1999. évi LXIX. törvény

a szabálysértésekről[1]

E törvény célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. E célok megvalósítása érdekében a törvény meghatározza a szabálysértések elkövetése miatt alkalmazható joghátrányokat, e cselekmények elbírálásának rendjét, s ennek keretében azt a jogot, hogy az érintettek az e törvényben meghatározott feltételek mellett bírósághoz fordulhatnak.

ELSŐ RÉSZ

A SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok

1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

(2) Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.

A törvény hatálya

2. § E törvényt - ha törvény kivételt nem tesz - a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik.

3. §[2] A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy szabálysértés miatti felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó.

4. § A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.

A szabálysértésért való felelősség

5. § Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

6. § A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély).

7. § Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik.

A felelősséget kizáró okok

8. § (1) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, aki a cselekményt az elmeműködésnek a beszámíthatóságot kizáró kóros állapotában, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, tévedésben, jogos védelemben vagy végszükségben követte el, illetve e törvényben meghatározott egyéb ok zárja ki a felelősségre vonást. Nem vonható felelősségre az sem, aki a cselekményt a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban követte el, ha nyilvánvaló, hogy ez a körülmény a cselekmény elkövetését befolyásolta.

(2) Az (1) bekezdés kóros elmeállapotra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható annak a javára, aki a szabálysértést önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

9. § (1) Nem róható az eljárás alá vont személy terhére olyan tény, amelyről az elkövetéskor a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása.

(2) Nem vonható felelősségre az, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van.

(3)[3] A rendőrségről szóló törvényben meghatározott szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha a szabálysértést jogszabályban meghatározott feladata során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el, feltéve, hogy a szabálysértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál.

10. § (1) Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály úgy rendelkezik, az eljárás alá vont személy csak a sértett kívánságára (magánindítvány), illetve a feljelentésre jogosult szerv feljelentése alapján vonható felelősségre.

(2) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.

(3) A magánindítvány előterjesztésére jogosult, illetőleg a feljelentésre jogosult szerv nyilatkozatát be kell szerezni, ha az eljárás megindulását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a még nyitva álló határidő alatt a magánindítvány előterjesztésére.

(5) A magánindítványt attól a naptól számított harminc nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a sértett az eljárás alá vont személy kilétéről tudomást szerzett.

(6) Bármelyik eljárás alá vont személlyel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi eljárás alá vont személyre hatályos.

(7) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(8) A magánindítvány a szabálysértési hatóság érdemi határozatának meghozataláig visszavonható.

A szabálysértés büntethetőségének elévülése

11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

(2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.

(3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll.

(4) Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének.

(5) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a büntető ügyben eljáró hatóság, illetőleg a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napjával újrakezdődik.

(6) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.

(7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.

12. §[4]

II. Fejezet

A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Büntetések és intézkedések

13. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:

a) az elzárás,

b) a pénzbírság.

(2) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:

a) a járművezetéstől eltiltás,

b) az elkobzás,

c)[5]

d) a figyelmeztetés.

e)[6] kitiltás.

Az elzárás

14. § (1) Szabálysértés miatt elzárást törvény állapíthat meg.

(2)[7] Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama - a 24. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - hatvan nap, fiatalkorú esetén harminc nap. Az elzárás végrehajtása során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni.

(3) Az elzárás tartamába a szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a négy órát meghaladó előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet beszámításakor minden olyan naptári nap, amelyen az elkövető fogvatartásban volt, egy napi elzárásnak felel meg. A négy órát meghaladó előállítás egy napi elzárásnak felel meg.

15. §[8] Nincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül,

b) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

A pénzbírság

16. § (1)[9] A pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.

(2)[10] Önkormányzati rendelet ötvenezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

17. § (1)[11] A pénzbírságot meg nem fizetés esetén, ha adók módjára nem hajtható be, közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni.

(2)[12] Nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül,

b) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

(3)[13] A (2) bekezdés esetében nincs helye közérdekű munkára átváltoztatásnak.

(4) Egy napi közérdekű munkának ötezer forint pénzbírság felel meg.

(5) Az elzárásra történő átváltoztatás során ezer forinttól háromezer forintig terjedő összeg helyett egy napi elzárást kell számítani. A pénzbírság helyébe lépő elzárás - a 24. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - egy napnál rövidebb és hatvan napnál több nem lehet.

A járművezetéstől eltiltás

18. § (1) Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.

(2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé.

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat.

(4) A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.

19. §[14] (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya - kivéve, ha a rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi - a határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a szabálysértéssel összefüggésben visszavonták.

Az elkobzás

20. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,

a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti;

b) amely a szabálysértés útján jött létre;

c) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.

(2) El kell kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást kötelezővé teszi.

(3) El lehet kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást lehetővé teszi.

(4)[15] Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az eljárás alá vont személy tulajdonában lévő dolog elkobzása kivételesen mellőzhető, ha az a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene az eljárás alá vont személy számára.

(6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

(7) Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.

A kiutasítás

21. §[16]

A figyelmeztetés

22. § Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

Kitiltás[17]

22/A. § (1)[18] A szabálysértési hatóság és a bíróság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással, vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.

(2) A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év.

A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása

23. §[19] (1) A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek.

(2)[20] Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az elkövető által elkövetett ugyanolyan vagy hasonló jellegű szabálysértés miatt történt felelősségre vonást.

24. § (1)[21] Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, fiatalkorúak esetében negyvenöt nap.

(2) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanazon szabálysértési hatóság előtt, ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a felével emelhető, de nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét.

24/A. §[22] A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás és pénzbírság alkalmazása esetén a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt - a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette.

Egyesítés, elkülönítés

25. § Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben, ugyanannál a hatóságnál több szabálysértési eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell. Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a cselekmények együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné.

Az elzárás és a pénzbírság elévülése

26. § (1) Nem lehet végrehajtani az elzárást és a pénzbírságot, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.

(2) Az elévülési időbe nem számít be az elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.

(3) Az elévülést félbeszakítja az elzárás, illetőleg a pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével végrehajtásnak nincs helye.

A központi szabálysértési nyilvántartás[23]

27. §[24] (1) A központi szabálysértési nyilvántartás (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartás) célja az eljárás alá vont személy szabálysértési előéletének nyilvántartása a szabálysértési eljárás gyors és pontos lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, valamint mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.

(2)[25] A szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben és az elektronikus kapcsolattartás formájára és módjára vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(3)[26] A szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartó szerv) látja el. A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(4) A szabálysértési nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.

27/A. §[27] (1) A szabálysértési nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott természetes személyazonosító adatait [családi nevét és utónevét (utóneveit), születési családi nevét és utónevét (utóneveit), nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét], személyi azonosítóját, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét (neveit),

b) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata szerint

ba) a szabálysértés megnevezését,

bb) a szabálysértés elkövetésének helyét, idejét,

c) az eljáró szabálysértési hatóság és bíróság, valamint a perújítás során eljáró bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,

d) a kiszabott büntetés nemét és mértékét,

e) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét,

f) a kiszabott pénzbírság megfizetése esetén annak tényét és időpontját,

g) a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg meg nem fizetése esetén, az adók módjára történő behajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

h) az adók módjára történő behajtás eredménytelensége esetén a pénzbírság elzárásra átváltoztatásának tényét, az eljáró bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, valamint az elzárás időtartamát,

i) az elzárás büntetés elengedésének, illetőleg mérséklésének tényét, az erről szóló határozat számát és keltét,

j) pénzbírság megfizetésének elengedése, valamint járművezetéstől eltiltás mellőzése tényét, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

k) az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztásának vagy félbeszakításának tényét, határozatának számát és keltét,

l) az elzárás letöltésének, illetőleg az azonnali szabadítás elrendelésének időpontját.

(2) A szabálysértési nyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon közli:

a)[28] a bíróság az előtte indult szabálysértési eljárásokban az (1) bekezdés a)-e) és i) pontok esetén, a szabálysértési hatóság az (1) bekezdés a)-h) pontok esetén,

b) az (1) bekezdés j) pontja esetén a méltányossági döntést hozó szerv,

c) az (1) bekezdés k) pontja esetén az engedélyező szerv,

d) az (1) bekezdés l) pontja esetén a büntetés-végrehajtási intézet.

27/B. §[29] (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv a nyilvántartásban szereplő személyek 27/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatait - azok változásának nyomon követése céljából - elektronikus úton összehasonlítja

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal,

b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.

(2)[30] Az adatközlést a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított nyolc napon belül elektronikus úton kell teljesíteni. Az adatváltozást az adategyeztetés után a szabálysértési nyilvántartásban át kell vezetni.

27/C. §[31] (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési nyilvántartásba felvett adatokat a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig kezeli.

(2) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt.

(2a)[32] Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek ügyében az Alkotmánybíróság a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette. Az ezzel kapcsolatos adatokat a megsemmisített jogerős bírósági határozatot hozó bíróság küldi meg a szabálysértési nyilvántartás részére.

27/D. §[33] (1) A szabálysértési nyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a rendőrség,

d) a szabálysértési hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyeket érintően,

e) a nyomozó hatóságok és

f) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(2)[34] A szabálysértési nyilvántartó szerv a sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt álló személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, a 27/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontban, valamint a 27/A. § (1) bekezdés e) pontban szereplő adatokat a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás részére történő adatátadás útján a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a szabálysértési nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít a szabálysértési nyilvántartás adatainak megismerésére.

27/E. §[35] (1) A szabálysértési nyilvántartásból kérelemre teljesíthető adatszolgáltatás. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.

(2) Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha

a) az jogszabályba ütközik,

b) a kérelem nem a jogosulttól származik,

c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.

(3) A szabálysértési nyilvántartó szerv a jogosultak részére az adatigénylés iránti kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.

(4)[36] A szabálysértési nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.

(5) Az adatigénylés és a tájékoztatás iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

27/F. §[37] Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a szabálysértési nyilvántartásba a szabálysértési nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.

27/G. §[38] A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

27/H. §[39] (1) A szabálysértési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a szabálysértési nyilvántartó szerv vezeti.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett természetes személyazonosító adatait,

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) az adattovábbítás célját és jogalapját, valamint

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

(4) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.

(5) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.

(6) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül

a)[40] a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

b) bűncselekmény gyanúja esetén az eljáró nyomozó hatóság vagy ügyészség,

c) az adattovábbításban érintett szabálysértési hatóság vezetője,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(7) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól

28. § Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, melyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az elkövető a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év után mentesül.

Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés

29. § (1) E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.

(2) Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

Katonákra vonatkozó rendelkezések

30. § (1)[41] A fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos (szerződéses, önkéntes tartalékos) állományú tagja tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi hatóság - amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül - a szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti. Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elkobzásról, illetőleg a járművezetéstől eltiltásról a szabálysértési hatóság rendelkezik.

(3)[42] Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, az eljárást a szabálysértési hatóság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság fegyelmi fenyítés kiszabása végett megkeresi a fegyveres szerv illetékes elöljáróját.

Értelmező rendelkezések

31. § (1) A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében értelemszerűen alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd, szándékosság, gondatlanság, beszámíthatóságot kizáró kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, jogos védelem, végszükség fogalmát.

(2) E törvény alkalmazásában hozzátartozó alatt a Btk. 137. § 6. pontjában megjelölt személyeket kell érteni.

(3) E törvény alkalmazásában közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét.

(4) E törvény alkalmazásában nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely.

(5)[43] E törvény alkalmazásában hasonló jellegű szabálysértésnek az azonos fejezeten belüli szabálysértéseket kell érteni.

MÁSODIK RÉSZ

A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS

III. Fejezet

A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK

32. § (1) Szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el.

(2)[44] Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a jegyző - a közlekedésrendészeti és a vám-szabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.

33. § (1) A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el.

(2)[45] Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség - a vám-szabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.

34. § (1)[46] A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el.

(2)[47]

Szabálysértés miatt eljáró más szervek

35. §[48] A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják

a)[49]

b) az egészségügyi államigazgatási szerv;

c) a fogyasztóvédelmi hatóság;

d) a bányafelügyelet;

e)[50] a munkavédelmi hatóság;

f)[51] a hivatásos katasztrófavédelmi szerv;

g) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv;

h)[52] a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve;

i) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal.

j)[53] az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

k)[54] a szociális hatóság.

Bíróság

36. § (1) A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - a helyi bíróság bírálja el.

(2)[55] Elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az első fokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - másodfokon a törvényszék bírálja el.

(3)[56] A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései törvényességének biztosítása érdekében tett ügyészi fellépés tárgyában a helyi bíróság dönt.

(4)[57] E törvény alkalmazásában helyi bíróság alatt a városi és a kerületi bíróságot is érteni kell.

(5)[58] E törvény alkalmazásában a helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárhat.

A felettes közigazgatási szerv jogköre

37. § A felettes közigazgatási szerv irányítási jogköre ellátása érdekében:

a) a szabálysértési hatóságtól tájékoztatást, iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér;

b) törvényességi ellenőrzést tart;

c) az ellenőrzés eredményeként felhívja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a jogszabálysértésre;

d) ha az érdemi határozat törvényessége aggályos, ezt az illetékes ügyészségnek jelzi.

Illetékesség

38. § (1)[59] Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.

(2)[60] Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.

(3)[61] Ha több eljárás alá vont személy van, és különböző helyeken laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.

(4)[62]

(5)[63] A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv illetékességét az elkövetés helye alapozza meg.

39. § Ha vitás, hogy a több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, az eljáró szabálysértési hatóságot közvetlen közös felettes szervük, ennek hiányában pedig a felügyeletüket ellátó miniszter jelöli ki.

Áttétel

40. § Ha a szabálysértési hatóságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet az eljárásra jogosult illetékes szervhez haladéktalanul átteszi.

A bíróság hatásköre és illetékessége

41. § (1) A szabálysértési eljárásban benyújtott kifogást a helyi bíróság bírálja el.

(2) Az eljárásra az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti helyi bíróság illetékes.

Az ügyész hatásköre és illetékessége

42. §[64] Szabálysértési eljárásban az ügyész hatáskörét és illetékességét annak a helyi bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amelynek területén működik. A legfőbb ügyész, illetőleg a főügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan szabálysértési ügyben is eljárhat, amelyre az illetékessége egyébként nem terjed ki.

A kizárás általános szabályai

43. § (1) A szabálysértési ügyben a hatóság tagjaként nem járhat el:

a) aki az ügyben mint eljárás alá vont személy vagy védő, továbbá mint sértett, feljelentő vagy ezek képviselője, továbbá ezek hozzátartozója vesz vagy vett részt;

b) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt;

c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Nem kizárási ok, ha a szabálysértési hatóság tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott szabálysértés miatt tesz feljelentést.

(3) Nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság, melynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn.

44. § (1) A szabálysértési hatóságnak az a tagja, aki a kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el.

(2) A kizárásról hivatalból, vagy az eljáró személy, az eljárás alá vont személy, illetőleg a sértett bejelentésére a kifogásolt személy közvetlen felettese dönt, s egyúttal kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is.

(3) Bíróval szemben felmerült kizárási ok esetében a bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelöléséről.

(4)[65] Ha a kizárási ok a bíróság elnökével szemben merül fel, továbbá, ha a bíróságnak nincs olyan tagja, akire kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a törvényszék határoz. Ha a bíróság a kizárás iránti bejelentésnek helyt ad, az illetékességi területén működő másik helyi bíróságot jelöli ki.

(5) A kizárás e törvényben nem szabályozott eseteire a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Az ügyész kizárása

45. § Ügyészként - a 43. §-ban meghatározott eseteken kívül - nem vehet részt az sem, aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, vagy mint bíró járt el, illetőleg ezek hozzátartozója.

A bíró kizárása

46. § (1) Bíróként - a 43. §-ban meghatározott eseteken kívül - nem járhat el az sem, aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, vagy mint ügyész járt el, illetőleg ezek hozzátartozója.

(2) A másodfokú eljárásban nem vehet részt az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett.

(3) A perújítási eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a perújítási kérelemmel vagy indítvánnyal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.

IV. Fejezet

A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

Az eljárás alá vont személy

47. § (1) E törvény alkalmazásában eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják.

(2) Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás.

(3) Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet.

(4)[66] Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki.

A védő

48. § (1) Védő lehet a szabálysértési eljárás bármely szakaszában:

a) meghatalmazás, illetőleg kirendelés alapján az ügyvéd, továbbá az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója;

b) az eljárás alá vont személy törvényes képviselője.

(2) Ügyvéd helyetteseként ügyvédjelölt is eljárhat.

(3) Védőt az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője, továbbá nagykorú hozzátartozója hatalmazhat meg.

(4) Több eljárás alá vont személy érdekében ugyanaz a védő csak akkor járhat el, ha az eljárás alá vont személyek érdekei nem ellentétesek.

49. § Nem lehet védő

a) a sértett, a sértett hozzátartozója és képviselője;

b) aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, ügyész vagy bíró járt el;

c) aki az ügyben tanúként, szakértőként vagy tolmácsként vesz vagy vett részt.

50. § A védő kérdezési, indítványtételi, illetőleg iratmegtekintési jogaira a 47. § (3) és (4) bekezdése az irányadó.

A sértett

51. § (1) Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette.

(2) A sértett

a)[67] az eljárás során az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetőleg készíthet.

b)[68] a minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki;

c) az eljárás minden szakaszában észrevételt, indítványt tehet, jogairól és kötelességeiről az eljáró hatóságtól felvilágosítást kérhet;

d) az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését az e törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogok megilletik azt az államigazgatási szervet is, amely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmára a feljelentést tette.

(4) A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja.

V. Fejezet

A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A bizonyítás elvei

52. § (1) A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le.

(2) Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása a szabálysértési hatóságot, illetőleg a bíróságot terheli.

(3) A szabálysértési eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet.

(4) Köztudomású tényeket, továbbá azokat a tényeket, melyekről a szabálysértési hatóságnak, illetőleg a bíróságnak hivatalos tudomása van, nem kell bizonyítani.

A bizonyítás eszközei

53. § (1) A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle és az elkövető vallomása.

(2) A szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, melyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.

A tanúvallomás

54. § (1) Tanúként az hallgatható meg, akinek olyan tényről van tudomása, amelynek a szabálysértési ügy szempontjából jelentősége van.

(2) A tanú idézésre köteles megjelenni és - ha e törvény nem tesz kivételt - vallomást tenni.

(3) A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság megtéríti. Erre a tanút meghallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.

A tanú meghallgatása

55. § (1) A tanú meghallgatása egyenként, rendszerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabálysértési hatóság által foganatosított meghallgatás esetében az eljárás alá vont személy távolmaradása a tanú meghallgatásának nem akadálya.

(2) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani - személyazonosító igazolványa, ennek hiányában egyéb személyazonosságot igazoló igazolványa, illetőleg nyilatkozata alapján - a tanú személyazonosságát (nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét), lakóhelyét, személyazonosító okmányának számát, valamint - amennyiben ennek a tényállás tisztázása szempontjából jelentősége van - foglalkozását, illetőleg munkahelyét. E kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha a vallomástételt egyébként megtagadhatja.

(3) Az adatfelvételt követően tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya.

(4) Amennyiben a tanú vallomástételének nincs akadálya, őt a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.

(5) A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell.

(6) A tanúhoz kérdések intézhetők, a tanúnak módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően adja elő.

(7) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, a szabálysértési hatóságnak, illetőleg a bíróságnak meg kell kísérelnie az eltérés okának tisztázását.

56. § (1) A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az 55. § (2) bekezdésében írt személyi adatait - nevén kívül - az ügy iratainál elkülönítve zártan kezeljék. Ebben az esetben az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt személyi adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetőleg a bíró tekintheti meg.

(2) Ha elrendelték a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését, a kihallgatás kezdetén a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével kell megállapítani.

A tanú vallomástételének akadályai

57. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja

a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója;

b) az aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben.

(2) Nem lehet tanúként kihallgatni, aki foglalkozásánál, hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené, továbbá azt sem, akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás.

A szakvélemény

58. § (1)[69] Ha a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság - hivatalból vagy kérelemre - az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki.

(2)[70] A szakértő kirendelésére, eljárására, szakvéleményére, jogaira és kötelezettségeire, valamint díjazására vonatkozó rendelkezéseket az igazságügyi szakértőre vonatkozó külön jogszabályok tartalmazzák.

(3)[71] A szabálysértéssel okozott kár értékének megállapításához szakértő hivatalból nem rendelhető ki. Ha a szakértő kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványozza, és a szakértő várható költségét megelőlegezi, a szakértő kirendelése kötelező.

(4) A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás alá vont személytől, a sértettől és a tanúktól felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.

(5) Az eljárás alá vont személy és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást.

(6) Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, az eljáró hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, illetőleg a szakvéleményt kiegészíteni.

(7) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető.

59. § A szakértő kirendeléséről szóló határozatnak meg kell jelölnie

a) a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia;

b) a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat;

c) a szakvélemény előterjesztésének határidejét.

A szakértő kizárása

60. § Szakértőként - a 43. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott eseteken kívül - nem járhat el az sem, aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, ügyész vagy bíró járt vagy jár el, illetőleg ezek hozzátartozója.

A szakértő meghallgatása

61. § A szakvélemény előadása előtt - az 55. § (2) bekezdésének alkalmazásával - meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, tisztázni kell, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni.

A tolmács

62. § (1) Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét vagy az általa értett nyelvet kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni.

(2)[72] Ha a meghallgatandó személy hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet. Ha a meghallgatandó személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni. Ha a meghallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a kihallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

(3) E törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezései a tolmácsra is megfelelően irányadóak. Tolmácson a fordítót is érteni kell.

(4) A tolmács díját és költségeit az állam viseli.

A tárgyi bizonyítási eszköz

63. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették.

(2) Amennyiben a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor a szabálysértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot vagy fényképet kell az iratokhoz csatolni.

Az okirat

64. § (1) Az okirat a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős tény, adat, esemény vagy nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat.

(2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).

(3) Vallomást (nyilatkozatot) tartalmazó okirat akkor is felhasználható, ha a vallomást tevő, illetve a nyilatkozat készítője egyébként kihallgatható.

(4) Az okirat teljes felolvasása helyett annak lényeges tartalma ismertethető, kivéve, ha a bizonyítás szempontjából az okirat szó szerinti szövegének ismertetésére van szükség.

A szemle

65. § (1) Amennyiben a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság szemlét rendel el. Ennek során

a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető;

b) helyszíni szemle tartható.

(2) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Az eljárás alá vont személy vallomása

66. § (1) A meghallgatást megelőzően - a meghallgatás többi részvevőjének távollétében - személyazonosító igazolványa, ennek hiányában egyéb személyazonosságot igazoló igazolványa, illetőleg nyilatkozata alapján meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyazonosságát (nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét), lakóhelyét, személyazonosító okmányának számát.

(2) A személyazonosság tisztázását követően meg kell kérdezni az eljárás alá vont személyt személyi körülményeiről (vagyona, jövedelme, családi körülményei, foglalkozása, munkahelye).

(3) Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható vele szemben. A figyelmeztetést és az eljárás alá vont személy válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont személy vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(4) Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a körülmény az eljárás folytatását nem akadályozza, ő viszont a védekezésnek erről a módjáról lemond.

(5) Az eljárás alá vont személynek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. Ezek után kérdések intézhetők az eljárás alá vont személyhez.

VI. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az eljárás felfüggesztése

67. § (1) A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárást felfüggeszti,

a) ha az ügy érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik;

b) ha az ismert eljárás alá vont személy távolléte az ügy érdemi elbírálását nem teszi lehetővé.

(1a)[73] A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.

(2) Az eljárás felfüggesztése a 11. § (1) bekezdése szerinti elévülés tartamába nem számít be. A cselekmény elkövetésétől számított két éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni.

Az idézés

68. § (1) Akit a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság megjelenésre azt kötelezi, akinek a meghallgatása indokolt.

(2) Az idézést írásban kell közölni úgy, hogy azt a megidézett az idézésben megjelölt napnál legalább öt nappal korábban megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a megidézettet milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni, egyúttal figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.

(3) Ha az idézés kézbesítésére a (2) bekezdésben meghatározott tartamnál rövidebb idő alatt kerül sor, a megidézett beleegyezése esetén az eljárási cselekményt foganatosítani lehet.

(4) Amennyiben a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság tanút vagy szakértőt kíván meghallgatni, szemlét tartani, a meghallgatás, illetőleg a szemle helyéről és idejéről az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesítenie kell.

(5) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a jelen levő személyt meghatározott időpontban történő megjelenésre szóban kötelezi, s ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

(6)[74] A fegyveres szervek hivatásos állományú tagját parancsnoka útján kell megidézni.

69. § Ha a megidézett személy az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal nem menti ki, önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg vagy a meghallgatás előtt engedély nélkül eltávozik, a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megtérítésére kell kötelezni.

A jegyzőkönyv

70. § (1) Az eljárási cselekményekről - ha e törvény másként nem rendelkezik - jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság megnevezését;

b) az eljárás alapjául szolgáló szabálysértés megjelölését és az eljárás alá vont személy nevét;

c) az eljárási cselekmény helyét és idejét;

d) a szabálysértési hatóság tagja, a bíró, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, továbbá a tanú, a szakértő nevét.

(3) A jegyzőkönyvben a szükséges részletességgel le kell írni az eljárási cselekményt oly módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy, illetőleg a bíró, valamint a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet aláírja.

(4) A szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban a jegyzőkönyvet felolvasás után - ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik - az eljárási cselekmény résztvevőinek alá kell írniuk. Amennyiben a jegyzőkönyv aláírását bármelyik résztvevő megtagadja, azt a megtagadás okának feltüntetésével a jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni.

(5) Az eljárás alá vont személynek a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság előtt tett vallomását a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(6) Az eljárási cselekmény hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel is rögzíthető. A rögzítés ilyen módja kifogás vagy panasz benyújtása esetében a jegyzőkönyvet nem pótolja.

A határidők[75]

70/A. § (1) Az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló időtartamot (határidő) törvény határozza meg, és a törvény alapján a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg. A határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.

(2) Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely a számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

(4) A szabálysértési hatósághoz vagy bírósághoz intézett beadványnak és az előttük teljesíthető eljárási cselekményeknek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

(5) A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg.

A mulasztás igazolása

71. § (1) Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon, vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az eljárás alá vont személynek (kifogásra jogosultnak), a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a nyolcnapos határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.

(3) Az elmulasztott határnaptól (határidőtől) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(4) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.

72. § (1) Az igazolási kérelemről - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az a szerv határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt.

(2) Ha a mulasztás a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes bíróságnak kell megküldeni.

(3) Ha az igazolási kérelem helytálló, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárás folytatását rendeli el, és - az eljárás eredményétől függően - a korábbi határozatot hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.

(4) Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

Eljárási költség

73. § (1) Eljárási költség

a) mindaz a költség, amelyet az állam az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt, az eljárás megindításától a szabálysértési büntetés végrehajtásának befejezéséig előlegezett;

b) az eljárás alá vont személynek az ügyben felmerült készkiadása;

c) a sértett indokolt készkiadása.

(2) Az eljárás alá vont személy viseli az eljárási költséget, ha megállapították, hogy a szabálysértést elkövette.

(3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri.

(4)[76] Az eljárás megszüntetése esetében az eljárási költség az államot terheli, kivéve, ha figyelmeztetés alkalmazásával fejeződik be az eljárás.

(5) A sértett viseli az eljárási költséget, ha a szabálysértési hatóság az eljárást a 131. § (1) bekezdése a) pontja alapján szünteti meg.

A kézbesítés szabályai

74. §[77] (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítése) történhet

a) személyesen,

b) postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint,

c) szabálysértési jogsegély keretében.

(2) Joghatások csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódhatnak. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy, tértivevénnyel, jegyzőkönyvvel vagy határozatpéldánnyal igazoltan átvette. A hivatalos iratot a kézbesítés megkísérlésének napján szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét, illetőleg a tértivevény aláírását a címzett megtagadta.

(3) A tértivevénnyel feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon - az ellenkező bizonyításáig - kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a hivatalos irat a szabálysértési hatósághoz, bírósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.

(4) Az elővezetés esetén a határozatot a foganatosításkor kell az érintettnek átadni.

A kézbesítési vélelem megdöntése[78]

74/A. § (1) A 74. § (3) bekezdésében meghatározott kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elő kérelmet, ha

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy

b) a hivatalos iratot nem az a) pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.

(2) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő annál a szabálysértési hatóságnál, illetve bíróságnál, amely a kézbesítésről intézkedett.

(3) Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet - amely kérelemben a végrehajtási eljárás felfüggesztése kérhető - a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónap eltelt.

(4) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(5) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemről annak beérkezését követő nyolc napon belül az a szabálysértési hatóság, illetve bíróság határoz, amely a kézbesítésről intézkedett.

(6) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek a szabálysértési hatóság vagy a bíróság helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni.

(7) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes hatóságnak kell megküldeni.

(8) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen panasznak van helye.

A határozat közlése, kijavítása és kiegészítése

75. § (1) A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz, az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot a védővel is közölni kell.

(2)[79] A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy felelősségét megállapító jogerős ügydöntő határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.

(3)[80] A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozatát név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja.

(4)[81] A szabálysértési hatóság, az ügyész, illetőleg a bíróság a határozatát kiegészíti, ha valamely lényeges kérdésről nem rendelkezett.

(5)[82] A kijavítás tényét, illetőleg a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetőleg akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz. A szabálysértési hatóság kiegészítésről szóló határozata ellen kifogásnak van helye.

VII. Fejezet

KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN

A feltartóztatás és az előállítás

76. § (1) A rendőrség a szabálysértési hatóság, bíróság vagy az egészségügyi szerv elé állíthatja azt,

a) aki a szabálysértést az abbahagyására irányuló felszólítás után is folytatja;

b) akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható;

c) akitől szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel szükséges.

(2)[83] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható személy kilétét megállapítani. Ebből a célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveihez vagy a rendőrséghez előállítani.

(3)[84] A Rendőrség a külföldiek rendészetével, az útlevéllel és úti okmánnyal kapcsolatos, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás és a határjel-rongálás szabálysértések elkövetése esetén jogosult az elkövetők előállítására.

(4) Az eljáró hatóság az előállítással a személyi szabadságot csak az előállítás céljának eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja nem valósult meg, ezt az időtartamot a hatóság vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a személyi szabadságot korlátozó intézkedés kezdetétől kell számítani.

(5) Az előállítottat az előállítás okáról tájékoztatni kell és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

Szabálysértési őrizet

77. § (1)[85] A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén - ha tettenérésre kerül sor - az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.

(2)[86] A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb hetvenkét óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, vagy nem szabott ki elzárást.

(3) Ha az elzárást kiszabó határozat nem emelkedett jogerőre és alappal feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, elzárással is sújtható szabálysértést követne el, a bíróság a szabálysértési őrizet tartamát a másodfokú határozat meghozataláig indokolt határozattal meghosszabbíthatja.

(4)[87] A szabálysértési őrizet a (3) bekezdésben meghatározott esetben a másodfokú bíróság határozatának meghozataláig, illetve a nem jogerősen kiszabott elzárás tartamáig, de legfeljebb a meghosszabbítástól számított tíz napig tart.

(5)[88] A szabálysértési őrizet tartamát meghosszabbító határozattal szemben az eljárás alá vont személy és védője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A törvényszék a szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést az érdemi határozat ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.

(6) A szabálysértési őrizet elrendeléséről az eljárás alá vont személy által megjelölt hozzátartozót a rendőrség haladéktalanul értesíti, ennek hiányában az eljárás alá vont személy által megjelölt más személyt kell értesíteni.

(7)[89] A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja szabálysértési őrizetbe vételéről a parancsnokát is értesíteni kell.

Az elővezetés

78. § (1)[90] A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt, illetőleg más eljárási cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve előtt folyamatban lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján - elő lehet vezetni. Az elővezetés - az elrendelő hatóság rendelkezése alapján - útbaindítással is foganatosítható.

(2) Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megjelölt határnapon nem jelenik meg és a pénzbírságot sem fizeti meg, a szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el.

(3) A (2) bekezdés esetében az elővezetést elrendelő határozatnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben az eljárás alá vont személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja, akkor mentesül az elővezetés foganatosítása, illetőleg az elzárás végrehajtása alól.

(4)[91] A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, az elővezetés megkezdéséig határozattal az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi. Az elővezetés az ügyész intézkedéséig nem hajtható végre.

(5) A megidézett távolmaradásának igazolása esetén a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az elővezetést elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi.

(6) Az elővezetés költségeit az elővezetett - külön jogszabályban megállapítottak szerint - köteles megtéríteni.

Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

79. § (1) Átvizsgálható az olyan személynek a ruházata, csomagja, illetőleg a helyszínen lévő járműve, akiről alaposan feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál, továbbá, ha az átvizsgálásra a 80. § (6) bekezdésben meghatározott lefoglalás érdekében van szükség.

(2) Az átvizsgálás előtt az érdekeltet fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át.

(3) A ruházat átvizsgálását csak az átvizsgált személlyel azonos nemű személy végezheti.

(4)[92] Az átvizsgálás foganatosítására a Rendőrség, illetőleg a hatáskörébe tartozó szabálysértések tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, továbbá külön jogszabályban meghatározott esetekben a szabálysértés miatt eljáró más szerv jogosult.

A lefoglalás

80. § (1) A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely

a) tárgyi bizonyítási eszköz;

b) a törvény értelmében elkobozható.

(2) A szabálysértési hatóság lefoglalja azt a dolgot, amelynek birtoklása jogszabályba ütközik.

(3) Postai küldeményeket és táviratokat - amíg azokat a címzettnek nem kézbesítették - csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A határozat kiadásáig csupán visszatartásuk iránt lehet intézkedni.

(4) A szabálysértési hatóság a lefoglalt dolog őrzéséről gondoskodik. Ha a dolog használatához az érintettnek különös érdeke fűződik, az (1) bekezdés alapján lefoglalt dolgot az őrizetére lehet bízni.

(5) A gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szabálysértési hatóság értékesítheti.

(6) Ha a külföldi az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetőleg az eljárási költség fedezetéhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait - a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével - lefoglalhatja. A szabálysértési tárgyalás során a letétbe helyezés, illetőleg ennek elmulasztása esetén a lefoglalás lehetőségéről a külföldit tájékoztatni kell.

(7) A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot átvizsgálás útján megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.

(8) A lefoglalást meg kell szüntetni, mihelyt arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Ebben az esetben a dolgot, illetve az értékesítésből befolyt ellenértéket annak kell visszaadni, akitől a dolgot lefoglalták.

(9) Az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolgot részére csak akkor lehet kiadni, ha a kiadás iránt más nem jelentett be igényt. Ha az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolog kiadása iránt más is jelent be igényt, a szabálysértési hatóság - a jogosultság elbírálása nélkül - határoz a lefoglalt dolog elhelyezéséről.

(10) Az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha kétséget kizáróan mást illet, de a jogosult kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező jogosult a szabálysértési hatóságtól kérheti a dolog visszaadását, illetve értékesítés esetén a dolog lefoglaláskori ellenértékét.

(11) Ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni.

A rendbírság

81. § (1) A szabálysértési hatóság, továbbá a bíróság az eljárás során előírt kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírságot szabhat ki.

(2)[93] A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznak, a bíróság által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(3) A rendbírság legalacsonyabb összege ötszáz, legmagasabb összege a szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban ötezer forint, a bírósági eljárásban ötvenezer forint.

VIII. Fejezet

A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

82. § (1) A szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

(2) A feljelentést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert személyi adatainak megnevezése mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.

(4)[94] Az érdemi határozatot - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(5)[95] Gyermekkorú sérelmére elkövetett szabálysértés esetén az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

A tényállás tisztázása

83. § (1) Amennyiben a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében a szabálysértési hatóság

a) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére, meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, a feljelentőt, illetve más, tanúként számba jöhető személyeket;

b)[96] az 58. § (3) bekezdésére figyelemmel szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt, illetve a szaktanácsadót;

c) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez, illetve szereztet be;

d) külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hív fel.

(2) A szabálysértési hatóság indokolt esetben megkeresheti a meghallgatni kívánt személy lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes - az adott ügyben hatáskörrel rendelkező - szabálysértési hatóságot, hogy a meghallgatást foganatosítsa, és az erről készült jegyzőkönyvet küldje meg.

(3)[97] A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy személyazonossági és lakcím adatát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában ellenőrizheti. Az ismeretlen helyen lévő eljárás alá vont személy, tanú, szakértő lakó-, illetőleg tartózkodási helyének megállapítása céljából a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot kell megkeresni.

(4) Ha az eljárás alá vont személy lakcím adata az eljárás során ismertté válik, megkeresés alapján az illetékes rendőri szerv a lakcímen való tartózkodás tényét ellenőrzi.

83/A. §[98]

Az eljárás megszüntetése

84. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha

a) a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelősségre vont személy követte el;

b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye és az eljárás folytatásától sem várható eredmény;

c) az eljárás alá vont személy meghalt;

d) a felelősséget kizáró ok áll fenn;

e) a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerősen elbírálták;

f) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapított meg;

g) elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak;

h) az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül alkalmaz elkobzást.

(2) Ha az eljárás megszüntetését követően az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye ismertté válik az elévülési időn belül az eljárás folytatásának van helye.

(3) Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjai alapján hozott határozat egy példányát az ügyésznek is meg kell küldeni.

Kártérítés megállapítása

85. §[99] (1) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik, és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtéríti, a 24/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével - az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban kötelezni kell őt annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.

(3) Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet.

Panasz a szabálysértési hatóság előtti eljárásban

86. § (1)[100] A szabálysértési hatóságnak a 79-81. §-a, valamint 128/A. § (3) bekezdése alapján hozott határozatával, illetőleg intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, a 84. § alapján hozott határozatával szemben a sértett panaszt tehet. A 74/A. § (8) bekezdése alapján hozott határozattal szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a sértett és jogi képviselője panaszt tehet.

(2) A panaszt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.

(3) Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg.

(4) Az ügyész a panaszt nyolc napon belül elbírálja és

a) a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy

b) a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja.

(5) Az a) pont esetében az ügyész a panasztevőt, a b) pont esetében pedig azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték.

A szabálysértési hatóság határozata

87. § (1)[101] Ha az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki, járművezetéstől eltiltást, elkobzást, figyelmeztetést, illetőleg kitiltást alkalmazhat, valamint eljárási költséget és - a 85. § szerint - kártérítést állapíthat meg.

(2)[102]

(3)[103] Az (1) bekezdésben meghatározott határozatnak tartalmaznia kell:

a) a szabálysértési hatóságnak, az ügy számának és tárgyának a megjelölését;

b) a rendelkező részben az eljárás alá vont személy személyi adatait, a szabálysértés megnevezését, a kiszabott pénzbírság mértékét, illetve az egyéb jogkövetkezményeket;

c)[104] az eljárás alá vont személy kötelezését arra nézve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzbírságot, az egyéb pénzösszeget és a sértett részére az okozott kár összegét fizesse meg, valamint utalást arra, hogy ha ez nem történik meg, az adók módjára történő végrehajtás költsége is az eljárás alá vont személyt terheli;

d) a pénzbírság átváltoztatása esetére megállapított közérdekű munka, illetőleg elzárás tartamát;

e)[105] utalást arra, hogy a pénzbírságot kiszabó határozattal, a járművezetéstől eltiltással, az elkobzással, a figyelmeztetéssel, továbbá a kitiltással szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén pedig a sértett is - a közléstől számított nyolc napon belül - halasztó hatályú kifogás előterjesztése útján, a bíróságtól kérheti az ügy felülvizsgálatát;

f) utalást arra, hogy a kifogás a bírói határozat meghozataláig visszavonható;

g) rövid indokolást, utalva a megállapított tényekre, az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokra, továbbá a büntetés kiszabása, illetőleg az intézkedés alkalmazása során figyelembe vett körülményekre;

h) utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályra;

i) a határozathozatal helyét, idejét, a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását.

(4)[106] A szabálysértési hatóság egyéb határozatainak alaki és tartalmi követelményeire a (3) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.

A kifogás intézésének szabályai

88. § (1)[107] A pénzbírság kiszabását, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást, a figyelmeztetést, a kitiltást megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be.

(2) A kifogásban elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni.

(3) A kifogásban új tényt is lehet állítani, és új bizonyítékra is lehet hivatkozni.

89. § (1) A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja, vagy - a kifogást tevő javára - módosíthatja.

(2) Amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illetőleg nem vonja vissza, továbbá az eljárás alá vont személy javára módosított határozat ellen ismételten kifogást terjesztenek elő, az iratokat a szabálysértési hatóság az illetékes helyi bírósághoz teszi át.

90. § (1)[108] Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja.

(2) A szabálysértési hatóság a kifogás beérkezését követő nyolc napon belül - amennyiben a kifogás érvényes és nem kerül sor a 89. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazására - az iratokat a további eljárás lefolytatása céljából megküldi az illetékes helyi bíróságnak.

(3) Ha a kifogást a jogosult visszavonta, a visszavonásnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napján a határozat jogerőssé válik.

IX. Fejezet

ÜGYÉSZI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

91. §[109] (1) Az ügyész e törvényben szabályozott eltérésekkel gyakorolja az ügyészségről szóló törvény szerinti törvényességi ellenőrzési jogait a szabálysértési hatóságok eljárása, határozata, és intézkedése felett.

(2) A szabálysértési ügyben benyújtott ügyészi felhívásnak a kifogásolt határozat, intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.

(3) Az elkövető terhére ügyészi felhívásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye.

(4) Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felhívást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani, és erről egyidejűleg az ügyészt értesíteni.

(5) A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész a jogerős határozatot megtámadja, a szabálysértési hatóság az ügy iratait nyolc napon belül megküldi a bíróságnak.

(6) A bíróság egyesbíróként az ügyészi indítvány és az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(7) Ha a bíróság az ügyész fellépését megalapozottnak tartja, a szabálysértési hatóságot az indítványozott eljárás lefolytatására kötelezi.

(8) A bíróság döntését követően az ügy iratait, határozatának kiadmányaival együtt, visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg.

(9) Ha az ügyész a fellépését visszavonja, a bíróság az iratokat intézkedés nélkül visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.

X. Fejezet

A BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS

Általános szabályok

92. § (1)[110] A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el.

(2)[111] A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a kifogásról kell döntenie.

(3) A bíróságot a tényállás ténybeli és jogi elbírálásában a szabálysértési hatóság határozata nem köti.

(4) A bíróság az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.

(5) Ha a kifogás kizárólag az elkobzásra, a kártérítésre vagy az eljárási költségre vonatkozik, a bíróság csak ezekben a kérdésekben határoz.

(6) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő határozat indokolása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelésével a határozat rendelkezéseinek indokait, és megjelöli a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat.

(7) A pervezető végzést nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő végzésben kell kifejteni.

(8)[112] A bíróság az ügy elbírálását követően a szabálysértési ügy iratait határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.

92/A. §[113]

Intézkedések a kifogás alapján

93. § (1) A bíróság a kifogás beérkezését követően nyolc napon belül megvizsgálja, hogy helye van-e

a) az ügy áttételének,

b) az eljárás felfüggesztésének,

c) az eljárás megszüntetésének,

és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi.

(2) A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi, ha

a) a határozatot a szabálysértési hatóságnak törvényben kizárt tagja hozta;

b) a szabálysértési hatóság nem a hatáskörében járt el, illetőleg a hatáskörét túllépte.

A kifogás elintézése

94. § (1) Ha a 93. §-ban írt intézkedésre nincs szükség, a bíróság a kifogást 30 napon belül tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján bírálja el.

(2) A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát

a) hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan;

b) megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott.

(3) A bíróság a kifogást elbíráló határozatában rendelkezik az eljárási költség viseléséről. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a (4) bekezdésben, valamint a 95. § (5) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést.

(4) A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy, a védő és a sértett a kézbesítéstől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartására irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

(5) A sértett kizárólag kártérítést érdemben elbíráló rendelkezéssel kapcsolatban kérheti tárgyalás tartását. Ha a tárgyalás tartását kizárólag a sértett kérte, a bíróság - a kérelem megalapozottsága esetén - a kártérítésre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi és a kártérítés megállapítását mellőzi.

A szabálysértési tárgyalás szabályai

95. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a szabálysértési hatóság határozata elleni kifogást elbíráló végzéssel kapcsolatban tárgyalás tartását kérik.

(2) A bíróság tárgyalása nyilvános.

(3) A bíróság a tárgyalásra idézi az eljárás alá vont személyt, ha a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja. Egyéb esetekben az eljárás alá vont személyt értesíti.

(4) Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg, távollétében a tárgyalás megtartható, erre őt az értesítésben figyelmeztetni kell.

(5) A tárgyalás tartása iránti kérelem a tárgyalás megkezdéséig visszavonható. Ha a tárgyaláson a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta.

(6) Az eljárás alá vont személy a szabálysértési tárgyaláson védőjével is képviseltetheti magát, ha jelenléte nem kötelező.

(7) A bíróság a szabálysértési hatóságot, a védőt és a sértettet a tárgyalásról értesíti. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg.

96. § (1) A tárgyalást a bíró az ügy megjelölésével nyitja meg, majd a megidézettek és értesítettek számbavételét követően - amennyiben a tárgyalás megtartásának nincs akadálya - felhívja a tanúkat a tárgyalóterem elhagyására, az igazolatlan eltávozás következményeire való figyelmeztetés mellett.

(2) A bíró ismerteti a szabálysértési hatóság határozatának, valamint az ellene emelt kifogásnak a lényegét, a tárgyalás mellőzésével hozott végzést, a tárgyalás tartására irányuló kérelmet, továbbá az iratok tartalmából mindazt, amit az ügy eldöntése szempontjából lényegesnek tart.

(3) Az eljárás alá vont személy, a védő és a szabálysértési hatóság képviselője az ismertetés kiegészítését kérhetik.

97. § (1) A bizonyítás felvételének sorrendjét és terjedelmét a bíró állapítja meg.

(2) A bizonyítási eljárást az eljárás alá vont személy meghallgatásával kell kezdeni. Amennyiben az eljárás alá vont személy nincs jelen a tárgyaláson és jelenléte nem kötelező, az üggyel kapcsolatos korábbi nyilatkozatát kell felolvasni.

(3) Az eljárás alá vont személyt - személyi adatai felvételét követően - figyelmeztetni kell, hogy nem köteles vallomást tenni, majd ezt követően a még ki nem hallgatott eljárás alá vont személyek távollétében kell meghallgatni.

(4) Az eljárás alá vont személy a tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is értekezhet védőjével.

(5) Ha az eljárás alá vont személy vagy az eljárás alá vont személy egyetértésével védője, illetőleg a sértett a tárgyaláson vagy azon kívül a kifogást visszavonja, a bíróság az eljárást megszünteti. Ez esetben a szabálysértési hatóság határozata a visszavonás bejelentésének, illetőleg a bírósághoz érkezésének napján jogerőre emelkedik.

(6) Ha a szabálysértési hatóság képviselője jelen van a tárgyaláson, a bizonyítás eredményéhez képest a 84. § (1) bekezdése a)-g) pontjaiban meghatározott okokból indítványozhatja az eljárás megszüntetését.

98. § (1) A szabálysértési hatóság képviselője és a védő az eljárás alá vont személyhez, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő.

(2) A bíróság a bizonyítási indítványok felől külön indokolás nélkül dönt, elutasításukat csak az érdemi határozatban kell indokolni.

(3) Ha a bizonyítás felvétele a tárgyaláson jelentős nehézségbe ütközne, a bíróság kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján jár el.

(4) Amennyiben a tárgyalás adataiból bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára lehet következtetni, a bíróság az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez.

(5) Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése vagy más fontos ok szükségessé teszi, a bíróság az ügyet elnapolja. Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről felvett jegyzőkönyv lényegének ismertetésével kell kezdeni, feltéve, hogy az eljárás alá vont személy vagy védője ezt szükségesnek tartja.

99. § A bíróság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi. Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése miatt vagy egyéb okból szükséges, a bíró a tárgyalást legfeljebb nyolc napra elnapolhatja. Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíró a tárgyalást elhalasztja.

100. § (1) Amennyiben a bizonyítási eljárást a bíróság befejezetté nyilvánította, először a tárgyaláson jelenlevő szabálysértési hatóság képviselője foglalja össze álláspontját az ügy lényegét érintő tények, azok jogi minősítése, továbbá a lehetséges jogkövetkezmények alkalmazását illetően, majd a tárgyaláson jelenlevő védő, illetőleg az eljárás alá vont személy fejtheti ki álláspontját az ügy lényegéről, végül a sértett szólalhat fel.

(2) A nyilatkozatokat követően a bíróság zárt ülésen meghozza határozatát, melyet nyomban nyilvánosan kihirdet.

Az ügydöntő határozat

101. § (1) A bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést a tárgyalás eredményétől függően hatályban tartja, vagy határozatot hoz, amelyben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

(2) Ha a bíróság megállapítja a szabálysértés elkövetését, pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik az eljárási költség viseléséről.

(3) Ha az eljárás alá vont személy vagy a védő kizárólag az elkobzásra vagy a kártérítésre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ezekben a kérdésekben határoz.

102. § A határozat a közlés napján válik jogerőssé.

Tárgyalás elzárásra átváltoztatás esetén[114]

102/A. § (1) A bíróság a meg nem fizetett pénzbírság elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra érkezésétől számított harminc napon belül tárgyaláson dönt.

(2) A tárgyalásra a 95-100. § rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bíróság az eljárás alá vont személyt és védőjét a tárgyalásról értesíti, ha az értesítettek szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg, a tárgyalást távollétükben is meg kell tartani, erre az érintetteket az értesítésben figyelmeztetni kell,

b) a tárgyalás elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az elmulasztott tárgyalási naptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, e határidő elmulasztása jogvesztő,

c) a bíró a tárgyaláson az iratokat a szükséges mértékben ismerteti, az iratok ismertetésétől az eljárás alá vont személy és a védő kérelmére eltekinthet,

d) a bíróság megvizsgálja a végrehajtási eljárás törvényességét, ha a törvénysértés a végrehajtás során merült fel, a bíróság a végrehajtó szervet a végrehajtási eljárás folytatására utasítja,

e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetőleg új határozat meghozatalára kötelezi,

f) a bíróság meghallgatja az eljárás alá vont személyt a pénzbírság meg nem fizetésének körülményeiről, és a pénzbírság végrehajtásának törvényességét érintő körülményekről,

g) az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak,

h) a bíróság az ügy elbírálását követően az ügy iratait és indokolt határozatának egy kiadmányát visszaküldi a szabálysértési hatóságnak, illetve megküldi az illetékes rendőri szervnek.

(3) Az elzárás büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre.

XI. Fejezet

A PERÚJÍTÁS

A perújítás okai

103. § (1) A bíróság jogerős határozatával elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetőleg rá nézve kedvezőbb tartalmú határozat hozható;

b) az elkövetővel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító bírósági határozatot, vagy ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési hatósági és a büntetőjogi felelősséget elbíráló bírósági határozatot hoztak;

c) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;

d) az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja, illetőleg a bíróság kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

e)[115] az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha

a) a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki, és

b) e bűncselekmény a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság határozatát befolyásolta.

(3)[116]

104. § Nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.

A perújítási kérelem

105. § (1) Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő

a) az elkövető,

b) a védő, kivéve, ha az elkövető ezt megtiltja,

c) a fiatalkorú törvényes képviselője, gondozója.

(2)[117] Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által előterjesztett perújítási kérelem alapján a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni.

(3)[118] A 103. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott okból az ügyész terjeszthet elő perújítási kérelmet.

106. § A perújítási kérelmet az előterjesztésre jogosult mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a perújítás megengedhetősége kérdésében határozatot nem hozott.

A perújítási eljárás

107. § (1) A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A perújítási kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait, az ok nem szabatos megjelölése a perújításnak nem akadálya.

(2) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az azonos jogosult által ismételten előterjesztett vagy az elkésett kérelmet a bíróság elutasítja.

108. § (1) Ha a bíróság a kérelmet alaposnak találja, a perújítást elrendeli és az ügyet tárgyalásra tűzi ki, illetőleg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át, egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetőleg félbeszakíthatja.

(2) Ha a bíróság a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt elutasítja. A határozatot közölni kell azzal, aki a kérelmet előterjesztette.

109. § (1) A perújítás elrendelése esetén az eljárásra a X. fejezet rendelkezéseit a perújítás jellegéből folyó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elkövetőnek a tárgyalásra szóló idézéssel együtt a perújítási kérelmet és a perújítást elrendelő végzést is kézbesíteni kell, a tárgyaláson a perújítással megtámadott határozatot és a perújítást elrendelő végzést kell ismertetni.

110. § (1) Ha a bíróság - a tárgyalás eredményétől függően - megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt elutasítja.

(2) A perújítás tárgyában hozott érdemi határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak.

XI/A. Fejezet[119]

Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő határozata alapján

110/A. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.

(2) A XI. Fejezetben meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) perújításnak a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is helye van,

b) a perújítási kérelem csak az elkövető javára terjeszthető be,

c) a perújítási kérelmet az elkövető halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is előterjesztheti,

d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a központi szabálysértési nyilvántartásban szerepel,

e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,

f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 11. § (7) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.

110/B. § Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisítette, és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.

110/C. § (1) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette, a megsemmisített bírósági határozatot hozó bíróság új eljárást folytat le.

(2) Az (1) bekezdés szerinti új eljárást a XI. Fejezetben meghatározott szabályok alapján kell lefolytatni a

(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti új eljárásban

a) az eljárás hivatalból indul,

b) a bíróság az ügyet az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el,

c) a 110. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása helyett a bíróság új határozatot hoz az ügyben azzal, hogy nem lehet a megsemmisített bírósági határozatban kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy az alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.

(4) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság határozatával együtt a szabálysértési hatóság azzal felülvizsgált határozatát is megsemmisítette, akkor újabb szabálysértési eljárás a megsemmisített határozatokkal elbírált cselekmény miatt nem indítható.

XII. Fejezet

A VÉGREHAJTÁS

111. § (1)[120] A pénzbírságot, egyéb pénzösszeget az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetnie. Az okozott kár értékét a sértett részére kell megtéríteni.

(2)[121] Ha a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg, illetőleg az okozott kár értékének megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását.

(3)[122]

(4)[123] A pénzbírságot - az elkövető beleegyezése esetén -közérdekű munkára kell átváltoztatni, ha az adók módjára történő behajtás nem vezetett eredményre.

(5) A (4) bekezdésben foglalt határozat meghozatala előtt a szabálysértési hatóság - amennyiben nem az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes szabálysértési hatóság járt el - rövid úton megkeresi az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző), aki a település területén működő, közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyekről tájékoztatja a szabálysértési hatóságot.

(6) A közérdekű munkára átváltoztató határozatot a szabálysértési hatóság megküldi a jegyzőnek, aki - az elkövető egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével - az intézményt vagy gazdálkodó szervezetet jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül. A közérdekű munkahelyet kijelölő határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(7) A közérdekű munkára történő átváltoztatás esetén az elkövető köteles a jegyző által meghatározott munkát végezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(8) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi.

(9) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama húsz nap. Egy napi közérdekű munkának legfeljebb hat óra munkavégzés felel meg.

(10) A 24. § (2) bekezdése alkalmazása esetén a közérdekű munka leghosszabb tartama harminc nap.

(11) A jegyző, illetőleg a kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti a közérdekű munka végzését elrendelő szabálysértési hatóságot, illetőleg bíróságot, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget. Ezekben az esetekben a közérdekű munkát - a 17. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint - elzárásra kell átváltoztatni.

(12)[124] Ha az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzésre kötelezéshez, a pénzbírságot elzárásra kell átváltoztatni.

(13) Az elzárásra átváltoztatásról az a helyi bíróság rendelkezik,

a) amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott;

b) amelynek illetékességi területén a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság fekszik;

c)[125]

(14) Az elzárásra átváltoztatás szükségességének fölmerülése esetén a szabálysértési hatóság az ügy iratait haladéktalanul megküldi a (13) bekezdésben meghatározott bíróságnak.

(15)[126]

112. §[127]

113. § (1) Amennyiben az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, illetőleg az elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak a még le nem töltött napoknak megfelelő összegét igazoltan megfizeti

a) az elzárás nem foganatosítható, illetőleg

b) az elzárás foganatosítását követően az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani.

(2) Az elzárás letöltéséről, illetőleg az azonnali szabadításról a büntetés-végrehajtási intézet a bíróságot haladéktalanul értesíti.

114. § A fiatalkorúakra kiszabott pénzbírságot, továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjára kell behajtani.

115. § (1) A pénzbírság, illetőleg az eljárási költség megfizetésére a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság legfeljebb hat hónapi tartamra részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat.

(2) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - egészségi, családi vagy más fontos okból az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztását vagy félbeszakítását is engedélyezheti. Ennek időtartama hat hónapig terjedhet.

(3) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges, az elzárás végrehajtását félbe kell szakítani.

(4) A félbeszakítást a bíróság rendeli el, határozatát a büntetés-végrehajtási intézetnek küldi meg. Sürgős esetben a félbeszakítás engedélyezése távbeszélőn is közölhető, és annak a szervnek a vezetője is engedélyezheti, amelynél az elzárást foganatosítják.

(5)[128] A bíróság az (1)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján jár el.

116. § (1) Az elzárás büntetés elengedése, illetőleg mérséklése, a pénzbírság megfizetésének elengedése, a járművezetéstől eltiltás mellőzése, illetőleg az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkövető - az elkövető beleegyezése esetében védője is - méltányossági kérelmet nyújthat be.

(2) A pénzbírság, illetőleg a járművezetéstől eltiltás végrehajtását méltányosságból mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja:

a)[129] önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések esetében a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve;

b) a felügyeletet ellátó miniszter, ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el;

c)[130] központi hivatal vezetője, amennyiben a felügyeletet nem miniszter látja el.

(3) Amennyiben az elkövetőt elzárással sújtották, az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja.

(4)[131] A (3) bekezdésben meghatározott esetben a méltányossági kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni, amely a kérelmet az ügy irataival együtt soron kívül terjeszti fel a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterhez.

(5)[132] Az elzárás elengedése vagy mérséklése iránti kérelem esetén a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a büntetés végrehajtását a köztársasági elnök döntéséig elhalaszthatja.

(6)[133] A méltányossági kérelmet a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet.

(7) A méltányossági döntésről az értesítést az elkövetőnek a (4) bekezdésben meghatározott bíróság kézbesíti.

(8) A bíróság hivatalból vagy kérelemre egy ízben elrendelheti határozata végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján annak megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylő körülmény indokolja. A végrehajtás harminc napnál hosszabb időre nem függeszthető fel.

(9)[134] A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, ha azzal szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. A bíróság a felfüggesztésről értesíti az Alkotmánybíróságot.

(10)[135] A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság felhívására felfüggeszti és erről értesíti az Alkotmánybíróságot. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

116/A. §[136] Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, a végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető.

117. §[137] A járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság, illetve bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.

XIII. Fejezet

EGYES SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

118. § A III-XII. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozó általános eljárási szabályok

119. § (1)[138] Az elzárással is sújtható szabálysértést az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróság tárgyaláson bírálja el. A törvényszék elnöke ezekre az eljárásokra - a megyei rendőrfőkapitány javaslatára - más helyi bíróság illetékességét is megállapíthatja.

(2) A bíróság - ha ez a feljelentés, illetőleg az iratok tartalma alapján lehetséges - nyolc napon belül határoz az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről.

(3) Ha a feljelentés adatai, illetőleg az iratok tartalma alapján nem lehetséges a feljelentés érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében a bíróság

a) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére;

b) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez be;

c) a bíróság lefoglalhatja a 80. § (1) bekezdésében, illetőleg lefoglalja a 80. § (2) bekezdésében meghatározott dolgot. A lefoglalt dolog visszaadása tekintetében a 80. § rendelkezései szerint jár el;

d) külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hívhat fel.

(4)[139] A bíróság a hatóság előkészítő eljárást lefolytató tagját (128/A. §) a tárgyalásra idézi. A (3) bekezdésben felsorolt intézkedéseket a bíróság a rendőrség útján is foganatosíthatja. A rendőrség ennek során az előkészítő eljárás szabályai szerint jár el.

120. § (1)[140] A bíróság a szabálysértés elkövetése miatt elzárást, illetőleg pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, rendelkezik az eljárási költségek viseléséről és az eljárás alá vont személyt a - 85. § szerint - szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti.

(2) A bíróság a bizonyítás eredményeként az eljárást megszünteti, ha nem az (1) bekezdés szerint határoz.

121. § (1)[141] A 120. § (1) bekezdésében foglalt határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a feljelentő, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a kártérítést illetően a sértett is a határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be.

(2) A fellebbezésben elő kell adni annak okát és célját; az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a fellebbezés elbírálását nem lehet megtagadni.

(3) Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett fellebbezést a bíróság elutasítja.

(4)[142] A bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő nyolc napon belül megküldi az illetékes törvényszéknek.

122. §[143] (1)[144] A törvényszék a fellebbezést tanácsülésen bírálja el, ennek során az eljárás alá vont személy terhére - a feljelentőnek az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezésének hiányában - a bíróság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést nem hozhat.

(2) Az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami szabálysértési felelősségének megállapítására, szabálysértésének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul.

123. §[145] A törvényszék a határozatot hatályban tartja, a 122. §-ban meghatározott korlátok között megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, illetőleg az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja.

124. §[146] A törvényszék az ügy iratait határozatának kiadmányával visszaküldi az eljárt bíróságnak.

124/A. §[147] (1) Ha a bíróság az elzárás félbeszakítása iránti kérelmet elutasítja, a határozattal szemben az elkövető, törvényes képviselője vagy védője a határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezést nyújthat be.

(2) A fellebbezésre, illetve annak elbírálására a 121. § (2)-(4) bekezdéseit, valamint a 122-124. § szerinti rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a)[148] a határozatot hozó bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő három munkanapon belül megküldi az illetékes törvényszéknek;

b)[149] a törvényszék a fellebbezést három munkanapon belül bírálja el.

Gyorsított bírósági eljárás az elzárással is sújtható szabálysértések esetében

125. § (1) Az elzárással is sújtható szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából bíróság elé állítja.

(2) A rendőrség a bíróság elé állítás időpontjáról haladéktalanul értesíti a bíróságot és a sértettet, valamint gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. A rendőrség közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.

(3) A rendőrség védőt rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott védője, vagy a meghatalmazott védőt idézi. Gondoskodik továbbá arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse, illetőleg az eljárás alá vont személlyel a tárgyalás előtt beszélhessen.

126. § (1) A tárgyaláson a rendőrség képviselője az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, ezt követően a feljelentést szóban terjeszti elő.

(2)[150] A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az őrizetbe vétel feltételei (77. §) nem álltak fenn, vagy az őrizetbe vételtől több mint hetvenkét óra telt el.

(3)[151] Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a feljelentés előterjesztése után meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, illetőleg a tanúkat, majd ezt követően a 120. § (1) bekezdésében foglaltak szerint határoz.

(4)[152] A határozat kihirdetése után a bíróság megkérdezi a rendőrség képviselőjét, az eljárás alá vont személyt, illetőleg a védőt, kívánnak-e fellebbezést benyújtani. Ha elzárás kiszabására kerül sor, a fellebbezés benyújtására jogosultnak a kérdés feltételét követően nyomban nyilatkoznia kell.

(5)[153] Ha a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, illetőleg a védő az elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be, és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a törvényszékhez.

(6)[154] A fellebbezésre vonatkozó nyilatkozatokat követően a bíróság a határozatát nyomban írásba foglalja és kézbesíti az eljárás alá vont személynek, a védőnek, valamint a rendőrség képviselőjének.

127. §[155] A határozattal szembeni fellebbezés elintézésére a 121-124. §-okban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a törvényszék a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek.

A bíróság által kiszabott pénzbírság végrehajtása[156]

127/A. § (1)[157] A bíróság által kiszabott pénzbírság, a bíróság által megállapított egyéb pénzösszeg, valamint a bíróság által megállapított kár értékének végrehajtásáról a XII. Fejezet végrehajtási szabályai szerint, az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(2) A bíróság a jogerős határozat egy példányát megküldi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések

128. § (1) Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag pénzbírság kiszabására vagy járművezetéstől eltiltásra kerül sor, a meghallgatástól nem lehet eltekinteni.

(2) Ha a fiatalkorú belföldi lakóhellyel nem rendelkező külföldi, az (1) bekezdésben meghatározott szabálytól a szabálysértési hatóság eltekinthet.

(3) A fiatalkorú törvényes képviselőjét a meghallgatásról, illetőleg a tárgyalásról értesíteni kell. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni.

(4) A fiatalkorú meghallgatására általában a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.

(5) Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

A tulajdon elleni szabálysértésekre, valamint a feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel szabálysértésére vonatkozó külön rendelkezések[158]

128/A. §[159] (1) A 152/B. §-ban, valamint a 157. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél kell megtenni; ha máshol tették meg, azt a rendőrséghez kell haladéktalanul továbbítani.

(2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tényállás felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le. A rendőrség eljárására a szabálysértési hatóság eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti eljárása során elrendelheti ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálását, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet. Az elrendelő határozatban meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, amelyek megtalálására az intézkedés irányul. A határozatot az intézkedés megkezdése előtt az érintettel közölni kell, és végrehajtásától el kell tekinteni, ha a keresett dolgot az érintett előadja. Az intézkedés csak az érintett, vagy képviselője jelenlétében hajtható végre.

(4) A (3) bekezdés rendelkezése alapján nem kutatható át közjegyzői és ügyvédi iroda, valamint egészségügyi intézmény.

(5) Az előkészítő eljárás befejezését követő 3 munkanapon belül a rendőrség az előkészítő eljárás anyagát - a (6) bekezdésben foglalt eseten kívül - a bíróságnak megküldi.

(5a)[160] A rendőri szerv az előkészítő eljárás anyagának bírósághoz történő áttételét megelőzően - az érték-egybefoglalás megállapíthatósága érdekében - ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatti előkészítő eljárás más rendőri szervnél folyik-e.

(6) A 84. § (1) bekezdés a)-g) pontban szereplő okok fennállása esetén az eljárást a rendőrség szünteti meg.

(7) Az előkészítő eljárást lefolytató a 47. § (3) bekezdése szempontjából az eljárás résztvevője.

(8) A bíróság az eljárást az előkészítő eljárás anyagának kézhezvételétől számított 8 napon belül folytatja le.

Becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések

129. § Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a cselekmény még nem évült el. Erről a jogáról a másik felet legkésőbb a meghallgatás kezdetekor tájékoztatni kell.

130. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt és a sértettet meghallgatásra megidézi, képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, valamennyit meg kell idézni.

(2) Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy a kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni.

(3) A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megkísérli az eljárás alá vont személy és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, az általános szabályok szerint kell lefolytatni az eljárást.

(4) Ha az eljárás alá vont személy utólag magánindítványt terjeszt elő, a szabálysértési hatóság a sértettet eljárás alá vont személyként is meghallgatja.

131. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást a 84. §-ban meghatározott okokon kívül is megszünteti, ha a sértett

a) a meghallgatáson nem jelent meg és magát alapos okkal nem menti ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének változását nem jelentette be;

b) a magánindítványt visszavonta.

(2) Az (1) bekezdés esetében az utólag előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a meghallgatás napjáig már lejárt.

132. § A becsületsértési ügyekben emelt kifogást, illetőleg panaszt az iratokkal együtt - amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogásnak nem ad helyt, vagy határozatát az eljárás alá vont személy javára nem módosítja - közvetlenül az illetékes bírósághoz kell megküldeni, amely az általános szabályok szerint jár el.

A szabálysértési hatóság jogkörét gyakorló szervek eljárásának szabályai

133. § A 35. §-ban meghatározott szervek részéről eljáró személy az általa tartott hatósági ellenőrzés alkalmával észlelt szabálysértés elkövetőjét

a) helyszíni bírsággal sújtja, vagy

b) a szabálysértést a helyszínen elbírálja, amennyiben további bizonyításra nincs szükség.

A helyszíni bírság

134. § (1)[161] A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2) bekezdésben felsoroltak a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják.

(2) Helyszíni bírság kiszabására jogosult

a)[162] a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a hivatásos tűzoltóság;

b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője;

c) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő;

d)[163] a 35. § a)-h) és j) pontjaiban felsorolt szervek részéről eljáró személy;

e)[164]

f)[165] a közlekedési hatóság ellenőre.

135. § (1)[166] A helyszíni bírság összege háromezer forinttól húszezer forintig terjedhet.

(2) Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3)[167] Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi,

a) a kiszabott helyszíni bírság megfizetését - ha annak feltételei adottak - a helyszínen bankkártyával is teljesítheti,

b) ha a helyszíni bírság megfizetésére az a) pontban meghatározott módon nem kerül sor, az elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni, és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be.

(4)[168] A tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmulasztása esetén kizárólag adók módjára hajtható be.

136. § A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó készpénz-átutalási megbízást megküldeni.

137. § Ha az elkövető vagy a gépjármű üzembentartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzembentartójának megküldött készpénz-átutalási megbízást harminc napon belül nem fizetik meg.

Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség[169]

137/A. § A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személy szabálysértési ügyében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy - ha a külön törvény ilyet meghatároz - az arra való javaslat megtételére jogosult személyhez vagy szervhez.

HARMADIK RÉSZ

EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK

XIV. Fejezet

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG, A SZEMÉLYI SZABADSÁG ÉS A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Becsületsértés

138. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Magánlaksértés

139. §[170] (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Önkényes beköltözés[171]

139/A. § (1) Aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával vagy intézkedésével feljogosította volna, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Távoltartó határozat szabályainak megszegése[172]

139/B. § (1) Aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozatban vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése[173]

139/C. § (1) Aki valótlan tények állításával külön törvényben meghatározott - szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő - hozzátartozók közötti erőszak miatt a külön törvényben meghatározott megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt a valótlan tények alapján elrendelik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés[174]

140. §[175] (1) Aki a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, továbbá robbanóanyagot vagy robbanó szerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez, és ezt a tényt haladéktalanul a legközelebbi települési önkormányzat jegyzőjének vagy a rendőrségnek nem jelenti be, illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[176] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, a bányafelügyelet, valamint a munkavédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.

(4) Azt a pirotechnikai terméket, amelyre az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés

141. § (1) Aki

a) a lőfegyver vagy lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat megszegi,

b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki

a) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,

b) a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[177]

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(5) Azt a lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell, azt a légfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amelyre nézve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

Rendzavarás

142. §[178] (1) Aki

a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,

b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,

elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel sújtható, aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását.

(3) Aki nyilvános rendezvényen

a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,

b) a rendező szerv vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, különösen a helyszín elhagyására vonatkozó rendelkezésének nem tesz eleget,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(6) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

Garázdaság[179]

142/A. §[180] (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

[181]

142/B. §[182]

Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése[183]

142/C. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság határkörébe tartozik.

Tiltott kéjelgés

143. § (1) Aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha

a)[184]

b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;

c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

(3)[185]

(4)[186] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma

144. § (1) Aki a külön jogszabály szerint meghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma

145. §[187] (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott tilalmat megszegve szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, reklámoz vagy az ilyen cselekményben közreműködik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Gyermekkel koldulás

146. § (1)[188] Aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[189]

(3)[190] A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti.

Közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése[191]

146/A. § (1) Aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, a közterület életvitelszerű lakhatás céljaira történő használatára, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságok közterületen történő tárolására vonatkozó szabályokat ismételten megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés ismétlődése akkor állapítható meg, ha az eljárás alá vont személyt az eljárás alapját képező cselekmény elkövetését megelőző hat hónapon belül ugyanilyen szabálysértés elkövetéséért jogerősen felelősségre vonták.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szankció nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja.

Természetvédelmi szabálysértés

147. § (1)[192] Aki

a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

b)[193] természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,

c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,

d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,

százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[194]

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(5)[195] Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.

(6)[196] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv hatáskörébe tartozik.

Környezetvédelmi szabálysértés

148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez, vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[197]

Jogosulatlan vadászat

149. § (1) Aki

a) idegen vadászterületen,

b) tiltott helyen vagy időben

jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadászik, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[198] Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vadászik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Aki a vadászatról szóló jogszabályok megszegésével vadásztat, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A vallásgyakorlás jogának megsértése

150. § (1) Aki nyilvántartásba vett egyház szertartásaira rendelt helyiségben nyilvánosan botrányt okoz, illetőleg a vallási tisztelet tárgyát vagy a szertartások végzésére szolgáló tárgyat a szertartásokra rendelt helyiségben vagy azon kívül meggyaláz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[199]

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Veszélyes fenyegetés

151. § (1) Aki

a)[200]

b) mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget,

elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[201]

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Gyülekezési joggal visszaélés

152. §[202] (1) Aki

a) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó, szervezetten megvalósuló rendezvényt bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez,

b) rendezvényt annak ellenére szervez, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (1) bekezdése alapján megtiltotta,

c) a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel,

százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. § (3) bekezdését megsértve a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez rendezvényt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki

a) a rendezvény szervezésével összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-ában meghatározott határidő megsértésével teljesíti,

b) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Nem valósul meg szabálysértés az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor.

(5) Nem valósul meg szabálysértés a (3) bekezdés a) pontja alapján, ha a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-ában meghatározott határidő megsértésével, de a rendezvény szervezésének megkezdését követően haladéktalanul olyan rendezvény szervezését jelentik be, amelynek célja a résztvevők véleményének, egy, a bejelentéshez képest három napon belül, előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő kinyilvánítása.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése[203]

152/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel[204]

152/B. §[205] (1)[206] Aki a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[207] Elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

a) a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz,

b) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Valótlan bejelentés

153. §[208] (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonult vagy egyéb intézkedésre kényszerült, az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Tiltott szerencsejáték

154. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[209]

(4) Azt a dolgot, amelyre nézve, illetőleg amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése

155. § (1) Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve pénznyerő automatát nyilvános helyen elhelyez vagy üzemeltet, illetőleg ebből a célból helyiséget bocsát rendelkezésre, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a játékautomaták üzemeltetésére vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az engedély nélkül elhelyezett vagy üzemeltetett pénznyerő automatát el kell kobozni. Azt a játékautomatát, amelyre nézve a (2) bekezdésben foglalt szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(4)[210]

(5)[211] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve és a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe is tartozik.

Tiltott helyen való aláírásgyűjtés népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés támogatására[212]

156. §[213] Aki a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben megállapított tiltott helyen népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés támogatására aláírást gyűjt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Járművezetés az eltiltás tartama alatt[214]

156/A. § (1) Az a bíróság vagy szabálysértési hatóság által a járművezetéstől eltiltott személy, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

XV. Fejezet

A TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

157. §[215] (1) Aki

a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,

b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást,

c) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

(6)[216] Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.

XVI. Fejezet

A PÉNZÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Vámszabálysértés

158. §[217] (1) Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy a vámbevétel csökkenése a százezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a vámbevétel csökkenésének mértékére tekintet nélkül gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az az áru, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, elkobozható.

159. §[218] A 158. § alkalmazásában

a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésének - vámjogszabályok által meghatározott formában történő - biztosítását,

b) vámbevétel-csökkenés alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést

kell érteni.

159/A. §[219]

Vámszabálysértés elkövetőjének segítése

160. § Aki a vámszabálysértés elkövetőjének segítséget nyújt azáltal, hogy a vámszabálysértésből származó haszon elérésében közreműködik, vagy elősegíti, hogy az elkövető a szabálysértési eljárás alól mentesüljön, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Vámorgazdaság

161. §[220] (1) Aki vámszabálysértésből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik - értékre tekintet nélkül - százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[221] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.

Fémjelzési szabálysértés

162. § (1)[222] Aki a nemesfémtárgyak árusításával és fémjelzésével kapcsolatos kötelességét megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a nemesfémtárgyat, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3) Az elkobzott nemesfémtárgyat díszítő drágakövek és gyöngyök mentesek az elkobzás alól.

A pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése[223]

163. §[224] (1) Aki a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, illetve forgalomba hozott és forgalomban lévő bankjegyről vagy érméről, valamint euro-bankjegyről vagy -érméről engedélyhez kötött utánzatot jogosulatlanul készít, megszerez, tart, azt az országba behozza, vagy utánzatként forgalomba hozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az utánzatok nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vagy bejelentésére vonatkozó előírásokat megsérti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szempontjából utánzatnak minősül:

a) a magyar törvényes fizetőeszköz és az euró utánzatáról szóló 1/2006. (II. 15.) MNB rendelet,

b) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló, 2003. március 20-i 2003/205/EK európai központi banki határozat,

c) az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet szerinti utánzat, illetve euro-érmékhez hasonló érem és zseton.

164. §[225] A 158-163. §-okban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

HATÁLYBALÉPTETÉS

165. § (1) Ez a törvény 2000. március 1-jén lép hatályba.

(2)[226]

Átmeneti rendelkezés[227]

165/A. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2011. július 1-jén hatályba lépő, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti módosítása miatt azon szabálysértéseket, amelyek 2011. július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá esnek, de 2011. július 1. előtt követték el, a 4. § első mondatában foglaltak szerint kell elbírálni.

Felhatalmazó rendelkezések

166. §[228] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvényben nem szereplő szabálysértési tényállásokat tartalmazó rendeletet megalkossa.

(2)[229] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szervet.

167. § (1)[230] Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy a helyszíni bírságolásra vonatkozó részletes szabályokat az érintett miniszterekkel egyetértésben megállapítsa.

(2)[231] Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter egyetértésben kiadott rendeletben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályait megállapítsa.

(3)[232] Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.

(4)[233] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezelését és értékesítését.

(5)[234] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a pénzügyi szabálysértések eljárási szabályait, valamint felderítése és elbírálása végrehajtásának részletes szabályait.

(6)[235] Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a központi szabálysértési nyilvántartás részére történő adatközlés formáját és módját, valamint az adatszolgáltatás rendjét.

(7)[236] Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szabálysértési törvény végrehajtásának részletes szabályait.

168. §[237]

A törvény végrehajtása

169. § (1) A miniszterek e törvény kihirdetését követő hatvan napon belül kötelesek felülvizsgálni az ügykörüket érintő szabálysértési kerettényállásokat kitöltő jogszabályokat, és ezt követően hivatalos lapjukban kell közölniük e jogszabályok jegyzékét.

(2) Az önkormányzatok 2000. március 1-jéig kötelesek felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, és azokat, amelyek e törvény, illetve az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseivel nincsenek összhangban, vagy csak megismétlik a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kell helyezniük.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[238]

170. §[239] A 156. § a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Göncz Árpád s. k., Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1999. június 15-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 408. pontja. Hatályos 2007.07.01.

[3] Beiktatta a 2010. évi CXLVII. törvény 78. § -a. Hatályos 2011.01.01.

[4] A §-t és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[6] Beiktatta a 2000. évi CXLV. törvény 95. § a) pontja. Hatályos 2001.01.01.

[7] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 1. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[8] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 2. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[9] Megállapította a 2007. évi CLX. törvény 1. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[10] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 3. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[11] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 1. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[12] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 4. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[13] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 4. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[14] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 2. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[15] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatályos 2010.01.01

[16] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[17] Beiktatta a 2000. évi CXLV. törvény 95. § b) pontja. Hatályos 2001.01.01.

[18] Megállapította a 2011. évi CIV. törvény 3. § - a. Hatályos 2011.09.01.

[19] Szerkezetét módosította a 2008. évi LXXIX. törvény 15. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[20] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 15. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[21] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 5. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[22] Beiktatta a 2009. évi CXXXVI. törvény 3. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[23] A cím szövegét megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[24] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[25] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.01.02.

[26] Megállapította a 2010. évi CLVII. törvény 14. §-a. Hatályos 2010.12.23.

[27] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 17. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[28] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 4. § - a. Hatályos 2010.01.02.

[29] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 17. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[30] Módosította a 2010. évi CLII. törvény 2. § (42) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[31] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 17. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[32] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 181. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[33] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 17. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[34] Megállapította a 2011. évi CIV. törvény 4. § - a. Hatályos 2011.09.01.

[35] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 17. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[36] Módosította a 2011. évi CXII. törvény 83. § (10) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[37] Módosította a 2011. évi CXII. törvény 81. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[38] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 17. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[39] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 17. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[40] Megállapította a 2011. évi CXII. törvény 79. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[41] Módosította a 2010. évi XCV. törvény 44. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[42] Megállapította a 2004. évi CXXXI. törvény 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[43] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 18. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[44] Módosította a 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés r) pontja. Hatályos 2002.01.01.

[45] Módosította a 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés r) pontja. Hatályos 2002.01.01.

[46] Módosította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (5) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[47] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.

[48] Megállapította a 2006. évi CIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[49] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi XC. törvény 21. § (1) bekezdése l) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[50] Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 187. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[51] Beiktatta a 2011. évi CXXVIII. törvény 157. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[52] Megállapította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[53] Megállapította a 2008. évi XLVI. törvény 84. §-a. Hatályos 2008.09.01.

[54] Beiktatta a 2007. évi CXXI. törvény 83. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[55] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[56] Megállapította a 2011. évi CLXIII. törvény 55. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[57] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[58] Beiktatta a 2010. évi LXXXVI. törvény 6. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[59] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 7. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[60] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 7. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[61] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 7. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[62] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.

[63] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a, valamint 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[64] Módosította a 2006. évi VII. törvény 16. § (3) bekezdés l) pontja. Hatályos 2006.01.12.

[65] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § c) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[66] Módosította a 2009. évi CLV. törvény 42. § (22) bekezdése. Hatályos 2010.04.01.

[67] Módosította a 2007. évi CLX. törvény 12. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[68] Módosította a 2009. évi CLV. törvény 42. § (22) bekezdése. Hatályos 2010.04.01.

[69] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 19. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[70] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 19. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[71] Beiktatta a 2009. évi CXXXVI. törvény 6. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[72] Megállapította a 2009. évi CXXV. törvény 23. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[73] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 181. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[74] Módosította a 2004. évi CV. törvény 209. § 27. pontja. Hatálytalan 2005.01.01.

[75] Beiktatta a 2009. évi CXXXVI. törvény 7. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[76] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatályos 2010.01.01

[77] Megállapította a 2007. évi CLX. törvény 2. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[78] Beiktatta a 2007. évi CLX. törvény 3. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[79] Beiktatta a 2007. évi CLX. törvény 4. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[80] Számozását módosította a 2007. évi CLX. törvény 4. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[81] Számozását módosította a 2007. évi CLX. törvény 4. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[82] Számozását módosította a 2007. évi CLX. törvény 4. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[83] Megállapította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[84] Módosította a 2007. évi XC. törvény 25. § (3) bekezdése d) pontja. Hatályos 2008.01.01.

[85] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 8. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[86] Az 1999. évi LXIX. törvény 77. § 2. bekezdése az 1999. évi CXX. törvény 41. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[87] Az 1999. évi LXIX. törvény 77. § 4. bekezdése az 1999. évi CXX. törvény 41. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[88] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § c) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[89] Módosította a 2004. évi CV. törvény 209. § 27. pontja. Hatálytalan 2005.01.01.

[90] Megállapította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[91] Megállapította a 2011. évi CLXIII. törvény 55. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[92] Módosította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (5) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[93] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 8. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[94] Megállapította a 2004. évi XXIII. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[95] Beiktatta a 2004. évi XXIII. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[96] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 9. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[97] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 20. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[98] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi LXXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.08.19.

[99] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 11. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[100] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 9. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[101] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2010.01.01

[102] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.

[103] Számozását módosította a 2008. évi LXXIX. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.02.01.

[104] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[105] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 21. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.02.01.

[106] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[107] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 22. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[108] Megállapította a 2011. évi CLXIII. törvény 55. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[109] Megállapította a 2011. évi CLXIII. törvény 55. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[110] Módosította a 2010. évi LXXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.08.19.

[111] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 181. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[112] Az 1999. évi LXIX. törvény 92. § 8. bekezdését az 1999. évi CXX. törvény 41. § 5. bekezdése iktatta be

[113] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi LXXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.08.19.

[114] Beiktatta a 2008. évi XXVI. törvény 21. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.07.01.

[115] Beiktatta a 2002. évi I. törvény 305. § -a. Hatályos 2003.07.01.

[116] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CCI. törvény 183. § - a. Hatálytalan 2012.01.01.

[117] Megállapította a 2003. évi II. törvény 86. § (4) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[118] Beiktatta a 2003. évi II. törvény 86. § (4) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[119] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 181. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[120] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 13. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[121] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 13. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[122] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.

[123] Megállapította a 2008. évi XXVI. törvény 21. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.07.01.

[124] Módosította a 2007. évi CLX. törvény 12. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[125] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLX. törvény 12. §-a. Hatálytalan 2008.01.01.

[126] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi XXVI. törvény 23. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2008.07.01.

[127] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi XXVI. törvény 23. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2008.07.01.

[128] Az 1999. évi LXIX. törvény 115. § 5. bekezdését az 1999. évi CXX. törvény 41. § 7. bekezdése iktatta be

[129] Módosította a 2010. évi CXXVI. törvény 77. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[130] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[131] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[132] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[133] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[134] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 181. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[135] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 181. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[136] Beiktatta a 2007. évi CLX. törvény 6. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[137] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[138] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § c) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[139] Beiktatta a 2010. évi LXXXVI. törvény 10. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[140] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2010.01.01

[141] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 23. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[142] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § d) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[143] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 24. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[144] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § e) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[145] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § e) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[146] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § e) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[147] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 25. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[148] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § f) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[149] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § e) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[150] Az 1999. évi LXIX. törvény 126. § 2. bekezdése az 1999. évi CXX. törvény 41. § 9. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[151] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatályos 2010.01.01

[152] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 26. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[153] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § g) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[154] Az 1999. évi LXIX. törvény 126. § 6. bekezdését az 1999. évi CXX. törvény 41. § 9. bekezdése iktatta be

[155] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § h) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[156] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 27. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[157] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 14. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[158] A cím szövegét módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 133. § - a. Hatályos 2011.12.22.

[159] Beiktatta a 2010. évi LXXXVI. törvény 11. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[160] Beiktatta a 2011. évi LXXIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2011.07.01.

[161] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatályos 2010.01.01

[162] Módosította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (5) bekezdése 3. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[163] Megállapította a 2007. évi CXV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.11.01.

[164] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi XLVI. törvény 86. § a) pontja. Hatálytalan 2008.09.01.

[165] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[166] Megállapította a 2007. évi CLX. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[167] Megállapította a 2009. évi CXXXVI. törvény 15. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[168] Megállapította a 2007. évi CLX. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[169] Beiktatta a 2006. évi LXXXVII. törvény 9. § - a. Hatályos 2006.11.18.

[170] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 12. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[171] Az 1999. évi LXIX. törvény 139/A. §-át illetve az azt megelőző alcímet az 1999. évi CXX. törvény 41. § 11. bekezdése iktatta be

[172] Beiktatta a 2009. évi LXXII. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[173] Beiktatta a 2009. évi LXXII. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[174] A cím szövegét megállapította a 2005. évi CXXXVII. törvény 1. § - a. Hatályos 2005.12.29.

[175] Megállapította a 2005. évi CXXXVII. törvény 1. § - a. Hatályos 2005.12.29.

[176] Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 187. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[177] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[178] Megállapította a 2011. évi CCVII. törvény 37. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.05.

[179] Beiktatta a 2004. évi CXXXIX. törvény 2. § -a. Hatályos 2005.01.27.

[180] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 30. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[181] A "A polgárőr tevékenység szabálytalan ellátása" alcímet hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXV. törvény 32. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2012.02.01.

[182] A §-t, és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXV. törvény 32. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.02.01.

[183] Az alcímet beiktatta a 2011. évi L. törvény 7. §-a. Hatályos 2011.05.21.

[184] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLX. törvény 12. §-a. Hatálytalan 2008.01.01.

[185] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[186] Az 1999. évi LXIX. törvény143. § 4. bekezdése az 1999. évi CXX. törvény 41. § 12. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[187] Megállapította a 2001. évi I. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.03.01.

[188] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatályos 2010.01.01

[189] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[190] Megállapította a 2004. évi XXIII. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[191] Beiktatta a 2011. évi CLIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2011.12.01.

[192] Megállapította a 2007. évi CLX. törvény 8. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[193] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése da) pontja. Hatályos 2010.01.01

[194] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[195] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[196] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[197] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[198] Módosította a 2004. évi X. törvény 6. § -a. Hatályos 2004.04.24.

[199] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[200] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLXII. törvény 29. § (2) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[201] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[202] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 31. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[203] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 32. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[204] A cím szövegét módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 133. § - a. Hatályos 2011.12.22.

[205] Beiktatta a 2010. évi LXXXVI. törvény 13. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[206] Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 133. § - a. Hatályos 2011.12.22.

[207] Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 133. § - a. Hatályos 2011.12.22.

[208] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 14. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[209] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[210] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[211] Módosította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (5) bekezdése 4. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[212] A cím szövegét módosította a 2011. évi CCI. törvény 182. § i) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[213] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 181. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[214] Az 1999. évi LXIX. törvény 156/A. §-át, illetve az azt megelőző alcímet az 1999. évi CXX. törvény 41. § 13. bekezdése iktatta be

[215] Megállapította a 2010. évi LXXXVI. törvény 15. § -a. Hatályos 2010.08.19.

[216] Megállapította a 2010. évi CXLVII. törvény 79. § -a. Hatályos 2011.01.01.

[217] Megállapította a 2007. évi XXVII. törvény 82. § - a. Hatályos 2007.06.01.

[218] Megállapította a 2007. évi XXVII. törvény 82. § - a. Hatályos 2007.06.01.

[219] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi XXVII. törvény 89. § (3) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2007.06.01.

[220] A §-t megelőző alcímet megállapította, és a §-t beiktatta a 2007. évi CLX. törvény 9. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[221] Módosította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (5) bekezdése 5. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[222] Megállapította a 2007. évi CLX. törvény 10. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[223] A cím szövegét megállapította a 2007. évi XXVII. törvény 83. § - a. Hatályos 2007.06.01.

[224] Megállapította a 2007. évi XXVII. törvény 83. § - a. Hatályos 2007.06.01.

[225] Módosította a 2010. évi CXXII. törvény 159. § (5) bekezdése 6. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[226] Megsemmisítette a 29/2000. (X. 11.) AB határozat. Hatálytalan 2000.03.01.

[227] Beiktatta a 2011. évi LXXIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2011.07.01.

[228] Szerkezetét módosította a 2008. évi LXXIX. törvény 33. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[229] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 33. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[230] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[231] Módosította a 2010. évi CXXX. törvény 44. § (28) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[232] Módosította a 2010. évi CXXX. törvény 44. § (28) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[233] Megállapította a 2008. évi LXXIX. törvény 34. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.02.01.

[234] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.02.01.

[235] Módosította a 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2010.01.01

[236] Beiktatta a 2008. évi LXXIX. törvény 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.02.01.

[237] A 168. §-t, s az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 408. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[238] A címet beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 181. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[239] Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 181. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

Tartalomjegyzék