A Győri Törvényszék P.20662/2016/19. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (DEVIZASZERZŐDÉS érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 146. §, 152. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 205. §, 207. §, 227. §, 237. §, 312. §, 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 40. §, 42. §, 2014. évi XL. törvény (DH2.) 37. §, 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1.) 1. §, 3. §, 4. §] Bíró: Hammer Sándor

Győri Törvényszék

11.P.20.662/2016/19.

A Győri Törvényszék a dr. Czirmes György ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek - a Vitári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vitári Jenő ügyvéd) által képviselt Bank1 (...) alperes ellen devizaszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Győri Törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 238.760 (kétszázharmincnyolcezer-hétszázhatvan) Ft perköltséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához címezve, melyet írásban a Győri Törvényszéknél kell 3 példányban benyújtani.

Az elektronikus kapcsolatot tartó fél fellebbezését az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint terjesztheti elő.

A fellebbezésben vitatott értéktől függetlenül a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetőleg a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte a tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Tájékoztatja a törvényszék a feleket, hogy a Pp. 73/A. § értelmében a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára. A Pp. 73/B. § (1) bekezdése szerint, ha jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet. A pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet az illetékes területi Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtóhoz kell benyújtani, a hivatal pedig az engedélyezésről a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) alapján határoz.

A törvényszék figyelmezteti a feleket, hogy amennyiben a fellebbezést előterjesztő fél jogi képviselettel nem rendelkezik, vagy a megszűnt jogi képviselet pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a fellebbezést a törvényszék hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s

A törvényszék a tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A 2008. december 16. napján kelt szerződésben az alperesi pénzintézet a felperesi adós részére 130.529,- CHF összegű kölcsönt nyújtott. A bank kölcsönt 193 hónap futamidőre nyújtotta, amelyből 74 hónap a türelmi idő. A kölcsön folyósítása akként történik, hogy a bank az adós lakossági forintszámlájára a kölcsön összegét egy összegben átvezeti. A bank a kölcsönt a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott és a bank hirdetményében hivatkozott számlakonverziós devizavételi árfolyamon kiszámított CHF összegben tartja nyilván. A megállapodás tartalmazza, hogy az adós a "devizafinanszírozás kockázata" című nyilatkozatot aláírta és a bank részére benyújtotta. A kölcsön teljes hiteldíj mutatója 6,66%, amely a szerződéskötés napján érvényes számlakonverziós devizaárfolyam figyelembevétele mellett került meghatározásra. A törlesztés havonta fizető együttes összege 740,71 CHF. A pénzbeni kötelezettség CHF-ben teljesítendő, más pénznemben való teljesítés esetén a bank a bank által az esedékesség napján alkalmazott, a bank hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza eladási árfolyamon kiszámított CHF összeget fordít az esedékessé vált kötelezettség teljesítésére. A kölcsön biztosítékaként szolgált az adós tulajdonát képező ... szám alatti ingatlan, amelyre nézve az adós a banknak jelzálogot engedett. A szerződés VII.2. pontja tartalmazza, hogy a kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázat keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem CHF forrás. A felperes 2008. december 16-án aláírásával igazolta, a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól szóló tájékoztató elolvasását és tudomásulvételét. A tájékoztatás tartalmazza, hogy a forint és az adós által a szerződés szerint választott idegen deviza átváltási aránya - árfolyam - a napi piaci mozgás hatására változhat, egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés az adósnak előre nem látható és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat. E finanszírozás előnye, hogy amennyiben a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben esik az árfolyama, úgy csökken a finanszírozás forint ellenértéke, vagyis a tőke összeg és kamatai visszafizetését szolgáló törlesztő részleteket fedező deviza megvásárlása kevesebbe kerül, ahhoz kevesebb forint szükséges. Abban az esetben viszont, ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, úgy növekedik a finanszírozás "ellenértéke", a tőke összeg és kamatainak megfizetéséhez ebben az esetben magasabb forint szükséges, tehát ebben az esetben a felvett devizahitel visszafizetéséhez több forintot kell az adósnak a megfelelő devizanemre átváltania, felhasználnia.

A pénzintézet a kölcsönt folyósította, majd a jogszabályoknak megfelelően az elszámolást a felperesnek megküldte. A felperes vitatta az elszámolást, de panaszának elutasítását követően a Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetőleg bírósághoz nem fordult, így az elszámolás felülvizsgáltnak tekintendő.

A felperes a 2015. szeptember 17-én benyújtott keresetében a 2008. december 16. napján megkötött fogyasztói kölcsönszerződés I.1., I. 5., II.1., II.2.l., III.1., IV.2., VII.2., valamint VIII.10. pontja szerinti szerződéses feltételek semmiségének megállapítását, valamint a szerződés megszűnésének megállapítása iránt terjesztett elő kereseti kérelmet. Álláspontja szerint az általa támadott szerződési feltételek tisztességtelenek, így semmisek. Önálló semmiségi jogként hivatkozott a Ptk. 4-5. §-ára és kifejtette, a hazai bankokat már 2004-2005. évben figyelmeztették arra, hogy az idegen pénznemben felvett kölcsönök tömeges "bedőléshez" vezetnek. Ezt az alperes is tudta, ennek ellenére mégis idegen pénznemben kötött kölcsönszerződést. A szerződés ellehetetlenülése saját felróható magatartásának következménye, amelynek következményeit viselnie kell. A szerződés pedig a régi Ptk. 312. § (1) bekezdése alapján a felek hibáján kívül álló okból megszűnt, mivel a Bank2 2015. január 15-i mintegy 20-30%-os HUF árfolyam emelkedést jelentő és a CHF árfolyamának felszabadítását elrendelő intézkedése kapcsán a szerződés teljesítését az árfolyam rendkívüli mértékű megemelkedése folytán az adós részéről ellehetetlenítette.