A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20730/2016/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék P.23373/2015/10., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20730/2016/4.*
***********
Fővárosi Ítélőtábla
32.Pf.20.730/2016/4-II.
A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Pataki Norbert Ügyvédi Iroda (fél címe 1, eljáró ügyvéd: dr. Pataki Norbert András) által képviselt felperes neve (felperes címe ., tartózkodási helye: felperes tartózkodási helye) felperesnek - az Őszy Ügyvédi Iroda (fél címe 2, eljáró ügyvéd: dr. Őszy Tamás) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. november 19. napján meghozott - 13. sorszám alatt kijavított - 65.P.23.373/2015/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. és 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és a felperes részéről Pf/3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő
ítéletet:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy a ... című bűnügyi magazin következő műsorában, a műsor elején az alábbi közleményt szöveges megjelenítéssel és hangalámondással tegye közzé: "Helyreigazítás: A ... 2015. június 29-i adásában valótlanul állítottuk, hogy ...pszichopata, nem érez, nincs lelkiismerete és nem tanul a következményekből."
Mellőzi az alperest illetékfizetésre kötelező rendelkezést és megállapítja, hogy a 36.000 (harminchatezer) forint kereseti illetéket teljes egészében a Magyar Állam viseli.
Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.
A felek a másodfokú költségeiket maguk kötelesek viselni.
A le nem rótt 72.000 (hetvenkétezer) forint fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
A jogorvoslati kérelmek szempontjából releváns elsőfokú ítéleti tényállás szerint az alperesi műsorszolgáltató a 2015. június 29-i ... adásában beszámolt a felperes ellen folyt büntetőeljárásról, mely a Kúria 2015. június 23-án hozott felülvizsgálati eljárásban született ítéletével fejeződött be. A Kúria az elsőfokú ítéletet helybenhagyva megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla döntését és a felperest bűnösnek találta két rendbeli emberölés előkészületének bűntettében. Az eljárás során a bíróság foglalkozott a vádlott elmemegfigyelése körében kirendelt szakértői véleménnyel is, rögzítve, hogy a felperesnél személyiségzavart állapítottak meg, amely nem tette képtelenné, de enyhe fokban korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A Kúria hangsúlyosnak értékelte a felperes 2009. szeptember 19-i "Elköszönés", 2009. október 4-i "Magyarázat a nagy tetthez" című írásait, ezek tartalmát, a felperes ismerősének küldött üzenetet a pécsi esemény értékeléséről, a 2010. február 10-i telefonbeszélgetést, melyekből egyértelmű következtetést vont le arra, hogy a felperes szándéka egyetemi társai életének kioltására irányult és ez a szándék a lőfegyver megvásárlásakor fennállt.
Az alperesi műsorszolgáltató a headline-ban az alábbi szöveget tette közzé: "nem költő, hanem merénylő, harmadfokon mégis bűnösnek találták az egyetemi lövöldözésről fantáziáló joghallgatót". Az alperesi műsorszolgáltató az eljárás szakaszairól beszámolva idézte az elsőfokú bíró szavait a felperes cselekedetéről, miszerint az volt a felperes terve, hogy az egyetemre berohanva embereket öl, célja tipikus egyetemi mészárlás elkövetése. Ezzel szemben a felperes ügyvédje kitartóan állította, védence írásai nem bizonyítékok, hanem irodalmi munkássága részei. Nyilatkoztatta a felperest a büntetőeljárás során vizsgáló elmeszakértőt is, aki általánosságban elmondta, hogy a szabályok nélkül nevelt gyerekek visszaélnek azzal, hogy tetteiknek nincs következménye. Ezt követően az adás a felperesről készült szakvéleményt idézte miszerint a felperes konfliktus-provokáló, antiszociális, nárcisztikus, sikereivel különlegességével kapcsolatos fantáziákkal, öngyilkossági gondolatokkal. Az alperes információkra hivatkozással közölte azt is, hogy a felperes egy pszichopata, aki nem érez, nincs lelkiismerete és nem tanul a következményekből. A Kúria előtti tárgyalásról beszámolva tájékoztatott arról, hogy a felperes távozni akart a tárgyalóteremből, kivezettetését kérte, a Kúria eljáró tanácsának elnöke azonban indokolni kívánt, és nem engedte el. Ezt követően azzal a felvezetéssel, hogy a per utolsó pillanatai sem múltak el látványosság nélkül, azt, hogy színház volt, vagy az ítélet tényleg megviselte felperest, nem tisztük eldönteni, beszámolt arról, hogy rosszullétére hivatkozva a teremben ülő szülei váratlanul megszakították a bíró beszédét. Ezt követően teljes terjedelmében leadta azt a párbeszédet, ami a felperes szülei és az eljáró bíróság tanácselnöke közt zajlott.
A felperes a műsorszámban elhangzottakat sérelmezve helyreigazítási kérelmet juttatott el az alpereshez, az alperes azonban a helyreigazítási kérelemnek nem tett eleget, ezért a felperes sajtó-helyreigazítási pert kezdeményezett, melyben összesen 14 pontban kérte a műsorszámban elhangzottak helyreigazítását.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a 2015. június 29-én sugárzott "..." című bűnügyi magazinnal azonos tartalmú műsorban, azonos napszakban az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az ítélet jogerőre emelkedését követő ... adásban tegye közzé az alábbi közleményt:
"Helyreigazítás: A ... 2015. június 29-i adásában valótlanul állítottuk, hogy ... merénylő, mert ő merényletet soha nem követett el, továbbá valótlanul állítottuk, hogy pszichopata, aki nem érez, nincs lelkiismerete és nem tanul a következményekből."
Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 6.000 forint eljárási illetéket. A le nem rótt 30.000 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viselje. Kötelezte továbbá a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 forint + áfa perköltséget.
Az elsőfokú bíróság döntésében idézte a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bekezdését, a PK 14. számú állásfoglalást, a PK 12. számú állásfoglalás II. és III. részét.
Kiemelte, hogy az alperesi érdemi védekezéshez igazodva abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes helyreigazítási kérelmében foglalt, az alperesi műsorból kiragadott szövegrészek a riportműsor egészéhez viszonyítva valós képet adnak-e a felperessel szembeni büntetőeljárásáról.
Az első sérelmezett kijelentés kapcsán úgy foglalt állást, hogy a "nem költő, hanem merénylő" közlés valótlan tényállítás. Megítélése szerint a felperes terhére rótt cselekményről és elítéltetéséről tudósító alperesi adásban a felperest merénylőként feltüntetni sértő volt. Ennek a szóhasználatnak ugyanis az az üzenete, hogy a felperes a külföldi egyetemeken elkövetett cselekményekhez hasonló cselekmények miatt állt a bíróság elé. Az alperes jogszerűen nem sugározhatja, erősítheti a nézőkben azt a képet a kúriai elítélést bemutatva, a felperesről, hogy az öt éves eljárás végén az bizonyosodott be, hogy nem költő, hanem egy merénylő, vagyis a pécsi merénylőhöz hasonlóan, embertársai életét ontotta, mivel ez a közlés valótlan.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!