A Kecskeméti Törvényszék P.20212/2017/33. számú határozata szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 18/A. §, 110/C. §, 2016. évi LXI. törvény 7. §] Bíró: K. Szabó-Ördög Aranka

Kecskeméti Törvényszék

6.P.20.212/2017/33.

A törvényszék Dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd székhelye) által képviselt I.rendű felperes neve (székhelye, szervezet.) I.r., a Dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd székhelye) által képviselt II.rendű felperes neve (II.r. felperes címe) II.r. felpereseknek, - Dr. Zalántai Emőke ügyvéd (ügyvéd székhelye) által képviselt alperes neve (alperes címe) lakos alperes ellen szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi az I-II.r. felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 5.080.000,- (Ötmillió-nyolcvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően a törvényszék megkeresi a J. Megyei Kormányhivatal B. települési Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a B. település külterület 2 és a 1 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanok vonatkozásában az alperes javára bejegyzett 1/1 tulajdoni illetőséget érintő perindítás tényének feljegyzését törölje.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, elektronikus úton a Kecskeméti Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve. Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy fellebbezést nem nyújtott be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előelegezett költség megfizetésére vonatkozik. Ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperesek keresetlevele, a II.r. felperes személyes előadása, a felperesek perbeli előadása, az alperes ellenkérelme, perbeli és személyes előadása, 1. számú tanú vallomása, a csatolt iratok és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az I.r. felperes képviseletében eljárt szervezet és az alperes, mint nyertes árverési vevő között A. településen 2016. június 20. napján I. számon nyilvántartott adásvételi szerződés jött létre a B. település külterület 1 helyrajzi szám alatt felvett szántó művelési ágú, 73.1160 ha területű, 1367.82 AK értékű és a B. település külterület 2 helyrajzi szám alatt felvett szántó művelési ágú, 202.3277 ha területű, 6610,43 AK értékű ingatlan tulajdonjogának átruházása tárgyában. Az adásvételi szerződés megkötésére azt követően került sor, hogy az alperes a 2016. március 3. napján tartott földárverésen árverezőként egyedül jelent meg és tett vételi ajánlatot az adásvételi szerződés tárgyát képező B. település 3 helyrajzi számú ingatlanra, mely az árverést követően került megosztásra 2 és az 1 helyrajzi számú ingatlanokra.

A szerződő felek az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy az eredeti árverési tétel a B. település 2 helyrajzi számú a.) szántó, b.) erdő, c.) szántó művelési ágú 292.9921 ha térmértékű, 9.127.78 AK tiszta jövedelemmel rendelkező ingatlanból az a.) és c.) szántó művelési ágú alrészletekre vonatkozott, melynek vevő által tett árverési nyertes (legmagasabb) vételára 433.900.000,- forint volt.

A szerződésben foglaltak szerint az ingatlanok haszonbérleti jogviszonnyal terheltek 2029. július 6. napjáig. Eladó tájékoztatta a vevőt, hogy amennyiben a jelenlegi földhasználó az ingatlanokon az eladó engedélyével értéknövelő beruházást hajtott végre, úgy a használati jogviszony (haszonbérlet) lejártát követően a haszonbérleti szerződésben foglaltak szerint a vevő a haszonbérlővel elszámolni köteles.

A szerződés 3. pontja kimondta, hogy a vevő köteles a vételárat legkésőbb a szerződés záradékolásának napját követő 90. napon teljesíteni. Rögzítették, hogy a vevő a teljes vételárból a szerződés megkötésének napjáig mindösszesen 43.390.000,- forint vételárrészt árverési biztosíték jogcímén megfizetett. Az eladó kijelentette, hogy a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését követően záradékkal látja el, melyben rögzíti, hogy az adásvételi szerződés a vevő és közötte jött létre, a vevőt a kifüggesztési eljárás során elővásárló nem előzte meg.

A szerződés 5. pontja szerint az ingatlanokon, mint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteken az eladót a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra - a szerződés szerinti vételáron - visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására az ingatlant 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

A vevő a szerződés 16. pontjában vállalta és kijelentette, hogy az ingatlanok, mint földek használatát másnak nem engedi át és azokat maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv. 13. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.

A szerződés 17. pontja értelmében a vevő jogosult és egyben köteles az ingatlanokat önállóan, az eladó közreműködése nélkül haladéktalanul az esetleg fennálló földhasználati jogviszony időtartamának meghosszabbítása nélkül, annak megszűnését követően birtokba venni, amint teljesül a következő két együttes feltétel mindegyike: a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, továbbá nincs olyan földhasználati nyilvántartásba bejegyzett használó, akit a birtokbavétellel jogai rendeltetésszerű gyakorlásában akadályozna vagy zavarna.

A szerződés 21. pontjában a 2013. évi CCXII. tv. 13. § (3) bekezdés alapján a vevő nyilatkozta, hogy ő maga "az alábbi jogszabályok és ranghelyek alapján elővásárlásra jogosult: 2013. évi CXXII. tv. 18. § (2) bekezdés b.) olyan földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása, valamint a 2013. évi CXXII. tv. 18. § (4) bekezdés a) pontja alapján családi gazdálkodó család tagja".

Az adásvételi szerződés aláírásakor az alperes dr. C. D. okiratszerkesztő ügyvéd részére átadta a földműves nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolatát, továbbá - korábban az árverés során is átadott - szerzőképességét, valamint lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja és az árverési ingatlan közötti nem több, mint 20 km távolságot igazoló hatósági bizonyítványt, és azon hatósági bizonyítványt, mely igazolta, hogy több mint 3 éve életvitelszerűen E. Város közigazgatási területén lakik. Az okiratszerkesztő ügyvéd az elővásárlási jogosultság igazolása körében bekérte az alperestől a családi gazdaságot bejegyző jogerős határozatot is, valamint az ökológiai gazdálkodói tanúsítványt.