A Fővárosi Törvényszék P.25883/2009/17. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 210. §, 236. §, 237. §, 301. §, 537. §, 538. §, 540. §, 541. §, 548. §] Bíró: Schöck Beatrix

Fővárosi Bíróság

...P. ..../2009/17..

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Holló Mária Terézia (....) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Chiorean Gabriella jogtanácsos (alperes neve., ....) által képviselt

... (....) alperesellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000,- (százezer) Ft jogtanácsosi munkadíjat ,mint perköltséget.

Az eljárás feljegyzett illetékét, 900.000,- (kilencszázerez) Ft-ot a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon kell előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A felperes és az alperes között ... szerződés (a továbbiakban ... szerződés) jött létre 2007. 04. 29. napján a felperes és házastársa ... Bt.-je tulajdonát képező, a ... Földhivatal ... által .... hrsz-on nyilvántartott, természetben ...on lévő, külterületi, művelési ágból kivett major illetve szérűskerten lévő melléképületek biztosítására elektromos tűz, robbanás és villámcsapás esetére. A telken a perbeli tégla-épület és egy faház volt.

A felperes a Bt. kültagja, míg beltagja a felperes házastársa, ...

A felek ezt megelőzően, 2007. 03. 30. napján már kötöttek egymással ugyanilyen típusú szerződést a felperes és házastársa tulajdonában álló családi házra. Ez alkalommal került szóba, hogy volna a felperesnek egyéb ingatlana is, melyet ugyancsak biztosítani kívánna, de az alperes képviseletében eljáró ... biztosítási ügynök a biztosítás lehetséges módozatának helyes kiválasztása érdekében időt kért. Az eltelt idő alatt részben utánajárt, hogy köthető-e ... típusú szerződés a melléképületre, ha az nem a családi házzal azonos helyen van, illetve ha az nem lakott, részben megnézte a melléképületeket, hogy azok állapotát felmérhesse.

Ezt követően került sor a további ... szerződés megkötésére a felek között, tekintettel arra, hogy az alperes ügynöke úgy tájékoztatta a felperest, hogy a szerződés megkötése lehetséges.

A szerződéskötés a felperes és házastársa házában bonyolódott, ahol a felperes és ..., valamint ... voltak együttesen jelen. Ez alkalommal rendelkezésre álltak az ingatlannal kapcsolatos iratok, különösen az 1998. 03. 24-ei keltű tulajdoni lap szemle. A felperes ennek alapján közölhette ... az ingatlan helyrajzi számát, mely a helyben készült ajánlati részletező címzésű nyomtatványon feltüntetésre került. A szerződés alapját ez az irat képezi, mivel a biztosítási szerződés ezen irat alperesi jóváhagyásával jön létre. Az ajánlat mellékletét képezi egy ú.n. ügyfél adatlap, melynek kitöltéséhez ... átvette a felperes személyi okmányait az adatok bejegyzése végett.

Az ajánlatot ... töltötte ki, majd a felperes azt átnézte és a szükséges helyeken elhelyezte rajta aláírását.

Az ajánlat, az ügyfél adatlap, és az ezek jóváhagyását követően kibocsátott ... számú biztosítási kötvény szerződőként és biztosítottként a felperest tünteti fel.

Ezzel szemben a perbeli melléképület tulajdonosa a ... Bt.

A felperes a szerződés alapján a biztosítási díjakat rendben fizette.

2007. 11. 03. napján az azonos helyen lévő faház leégett és az alperes a kárt vita nélkül megfizette a felperes részére, jóllehet a faház vonatkozásában is a bt. volt a tulajdonos.

2009. 04. 04. napján a perbeli istálló (melléképület) kigyulladt, s ennek következtében a nád tetőszerkezet leégett. A tűz oka szándékos gyújtogatás volt, a rendőrség megszüntette a nyomozást a tettes kideríthetetlensége okán.

A felperes bejelentette kárigényét az alperesnél, aki helyszíni szemle tartása és a felperes által beszerzett, a kár mértékét valószínűsítő magán-szakértői vélemény csatolása után 2009. 07. 13. napján kelt levelében a felperes kárigényét elutasította, a felperes által addig befizetett 49.028,- Ft-ot a felperesnek (jogi képviselője ügyvédi letéti számlájára) visszautalta. Ekkor ugyanis a kárrendezési eljárásban beszerezte a felperestől az ingatlan tulajdoni lapját, melyből értesült a tényleges tulajdoni helyzteről.

Arra hivatkozott, hogy a szerződés érvényesen nem jött létre a felek között a felperes téves adatközlése miatt, mivel a tulajdonos a ... Bt., míg a felperes csupán haszonbérlője az ingatlannak (amiről szintén ekkor, a felperes igazolása révén szerzett tudomást), s ebbéli minőségében ... típusú szerződést nem köthetett volna a melléképületre A ...-96 típusú szerződés szabályzatának I. és III. 1/a. pontja alapján ugyanis csak a lakásbiztosításhoz kapcsolódóan köthető melléképületre ilyen szerződés, és csak akkor, ha a melléképület is a lakástulajdonos tulajdonában áll. Az adott körülmények alapján az istálló nem tartozik a biztosítható vagyontárgyak körébe.

Ezen túl a kárigény összegét is vitatta.

A felperes keresetében 15.560.983,- Ft. tőke és ezen összeg után 2009. 08. 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Perköltség iránti igényt is előterjesztett.

Keresete jogcímeként a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 537. (1)-(2) bekezdését, 538. (1) bekezdését, 540. § (1) és (3) bekezdését, 541. § (1) bekezdését és 548. §-át jelölte meg.