A Fővárosi Törvényszék P.23373/2015/10. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bíró: Bérces Renáta

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.23373/2015/10.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20730/2016/4.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2015/10.szám

Záradék: Az ítélet a 13. sorszámú kijavító végzéssel

együtt érvényes.

Budapest. 2016. március 10

Dr. Bérces Renáta

bíró

a Fővárosi Törvényszék

a Pataki Norbert Ügyvédi Iroda; ügyintéző Dr. Pataki Norbert (ügyvéd címe alatt működő) ügyvéd által képviselt

I.rendű felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek

az Őszy Ügyvédi Iroda; ügyintéző Dr. Őszy Tamás (ügyvéd címe. szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe székhelyű) alperessel szemben

sajtó-helyreigazítási iránt indult perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a 2015.június 29-én sugárzott műsor címe című bűnügyi magazinnal azonos tartalmú műsorban, azonos napszakban, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, az ítélet jogerőre emelkedését követő következő műsor címe adásban tegye közzé az alábbi közleményt:

"H e l y r e i g a z í t á s :

A műsor címe 2015.június 29-i adásában valótlanul állítottuk, hogy I.rendű felperes neve merénylő, mert ő merényletet soha nem követett el, továbbá, valótlanul állítottuk, hogy pszichopata, aki nem érez, nincs lelkiismerete, és nem tanul a következményekből."

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja, kötelezi az alperest, fizessen meg a Magyar Államnak az Illetékhivatal külön felhívására 6.000,-(Hatezer) forint eljárási illetéket, a le nem rótt 30.000,-(Harmincezer) forint illetéket az Állam viseli. Továbbá kötelezi a bíróság a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000,-(Húszezer) forint perköltséget, ÁFA-val terhelten.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Főügyészség .../2010/47-I. számú vádiratában a felperest vádlottként 22 rb, a Btk.166.§ (3) bekezdésébe ütköző emberölés előkészületének bűntettével és más cselekményekkel vádolta. A Fővárosi Törvényszék ...B. tanácsa előtt folyt büntetőeljárásban 2013.május 21.napján .../2010/166.sorszámon született ítélet, amely történeti tényállásában rögzítette, hogy a felperesi vádlott figyelmét 2007-2008-ban felkeltették az 1-es országban, 2-es országban, 3-as országban végrehajtott un. iskolai mészárlások. Legkésőbb 2008 júniusára elhatározta, hogy hasonló bűncselekményt fog végrehajtani, egy lőfegyverrel az egyetem Jogi Karának épületébe berontva több embert agyon fog lőni, majd öngyilkos lesz. 2008.június 3.napján az általa szerkesztett portál oldalon publikálta "vers címe" című versét, mely ezt a tervet írta le lírikus formában. A vádlottnak ahhoz, hogy az emberölést végre tudja hajtani, lőfegyvert kellett szereznie, ezért beiratkozott 2008.szeptember 10-én a egyesület Sportegyesületbe, mert megtudta, hogy sportlövőként a szükséges vizsgák letétele után fegyvertartási engedélyhez juthat, fegyvert vásárolhat. Egy éven át rendszeresen járt lőni az egyesületbe. A fegyver megszerzésére egy alternatív tervet is talált, 2009.április 10-én 4-es országban belépett egy 4-es ország lövész klubba, miután az 4-es ország szabályok a fegyver megszerzésére állandó 4-es országi lakcímet írnak elő, rájött, hogy ilyen módon nem tud fegyvert szerezni. Felmerült benne még az is, hogy egy banki biztonsági őrt támad meg gázpisztollyal, majd fegyverét megszerezve az egyetemre megy, de ettől végül elállt. A BRFK 2009.szeptember 16-án fegyvervásárlási engedélyt adott a felperesnek, aki három nap múlva egy sport maroklőfegyvert vásárolt. A fegyvert a lőtéren rendszeresen használta. 2009.október 4-én blogjára feltöltötte a "írás címe" című írást, melyben kifejtette, mivel egyedül teremtette a világot, egyedül is fogja visszavonni azt, a győzelem kapujában áll, a végső csata előtt, minden pofonért hetvenezer pofon, minden csúffá tett percért hetvenezer év pokol jár. A vádlott az írásban egyenként emlékezett meg a közelmúltban iskolai mészárlásokat elkövetőkről, rajongva beszélve azokról. Írását nem publikálta, terve az volt, azt közvetlenül az emberölések elkövetése előtt teszi, így üzenve a világnak. 2010.február 11. napján történt elfogásáig az ölési cselekményt nem hajtotta végre, annak elkövetéséről azonban nem tett le. A bíróság fenti magatartásáért 2 rb emberölés előkészületének bűntettében mondta ki bűnösnek felperest, és egyéb terhére rótt cselekményekben megállapított felelősségre vonására tekintettel halmazati büntetésként 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság ítélete indokolási részében állást foglalt abban, hogy az arszak.hu néven üzemeltetett blogot a felperes vezette, erre 1-es tanú tanúvallomásából, akivel rendszeresen chatelt a világhálón, következtetett. Ezen tanúval személyes kapcsolata is volt a felperesnek, ezt is mérlegelte a tanúvallomás értékelése során a bíróság. Ez a tanú számolt be arról, hogy portál oldalon blogol a felperes, illetve, hogy megküldte neki "regény címe" című regényét. A blogról más személyek, felperes egyetemista társai is tudtak, azt pedig a lefoglaláskor rögzítették az eljáró rendőrök, hogy a vádlott képernyőkímélője a 2-es egyetem-ban 1999-ben történt iskolai mészárlás ismert képe volt. A bíróság a bizonyítékok számbavételekor kitért arra is, hogy bizonyítékként értékelhetőek a vádlott által írt, szépirodalminak szánt művek. Állást foglalt abban, hogy kifejezett alkotói cél lehet egy valódi irodalmi műben, hogy az író és a műbeli én elválik egymástól. Ezeket a verseket és a "regény címe" című regényt áttanulmányozva a bíróság arra a megállapításra jutott, a vádlott élete, gondolatai közvetlenül jelennek meg ezekben a munkákban. Ezekből az alkotásokból adatokat nyerhet a bíróság, különösen azért, mert maga bűncselekmény, az emberölés előkészülete kifejezetten olyan cselekmény, ahol elsősorban nem objektív tények megállapítása szükséges, hanem a belső motivációk feltárása. Mindehhez magától értetődően tudnak a művek segítséget nyújtani, mert rögzítik a vádlott tudatának folyamatát. Ezen alapvetést követően a bíróság értékelte a felperes műveit, rögzítve, hogy leírt, rögzített gondolatai koherens rendszert alkotnak és magyarázatot adnak a fegyver beszerzésére. A fegyver 2009.szeptember 19-i beszerzését követően, szeptember 24-én készítette el felperes számítógépén "dokumentum címe" című dokumentumát. Ezzel kapcsolatosan a bíróság azt rögzítette, bár nem nélkülözi a vádlott érzelmeinek kifejezéseit, nem irodalmi alkotásnak készült, mint a versei és kisregénye, ez a dokumentum tényközléseket tartalmaz. Az "dokumentum címét" a vádlottnak az élettől való elköszönéseként értelmezte, "az első Magyarországi Nagy Tett története"-ként. Hogy egyetemi mészárlást ért felperes a Nagy Tett alatt, ezt egy 1-es személlyel folytatott beszélgetés értelmezéséből rögzítette a bíróság ítélete, 2-es személy 2009.november 26-i 3-as egyetem Tudományegyetem Gyógyszerészeti szakán elkövetett cselekményét, mely során egy társát megölve további hat személyt megsebesített, a felperes 1-es személlyel folytatott beszélgetésében úgy értékeli, hogy "ez a srác hülye volt", hisz nem lett öngyilkos, "a nevére sem fognak emlékezni", azonban hozzátette felperes, a lényeg ,,megtörtént az első magyarországi Nagy Tett, ami nem is nagy tett a szó hagyományos értelmében, hisz nem adta az életét az ügyért", értékelte felperes a beszélgetésben. A bíróság ebből azt a következtetést vonta le, a Nagy Tett a vádlott fogalomrendszerében egy öngyilkossággal végződő egyetemi mészárlás. Az "dokumentum címét"e gondolatmenetet folytatva a bíróság a Nagy Tett, a vádlott által eltervezett egyetemi mészárlás történetének értékeli, és rögzíti az írás elemzésével, hogy a vádlottat egy 2007 novemberi 2-es országi eset, egy 5-ös országi, és egy 1-es országi eset fogta meg, s 2008 tavaszán elhatározta, ő is ilyen ívet akar befutni, s ezt a dicsőséges halált választja, majd ezt követően rögzíti, hogy 2008 őszétől ennek érdekében kezdett lőni, majd írásában - az ítélet szavaival - nyolc egyetemi mészárlást végrehajtó személyt dicsőít felperes, a 2-es egyetem mészárlást végrehajtókról azt írja, "Nagyon szeretlek Titeket, már akkor felnéztem rátok", az 1-es országi állami mészárlást elkövetőről, a két 2-es ország elkövetőről is hasonlókat ír. A bíróság fenti szöveg elemzésekor jutott arra a következtetésre ítéletében, hogy a vádlott miért szerezte meg a fegyvert: mert az egyetemen mészárlást akart végrehajtani. De erre utal a "írás címe" című írása is felperesnek, amely azonban, egy 2009.október 4-én felperes blogjára elhelyezett, azonban nem publikált szövege felperesnek, lényegében az "dokumentum címe" egyszerűsített változata. A bíróság úgy értékelte ezt a felperesi magatartást, miszerint feltöltötte, de nem publikálta "írás címe" című írását, hogy 2009 szeptemberére eldöntötte, hogy bűncselekményt fog végrehajtani, az ehhez szükséges fegyvert megszerezte, ezt követően további készülés és bátorság gyűjtése volt szükséges számára, elkészítette "Búcsúját", elhelyezte a megfelelő oldalon, amit környezetéből sokan ismertek már, így biztos lehetett abban, hogy a "Nagy Tett" után ránéznek erre a blogra, és olvashatják magyarázatát a "Nagy Tetthez". Összefoglalóan tehát a bíróság a vádlott közléseiből közvetlenül, illetve néhány utalásból közvetve arra az egyértelmű meggyőződésre tudott jutni, hogy a felperesi vádlott azért iratkozott be egy lövész klubba, hogy fegyvert szerezzen, fegyverre pedig azért volt szüksége, hogy egyetemén több embert azzal megöljön, majd magával végezzen. A vádlott meg nem határozható számú embert akart megölni, a vádirat 22 rendbelinek minősítette cselekményét, ennek alapja az volt, hogy első gyanúsítotti vallomásában úgy nyilatkozott, 22 embert akart megölni megbosszulandó 22 életévéért. Ez a 22-es szám egy tanúvallomásból is megerősítésre került, a tanú azonban bizonytalan volt a megjelölésben, s miután a felperes első gyanúsítotti vallomástételét a bíróság kizárta a bizonyítékok köréből, a 22 rendbeli emberölés előkészületét nem állapíthatta meg. Felmerült még a 9, mint a tervezett emberölések száma, erre is kitért a bíróság ítélete, ez a "vers címe" című versben található meg, hogy 9 társát lelövi. Az "dokumentum címe" angol nyelvű rezüméjében is utal a vádlott 9 évére, e bizonyítékot azonban, miután a "vers címe" egy vers, nem értékelte a 9 kilenc ember meggyilkolása előkészületére, erre irányuló szándék bizonyítására alkalmas bizonyítékként a bíróság. A bizonyítékok elégtelen voltára tekintettel állapította meg azt a bíróság, hogy nem egy, hanem több embert akart megölni, azt azonban nem lehet tudni, hogy hány személyt a felperes. Kitért végül az ítélet arra is, nem állt-e el a vádlott szándékától, mert büntethetőséget megszüntető okként az önkéntes elállás lehetőségét vizsgálnia kellett, ennek körében a bíróság nyomatékkal értékelte, hogy a fegyvert megtartotta, a vádlott nem törölte a blogján a nem publikált "írás címe" című írását, holott ezt megtehette volna, ez határozott szimbóluma lett volna a gondolkodása megváltozásának, nem törölte az "dokumentum címet", az internetről letöltött adatokat a külföldi mészárlásokról, képernyőjén továbbra is a 2-es egyetem tömeggyilkosai szerepeltek, továbbá a bíróság nyomatékkal vette figyelembe 1-es személlyel folyó chatelése tatalmát felperesnek. Ebben többször kitért arra, hogy semmi erőszakosra, törvénytelenre nem készül, a bíróság ezt azonban az önkéntes elállásként nem értékelte, úgy értékelte, hogy természetes reakció ez, ha egy olyan beszélgetés után, mely során a vádlott többször elszólta magát, mindezt reparálni próbálja, hogy bagatellizálja az elmondottakat, szavaival próbálja kizárni, hogy beszélgetőtársa a hatóságokhoz forduljon; továbbá nyomatékkal vette azt a tanúnyilatkozatot is figyelembe, miszerint felhasználónevét felhasználónév 1987-2009-re változtatta ebben az időben a felperes, 1987 a születési éve, 2009 pedig a halálozási évét jelentheti. Önmagában egyik körülmény sem jelentékeny, szögezte le a bíróság ítéletében, és ezekből nem vonható le az a következtetés hogy komoly ölési, és öngyilkossági szándéka volt a felperesnek, de e körülményeket összevetve alakult a bíróságban az a meggyőződés, hogy a vádlott a saját halálával járó emberölésre továbbra is készült. Rögzítette azt is az ítélet, hogy ekkor készült el felperes "regény címe" című kisregénye, mely regényből két következtetés vonható le, egyrészt hogy az iskolai mészárlások gondolata továbbra is foglalkoztatta, a másik, hogy erről a témáról saját magát leválasztani nem tudta. Ennek bizonyítékát abban látta a bíróság, hogy egy olyan cselekménysorozatot is leírt, amely vele is megtörtént: lövész-klubba iratkozás a fegyver megszerzése érdekében. 2010.január 10-én 1-es személlyel folyó chatelése során az hangzott el "Nagyon eltökélt és veszedelmes vagyok most már, és a nap már közeleg, mindenki sírni fog, hogy nem maradt bent az anyjában. felhasználónév a bosszúállás kurvaistene". A kérdéses időszakban több tanú beszámolt arról, hogy felperes tett olyan kijelentéseket, mindenkit le fog lőni. Vizsgálta a bíróság az elfogását közvetlenül megelőző beszélgetést 2010.február 10-én, melyet az 1.számú védett tanúval folytatott felperes. A vele folytatott beszélgetésből azt emelte ki a bíróság, hogy felperes úgy nyilatkozott, neki nem kell megváltoznia, változzon meg a világ, vagy ha nem, azt akkor meg kell semmisíteni. Mikor az 1.számú tanú kérdezte, hogy fenyegeti-e őt is, a vádlott azt felelte őt nem. A bíróság végül azt tartotta fontosnak leszögezni, hogy azok az eszmék, melyek a vádlottat arra vezették, hogy fegyvert szerezzen, nem tűntek el a gondolatai közül, változás nélkül fennmaradtak, és a tanúval folytatott beszélgetésben is megjelentek. Ezt követően arra keresett választ a bíróság, volt-e adat arra, hogy a vádlott elállt attól, hogy előkészületi szakban lévő cselekményét befejezze, s mivel a válasz nemleges, semmit sem tett máshogy, és semmit sem gondolt másképp, önkéntes elállásról nem lehet szó. Foglalkozott a bíróság a vádlott elmemegfigyelése körében kirendelt szakértők véleményeivel, rögzítve már ítélete személyi részében is, hogy csak személyiségzavart állapítottak meg nála, mely képtelenné nem tette, de enyhe fokban korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, e felismerésnek megfelelően cselekedjék.