A Fővárosi Törvényszék P.20338/2016/33. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §] Bíró: Miszbrandtner Erika

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20338/2016/33.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20824/2017/4., Kúria Pfv.20239/2018/7., 3178/2020. (V. 21.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

...P.../2016/33.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Zudor Mónika Csilla ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a jogtanácsos jogtanácsos (alperes címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1.075.800,- (egymillió-hetvenötezer-nyolcszáz) forint eljárási illetéket az adóhatóság felhívására fizesse meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 600.000,- (hatszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt jelen bíróságnál előterjesztett, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye. Papíralapú kapcsolattartás esetén a fellebbezést 3 példányban kell előterjeszteni.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányult, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24. § alapján értéke) az 500.000 Ft-ot meghaladja.

A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a Pp. 73/A §-a alapján a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezési eljárásban.

Így a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I N D O K O L Á S

Felperes jogelődje, 1-es személy 1992. július 18- napján megvásárolta az akkor még nem telekkönyvezett település, belterület szám/A/28. hrsz. alatti, természetben település ingatlan címe szám alatti ingatlant. Az adásvételi szerződés - mely egy opciós joggal vegyes szerződés volt - még nem ilyen beazonosítással jelölte meg az ingatlant. A vevő 2-es személlyel, mint eladóval a következőkre kötött szerződést, a vevő megvásárolta a "magyar állam tulajdonában lévő .... név-név utcában a társasház 67/10.000 tulajdoni illetőségét", a lakás beazonosítása oly módon történt, hogy a szerződés rögzítette, miszerint a tulajdoni illetőség a társasház B. lépcsőházának IV. emeletén található 14. ajtószám alatti lakásnak felel meg. A szerződésben az eladó szavatolta az ingatlan per-, igény- és tehermentességét.

A szerződés kitér az ingatlan még rendezetlen ingatlan-nyilvántartási helyzetére is.

Az eladó 1990-ben vásárolta az ingatlant az 1-es bank települési Lakásértékesítő Fiókjától, a bank igazolta, hogy a vételre az eladó kölcsönt nem vett fel.

1-es személy 1991. november 25. napján kölcsönszerződést kötött a 2-es bank RT-vel, és egyben zálogjogot biztosított a fenti ingatlanra.

A 2-es bank RT 1991. december 4. napján kérte a zálogjoga bejegyzését. A földhivatalnál .../1991. iktatószámon a jelzálogjog bejegyzési kérelem széljegyként felkerült az ingatlan tulajdoni lapjára.

Miután azt nem lehetett egyértelműen tisztázni, hogy a kérelmező hiányosan adta-e be a kérelmet, az eljáró hatóság értesítést küldött a kérelmezőnek, miszerint a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés nem lelhető fel a kérelem mellett. Ezt a felhívást alperes 1993. évben adta ki, és a 2-es bank RT a szerződést megküldte. Az alperes eredeti ranghellyel a jelzálogjogot bejegyezte 1998. január 13. napján kelt .../1/1993 számú határozatával. 1996. november 12. napján a szövetkezet Szövetkezet a jelzálogjogosult változásának átvezetését kérte, a földhivatal a változást átvezette. 1998. évben végrehajtó önálló bírósági végrehajtó megkeresése alapján a szövetkezet Szövetkezet javára végrehajtási jogot majd árverést jegyzett be a földhivatal.

A felperes jogelődje 1992. július 22. napán kérelmet nyújtott be a jelzálogjoga bejegyzésére, majd 1992. november 24. napján 1-es személlyel 1992. július 16. napján kelt opcióval vegyes adásvételi szerződés alapján a tulajdonjoga bejegyzését kérte, ezt a földhivatal iktatta.

Az ingatlan földhivatali bejegyzésére az alapító okirat alapján 1997. június 6. napján került sor, település, belterület, .../A/28. hrsz. alatt.

A felperes jogelődjének kérelmét először az 1998. április 15. napján kelt .../2/1998. határozatával és a fellebbezés folytán elrendelt megismételt eljárásban ismét az 1998. .../5/1998. számú határozatával a földhivatal elutasította.

Ezt követően felperes jogelődje pert indított közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt.