A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25172/2021/3. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 383. § (2) bek., 389. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a fellebbezés kizárólag megváltoztatásra irányul és nem áll fenn kötelező hatályon kívül helyezési ok, a másodfokú bíróság döntése csak az elsőfokú végzés helybenhagyása lehet a kérelemhez kötöttség folytán.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.172/2021/3.

A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző: Dr. György Ádám ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe.) kérelmezőnek - a Dr. Krajnyák és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe1., ügyintéző: Dr. Krajnyák András ügyvéd) és a Somfai és Társai Iparjogi Kft. (ügyvéd címe2., ügyintéző: Giber János szabadalmi ügyvivő) által képviselt C... Smart Home Zrt. (kérelmezett címe.) kérelmezett ellen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegyet lajstromozó határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék 2021. január 6. napján kelt 3.Pk.22.946/2020/8. számú végzése ellen a kérelmezett 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezettet, hogy a kérelmezőnek 15 napon belül fizessen meg 60.000 (Hatvanezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárási költséget.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmezett 2018. július 5. napján színes ábrás megjelölés védjegyoltalmát kérte a Nizzai Megállapodás szerinti 7., 9. és 11. osztályba tartozó áruk tekintetében. A védjegy a negyedkörcikkből induló, befelé keskenyedő spirálformával stilizált ...állatt formázó, kék színű ábrából és a fekete színnel írt "c..."szóból áll, úgy, hogy az utolsó betűt követően felül egy körbe zárt, kis méretű "R" betű látható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a megjelölést 2019. február 14. napján meghirdette a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben.

[2] A megjelölés lajstromozása ellen 2019. május 7. napján a kérelmező és T.Z. felszólalással éltek a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés lajstromozás nélküli korábbi tényleges használatára hivatkozva. Beadványaikban utaltak rá, hogy a kérelmező 2017. december 5. napján a"K..." szó védjegyoltalmát igényelte, az eljárás M17... ügyiratszámon van folyamatban, abban a kérelmezett és egy másik társaság is felszólalást jelentett be.

[3] A Hivatal 22. és 23. sorszámú végzésével felhívta a felszólalókat, hogy jelöljék meg azt a Vt-n kívüli jogszabályt, melybe a megjelölés bejelentő általi használata ütközne. A felszólalók 2019. július 30. napján ilyen jogszabályként a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §, 6. §, valamint 6/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjait jelölték meg. Majd a kérelmező 2020. július 30. napján érkezett beadványában nyilatkozatát kiegészítette és lajstromozási akadályként a Vt. 4. § (1) bekezdés b) pontját, valamint 5. § (1) bekezdés a) pontját is megjelölte a korábbi elsőbbségű, időközben a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.437/2020/3. számú végzése alapján lajstromozni rendelt"K..." védjegyére, illetve kereskedelmi nevének sérelmére hivatkozva.

[4] A Hivatal M1802069/47 ügyiratszámú határozatával a színes ábrás megjelölést 232 041számon védjegyként lajstromozta és külön-külön kötelezte a felszólalókat 150.000 forint eljárási költség kérelmezett részére való megfizetésére. A hatóság a felszólalást nem találta megalapozottnak. Rögzítette, hogy a kérelmező a Vt. 5. § (1) bekezdés a) pontját a felszólalásában nem jelölte meg, hanem arra történő utalását, valamint a Vt. 4. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felszólalását csak 2020. július 30. napján terjesztette elő, emiatt e kizáró okokat a Vt. 61/B. § (1) bekezdése értelmében nem lehetett a felszólalás jogalapjának tekinteni, így azokat a Hivatal nem vizsgálta. Ezt követően a lajstromozás ellen fellépő felek által feltárt bizonyítékok értékelése nyomán a Hivatal arra a meggyőződésre jutott, hogy a megjelölés egyik felszólaló általi intenzív, tényleges használatának megvalósulása sem állapítható meg, ezért a fennmaradó további vizsgálati szempontok elemzése nélkül a megjelölésre védjegyoltalmat adott.