Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20730/2016/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23373/2015/10., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20730/2016/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.730/2016/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Pataki Norbert Ügyvédi Iroda (fél címe 1, eljáró ügyvéd: dr. Pataki Norbert András) által képviselt felperes neve (felperes címe ., tartózkodási helye: felperes tartózkodási helye) felperesnek - az Őszy Ügyvédi Iroda (fél címe 2, eljáró ügyvéd: dr. Őszy Tamás) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. november 19. napján meghozott - 13. sorszám alatt kijavított - 65.P.23.373/2015/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. és 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és a felperes részéről Pf/3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy a ... című bűnügyi magazin következő műsorában, a műsor elején az alábbi közleményt szöveges megjelenítéssel és hangalámondással tegye közzé: "Helyreigazítás: A ... 2015. június 29-i adásában valótlanul állítottuk, hogy ...pszichopata, nem érez, nincs lelkiismerete és nem tanul a következményekből."

Mellőzi az alperest illetékfizetésre kötelező rendelkezést és megállapítja, hogy a 36.000 (harminchatezer) forint kereseti illetéket teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.

A felek a másodfokú költségeiket maguk kötelesek viselni.

A le nem rótt 72.000 (hetvenkétezer) forint fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A jogorvoslati kérelmek szempontjából releváns elsőfokú ítéleti tényállás szerint az alperesi műsorszolgáltató a 2015. június 29-i ... adásában beszámolt a felperes ellen folyt büntetőeljárásról, mely a Kúria 2015. június 23-án hozott felülvizsgálati eljárásban született ítéletével fejeződött be. A Kúria az elsőfokú ítéletet helybenhagyva megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla döntését és a felperest bűnösnek találta két rendbeli emberölés előkészületének bűntettében. Az eljárás során a bíróság foglalkozott a vádlott elmemegfigyelése körében kirendelt szakértői véleménnyel is, rögzítve, hogy a felperesnél személyiségzavart állapítottak meg, amely nem tette képtelenné, de enyhe fokban korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A Kúria hangsúlyosnak értékelte a felperes 2009. szeptember 19-i "Elköszönés", 2009. október 4-i "Magyarázat a nagy tetthez" című írásait, ezek tartalmát, a felperes ismerősének küldött üzenetet a pécsi esemény értékeléséről, a 2010. február 10-i telefonbeszélgetést, melyekből egyértelmű következtetést vont le arra, hogy a felperes szándéka egyetemi társai életének kioltására irányult és ez a szándék a lőfegyver megvásárlásakor fennállt.

Az alperesi műsorszolgáltató a headline-ban az alábbi szöveget tette közzé: "nem költő, hanem merénylő, harmadfokon mégis bűnösnek találták az egyetemi lövöldözésről fantáziáló joghallgatót". Az alperesi műsorszolgáltató az eljárás szakaszairól beszámolva idézte az elsőfokú bíró szavait a felperes cselekedetéről, miszerint az volt a felperes terve, hogy az egyetemre berohanva embereket öl, célja tipikus egyetemi mészárlás elkövetése. Ezzel szemben a felperes ügyvédje kitartóan állította, védence írásai nem bizonyítékok, hanem irodalmi munkássága részei. Nyilatkoztatta a felperest a büntetőeljárás során vizsgáló elmeszakértőt is, aki általánosságban elmondta, hogy a szabályok nélkül nevelt gyerekek visszaélnek azzal, hogy tetteiknek nincs következménye. Ezt követően az adás a felperesről készült szakvéleményt idézte miszerint a felperes konfliktus-provokáló, antiszociális, nárcisztikus, sikereivel különlegességével kapcsolatos fantáziákkal, öngyilkossági gondolatokkal. Az alperes információkra hivatkozással közölte azt is, hogy a felperes egy pszichopata, aki nem érez, nincs lelkiismerete és nem tanul a következményekből. A Kúria előtti tárgyalásról beszámolva tájékoztatott arról, hogy a felperes távozni akart a tárgyalóteremből, kivezettetését kérte, a Kúria eljáró tanácsának elnöke azonban indokolni kívánt, és nem engedte el. Ezt követően azzal a felvezetéssel, hogy a per utolsó pillanatai sem múltak el látványosság nélkül, azt, hogy színház volt, vagy az ítélet tényleg megviselte felperest, nem tisztük eldönteni, beszámolt arról, hogy rosszullétére hivatkozva a teremben ülő szülei váratlanul megszakították a bíró beszédét. Ezt követően teljes terjedelmében leadta azt a párbeszédet, ami a felperes szülei és az eljáró bíróság tanácselnöke közt zajlott.

A felperes a műsorszámban elhangzottakat sérelmezve helyreigazítási kérelmet juttatott el az alpereshez, az alperes azonban a helyreigazítási kérelemnek nem tett eleget, ezért a felperes sajtó-helyreigazítási pert kezdeményezett, melyben összesen 14 pontban kérte a műsorszámban elhangzottak helyreigazítását.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a 2015. június 29-én sugárzott "..." című bűnügyi magazinnal azonos tartalmú műsorban, azonos napszakban az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az ítélet jogerőre emelkedését követő ... adásban tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás: A ... 2015. június 29-i adásában valótlanul állítottuk, hogy ... merénylő, mert ő merényletet soha nem követett el, továbbá valótlanul állítottuk, hogy pszichopata, aki nem érez, nincs lelkiismerete és nem tanul a következményekből."

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 6.000 forint eljárási illetéket. A le nem rótt 30.000 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viselje. Kötelezte továbbá a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 forint + áfa perköltséget.

Az elsőfokú bíróság döntésében idézte a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bekezdését, a PK 14. számú állásfoglalást, a PK 12. számú állásfoglalás II. és III. részét.

Kiemelte, hogy az alperesi érdemi védekezéshez igazodva abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes helyreigazítási kérelmében foglalt, az alperesi műsorból kiragadott szövegrészek a riportműsor egészéhez viszonyítva valós képet adnak-e a felperessel szembeni büntetőeljárásáról.

Az első sérelmezett kijelentés kapcsán úgy foglalt állást, hogy a "nem költő, hanem merénylő" közlés valótlan tényállítás. Megítélése szerint a felperes terhére rótt cselekményről és elítéltetéséről tudósító alperesi adásban a felperest merénylőként feltüntetni sértő volt. Ennek a szóhasználatnak ugyanis az az üzenete, hogy a felperes a külföldi egyetemeken elkövetett cselekményekhez hasonló cselekmények miatt állt a bíróság elé. Az alperes jogszerűen nem sugározhatja, erősítheti a nézőkben azt a képet a kúriai elítélést bemutatva, a felperesről, hogy az öt éves eljárás végén az bizonyosodott be, hogy nem költő, hanem egy merénylő, vagyis a pécsi merénylőhöz hasonlóan, embertársai életét ontotta, mivel ez a közlés valótlan.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!