A Győri Ítélőtábla Pf.20283/2017/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 152. §, 155/A. §, 213. §, 253. §, 256/A. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 207. §, 227. §, 237. §, 239/A. §, 312. §] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Molnár Andrea

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.283/2017/5. szám

A Győri Ítélőtábla dr. Czirmes György ügyvéd által képviselt felperesnek a Vitári Ügyvéd Iroda által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Győri Törvényszék 2017. július 5. napján kelt 11.P.20.662/2016/19. számú ítélete ellen a felperes részéről 20. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására és számlájára 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket, az alperesnek pedig 15 napon belül 25.000,- (Huszonötezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az irányadó tényállás szerint a 2008. december 16. napján kelt szerződésben az alperesi pénzintézet a felperesi adós részére 130.529,- CHF összegű kölcsönt nyújtott 193 hónap futamidőre, amelyből 74 hónap a türelmi idő. A kölcsön folyósítása akként történt, hogy az alperes a felperes lakossági forintszámlájára a kölcsön összegét egy összegben átvezette. Az alperes a kölcsönt a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott és a bank hirdetményében hivatkozott számlakonverziós devizavételi árfolyamon kiszámított CHF összegben tartja nyilván. A megállapodás tartalmazta, hogy a felperes a "devizafinanszírozás kockázata" című nyilatkozatot aláírta, és a bank részére benyújtotta. A kölcsön teljes hiteldíj mutatója 6,66%, amely a szerződéskötés napján érvényes számlakonverziós devizaárfolyam figyelembevétele mellett került meghatározásra. A törlesztés havonta fizető együttes összege 740,71 CHF. A pénzbeni kötelezettség CHF-ben teljesítendő, más pénznemben való teljesítés esetén a bank az általa az esedékesség napján alkalmazott, a hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza eladási árfolyamon kiszámított CHF összeget fordít az esedékessé vált kötelezettség teljesítésére. A kölcsön biztosítékaként szolgált a felperes tulajdonát képező .... szám alatti ingatlan, amelyre nézve a felperes az alperesnek jelzálogot engedett. A szerződés VII.2. pontja tartalmazta, hogy a kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázat keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem CHF forrás. A felperes 2008. december 16-án aláírásával igazolta, a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól szóló tájékoztató elolvasását és tudomásulvételét. A tájékoztatás tartalmazta, hogy a forint és a felperes által a szerződés szerint választott idegen deviza átváltási aránya - árfolyam - a napi piaci mozgás hatására változhat, egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés az adósnak előre nem látható és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat. E finanszírozás előnye, hogy amennyiben a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben esik az árfolyama, úgy csökken a finanszírozás forint ellenértéke, vagyis a tőke összeg és kamatai visszafizetését szolgáló törlesztő részleteket fedező deviza megvásárlása kevesebbe kerül, ahhoz kevesebb forint szükséges. Abban az esetben viszont, ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, úgy növekedik a finanszírozás "ellenértéke", a tőke összeg és kamatainak megfizetéséhez ebben az esetben magasabb forint szükséges, tehát ebben az esetben a felvett devizahitel visszafizetéséhez több forintot kell az adósnak a megfelelő devizanemre átváltania, felhasználnia.

A pénzintézet a kölcsönt folyósította, majd a jogszabályoknak megfelelően az elszámolást a felperesnek megküldte. A felperes vitatta az elszámolást, de panaszának elutasítását követően a Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetőleg bírósághoz nem fordult, így az elszámolás felülvizsgáltnak tekintendő.

A felperes a keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés I.1., I. 5., II.1., II.2.l., III.1., IV.2., VII.2., valamint VIII.10. pontja szerinti szerződéses feltételek semmiségének (Ptk. 4-5.§, 237.§ (2) bekezdés), másodlagosan lehetetlenülésre hivatkozással a szerződés megszűnésének (Ptk. 312.§ ), harmadlagosan a szerződés létre nem jöttének (Ptk. 205.§ , 207.§ (6) bekezdés) megállapítását kérte.

I. Álláspontja szerint az általa támadott szerződési feltételek tisztességtelenek, így semmisek. Önálló semmiségi jogként a Ptk. 4-5.§-a szerinti együttműködési kötelezettség megszegésére hivatkozással kifejtette, a hazai bankokat már 2004-2005. évben figyelmeztették arra, hogy az idegen pénznemben felvett kölcsönök tömeges "bedőléshez" vezetnek. Ezt az alperes is tudta, ennek ellenére mégis idegen pénznemben kötött kölcsönszerződést. Nem vitatta, hogy a devizakockázatról szóló tájékoztatást aláírta, azonban az nem volt teljeskörű és helyes, mert azt a látszatot keltette, hogy a devizaárfolyam akár az adós számára kedvezően is alakulhat. Az árfolyamváltozást az alperes nem terhelhette volna ki a felperesre, ennek pedig az a következménye, hogy a szerződés a Ptk. 237.§ (2) bekezdése alapján érvénytelen.

II. A lehetetlenülés körében előadta, hogy a bankok azon más perekben tett nyilatkozatából, hogy az árfolyamváltozás mértékét és irányát nem látták előre, az következik, hogy a kölcsönfelvevő adósok sem látták azt biztosan előre. A törlesztőrészletek árfolyamváltozás miatti 60-80%-os emelkedése a szerződés lehetetlenülését eredményezi az adósi teljesítőképesség hiánya miatt.

III. A szerződés létre nem jöttére hivatkozással előterjesztett keresetét azzal indokolta, hogy az alperes által ismert lényeges feltételről, az árfolyamváltozás irányáról nem történt meg a tájékoztatás.

Tanúként kérte meghallgatni ... t, az ... Ltd. vezérigazgatóját arra vonatkozóan, hogy a biztosító társaság a bankokkal kockázatbiztosítási szerződést kötött - többek között - a devizaszerződések bedőlése esetére is. A biztosító a bankok részére kifizetett összeget nem kérte vissza, ezért a bank a biztosítótól megkapott összeget az adósoktól nem követelheti.

Egyúttal az eljárás felfüggesztését is indítványozta az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő C-51/2017. számú előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy a perbeli szerződés a deviza törvények hatálya alá tartozik, ezért a felperes kereseti kérelme nem felel meg a jogszabályi előírásnak (DH2. törvény 37.§).

Érdemben előadta, hogy az alperes nem is tájékoztathatta volna a felperest az árfolyamváltozás konkrét irányáról, mert az a felektől független, objektív körülmény, e vonatkozásban tájékoztatási kötelezettség nem terhelte. Egyebekben az alperes a 6/2013. PJE határozat alapján a tájékoztatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.