tervezési szerződést, míg a kivitelezési munkák elvégzésére 2002. március 11-én az I.r. alperessel vállalkozási szerződést kötött. Az I.r. alperes 2003. augusztusában adta át az épületet a felperesnek. Az üzemeltetés során 2003. őszétől volt tapasztalható, hogy a tető beázott, továbbá a tetőszerkezeten párásodás miatt lecsapódott a kondenzvíz, amely a csarnoktérbe csepegett le. A tetőszerkezeten az I.r. alperes több alkalommal is végzett javításokat, az észlelt vizesedési hibák azonban teljes körűen nem szűntek meg. A hibák megszüntetése érdekében 2007. június 29-én a felperes és az I.r. alperes egyezségi megállapodást kötöttek egymással, amelyben rögzítették a kialakult hibákat, és megállapodtak abban, hogy annak közös komplett kijavítását oly módon végzik, hogy a felperes viseli a kijavítási terv szerinti műszaki többlettartalom költségét, míg a többi költséget fele-fele arányban előlegezik. Ennek alapján a felperes és az I.r. alperes 2007. július 30-án vállalkozási szerződést is kötöttek egymással, a tetőszerkezet átépítéséről. Az átépített tetőt az I.r. alperes 2007. október 11-én adta át a felperesnek. A felperes a műszaki többlettartalom ellenértékén túl 27.714.817 Ft + áfa, összesen 33.252.780 Ft összeget fizetett meg az I.r. alperesnek a kijavítás költségeként. Ezt követően a korábbi vizesedési hibák megszűntek, nem jelentkeztek.

A felperes végleges kereseti kérelmében elsődlegesen az I.r. alperesnek 29.125.022 Ft., míg a II.r. alperesnek 1.532.896 Ft, és ennek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Másodlagos kereseti kérelmében pedig az I.r. alperest kérte 30.657.918 Ft és kamatai megfizetésére, valamint perköltség viselésére. Harmadlagos kereseti kérelme pedig az volt, hogy az I.r. alperest 18.394.751 Ft, míg a II.r. alperest 12.263.167 Ft és járulékaira marasztalja az elsőfokú bíróság.

A felperes kereseti kérelme alapjául arra hivatkozott, hogy az egyezségi megállapodásban foglaltak alapján az értéknövelő tetőépítési munkálatok figyelmen kívül hagyásával megfizetett az I.r. alperesnek 33.257.780 Ft-ot a tetőátépítés kapcsán. Ezen összegből 2.599.862 Ft értékű munka tekinthető értéknövelő beruházásnak, ezért a különbözetként mutatkozó 30.657.198 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket akként, hogy az I.r.alperest a marasztalási összeg 95%-a, míg a II.r. alperest a marasztalási összeg 5%-a erejéig kérte kötelezni.

Keresetét a felperes a keresetlevél mellékleteként csatolt szakértői véleményekre alapította. A terv hibája miatti II.r. alperesi felelősség mértékét saját mérlegelés alapján határozta meg. Másodlagos kereseti kérelme arra irányult, hogy amennyiben a II.r. alperes felelőssége nem lenne megállapítható, úgy a teljes összeg vonatkozásában az I.r. alperes a felelős. Harmadlagos kereseti kérelmét pedig a perben beszerzett szakértői véleményben meghatározottakra alapította, és a szakértő által megállapított arányok szerint kérte az I.r. alperest a beázásból eredő, míg a II.r. alperest a páralecsapódásból eredő kár megtérítésére.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben, csupán az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak.

Ítéletében megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes és az I.r. alperes között a Ptk.402.§-a szerinti építési, míg a II.r. alperessel a Ptk.408.§ szerinti tervezési szerződés jött létre.

Megállapította az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felek között abban nem volt vita, hogy a II.r. alperes által tervezett és az I.r. alperes által kivitelezett tetőszerkezet műszakilag nem volt megfelelő, az beázott, illetőleg a csarnoktérben keletkező pára kicsapódott. A hiba okának megállapítására az elsőfokú bíróság szakértőt rendelt ki az ügyben, s a szakértői vélemény alapján az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a csarnoképülethez eredetileg ún. kéthéjú, átszellőztetett hidegtetőt terveztek, amely alapvetően megfelel a nyitott vásárcsarnok rendeltetéséhez. Az átépítés után légréteg nélküli, ún. egy héjú melegtető született, amely valamennyi korábbi hibaokot kiküszöbölt. Az eredeti tetőfedés nem volt vízzáró, mert bár az alkalmazott technológia megfelelő volt, annak kivitelezési részletképzései azonban hibásak voltak, s emiatt a tető beázott. Az átadást követően a kivitelező több javítást is végzett, de a hibát teljes körűen nem sikerült megszüntetni. Megállapította a szakértő azt is, hogy a tetőszerkezet eredeti terve nem tartalmaz elvi hibát, mivel a tervezett kéthéjú hidegtető alkalmas az adott rendeltetés betöltésére. A tetőfedés kivitelezése azonban részleteiben nem volt szakszerű, a toldások nem voltak vízzáróak, a tetőfelületi áttörések nem voltak vízhatlanok, mely körülmények a tető beázásához vezettek. A tervező a felülvilágítók meghatározásánál az adott rendszerhez tartozó anyag alkalmazását írta elő, ehhez képest a kivitelező eltérő anyagokat használt fel. Mindebből következően a tető beázási hibája a hibás kivitelezés eredménye. Ugyanakkor megállapította a szakértő azt is, hogy a megváltoztatott üzemi körülmények folytán megnövekedett a páraterhelés, amely fokozta a tetőszerkezetben a páralecsapódást, ezért a kialakult kondenzációs jelenség teljes mértékben a megváltozott üzemi körülményekre vezethető vissza. A tetőszerkezetben megjelenő, onnan a csarnoktérbe visszacseppenő víz részben beázási, részben kondenzációs eredetű és ennek egymáshoz viszonyított arányát a szakértő műszaki becsléssel 40-60%-ra becsülte, azzal, hogy a csarnoktérbe visszacsepegő víz, mintegy 40%-os arányban az üzemeltetési körülmények módosítására, és 60%-os arányban a tetőfedés kiviteli hibáira vezethető vissza. Megállapította a szakértő azt is, hogy az új tetőszerkezethez kialakított hőszigetelés értéknövelő jellege folytán, annak költsége 30%-ban a megrendelőt terheli.