32011R0182[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 182/2011/EU RENDELETE

(2011. február 16.)

a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 291. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) Ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktust egységes feltételek mellett kell végrehajtani, az ilyen jogi aktusnak (a továbbiakban: alap jogi aktus) végrehajtási hatásköröket kell ruháznia a Bizottságra, illetve különleges és kellően indokolt esetekben, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 26. cikkében előírt esetekben a Tanácsra.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) megállapított feltételek teljes tiszteletben tartása mellett a jogalkotónak minden egyes alap jogi aktus tekintetében külön kell arról döntenie, hogy ruház-e végrehajtási hatásköröket a Bizottságra az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(3) Mindezidáig a Tanács 1999/468/EK határozata (2) szabályozta a végrehajtási hatáskörök Bizottság általi gyakorlását.

(4) Az EUMSZ jelenleg úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak meg kell állapítania a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit.

(5) Biztosítani kell, hogy az ilyen ellenőrzési eljárások egyértelműek, hatékonyak és a végrehajtási jogi aktus jellegével arányosak legyenek, továbbá hogy tükrözzék az EUMSZ intézményi követelményeit, valamint az 1999/468/EK határozat végrehajtása során nyert tapasztalatokat, illetve az annak során követett közös gyakorlatokat.

(6) Az olyan alap jogi aktusok esetében, amelyeknél a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadásához tagállami ellenőrzés szükséges, indokolt a tagállamok képviselőiből álló, és a Bizottság elnökletével működő bizottságokat létrehozni az ellenőrzés érdekében.

(7) Az ellenőrzési mechanizmusnak adott esetben fellebbviteli bizottság elé terjesztést is magában kell foglalnia, e bizottságnak pedig a megfelelő szinten kell összeülnie.

(8) Az egyszerűsítés érdekében a Bizottság végrehajtási hatásköreit csak két eljárás egyikének keretében gyakorolhatja, nevezetesen a tanácsadó bizottsági eljárásban vagy a vizsgálóbizottsági eljárásban.

(9) A további egyszerűsítés érdekében közös eljárási szabályokat kell alkalmazni a bizottságokra, ideértve a működésükre és azon lehetőségre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, hogy írásbeli eljárásban nyilvánítsanak véleményt.

(10) Meg kell állapítani azokat a kritériumokat, amelyek meghatározzák a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadására alkalmazandó eljárást. A nagyobb következetesség elérése érdekében az eljárási követelményeknek arányosaknak kell lenniük az elfogadandó végrehajtási jogi aktusok jellegével és hatásával.

(11) A vizsgálóbizottsági eljárást különösen az alap jogi aktusok végrehajtására szolgáló általános hatályú jogi aktusok és a potenciálisan jelentős hatást kifejtő egyedi végrehajtási jogi aktusok elfogadása esetében kell alkalmazni. Az említett eljárásnak biztosítania kell, hogy a Bizottság a bizottság véleményével összhangban nem álló végrehajtási jogi aktusokat ne fogadhasson el, kivéve rendkívüli körülmények fennállása esetén, amely esetben azok korlátozott ideig alkalmazhatók. Az eljárásnak azt is biztosítania kell, hogy a Bizottság felülvizsgálhassa a végrehajtási jogi aktusok tervezetét, ha a bizottság nem nyilvánított véleményt, figyelembe véve a bizottságon belül kifejtett álláspontokat.

(12) Amennyiben az alap jogi aktus jelentős költségvetési vonzatú vagy harmadik országokra irányuló programok tekintetében ruház végrehajtási hatásköröket a Bizottságra, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(13) A bizottság elnökének törekednie kell arra, hogy olyan megoldást találjon, amely a lehető legnagyobb támogatottságot élvezi a bizottságon vagy a fellebbviteli bizottságon belül, és tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy a vitákat és a módosító javaslatokat milyen módon vették figyelembe. Ebből a célból a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie a bizottságon vagy a fellebbviteli bizottságon belül a végleges dömpingellenes- vagy kiegyenlítőintézkedés-tervezetekkel kapcsolatban kifejtett álláspontokat.

(14) A különösen érzékeny ágazatokra - különösen az adózásra, a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre - vonatkozó egyéb végrehajtásijogiaktus-tervezetek elfogadásának mérlegelésekor a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a végrehajtási jogi aktus megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést.

(15) Általános szabályként minden egyéb esetben, valamint amennyiben ezt ítélik megfelelőbbnek, a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(16) Lehetővé kell tenni rendkívül sürgős esetben azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok elfogadását, amennyiben ezt az alap jogi aktus előírja.

(17) Az Európai Parlamentet és a Tanácsot haladéktalanul és rendszeresen tájékoztatni kell a bizottsági eljárásokról.

(18) Tekintettel az uniós jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó jogaikra, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy bármikor jelezhessék a Bizottságnak, ha úgy ítélik meg, hogy a végrehajtási jogi aktus tervezete túllépi az alap jogi aktusban megállapított végrehajtási hatásköröket.

(19) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban biztosítani kell a bizottsági eljárásokra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférést.

(20) A Bizottságnak nyilvántartást kell vezetnie a bizottsági eljárásokkal kapcsolatos információkról. Következésképpen, a minősített dokumentumok védelmére vonatkozó, a Bizottságra alkalmazandó szabályokat a nyilvántartás használatára is alkalmazni kell.

(21) Az 1999/468/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. Az 1999/468/EK határozatban és az e rendeletben megállapított szabályozás közötti átmenet biztosítása érdekében a meglévő jogszabályoknak az említett határozatban megállapított eljárásokra vonatkozó hivatkozásait - a határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás kivételével - az e rendeletben előírt megfelelő eljárásokra történő hivatkozásokként kell értelmezni. Az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének joghatásait átmenetileg fenn kell tartani az e cikkre hivatkozó meglévő alap jogi aktusok alkalmazásában.

(22) E rendelet nem érinti a Bizottság azon, az EUMSZ-ben megállapított hatásköreit, amelyek a versenyjogi szabályok végrehajtására vonatkoznak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az azon mechanizmusokra irányadó szabályokat és általános elveket, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus (a továbbiakban: alap jogi aktus) egységes végrehajtási feltételek szükségességét állapítja meg, és előírja a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadásának tagállami ellenőrzését.

2. cikk

Az eljárások kiválasztása

(1) Az alap jogi aktus a szükséges végrehajtási jogi aktus jellegének vagy hatásának megfelelően előírhatja a tanácsadó bizottsági eljárás vagy a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazását.

(2) A vizsgálóbizottsági eljárás különösen az alábbiak elfogadására alkalmazandó:

a) általános hatályú végrehajtási jogi aktusok;

b) az alábbiakhoz kapcsolódó egyéb végrehajtási jogi aktusok:

i. a jelentős következményekkel járó programok;

ii. a közös mezőgazdasági és a közös halászati politika;

iii. környezetvédelem, biztonság és védelem, vagy az emberek, állatok, illetve növények egészségének és biztonságának védelme;

iv. közös kereskedelempolitika;

v. adózás.

(3) A tanácsadó bizottsági eljárás általános szabályként a (2) bekezdés hatályán kívül eső végrehajtási jogi aktusok elfogadására alkalmazandó. A tanácsadó bizottsági eljárást azonban a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására is alkalmazni lehet, kellően indokolt esetben.

3. cikk

Közös rendelkezések

(1) Az e cikkben foglalt közös rendelkezések a 4-8. cikkben említett valamennyi eljárásra alkalmazandók.

(2) A Bizottságot egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti. A bizottság elnöke a Bizottság egy képviselője. Az elnök nem vesz részt a bizottsági szavazásban.

(3) Az elnök a bizottság elé terjeszti a Bizottság által elfogadandó végrehajtási jogi aktus tervezetét.

Az elnök a bizottság ülését - a kellően indokolt esetek kivételével - legkorábban a végrehajtási jogi aktus tervezetének és a napirendtervezetnek a bizottság elé terjesztésétől számított 14. napra hívja össze. A bizottság az elnök által az ügy sürgősségének megfelelően megállapított határidőn belül véleményt nyilvánít a végrehajtási jogi aktus tervezetéről. A határidőket arányosan kell megállapítani, elegendő időt és megfelelő lehetőséget biztosítva a bizottsági tagoknak a végrehajtási jogi aktus tervezetének vizsgálatára és a véleménynyilvánításra.

(4) Amíg a bizottság nem nyilvánított véleményt, bármely bizottsági tag javasolhat módosításokat, az elnök pedig módosított változatokat terjeszthet elő a végrehajtási jogi aktus tervezetéhez.

Az elnök törekszik arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Az elnök tájékoztatja a bizottságot arról, hogy a vitákat és a módosító javaslatokat milyen módon vették figyelembe, különös tekintettel a bizottságon belül széles körű támogatást élvező javaslatokra.

(5) Az elnök kellően indokolt esetben írásbeli eljárásban is kikérheti a bizottság véleményét. Az elnök elküldi a bizottsági tagoknak a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és az ügy sürgősségének megfelelően határidőt állapít meg a véleménynyilvánításra. A bizottság azon tagját, aki a határidő lejártáig nem ellenzi a végrehajtási jogi aktus tervezetét vagy nem tartózkodik kifejezetten az ilyen jogi aktusról történő szavazástól, úgy kell tekinteni, mint aki hallgatólagosan egyetért a végrehajtási jogi aktus tervezetével.

Ha az alap jogi aktus másként nem rendelkezik, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben az első albekezdésben említett határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy egy bizottsági tag ezt kéri. Ilyen esetben az elnök ésszerű időn belül bizottsági ülést hív össze.

(6) A bizottság véleményét jegyzőkönyvbe kell venni. A bizottsági tagok kérhetik, hogy álláspontjukat vegyék jegyzőkönyvbe. Az elnök haladéktalanul megküldi a jegyzőkönyvet a bizottsági tagoknak.

(7) Az ellenőrzési mechanizmus adott esetben fellebbviteli bizottság elé terjesztést is magában foglal.

A fellebbviteli bizottság a Bizottság javaslata alapján, a tagok egyszerű többségével elfogadja eljárási szabályzatát.

Amennyiben a végrehajtási jogi aktus tervezetét a fellebbviteli bizottság elé terjesztik, a bizottság leghamarabb 14 nappal - a kellően indokolt esetek kivételével - és legkésőbb hat héttel a beterjesztést követően összeül. A (3) bekezdés sérelme nélkül, a fellebbviteli bizottság a beterjesztést követő két hónapon belül nyilvánít véleményt.

A fellebbviteli bizottság elnöke a Bizottság egy képviselője.

Az elnök - annak érdekében, hogy a tagállamok és a Bizottság biztosítani tudják a képviselet megfelelő szintjét - a bizottság tagjaival szoros együttműködésben határozza meg a fellebbviteli bizottság ülésének időpontját. A Bizottság az eljárási szabályzat elfogadása céljából 2011. április 1-jéig összehívja a fellebbviteli bizottság első ülését.

4. cikk

Tanácsadó bizottsági eljárás

(1) Amennyiben a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazandó, a bizottság - szükség esetén szavazással - véleményt nyilvánít. Ha szavazásra kerül sor, a véleményt a tagok egyszerű többségével kell elfogadni.

(2) A Bizottság a bizottsági vitákból levont következtetések és a bizottsági vélemény lehető legteljesebb figyelembevételével határoz az elfogadandó végrehajtási jogi aktus tervezetéről.

5. cikk

Vizsgálóbizottsági eljárás

(1) Amennyiben a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó, a bizottság az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) és (5) bekezdésében, és adott esetben, a Bizottság javaslata alapján elfogadandó jogi aktusokkal kapcsolatban az EUMSZ 238. cikkének (3) bekezdésében meghatározott többséggel nyilvánít véleményt. A tagállamok bizottságbeli képviselőinek szavazatait az ugyanezen cikkekben meghatározott módon kell súlyozni.

(2) Ha a bizottság véleménye kedvező, a Bizottság elfogadja a végrehajtási jogi aktus tervezetét.

(3) A 7. cikk sérelme nélkül, ha a bizottság véleménye kedvezőtlen, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét. Amennyiben szükség van végrehajtási jogi aktusra, az elnök további megvitatás céljából a kedvezőtlen véleménynyilvánítástól számított két hónapon belül a végrehajtási jogi aktus tervezetének módosított változatát ugyanazon bizottság elé terjesztheti, vagy a végrehajtási jogi aktus tervezetét a véleménynyilvánítástól számított egy hónapon belül a fellebbviteli bizottság elé terjesztheti.

(4) Ha a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetét, a második albekezdésben meghatározott esetek kivételével. Amennyiben a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, az elnök a bizottság elé terjesztheti annak módosított változatát.

A 7. cikk sérelme nélkül a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, amennyiben:

a) a jogi aktus adózásra, pénzügyi szolgáltatásokra, az emberek, állatok, illetve növények egészségének vagy biztonságának védelmére vagy végleges többoldalú védintézkedésekre vonatkozik;

b) az alap jogi aktus úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási jogi aktus tervezete nem fogadható el, ha a bizottság nem nyilvánított véleményt; vagy

c) a bizottság tagjainak egyszerű többsége ellenzi azt.

A második albekezdésben említett bármely esetben, amennyiben szükség van végrehajtási jogi aktusra, az elnök további megvitatás céljából a szavazástól számított két hónapon belül az adott jogi aktus módosított változatát ugyanazon bizottság elé terjesztheti, vagy a végrehajtási jogi aktus tervezetét a szavazástól számított egy hónapon belül a fellebbviteli bizottság elé terjesztheti.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve, a végleges dömpingellenes- vagy kiegyenlítőintézkedés-tervezetek elfogadására az alábbi eljárás alkalmazandó, amennyiben a bizottság nem nyilvánított véleményt, és a bizottság tagjainak egyszerű többsége ellenzi a végrehajtási jogi aktus tervezetét.

A Bizottság konzultációt folytat a tagállamokkal. Leghamarabb tizennégy nappal és legkésőbb egy hónappal a bizottsági ülést követően a Bizottság tájékoztatja a bizottsági tagokat a konzultáció eredményéről, és a végrehajtási jogi aktus tervezetét a fellebbviteli bizottság elé terjeszti. A 3. cikk (7) bekezdésétől eltérve, a fellebbviteli bizottság leghamarabb 14 nappal és legkésőbb egy hónappal a végrehajtási jogi aktus tervezetének előterjesztését követően összeül. A fellebbviteli bizottság a 6. cikkel összhangban nyilvánít véleményt. Az e bekezdésben megállapított határidők nem érintik a vonatkozó alap jogi aktusokban meghatározott határidők betartásának szükségességét.

6. cikk

A fellebbviteli bizottság elé terjesztés

(1) A fellebbviteli bizottság az 5. cikk (1) bekezdésében előírt többséggel nyilvánít véleményt.

(2) A vélemény elfogadásáig a fellebbviteli bizottság bármely tagja javasolhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetének módosítását, és az elnök határozhat arról, hogy módosítja-e azt.

Az elnök törekszik arra, hogy megtalálja a fellebbviteli bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat.

Az elnök tájékoztatja a fellebbviteli bizottságot arról, hogy a vitákat és a módosító javaslatokat milyen módon vették figyelembe, különös tekintettel a fellebbviteli bizottságon belül széles körű támogatást élvező módosító javaslatokra.

(3) Ha a fellebbviteli bizottság véleménye kedvező, a Bizottság elfogadja a végrehajtási jogi aktus tervezetét.

Ha a fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetét.

Ha a bizottság véleménye kedvezőtlen, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, végleges többoldalú védintézkedések elfogadása esetében az 5. cikk (1) bekezdésében előírt többséggel megszavazott kedvező vélemény hiányában a Bizottság nem fogadhatja el az intézkedéstervezeteket.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, 2012. szeptember 1-jéig a fellebbviteli bizottság a végleges dömpingellenes- vagy kiegyenlítőintézkedés-tervezetekről a tagok egyszerű többségével nyilvánít véleményt.

7. cikk

Végrehajtási jogi aktusok elfogadása kivételes esetekben

Az 5. cikk (3) bekezdésétől és az 5. cikk (4) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetét, amennyiben annak haladéktalan elfogadásának elmaradása jelentős piaci zavarokat okozna a mezőgazdaság terén, vagy az EUMSZ 325. cikke értelmében veszélyeztetné az Unió pénzügyi érdekeit.

Ilyen esetben a Bizottság haladéktalanul benyújtja az elfogadott végrehajtási jogi aktust a fellebbviteli bizottsághoz. Amennyiben a fellebbviteli bizottság kedvezőtlen véleményt nyilvánít az elfogadott végrehajtási jogi aktusról, a Bizottság haladéktalanul hatályon kívül helyezi azt. Amennyiben a fellebbviteli bizottság kedvező véleményt nyilvánít, vagy nem nyilvánít véleményt, a végrehajtási jogi aktus hatályban marad.

8. cikk

Azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok

(1) A 4. és az 5. cikktől eltérve, az alap jogi aktus előírhatja, hogy kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben e cikket kell alkalmazni.

(2) A Bizottság valamely bizottsághoz történő előzetes benyújtás nélkül azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el, amely legfeljebb hat hónapig marad hatályban, amenynyiben az alap jogi aktus másként nem rendelkezik.

(3) Az elnök a (2) bekezdésben említett jogi aktust legkésőbb 14 nappal az elfogadását követően a megfelelő bizottság elé terjeszti, hogy kikérje annak véleményét.

(4) Amennyiben vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó, és a bizottság kedvezőtlen véleményt nyilvánít, a Bizottság haladéktalanul hatályon kívül helyezi a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktust.

(5) Amennyiben a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket fogad el, az e cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó. A Bizottság ilyen intézkedéseket a tagállamokkal folytatott konzultációt vagy - rendkívüli sürgősséget igénylő esetekben - a tagállamok tájékoztatását követően fogad el. Utóbbi esetben a konzultációt legkésőbb attól az időponttól számított tíz napon belül kell megtartani, amikor a tagállamokat a Bizottság által elfogadott intézkedésekről értesítették.

9. cikk

Eljárási szabályzatok

(1) Minden bizottság, elnökének javaslatára, tagjainak egyszerű többségével elfogadja saját eljárási szabályzatát a Bizottság által a tagállamokkal folytatott konzultációt követően kidolgozandó eljárásiszabályzat-minta alapján. Ezt a mintát a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

Amennyiben szükséges, a már működő bizottságok eljárási szabályzatukat hozzáigazítják az eljárásiszabályzat-mintához.

(2) A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre és az adatvédelemre vonatkozó, a Bizottságra alkalmazandó elveket, feltételeket és szabályokat a bizottságokra is alkalmazni kell.

10. cikk

A bizottsági eljárásokra vonatkozó tájékoztatás

(1) A Bizottság nyilvántartást vezet a bizottsági eljárásokról, amely tartalmazza az alábbi adatokat:

a) a bizottságok listája;

b) a bizottsági ülések napirendje;

c) az összefoglaló jegyzőkönyvek, azon hatóságok és szervezetek listáival együtt, amelyekhez a tagállamok által a képviseletükre kijelölt személyek tartoznak;

d) végrehajtási jogi aktusok tervezete, amelyekre vonatkozóan a bizottságok véleményét kérik;

e) a szavazási eredmények;

f) a végrehajtási jogi aktusoknak a bizottságok véleménynyilvánítását követően kialakított végleges tervezete;

g) a végrehajtási jogi aktusok végleges tervezetének Bizottság általi elfogadására vonatkozó információk; és

h) a bizottságok munkájára vonatkozó statisztikai adatok.

(2) A Bizottság ezenkívül éves jelentést is közzétesz a bizottságok munkájáról.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács számára a vonatkozó szabályoknak megfelelően hozzáférést kell biztosítani az (1) bekezdésben említett információkhoz.

(4) A bizottsági tagoknak való elküldéssel egyidejűleg a Bizottság hozzáférhetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára az (1) bekezdés b), d) és f) pontjában említett dokumentumokat, valamint tájékoztatja őket e dokumentumok hozzáférhetőségéről.

(5) A nyilvántartásban közzé kell tenni az (1) bekezdés a)-g) pontjában említett valamennyi dokumentum hivatkozási számát, valamint az (1) bekezdés h) pontjában említett adatokat.

11. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács ellenőrzéshez való joga

Amennyiben az alap jogi aktust rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el, az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor jelezheti a Bizottságnak, ha úgy ítéli meg, hogy a végrehajtási jogi aktus tervezete túllépi az alap jogi aktusban megállapított végrehajtási hatásköröket. Ebben az esetben a Bizottság a kifejtett álláspontok figyelembevételével felülvizsgálja a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a végrehajtási jogi aktus tervezetét fenntartani, módosítani vagy visszavonni kívánja-e.

12. cikk

Az 1999/468/EK határozat hatályon kívül helyezése

Az 1999/468/EK határozat hatályát veszti.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének joghatásait fenn kell tartani az e cikkre hivatkozó, meglévő alap jogi aktusok alkalmazásában.

13. cikk

Átmeneti rendelkezések: a meglévő alap jogi aktusok kiigazítása

(1) Ha egy, az e rendelet hatálybalépését megelőzően elfogadott alap jogi aktus a végrehajtási hatáskörök Bizottság általi gyakorlását írja elő az 1999/468/EK határozatnak megfelelően, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) amennyiben az alap jogi aktus az 1999/468/EK határozat 3. cikkére hivatkozik, az e rendelet 4. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni;

b) amennyiben az alap jogi aktus az 1999/468/EK határozat 4. cikkére hivatkozik, az e rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, az 5. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdése kivételével;

c) amennyiben az alap jogi aktus az 1999/468/EK határozat 5. cikkére hivatkozik, az e rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, és vélelmezni kell, hogy az alap jogi aktus előírja, hogy vélemény hiányában a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét az 5. cikk (4) bekezdése második albekezdésének b) pontja értelmében;

d) amennyiben az alap jogi aktus az 1999/468/EK határozat 6. cikkére hivatkozik, e rendelet 8. cikkét kell alkalmazni;

e) amennyiben az alap jogi aktus az 1999/468/EK határozat 7. és 8. cikkére hivatkozik, e rendelet 10. és 11. cikkét kell alkalmazni.

(2) E rendelet 3. és 9. cikke - az (1) bekezdés alkalmazásában - az összes meglévő bizottságra alkalmazandó.

(3) E rendelet 7. cikke kizárólag azokra a meglévő eljárásokra alkalmazandó, amelyek az 1999/468/EK határozat 4. cikkére hivatkoznak.

(4) Az e cikkben meghatározott átmeneti rendelkezések nem befolyásolják az érintett jogi aktusok jellegét.

14. cikk

Átmeneti szabályozás

Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben egy bizottság már az 1999/468/EK határozatnak megfelelően véleményt nyilvánított.

15. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2016. március 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, és szükség esetén ehhez megfelelő jogalkotási javaslatokat fűz.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. február 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

MARTONYI J.

(1) Az Európai Parlament 2010. december 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. február 14-i határozata.

(2) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(3) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a bizottság kedvező véleménye esetén a Bizottságnak végrehajtási jogi aktus tervezetet kell elfogadnia. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a Bizottság a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően rendkívüli esetekben figyelembe vegye a szavazást követően felmerült új körülményeket, és - miután a bizottságot és a jogalkotót megfelelően tájékoztatta - úgy határozzon, hogy nem fogad el végrehajtási jogi aktus tervezetet.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATAI

A Bizottság felülvizsgál valamennyi olyan hatályban lévő jogi aktust, amelyet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt nem igazítottak hozzá az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz. E felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy szükséges-e az érintett jogi eszközök hozzáigazítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke által bevezetett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez. A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az e nyilatkozathoz csatolt indikatív ütemtervben rögzített időpontban megteszi a megfelelő javaslatokat.

A hozzáigazítás folyamata során a Bizottság rendszeresen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet az azon jogi eszközök tekintetében tervezett végrehajtási intézkedésekről, amelyek a jövőben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokká válnak majd.

Ami azon hatályos jogi aktusokat illeti, amelyek jelenleg az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra való hivatkozásokat tartalmaznak, a Bizottság felül fogja vizsgálni, hogy az általa módosítani szándékozott egyes eszközök milyen rendelkezéseket tartalmaznak a kérdéses eljárásra vonatkozóan. E vizsgálat alapján a Bizottság kellő időben elvégzi majd az érintett aktusok kiigazítását, hogy azok megfeleljenek a Szerződésben foglalt feltételeknek. Továbbá az Európai Parlament és a Tanács jogosult lesz arra, hogy megjelölje azon alap-jogiaktusokat, amelyek kiigazítását elsődleges fontosságú feladatnak tekinti.

A Bizottság 2012 végéig értékelni fogja e folyamat eredményeit annak érdekében, hogy felbecsülhesse az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra történő hivatkozásokat tartalmazó azon jogi aktusok számát, amelyek hatályban maradnak. A Bizottság ezt követően előkészíti majd a kiigazítás elvégzéséhez szükséges megfelelő jogalkotási kezdeményezéseket. A Bizottság általános célkitűzésének megfelelően a hetedik parlamenti ciklus végére az összes jogi eszközből kikerülnek azon rendelkezések, amelyek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkoznak.

A Bizottság megjegyzi, hogy a közelmúltban vizsgálatot indított el, amely teljes körűen és objektíven áttekinti majd az EU kereskedelemvédelmi politikájának és gyakorlatának összes vonatkozását. A vizsgálat magában foglalja nevezetesen a jelenlegi kereskedelemvédelmi eszköz teljesítményének, módszereinek, alkalmazásának és hatékonyságának a kereskedelempolitikai célkitűzések szempontjából történő értékelését, az Európai Unió meglévő és potenciális szakpolitikai döntései hatékonyságának értékelését (például az uniós érdekek vizsgálata, az alacsonyabb vám szabálya, a vámok beszedésének rendszere vonatkozásában) az egyes kereskedelmi partnerek szakpolitikai döntéseihez viszonyítva, valamint kiterjed a dömpingellenes és a szubvencióellenes alaprendelet felülvizsgálatára az uniós intézmények igazgatási gyakorlata, az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletek és a WTO Vitarendező Testülete ajánlásai és határozatai fényében.

A vizsgálat eredményeinek és a dohai fejlesztési menetrend tárgyalásainak figyelembevételével a Bizottság tanulmányozni kívánja, hogy kínálkoznak-e lehetőségek az Európai Unió kereskedelemvédelmi eszközeinek további javítására, és ha igen, milyen formában.

Ezenkívül a Bizottság emlékeztet az általa végrehajtott, a kereskedelemvédelmi eszközök működésének átláthatóságát növelni hivatott közelmúltbeli kezdeményezésekre (ezek közé sorolható például a meghallgató tiszt kijelölése), valamint a tagállamokkal a kereskedelemvédelmi gyakorlat kulcsfontosságú elemeinek azonosítása érdekében végzett munkájára is. A Bizottság különös fontosságot tulajdonít e munkának, és a tagállamokkal konzultálva kutatni fogja az e tekintetben megvalósítható további kezdeményezéseket.

Az 1999/468/EK tanácsi határozaton alapuló komitológiai szabályok szerint amennyiben a közös agrárpolitika valamely irányító bizottsága kedvezőtlen véleményt bocsát ki, a Bizottságnak a kérdéses intézkedésről tervezetet kell benyújtania a Tanácshoz, amelynek lehetősége van arra, hogy egy hónapon belül eltérő határozatot hozzon. Mindazonáltal a Bizottság elől nem zárják el a fellépés lehetőségét: választásától függően az intézkedést életbe léptetheti vagy annak alkalmazását elhalaszthatja. Következésképpen a Bizottság végrehajthatja az intézkedést, amennyiben kellő mérlegelés után úgy ítéli meg, hogy például az alkalmazás felfüggesztése visszafordíthatatlan negatív piaci hatásokat váltana ki. Ha a későbbiekben a Tanács másképpen határoz, a Bizottság által bevezetett intézkedés természetesen fölöslegessé válik. A jelenlegi szabályok tehát egy olyan eszközzel ruházzák fel a Bizottságot, amely alkalmas az egész Unió közös érdekeinek védelmére azáltal, hogy legalább átmeneti jelleggel lehetővé teszi valamely intézkedés elfogadását.

E rendelet 7. cikke azt a célt fogalmazza meg, hogy az új komitológiai rendelkezéseken belül maradjon fenn e megközelítés, de annak alkalmazását az egyértelműen meghatározott és szigorú kritériumokon alapuló rendkívüli helyzetekre kell korlátozni. Ez lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a vizsgálóbizottság kedvezőtlen véleménye ellenére elfogadja egy intézkedés tervezetét, "ha a kötelező határidőn belüli elfogadás elmulasztása jelentős piaci zavarokat idézne elő, vagy veszélyeztetné (...) az Unió pénzügyi érdekeit." E rendelkezés az olyan helyzetekre utal, amikor nem lehet megvárni, hogy a bizottság újból szavazzon ugyanarról vagy egy másik intézkedéstervezetről, mivel időközben a piacon jelentős zavarok következnének be pl. a piaci szereplők spekulatív magatartása miatt. Az Unió cselekvési képességének biztosítása érdekében a rendelet lehetőséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak arra, hogy az intézkedéstervezetről egy újabb megalapozott vitát folytassanak; ennek köszönhetően a kérdések nem maradnak eldöntetlenül és nem adnak esélyt a spekulációra, ami a piacokra és a költségvetésre negatív következményekkel járna.

A közös agrárpolitika mindennapi irányítása során ugyanis előfordulhatnak olyan helyzetek (például az export-visszatérítések rögzítése, az engedélyek kezelése, a különleges védőzáradék tekintetében), amikor a döntéseket gyakran igen gyorsan kell meghozni, és azok jelentős gazdasági következményekkel járnak a piacra - így értelemszerűen a gazdálkodókra és a piaci szereplőkre -, és egyszersmind az Unió költségvetésére is.

Azokban az esetekben, amikor az Európai Parlament vagy a Tanács jelzi a Bizottság felé, hogy egy adott végrehajtási aktus tervezete a megítélése szerint túllépi az alap-jogiaktusban biztosított végrehajtási jogkört, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának figyelembevételével haladéktalanul felülvizsgálja a végrehajtási aktus tervezetét.

A Bizottság az ügy sürgősségét megfelelően tekintetbe véve jár el.

A Bizottság, mielőtt határozna arról, hogy egy végrehajtási aktus tervezetét elfogadja, módosítja vagy visszavonja, tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy milyen lépést kíván tenni, illetve a döntését milyen indokok alapján hozta meg.