A Kaposvári Törvényszék P.20497/2020/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. § (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 308. § (1) bek.] Bíró: Szabadosné dr. Komanovics Ágnes

...

Az ügy száma: 9.P.20.497/2020/6. szám

A felperes(ek): ...

...

A felperes(ek) képviselője: ... ügyvéd

...

Az alperes(ek): ...

...

Az alperes(ek) képviselője: ...

,,, szám

A per tárgya: kártérítés megfizetésével kapcsolatos per

Rendelkező rész

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 2.295.000,- (kétmillió-kétszázkilencvenötezer) Ft perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára, az illetékes állami adóhatóság külön felhívására 1.500.000.- (egymillió-ötszázezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a ... Ítélőtáblához. A felperes és az alperes a fellebbezést a ... örvényszéknél elektronikus úton terjesztheti elő.

Az eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél eljárási cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a területileg illetékes kormányhivatal igazságügyi szolgálatánál. Amennyiben a fellebbezést előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a fellebbezést a bíróság hivatalból elutasítja.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, vagy az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtatását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

[1] ... vezető építész-tervező ...2005. december 5. napján keltezett "étterem épület átalakítása lakóházakká építész kiviteli terv (26 lakásos társasház)" megjelölésű tervdokumentációt készített a ... hrsz. alatt felvett, természetben a ... utca 15/1. szám alatti ingatlanra, amelyen építtetőként a ... alperes került megjelölésre. A terv építész-műszaki leírása tartalmazza, hogy az ingatlanon az 1970-es évek közepén egy földszintes konyhaétterem állt, a későbbiekben bővített garázs-üzletrész elbontásra került. A tervek szerint az épület átépítésére került sor és egy földszint plusz két emeletes, 26 lakásos társasház kerül kialakításra, ahol minden lakáshoz tárolóhelység és terasz tartozik.

[2] ...jegyzője 2005. október 26. napján ... kelt 2613-5/2005. számú jogerős határozatában az alperes részére az általa benyújtott műszaki terveknek megfelelően, a ... szám alatti ingatlanon meglévő étterem épület bontásával földszint és 2 emeletet, 26 lakásos épület építését engedélyezte.

[3] ... alperes és a ...között 2007. május 31-én ... vállalkozási szerződés jött létre, melyben a ...mint vállalkozó (kivitelező) a fenti 26 egységből álló lakás besorolású felépítmény műszaki tartalmának megvalósítását vállalta. Az alperes mint megrendelő (beruházó)... és ...mint vállalkozó közötti vállalkozási szerződés 1.2. pontja szerint "vállalkozó elvállalja az építési engedélyezési tervdokumentációban meghatározott épület teljeskörű hiány- és hibamentes megvalósítását"; továbbá a 6.12. pont értelmében "kötelezettséget vállal a munka I. osztályú minőségéért és a vonatkozó építési előírások betartásáért." A szerződés 6.2. pontja alapján a vállalkozó "az elvégzett munkára teljeskörű szavatosságot vállal", továbbá a 8.1. pont szerint "vállalkozó az általa elvégzett munkákra - az ide vonatkozó rendelkezések szerint - teljeskörű szavatossági és jótállási kötelezettséget vállal...biztosítja továbbá a megrendelőt a jogszabályokban előírt szavatossági kötelezettségek teljesítéséről."

[4] ... felelős kivitelezői (műszaki vezetői) nyilatkozatában a vállalkozási szerződésben meghatározott munkák elvégzését akként értékelte, mint amelyek "valamennyi érvényben lévő vonatozó műszaki és szakhatósági előírások betartásával" készültek el.

[5] A felperesi társasház alapító okirata 2007. október 19-én kelt, a társasházi közös tulajdonban álló ingatlanon lévő épület használatbavételi engedélye 2008. június 16. napján emelkedett jogerőre.

[6] Az alperes ezt követően az egyes lakásokat, az ahhoz tartozó közös tulajdonú hányadokkal ingatlan adásvételi szerződésekkel értékesítette az egyes tulajdonosok részére. Az egyes tulajdonostársakkal mint vevőkkel - az adásvételi szerződés részeként - lebonyolított birtokbaadás során felvett jegyzőkönyvben az alperes kiemelte, hogy az adásvételi szerződés 2.4. és 2.6. pontjában meghatározott "garanciális és szavatossági" igényt a vevők a mellékelt - és vevők részére átadott - jótállási jegy alapján érvényesíthetik. E kikötést valamennyi vevő teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatában elfogadta. A hivatkozott jótállási jegy rögzíti, hogy "vevő jótállási jogait a jótállási jegy mellékletét képező építésben résztvevő vállalkozók jegyzéke alapján meghatározott szervezetekkel szemben érvényesítheti." Az alperes úgy gondolta, hogy miután a vállalkozó a vállalkozási szerződésben - különösen annak 8.1. pontjában - teljeskörű jótállást és szavatosságot vállalt, az alperes jogszerűen kötötte ki azt, hogy a vele szerződött vállalkozóval szemben érvényesíthetik a szavatossági igényeiket, különös tekintettel a 181/2003. (XI.5.) kormányrendeletben foglaltakra. A társasházat alapító alperes az alapító okirat szerint a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülő lakásokat és tárolókat az egyes tulajdonostársakat a közös tulajdonra vonatkozóan megillető tulajdoni hányaddal értékesítette. Az alapító okirat II. része szerint a közös tulajdonba kerülő épületrészek - egyebek mellett - az alap és felmenő falak, a lakásokat elválasztó falak és az épület merevítő vasbeton falai a lakásokon belül is, a födémek tartószerkezetei, a szigetelések, a homlokzatok, a tetőszerkezet, annak lemezfedése, valamint a tetőszigetelések a teljes esővíz levezető rendszerrel.

[7] Az ingatlannal kapcsolatos panaszok 2013. évtől jelentkeztek. A felperes 2013. március 22. napján kelt levelében felszólította az alperest, hogy - hivatkozással a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI.5.) kormányrendelet szabályaira - a felsorolt hibák kijavításáért a felperes által kifizetett összeget fizesse meg 15 napon belül. Az alperes 2013. április 22. napján kelt levelében azt válaszolta, hogy a társasház 3 éves szavatossági bejárása, és az azt követő javítások 2011. augusztus végéig lezárultak, ezt követően több mint egy évig senki semmilyen problémát nem jelzett. Utalt rá, hogy a ház 2008. június 28-i átadására tekintettel sem a kivitelezőnek, sem az alperesnek nem állt fenn semmilyen kötelezettsége a fenti kormányrendelet 3. § (1) bekezdése alapján. A felperes 2013. május 27-én kelt második levelében már arra szólította fel az alperest, hogy 15 napon belül kezdje meg a levélben írt hibák kijavítását. A 2013. június 12-i keltezésű levélben az alperes közölte, hogy a felperes által készíttetett szakvéleményt ...nem tudja elfogadni, maga is szakértőt kért fel a hibák megállapítására.