A Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.38.089/2017/3. számú határozata

Közforgalom számára nyitva álló magánterületen aláírás csak a tulajdonos engedélyével végezhető. [Nsztv. 16. § (1) bek.]

A Kúria végzése

Az ügy száma: Kvk.I.38.089/2017/3.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 137/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 137/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező, mint az "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" országos népszavazási kezdeményezés szervezője által átadott aláírásgyűjtő íveken a Momentum Mozgalom aktivistái 2017. december 8-án körülbelül délelőtt fél tizenkettőtől aláírásokat gyűjtöttek egy nagyáruház főbejáratának közelében. Nagyjából 45-60 perc elteltével az áruház épületéből két biztonsági őr és egy hölgy jött ki az aláírásgyűjtőkhöz, közölték, hogy az adott helyszínen nem gyűjthetnek aláírásokat. A később kiérkező rendőrök a Nemzeti Választási Irodától származó levélre hivatkozva felhívták az aktivistákat a távozásra, mivel az áruház előtti parkoló és járdázott szakasz magánterület, ahol népszavazási kezdeményezés aláírásai nem gyűjthetőek. Az aktivisták elhagyták a területet, a kérelmező pedig kifogást nyújtott be a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 16. § (1) bekezdésének megsértése miatt.

[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 137/2017. számú határozatával (a továbbiakban: Határozat) elutasította a kifogást. Döntésében azt vizsgálta, hogy a magántulajdonban álló terület tulajdonosa az adott esetben korlátozhatta-e vagy kizárhatta-e az aláírásgyűjtést a tulajdonában álló területen.

[3] Indokolása szerint sem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), sem az Nsztv. nem értékeli, ha az aláírásgyűjtés nem valamely törvényi kizáró ok, hanem az adott terület tulajdonosának, fenntartójának döntése vagy intézkedése miatt nem lehetséges. Az az értelmezés, hogy a népszavazási jog része olyan alapvető jog, amelynek érvényesülése érdekében korlátozható a tulajdonhoz való jog azt jelentené, hogy - irányadó törvényi szabályozás hiányában - a jogalkalmazónak kellene teljes egészében minden egyes esetben az alapjog korlátozás arányosságáról döntenie.

[4] A tulajdonjog korlátozása a népszavazáshoz való jog gyakorlásában megnyilvánuló, fennálló közérdek ellenére sem vezethető le a 7/1991. (II. 28.) AB határozatban megfogalmazott tág értelmezési körben, illetve ilyen általános felhatalmazás az Nsztv. rendelkezéséből sem származtatható. Az AB határozatban foglaltak szerint a tulajdonjog korlátozása "csak akkor alkotmányellenes, ha az elkerülhetetlen, tehát kényszerítő ok nélkül történik, továbbá ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan". Országos népszavazás esetében a közterületek összessége elégséges felületnek tekinthető az aláírásgyűjtés szempontjából, ennek alapján pedig a gyűjtésbe bevont magánterület nem nélkülözhetetlen feltétele, hanem csak segítője lehet a sikeres aláírásgyűjtésnek.

[5] Felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges szükségességi és arányossági vizsgálat során nem csak azt kellene figyelembe venni, hogy az adott magánterület használata mennyire elkerülhetetlen és milyen mértékben korlátozza a tulajdoni jogokat. Vizsgálni szükséges azt a személyhez fűződő jogot is, hogy a tulajdonos összefüggésbe kíván-e kerülni, illetve a közvélemény előtt megjelenni az adott népszavazási kezdeményezéssel összefüggésben, vagy ez sértené személyes politikai vagy világnézeti meggyőződését, vallási meggyőződését, esetleg - főként gazdasági szervezet esetében - jogos gazdasági érdekét, jó hírnévhez való jogát. A kapcsolódási vagy távolmaradási szándék azonban teljes mértékben szubjektív értékítéleten alapul, a hozzájárulás vagy a megtagadás jogszerűségére nincs egységesen alkalmazható mérce. A magántulajdon jogosultja ugyanis nem kötelezhető az egyes kezdeményezésekkel összefüggésben támogató magatartásra, illetve nem vonható felelősségre a támogató közreműködésért (jelen esetben a helybiztosításért). A szükségességi és arányossági vizsgálatot a gyakorlatban megfelelően helyettesíti a tulajdonos kifejezett hozzájárulása vagy erre utaló magatartása (a gyűjtési tevékenység tűrése).

[6] A Határozat összegző megállapítása szerint nem eredményezi a népszavazásra irányadó jogszabályok sérelmét, ha a magántulajdonban lévő terület tulajdonosa, birtokosa - akár személyhez fűződő jogaira, akár tulajdonosi jogaira hivatkozással - megtagadja az aláírásgyűjtés lehetőségének biztosítását a tulajdonában, birtokában lévő területen.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértőknek a további jogsértéstől való eltiltását kérte.

Előadta, hogy az Nsztv. 16. § (1)-(2) bekezdése a népszavazási eljárás aláírásgyűjtésének helyszínére vonatkozóan azonos szabályozást tartalmaz, mint a Ve. 123. § (1)-(2) bekezdése az ajánlások vonatkozásában. A szövegazonosságra, és az Nsztv. 1. § (1) bekezdésére figyelemmel, amely a Ve. szabályait - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - a népszavazási eljárásban is alkalmazni rendeli, a népszavazási aláírásgyűjtés helyszínére vonatkozó rendelkezések értelmezése során a Ve. szabályaira is figyelemmel kell lenni.

[8] Az Nsztv. 16. § (1) bekezdés szerinti, a Ve. 123. § (1) bekezdésében is szereplő 'bárhol' kifejezés nyelvtani értelmezése kapcsán a Kúria Kvk.IV.37.184/2014/3. számú végzése akként fogalt állást, hogy a "bárhol" közterületet "is"-t jelent, amelyből egyenesen következik, hogy a "bárhol" kifejezés nem szűkíthető le a közterületre.

[9] Hivatkozott arra, hogy a gyülekezési jog gyakorlása kapcsán a 31/2013. (X. 28.) AB határozat már állást foglalt a politikai kommunikáció kérdésében. Az ugyan kétségtelen, hogy az ajánlás gyűjtés nem tartozik az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdés szerinti gyülekezési jog hatálya alá, de ugyanúgy politikai kommunikációnak tekintendő. Ellentétes lenne az Alaptörvény 28. cikk szerinti józan ész és cél szerinti értelmezéssel, ha az aláírás gyűjtés alapjogi védelme szűkebb körben érvényesülne, mint a gyülekezési jogé.