A Pécsi Járásbíróság B.792/2010/15. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 59. §, 61. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 10. §, 179. §, 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §] Bíró: Barkaszi Attila

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Városi Bíróság a 2011. év január hó 31. napján és a 2011. év július hó 13. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság

XY -

vádlottat

az ellene a becsületsértés vétsége [Btk. 180.§ (1) bekezdés b./ pont] miatt emelt vád alól felmenti.

I n d o k o l á s

A magánvádló tett feljelentést a Városi Bíróságon 2010. április 27. napján vádlott ellen becsületsértés vétsége miatt.

A Megyei Bíróság a 2010. május 17. napján kelt végzésével a fenti ügyben a ......városi Bíróságot kizárta, és eljáró bíróságként a ........ Városi Bíróságot jelölte ki.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő tényállást állapította meg:

A vádlott nős, három kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. Egyetemet végzett, közgazdász szakképzettségű, ügyvezető igazgató, amelyből havi bruttó 1 millió forint jövedelemre tesz szert. Vagyonát képezi a lakóhelyéül szolgáló ingatlan ismeretlen értékben és egy Volkswagen típusú személygépkocsi 2.500.000,- Ft értékben, 30 millió összegű hitelintézeti tartozása áll fenn.

A büntetve nem volt, más büntetőeljárás nincs ellene folyamatban.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

A vádlott ........... város képviselő-testületének tagja volt 2010. év januárjában, a város polgármestere a fenti időben és jelenleg is XX.

A magánvádló feljelentései folytán XX ellen több büntetőeljárás volt folyamatban a ........ Városi Bíróságon, becsületsértés vétsége miatt.

A Városi Bíróság a 2010. január 14. napján kelt ítéletével XX vádlottat becsületsértés vétsége miatt 1 év időtartamra próbára bocsátotta.

A fenti ítéleti tényállás szerint XX , mint .............Város Polgármestere és a magánvádló .... lakos a ......... ....Társaság tagja és a ..................be nem jegyzett egyesület vezetője között a magánvádló közszereplésben vállalt tevékenysége miatt a kapcsolat régóta megromlott.

Megállapított tényállás szerint a magánvádló 2007. május 9. napján a rendőrkapitányságon felvilágosítást kért, milyen törvényes módon van lehetőség önkormányzati képviselők háza előtt demonstrálni.

A rendőrség által szolgáltatott információk szerint a magánvádló sértettnek 2007. május 11. napján kellett a rendőrkapitányságra mennie, a demonstráció pontos helyszínének bejelentése végett, amely teljesítéséhez elment 2007. május 9. napján XX ........... szám alatti lakásához, hogy az általa ismert helyen lakó XX pontos lakcímét feljegyezze.

A fenti napon 15 és 16 óra közötti időpontban XX otthonában tartózkodott, éppen kilépett a házból, amikor észlelte, hogy a magánvádló a háza előtt a kerítésen kívül ácsorog egy biciklivel, mire XX. kérdőre vonta őt, hogy mit keres ott, köztük szóváltás alakult ki, melynek során XX. megkérdezte őt, hogy "nem tanítottak meg arra, hogy nem illik más háza körül ólálkodni?", mire ő visszakérdezett XX-re, hogy "...és a lányodat?", mely kérdés a magánvádló részéről arra irányult, hogy vajon XX hogyan nevelhette leányát, aki korábban öngyilkos lett.

A fenti tényállás szerint XX feldühödött azon, hogy a magánvádló halott, korábban öngyilkossá lett leányát említette fel neki, amely kijelentés miatt őt felindultságában egy ízben arcul köpte.

A Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2010. október 4. napján kelt és október 18. napján jogerőre emelkedett végzésével a XX. ellen a becsületsértés vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy XX. ............jelöltjeként a 2010. év tavaszán tartott választáson területi listán országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, így a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjává vált, amely alapján mentelmi jog illette meg, amely mentelmi jogot az országgyűlés a 75/2010. (VII.27.) OGY. határozatával nem függesztette fel.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

A........................próbára bocsátották a ......... Városi polgármestert címszó alatt az alábbi cikk jelent meg: "..a.magánvádló 2007. május 9-én a polgármester házához ment, előadása szerint ezért, mert tüntetést szervezett oda és ehhez szüksége volt a pontos címre. A polgármester szerint mikor megkérdezte, mit keres ott, ő a tragikus körülmények között elhunyt lánya emlékét gyalázta, és ezt a polgármester szerint a bírósági tárgyalásokon maga sem tagadta....".

A fenti ítélet tartalmáról XX. tájékoztatta a vádlottat, illetve a vádlott a fenti újságcikket a fenti nap reggelén maga is olvasta.

A vádlott 2010. január 15. napján a Városházán a képviselő testületi ülésen az alábbi kifejezésekkel élt: " Köszönöm Polgármester Úr! Nem hagyományos interpellációval kezdeném a hozzászólásomat. Mint ahogy a városlakók és a képviselő-testület előtt is ismert, hogy a magánvádló, aki igen komoly közszereplővé lépett elő a városban, több polgári pert és büntetőpert indított a városi elöljáróság ellen, polgármester úr ellen, hivatal ellen, képviselőtársaink ellen. Ezek a perek, ezek folyamatban vannak, egy része lezárult. Az egyik pernek az egyik részítélete az a tegnapi nap során keletkezett meg, amiről érdekes módon a sajtó munkatársai a tárgyaláson való jelenlétükkel hírt tudtak adni. Azok a perek, amelyek eddig folytak és nem zárultak kedvezőképpen a magánvádló tekintetében, azokról a perekről sajtótudósítás nem történik. Az a per, amely véleményem szerint és magánvéleményt fogok majd megfogalmazni, a későbbiekben nem biztos, hogy helyes ítélettel zárul, legalábbis részben arról pedig a média a következő nap reggelén, hajnalán a

8 órás hírekben, illetve különböző elektronikus sajtókban beszámolt.

Érdekes volt az is, hogy ezen a tárgyaláson a médiák képviselői jelen voltak, tehát valamilyen formában prejudikálja ennek a tárgyalásnak az állomását, illetve az ítéletet. Azt is tudni kell, hogy ezek a médiák sikerhajhász módon járnak el, és nem mindig a megfelelő valóságtartalommal próbálják meg ezeket az eseményeket regisztrálni, ez az egyik gondolatom.

A másik, hogy fejlettebb demokráciákban szokták ezzel a kifejezéssel kezdeni egy olyan cselekménysorozatot, amivel polgármester urat bűncselekmény elkövetésével vádolnak, teljesen másképp ítélnek meg. Képzeljük el egy olyan szituációt, amikor a magánvádló a polgármester úr házánál demonstratíve, tüntetőlegesen felvonul, sőt magánterületet sértve van jelen, majd amikor a polgármester úr úgy gondolja, hogy talán megkérné, vagy felszólítaná, hogy hagyja el a területet és ne zavarja, akkor sajnálatos és tragikus események folytán elhunyt családtagjának az emlékét megsértve, gyalázva, párbeszédbe elegyedik a polgármester úrral. Majd hogy ha ezt ő kikéri magának és véleményével attól a cselekménytől próbálja eltiltani, a bíróság, mondom, csak az én véleményem, saját véleményemet mondom, úgy fogja fel, hogy ez egy jogtalan cselekménysorozat volt, és a polgármester urat ilyen tekintetben elmarasztalja a cselekmény elkövetésében.