A Budapest Környéki Törvényszék P.21520/2016/15. számú határozata kártérítés (KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 56. §] Bíró: Demény Attila

Budapest Környéki Törvényszék

11.P.21.520/2016/15

Dr. Szabó István Tamás ügyvéd (....) által képviselt ... (... ) felperesnek - Moldován és Társai Ügyvédi Iroda (....) által képviselt ... (....) I. r. ... (....) II. r. alperes ellen közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 458.859 (Négyszázötvennyolcezer-nyolcszázötvenkilenc) Ft-ot, ennek 2015. április 14. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatát és 56.776 (Ötvenhatezer-hétszázhetvenhat) Ft. perköltséget.

A keresetet az I. r. alperessel szemben elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Budapest Környéki Törvényszéken 3 példányban kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; ilyen esetekben a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ennek érdekében a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól (Pest Megyei Kormányhivatal). A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A bíróság a csatolt iratok a felek nyilatkozatai és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

... jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtott be a jelen per felperesével szemben 350.000 Ft. és járulékai erejéig. A kérelemben a kötelezett (jelen per felperese) székhelyeként .... szám alatti címet jelölt meg.

A fizetési meghagyásos eljárásban, mely a II. r. alperes közjegyző előtt 14040/Ü/30349/2013 szám alatt indult meg, a közjegyző 2. sorszámú végzésével a jogosultat hiánypótlásra hívta fel, így különösen a kötelezett törvényes képviselője nevének címének illetve a kötelezett cégjegyzékszámának bejelentésére.

A jogosult a 3. sorszámú irat szerint a hiányt akként pótolta, hogy a kötelezett törvényes képviselőjeként ..., címeként .... szám alatti címet jelölt meg.

4. sorszám alatt 2013. 03. 26. napján a II. r. alperes közjegyző a fizetési meghagyást - a fenti címadatokkal - kibocsátotta a .... szám alatti címre, ahonnan a posta jelzése szerint a küldemény - kétszeri kézbesítés megkísérlését követően - "nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza.

5. sorszám alatt az eljárt közjegyző értesítette a kötelezettet a kézbesítési vélelem beállásáról (2013. április 11. napja).

6. sorszám alatt az eljárt közjegyző megállapította a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését 2013. április 30. napjával.

A jogosult a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtás elrendelése iránti kérelmet nyújtott be. Az eljárt II. r. alperes közjegyző a 2014. 02. 24. napján kelt 14040/Ü/70219/2014/2 számú végzésével - e számon indult meg a végrehajtási eljárás - a jogosultat hiánypótlásra hívta fel: pontosítsa kérelmén az adós, valamint az adós képviselőjének székhelyét/lakcímét, tekintettel arra, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által vezetett nyilvántartás adatközlése alapján az adós székhelye, valamint a képviselő lakcíme nem a kérelmen feltüntetett cím. A hiány pótlására 15 napos határidőt szabott; tájékoztatta a jogosultat, hogy amennyiben a felhívásnak nem tesz eleget, vagy a kérelmet ismételten hiányosan nyújtja be, a közjegyző azt a kérelemtől eltérően bocsátja ki.

A jogosult jogi képviselője a felhívást 2014. 03. 03. napján átvette, nyilatkozatot nem tett a hiányt nem pótolta.

Időben ezt követően az eljárt közjegyző a fizetési meghagyásos eljárásban 2014. 04. 19. napján kelt 7. sorszám alatti végzésével hivatalból megállapította, hogy a kötelezett részére a fizetési meghagyás kézbesítése a Pp.99/A.§ (3) bekezdésében meghatározott feltétel fennállása következtében szabályszerűtlen volt és a 6. sorszám alatti fizetési meghagyást jogerősítő záradékát hatályon kívül helyezte. Egyben a fizetési meghagyás kibocsátását a kötelezett idézési címére megismétli.

8. sorszám alatt az eljárt közjegyző felrögzítette az informatikai rendszerben a fizetési meghagyást akként, hogy a kötelezett címeként .... szám alatti címet; a törvényes képviselő címeként .... szám alatti címet tüntetett fel

A végzést és a fizetési meghagyást az eljárt közjegyző - az informatikai rendszer működése okán - az online felületen rögzítette, ahonnan törölni azt nem lehetett. Azonban - 9. 10. 11. sorszámok alatt - rögzítésre kerültek hivatalos feljegyzések a postázás visszavonásáról. Azaz a kötelezett részére a végzés és a fizetési meghagyás, illetve a jogosult részére a végzés ténylegesen nem került kézbesítésre. A közjegyző célja a kézbesítés mellőzésével az iratok anullálása volt.

Időben ezt követően az eljárt közjegyző a végrehajtási eljárásban a 6. sorszámú 2014. 08. 22. napján kelt végzésével a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően rendelte kiállítani; a 7. sorszám alatt felrögzített végrehajtási lapon a kötelezett címeként és törvényes képviselője címeként a fenti - fizetési meghagyásos eljárásban 8. sorszám alatt felrögzített fizetési meghagyásban lévő - adatokat vitte fel.