A Fővárosi Törvényszék G.41445/2007/78. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 231. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 389. §, 402. §, 408. §] Bíró: Benedek Szabolcs

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

25.G.41.445/2007/78.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Szabó Gábor ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Tarjáni Ilona ügyvéd (I.r. alperesi képviselő címe) által képviselt

I.r. alperes neve (I.r. alperes címe) I.r. és

a dr. Fehér Tibor ügyvéd (II.r. alperesi képviselő címe) által képviselt

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe) II.r. alperes ellen

hibás teljesítés miatt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 7.518.176,- (hétmillió-ötszáztizennyolcezer-százhetvenhat) Ft tőkét, és azután 2007. október 19. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatot, valamint 120.000,- (százhúszezer) Ft perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. alperesnek 625.000,- (hatszázhuszonötezer) Ft, míg a II.r. alperesnek 312.500,- (háromszáztizenkétezer-ötszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg külön felhívásra a Magyar Államnak 225.000,- (kétszázhuszonötezer) Ft eljárási illetéket, míg ezt meghaladóan az illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet az I.r. alperest terhelő 7.518.176,- (hétmillió-ötszáztizennyolcezer-százhetvenhat) Ft tőke és járulékai tekintetében előzetesen végrehajtható.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet 4 példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve jelen bíróságnál kell benyújtani.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, avagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyláson kívül bírálhatja el. A fentiekre irányuló fellebbezésben a fellebbező fél kérheti tárgyalás megtartását.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

Ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

I N D O K O L Á S

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ... Piac kezelője. A felperes a piac épületének felújítása céljából a tervezési munkálatok elvégzésére 2001. szeptember 20. napján a II.r. alperessel tervezési szerződést, míg a kivitelezési munkálatok elvégzésére 2002. március 11. napján az I.r. alperessel vállalkozási szerződést kötött.

Az épületet az I.r. alperes 2003. augusztusában átadta a felperesnek.

Az üzemeltetés során 2003. őszétől az épület tetőszerkezetén hibajelenségek alakultak ki, a tető beázott, továbbá a tetőszerkezeten párásodás miatt lecsapódott a kondenzvíz, amelyek eredményeképpen a csarnoktérbe víz csepegett le.

A tetőszerkezeten az I.r. alperes több alkalommal is végzett javításokat, azonban az észlelt vizesedési hibák nem szűntek meg.

A felperes és az I.r. alperes 2007. június 29. napján egyezségi megállapodást kötött, amelyben rögzítették a kialakult hibajelenséget, és megállapodtak annak közös, komplex kijavításában olyan módon, hogy a felperes viseli a kijavítási terv szerinti műszaki többlettartalom költségét, míg a többi költséget fele-fele arányban előlegezik. Az egységi megállapodás alapján a felperes és az I.r. alperes 2007. július 30. napján vállalkozási szerződést kötöttek a tetőszerkezet átépítéséről. Az átépített tetőt az I.r. alperes 2007. október 11. napján átadta a felperesnek. A felperes a műszaki többlettartalom ellenértékén túl 27.714.817,- Ft + Áfa (33.257.780,- Ft) összeget fizetett meg az I.r. alperesnek a kijavítás költségeként. A korábban tapasztalt vizesedési hibajelenségek ezt követően megszűntek.

A felperes végeleges keresetében elsődlegesen az kérte a bíróságtól, hogy marasztalja az I.r. alperest 29.125.022,- Ft, míg a II.r. alperest 1.532.896,- Ft és azok után 2007.október 19. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat és a perköltség vonatkozásában.

Másodlagos kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az I.r. alperest 30.657.918,- Ft és fenti kamata, valamint a perköltség megfizetésére.

Harmadlagos kereseti kérelme szerint kérte az I.r. alperes marasztalását 18.394.751,- Ft, míg a II.r. alperest 12.263.167,- Ft és járulékai vonatkozásban.

A felperes előadta, hogy a felperes és a I.r. alperes közötti egyezségi megállapodásra tekintettel bruttó 33.257.780,- Ft-ot fizetett meg az I.r. alperesnek a nem értéknövelő tetőátépítési munkálatok kapcsán. Előadta, hogy elismeri a szakértői vélemény alapján, hogy a fenti összegből további 2.599.862,- Ft értéknövelő beruházásnak tekinthető, ezért a teljes követelése 30.657.198,- Ft, amelyből az elsődleges kereseti kérelmében 95 % tekintetében az I.r. alperes, míg a fennmaradó 5% tekintetében a II.r. alperes marasztalását kéri. A terv hibáját a keresetlevél mellékleteként csatolt előzetes szakértői vélemény 7. oldalán szereplő megállapításra alapította, amely szerint a tervezett fedéstechnikai megoldás nem volt megfelelő. A terv hibája miatti II.r. alperesi felelősség mértékét saját mérlegelés alapján határozta meg.

Másodlagos kereseti kérelme arra az esetre vonatkozott, ha a II.r. alperes felelőssége nem lenne megállapítható, úgy a teljes összeg vonatkozásában az I.r. alperes kötelezését kérte.