A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27148/2017/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 2. §]

Az ügyvéd által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal alperes ellen, - mely perbe az alperes oldalán beavatkozott - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az alperesi beavatkozó részére tizenöt napon belül fizessen meg 10.000,- (tízezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az állam külön felhívására fizessen meg 30.000,- (harmincezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A Végrehajtó Iroda 2015. augusztus hó 11. napján a Megyei Földművelésügyi Igazgatóság felé megkereséssel élt mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld értékesítése tárgyában.

A megkeresés a felperesi végrehajtást kérőnek MP és MD adósokkal szemben folyamatban lévő végrehajtási ügyben történt, és a célja az adósok .. külterület 0126/4. hrsz-on felvett ingatlana tekintetében az értékesítés lefolytatása volt. A megkeresésben az értékesítésre kerülő ingatlan-nyilvántartási adatai között az ingatlan terhelve a következőkkel kategóriánál minden jog törölhető (tehermentes) jelzés került feltüntetésre.

A megkeresés alapján ingatlan árverési hirdetmény került kibocsátásra 2015. december hó 02. napján a Megyei Kormányhivatal részéről. A megismételt árverés 2016. február hó 10. napjára került kitűzésre.

Az ingatlan árverési hirdetmény a végrehajtást kérők követelések jogcíme, követelések összege tekintetében két helyen is felsorolta a felperes-nek az adósokkal szemben fennálló követelését. Az ingatlan árverési hirdetmény alapján 2016. február hó 10. napján árverést folytatott le a hatóság.

Az árverésen az 1. számú határozat értelmében az ingatlan felajánlott legmagasabb vételára 4.680.000,- Ft volt, a 2. számú határozat árverési vevőként JG személyét rögzítette.

A jegyzőkönyv 1. számú melléklete szerint árverezőként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által képviselt Magyar Állam, ügyvéd által képviselt MJ, JG valamint DG vettek részt. Az árverés vezetője MJ a licitdíj befizetését terhelési értesítés bemutatásával történő igazolás hiánya miatt az árverésből kizárta.

A határozattal szemben az ügyvéd fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatalhoz, amely fellebbezésében előadta, hogy felperesi végrehajtást kérő és MJ jogi képviseletét ő látja el, azonban az eljárásban a végrehajtást kérőnek küldött küldemények nem az ő részére, mint képviselő részére kerültek megküldésre, amely lényeges eljárási szabálysértésnek minősül.

Az árverési hirdetmény a jogi képviselő részére nem került kézbesítésre, arról nem szerzett tudomást, az árverésen megjelenni nem tudott, a fél képviseletéről gondoskodni nem tudott. Erre tekintettel kérte az árverés megsemmisítését és az eljáró hatóság új árverés megtartására történő utasítását. Ezen túlmenően hivatkozott a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014.(VII.31.) Korm.rendelet 2. §-ra, amely szerint az árverési hirdetményben fel kell tüntetni az ed) pont szerint a telki szolgalmat, a közérdekű használati jogot, a haszonélvezeti jogot, valamint a zálogjogot. Az árverési hirdetményt pedig a végrehajtást kérőnek és adósnak kell kézbesíteni, amelyet részére mint jogi képviselő részére nem küldtek meg. A végrehajtást kérőt megillető jelzálogjogot az árverési hirdetmény nem tartalmazta. A rendelet 11. §-ának ed) pontja értelmében az árverési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a földön fennálló zálogjogot. A kógens szabály ellenére sem a jegyzőkönyv, sem az árverési hirdetmény nem tartalmazta a zálogjogot és ezzel a hirdetmény és az árverési jegyzőkönyv is törvénysértő.

Fellebbezésében hivatkozik továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek (Vht.) a kielégítés zálogjogra vonatkozó rendelkezéseire a 169. § és 170. §-ában foglaltakra. Az elsőbbségi kielégítési joguk sérelmére, hiszen ezen jogszabályhely alapján a jelzálogjoguk feltüntetésének esetén a többi végrehajtást kérőt megelőzően jutottak volna a követelésük kielégítésére.

A fellebbezés II. pontjában MJ árverési vevő által előterjesztett fellebbezés került rögzítésre, azonban ez a bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló per tárgyát nem befolyásolja, a fellebbezés visszavonásra került.

A másodfokon eljárt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal .../2017. iktatószámú határozatában a Megyei Kormányhivatal .../2016. jegyzőkönyvbe foglalt 1. és 2. számú határozatokat, és az árverési jegyzőkönyvbe foglaltakat helybenhagyta.

A felperes fellebbezésével összefüggésben a másodfokú hatóság a következőket állapította meg.

A ... számú, árverés lefolytatását kezdeményező végrehajtói megkeresés nem tartalmaz arra vonatkozóan adatokat, hogy a végrehajtást kérőt az eljárásban ügyvéd képviseli. Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a mezőgazdasági igazgatási szerv hirdetőtábláján történő kifüggesztéshez kapcsolódik. Az árverési hirdetmény 2015. december hó 08. napján került kifüggesztésre és 2016. február hó 05. napján került levételre. A kormányhivatal a megkeresés alapján készítette el a hirdetményt és azt elküldte a fellebbező részére is, amelyet a fél 2015. december hó 09. napján vette át, tehát az árverés kitűzéséről, annak körülményeiről és időpontjáról tudott. Az az árverésen történő részvételének nem volt akadálya. Megállapította, hogy a hirdetmény és az árverési jegyzőkönyv a kormányrendelet előírásainak megfelelően tartalmazta az árverésre bocsátott ingatlan adatait. A fellebbező által hivatkozott zálogjogot külön feltüntetni nem kellett, a jegyzőkönyvben a törvényen alapuló haszonélvezeti jogot, zálogjogot kellett feltüntetni. A fellebbező zálogjoga pedig okiraton alapult.

Hivatkozott a Vht. rendelkezéseire, amelynek értelmében az ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a következő jogok terhelhetik: telki szolgalom, a közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.

A fentiek szerint a jelzálogjog az ingatlan árverésen történő értékesítésével megszűnik. Megjegyezte a fellebbezőnek a zálogjog alapján kielégítéssel kapcsolatos felvetésére, hogy az árverési értékesítést követően a befolyt vételár felosztása nem az árverési jegyzőkönyv/hirdetmény adatai alapján történik, mivel a mezőgazdasági igazgatási szerv az árverési vevő által megfizetett teljes vételárat a beérkezését követő 8 napon belül átutalja a megkereső által megadott letéti, illetve pénzforgalmi számlára, tehát a további intézkedések a megkereső hatáskörébe tartoznak.

A másodfokú határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben a jogerős határozatot megváltoztatni kérte, az árverést megsemmisíteni, valamint az eljárt igazgatási szervet új eljárásra, az árverés ismételt megtartására, törvényes árverési hirdetmény kibocsátására kérte kötelezni. Előadta, hogy a fellebbezésében foglaltakat mindenben fenntartja.