BH 2004.9.350 A garázdaság bűntettének és a rendzavarás szabálysértésének elhatárolási kérdései [Btk. 271. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont; 1999. évi LXIX. törvény 142. § (1) bekezdés].

A P.-i Városi Bíróság 2003. június 13. napján kihirdetett ítéletében Sz. B. I. r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és társtettesként elkövetett rongálás vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta.

II. r. N. J., III. r. K. H., IV. r. S. R., V. r. H. F. és VI. r. S. L. vádlottak bűnösségét társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében és társtettesként elkövetett rongálás vétségében állapította meg. Ezért a II-VI. r. vádlottakat önálló büntetésként alkalmazott mellékbüntetésként a Magyar Köztársaság területéről egy évre kiutasította.

A városi bíróság a lefoglalt bűnjelek egy részét a vádlottaknak kiadni rendelte, míg más részüket elkobozta. Megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költség az államot terheli.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a büntetlen előéletű vádlottak közül az I. r. vádlott magyar állampolgár, míg a II-VI. r. vádlottak külföldiek, akik egy nemzetközi környezetvédő szervezet tagjai. A nemzetközi szervezet célja többek között az, hogy szorgalmazza az atomerőművek bezárását azzal a megokolással, hogy az ipari létesítmények az emberi egészségre káros anyagokat juttatnak a környezetbe, ezen túlmenően pedig az energia előállításának más nem környezetszennyező módja is van.

A P.-i Atomerőműben 2003. április 10-éről 11-ére virradó éjszaka üzemzavar keletkezett, amelynek nemzetközi visszhangja is volt. A környezetvédő szervezet aktivistái a bekövetkezett üzemzavar kapcsán ismételten fel akarták hívni a közvélemény figyelmét az atomenergia felhasználásának veszélyeire.

Ebből a célból 2003. június 12. napján a vádlottakkal együtt mintegy 20 személy - előzetes bejelentés és engedély nélkül - megjelent az atomerőmű egyik portája előtt. A helyszínre egy IVECO gépkocsival mentek, amelynek szirénáját működtetve hívták fel magukra a figyelmet. Néhányan a bejárati kapuhoz láncolták magukat, míg a vádlottak hegymászáshoz szükséges eszközökkel felszerelve az atomerőmű kerítésén akartak átmászni, hogy az ott lévő meteorológiai jelzőtornyon az atomenergia előállítása elleni tiltakozásukat kifejező transzparenst helyezzenek el. A kerítésre felmászó vádlottakat az atomerőmű biztonsági szolgálatát ellátó személyek, majd a helyszínre érkező egyenruhás rendőrök felszólították cselekményük abbahagyására és a helyszín elhagyására.

Miután a vádlottak a rendőrségi felhívásnak nem tettek eleget, ezért őket a kerítésről lehúzták, a helyszínen megbilincselték és őrizetbe vették. Eközben a drótkerítést letaposták és a kerítés felett elhelyezett villamos jelzőrendszerhez tartozó huzal a csatlakozó pontjából kiszakadt, aminek következtében mintegy 150 ezer forint kár keletkezett.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentés végett jelentettek be fellebbezést.

A T. Megyei Főügyészség szintén a vádlottak felmentését indítványozta azzal, hogy terhükre a másodfokú bíróság rendzavarás szabálysértését állapítsa meg és ezért az I. r. vádlottal szemben pénzbírságot szabjon ki, míg a többi vádlottal szemben önálló intézkedésként kiutasítást alkalmazzon.

A másodfokon eljárt bíróság a fellebbezéseket a Be. 360. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján helyesen állapította meg, az kiegészítésre, helyesbítésre nem szorul.

A bizonyítékokat a perrendi szabályoknak megfelelően értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett.

A fellebbviteli bíróság megállapította, hogy az irányadó tényállás alapján tévedett a városi bíróság, amikor a vádlottak bűnösségét megállapította. E körben a megyei bíróság az alábbiakra mutatott rá.

A Btk. 271. § (1) bekezdésében meghatározott garázdaság bűncselekményét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen. E bűncselekmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha mindhárom feltétel, mindhárom tényállási elem együttesen megvalósul.

A vádlottak, mint a nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái szervezték meg a vád tárgyát képező demonstrációt. Ez a nemzetközi szervezet 1971-ben történt megalakulása óta világméretű nemzetközi környezetvédő szervezetté vált. Fő célkitűzése a természet ökológiai egyensúlyának fenntartása. Ennek érdekében már fellépett a víz minőségének, a tengerek tisztaságának, élővilágának megőrzése, a levegő tisztaságának stb. védelmében.

Az atomenergia felhasználását elutasítja, ezért fellépett az atomerőművek létesítése, élettartamának meghosszabbítása, a nukleáris hulladék elhelyezése ellen. Módszereit illetően az erőszakmentességet hirdeti, célkitűzéseit elsősorban békés célokkal - a döntéshozókkal való egyezkedéssel - kívánja elérni. Látványos demonstráció szervezését végső eszköznek tekinti. Akcióit előre nem hirdeti meg, titkosan készíti azokat elő és azokhoz az engedélyeket sem szerzi be.

A tényállásban leírt demonstrációt az atomerőmű élettartamának meghosszabbítására vonatkozó tervek, illetőleg az erőműben 2003 áprilisában bekövetkezett üzemzavar miatt szervezte meg.