A Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.38.089/2017/3. számú határozata

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Kvk.38089/2017/3. (*A Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.38.089/2017/3. számú határozata*), 3095/2018. (III. 26.) AB végzés

***********

Közforgalom számára nyitva álló magánterületen aláírás csak a tulajdonos engedélyével végezhető. [Nsztv. 16. § (1) bek.]

A Kúria végzése

Az ügy száma: Kvk.I.38.089/2017/3.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 137/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 137/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező, mint az "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" országos népszavazási kezdeményezés szervezője által átadott aláírásgyűjtő íveken a Momentum Mozgalom aktivistái 2017. december 8-án körülbelül délelőtt fél tizenkettőtől aláírásokat gyűjtöttek egy nagyáruház főbejáratának közelében. Nagyjából 45-60 perc elteltével az áruház épületéből két biztonsági őr és egy hölgy jött ki az aláírásgyűjtőkhöz, közölték, hogy az adott helyszínen nem gyűjthetnek aláírásokat. A később kiérkező rendőrök a Nemzeti Választási Irodától származó levélre hivatkozva felhívták az aktivistákat a távozásra, mivel az áruház előtti parkoló és járdázott szakasz magánterület, ahol népszavazási kezdeményezés aláírásai nem gyűjthetőek. Az aktivisták elhagyták a területet, a kérelmező pedig kifogást nyújtott be a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 16. § (1) bekezdésének megsértése miatt.

[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 137/2017. számú határozatával (a továbbiakban: Határozat) elutasította a kifogást. Döntésében azt vizsgálta, hogy a magántulajdonban álló terület tulajdonosa az adott esetben korlátozhatta-e vagy kizárhatta-e az aláírásgyűjtést a tulajdonában álló területen.

[3] Indokolása szerint sem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), sem az Nsztv. nem értékeli, ha az aláírásgyűjtés nem valamely törvényi kizáró ok, hanem az adott terület tulajdonosának, fenntartójának döntése vagy intézkedése miatt nem lehetséges. Az az értelmezés, hogy a népszavazási jog része olyan alapvető jog, amelynek érvényesülése érdekében korlátozható a tulajdonhoz való jog azt jelentené, hogy - irányadó törvényi szabályozás hiányában - a jogalkalmazónak kellene teljes egészében minden egyes esetben az alapjog korlátozás arányosságáról döntenie.

[4] A tulajdonjog korlátozása a népszavazáshoz való jog gyakorlásában megnyilvánuló, fennálló közérdek ellenére sem vezethető le a 7/1991. (II. 28.) AB határozatban megfogalmazott tág értelmezési körben, illetve ilyen általános felhatalmazás az Nsztv. rendelkezéséből sem származtatható. Az AB határozatban foglaltak szerint a tulajdonjog korlátozása "csak akkor alkotmányellenes, ha az elkerülhetetlen, tehát kényszerítő ok nélkül történik, továbbá ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan". Országos népszavazás esetében a közterületek összessége elégséges felületnek tekinthető az aláírásgyűjtés szempontjából, ennek alapján pedig a gyűjtésbe bevont magánterület nem nélkülözhetetlen feltétele, hanem csak segítője lehet a sikeres aláírásgyűjtésnek.

[5] Felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges szükségességi és arányossági vizsgálat során nem csak azt kellene figyelembe venni, hogy az adott magánterület használata mennyire elkerülhetetlen és milyen mértékben korlátozza a tulajdoni jogokat. Vizsgálni szükséges azt a személyhez fűződő jogot is, hogy a tulajdonos összefüggésbe kíván-e kerülni, illetve a közvélemény előtt megjelenni az adott népszavazási kezdeményezéssel összefüggésben, vagy ez sértené személyes politikai vagy világnézeti meggyőződését, vallási meggyőződését, esetleg - főként gazdasági szervezet esetében - jogos gazdasági érdekét, jó hírnévhez való jogát. A kapcsolódási vagy távolmaradási szándék azonban teljes mértékben szubjektív értékítéleten alapul, a hozzájárulás vagy a megtagadás jogszerűségére nincs egységesen alkalmazható mérce. A magántulajdon jogosultja ugyanis nem kötelezhető az egyes kezdeményezésekkel összefüggésben támogató magatartásra, illetve nem vonható felelősségre a támogató közreműködésért (jelen esetben a helybiztosításért). A szükségességi és arányossági vizsgálatot a gyakorlatban megfelelően helyettesíti a tulajdonos kifejezett hozzájárulása vagy erre utaló magatartása (a gyűjtési tevékenység tűrése).

[6] A Határozat összegző megállapítása szerint nem eredményezi a népszavazásra irányadó jogszabályok sérelmét, ha a magántulajdonban lévő terület tulajdonosa, birtokosa - akár személyhez fűződő jogaira, akár tulajdonosi jogaira hivatkozással - megtagadja az aláírásgyűjtés lehetőségének biztosítását a tulajdonában, birtokában lévő területen.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértőknek a további jogsértéstől való eltiltását kérte.