A Balassagyarmati Törvényszék P.20809/2017/14. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, (1) bek., 42. §, (1) bek. a) pont, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:3. §, 2:45. §, (1) bek., (2) bek., 2:52. §, 6:519. §, (1) bek., 6:549. §, (1) bek.]

A ...-i Törvényszék felperes neve (... ..., ... u. .... szám) felperesnek -... (... ..., ... u. ...ltal képviselt alperes neve (... ..., ... u.....) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra ....-(...) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén elektronikus úton kell benyújtani a ...-i Ítélőtáblához címzetten.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el.

Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

felperes neve felperes keresetet terjesztett elő a alperes neve alperes ellen kártérítés megfizetése iránt.

Az ügy a ...-i Törvényszéken ....P..... számon lett lajstromozva.

A alperes neve alperes a .... napján kelt, keresetre előterjesztett előkészítő iratában kérte a kereset elutasítását.

Hivatkozott arra, hogy a felperes által csatolt, a ... Bíróság ...P..... számú ítéletnek jelen per eldöntése szempontjából relevanciája nem lehet. A felperes állításával szemben ezen ítélet nem "minősítette" a felperest fogyasztónak, hiszen ezen megállapítás csupán az ítélet indoklásában szerepel úgy, hogy az eljáró bíróság a felek egybehangzó nyilatkozatai alapján, jelen per felperesének elismerő nyilatkozata alapján a Pp. 221. § (2) bekezdése szerinti rövidített ítéletet hozott.

Álláspontja szerint felmerül a gyanú, hogy ... - a ... Bíróság ...P..... számon folyamatban volt per felperese - a ... Bíróság előtt ....P..... számom folyamatban volt pert kizárólag azért indította jelen per felperesével szemben, hogy jelen per felperese elismerhesse a követelést azzal, hogy a számára kedvezőnek vélt megállapítások jogerős ítéletben szerepeljenek.

Ezen feltevést támasztja alá az a körülmény, hogy a ... Bíróság ...P..... számú ítélete rögzíti, hogy jelen per felperese már a pert megelőzően is teljes egészében elismerte...felperes követelését. Az előbbiek mellett látszólag semmi értelme nem volt és nem lehetett a jelen per felperese által előterjesztett ítélet indokolása, kiegészítése iránti kérelmének, hiszen annak abban a perben jelentősége nem lehetett.

Ugyancsak az előbbieket támasztja alá az a feltevés, hogy a ... Bíróság ....P..... számú ítéletében foglalt pénzfizetésre vonatkozó rendelkezést a felperes nyilvánvalóan nem teljesítette ... felé.

A felperes keresetet terjesztett elő a alperes neve ellen a felperes személyiségi jogait sértő károkozó magatartása miatt, melyben a becsülethez és jó hírnévhez való jog megsértése megállapítását és ....-Ft sérelemdíj megfizetését kérte. Kérte továbbá az alperes kötelezését arra, hogy a felperestől írásban kérjen bocsánatot, és jogsértő beadványát ezt követően vonja vissza.

A felperes keresetét a Ptk. 6:549. §, 2:52. §, 1:3.§, 6:518. §, 6:519. § és 2:45.§-ára alapította.

Álláspontja szerint az alperes a csatolt előkészítő iratban a felperes megalapozatlan, a felperes ügyvédi tevékenységét, becsületét és jó hírnevét is sértő állításokat tett, amelyek a felperes tisztességes magatartását teszik kérdésessé jogsértően és megalapozatlanul.

Az alperesi bíróság és képviselője a Bírók Etikai Kódexe 3. cikk (2) bekezdése és 6. cikk (1) bekezdése szerinti tiszteletet nem adta meg a felperesnek, amikor olyan hiteltelen tényállításokon alapuló "gyanút" fogalmazott meg, amelyet bizonyítani nem tud, amely nem alapos, és ellentmond egy jogerős ítélet rendelkező részének és indokolásának is.

Álláspontja szerint ez az alperes részéről tényállítás volt, ha mégsem, akkor indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás, amely a felperes, mint ügyvéd társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, mert a bíróság rosszhiszemű manipulálására és tisztességtelen, törvénytelen eszközök használatára utal. Előadta, hogy az alperes állításaival azt mondta ki, hogy a felperes az ügyvédi törvényben és az ügyvédi etikai kódexben megfogalmazott kötelezettségét szándékosan előre megfontolt szándékkal megszegte.

Hivatkozott rá, hogy az alperes valótlan tényt állított, amikor úgy nyilatkozott, hogy az ....P..... számú ítéletben foglalt pénzfizetésre vonatkozó rendelkezést a felperes nyilvánvalóan nem teljesítette ... felé. Ez nem véleménynyilvánítás volt, hanem tényállítás, azt állította az alperes, hogy a felperes nyilvánvalóan nem teljesítette a bíróság ítéletét. Amint a gyanúját az alperes leírta és a bíróság tudomására is hozta, a gyanú tényközlések logikai soraként tárgyiasult. Innentől kezdve az alperesi előadás már nem gyanú, hanem a tények előadásán és mérlegelésén alapuló gyanúsítás.

Álláspontja szerint a jelen ügyben a felperest az ügyvédi jogaiban és kötelezettségeiben, az alperest pedig bírói, bírósági jogaiban és kötelezettségeiben is kell vizsgálni, az alperes a felperes ügyvédi státusza tudatában fogalmazta meg személyiségsértő kifogásait.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Hivatkozott rá, hogy a bírói gyakorlat szerint a perbeli nyilatkozat megtétele önmagában személyiségi jogsértést nem valósít meg. A felperes által hivatkozott alapperben az alperes indokolatlanul bántó, sértő kifejezéseket a beadványaiban nem használt. A peres eljárás során tett nyilatkozat akkor sérthet személyiség jogot, ha az bántó, sértő. A kereseti és ellenkérelmi tényállítások erre nem alkalmasak, mert csak az igényérvényesítés megalapozására, vagy annak cáfolatára szolgálnak.

Előadta, hogy a felperes által kifogásolt alperesi nyilatkozat az alperes alapperben előadott feltételezése volt, vagyis az alperes nem tényállítást adott elő, hanem a felperes magatartásával kapcsolatos véleményét fejtette ki. A véleménynyilvánítás esetén a bizonyíthatóság nem értelmezhető, az ilyen közlések esetén az igazságtartalom nem fogalmazható meg.

A felperes által kifogásolt alperesi nyilatkozat nem minden indok nélkül vezetve, öncélúan kívánta megbántani a felperest, hanem az alperes által feltételezett felperesi magatartás minősítésére kellően megokolható módon bocsátkozott feltételezésekbe.

Hivatkozott rá, hogy az alapperben a alperes neve nem közhatalmat gyakorolva, az eljárást lefolytató bíróságként, hanem perbevont helyzetű alperesként vett részt. Érthetetlen ezért a felperesnek a bírói etikai kódexre történő hivatkozása. A alperes neve alperest ugyanolyan és ugyanannyi jog illeti meg alperesként, mint bármely más alperest. Érthetetlen továbbá a felperesnek az ügyvédi etikai kódexre történő hivatkozása, hiszen az alapperben a felperes felperesként és nem ügyvédként volt érdekelt.