A Győri Ítélőtábla Pf.20209/2016/5. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 141. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 271. §, 392. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Pf.II.20.209/2016/5/I.

A Győri Ítélőtábla a dr. Karácsony Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bácskai László ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 2016. szeptember 26. napján kelt 13.P.20.003/2016/25. szám alatti ítélete ellen az alperes által 26. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000. (Egyszázhúszezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Közbeszerzési eljárást követően 2009. május 8-án a vállalkozó felperes és a megrendelő alperes között vállalkozási szerződés jött létre, általános iskola felújításának, bővítésének és akadálymentesítésének kiviteli tervei elkészítésére, kivitelezésére, a konyhatechnológiai eszközök beszerzésével és üzembe helyezésével együtt. A felek a szerződés elválaszthatatlan részének jelölték meg a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció, az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásai, a helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyv okiratait és a felperes által benyújtott ajánlatot. (I/3. pont) A szerződés teljesítési határidejét 2010. augusztus 31. napjában, a vállalkozói díjat 240.245.423.Ft + áfa (288.294.508.Ft) átalánydíjban jelölték meg. Kikötötték (VI/5. pont), hogy a munkák során felmerülő esetleges pótmunkák díjazása "a felek közös megegyezésével történik, figyelemmel azonban a hatályos közbeszerzési törvény rendelkezéseire is. Pótmunka alatt a felek azokat a műszakilag szükséges munkákat értik, melyeket az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmazott, de amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használhatóságához feltétlenül szükségesek". A felperes a hibátlan teljesítéséért - az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásától számított 10,1 évig - teljeskörű jótállási kötelezettséget vállalt a teljesített kivitelezési munkák tárgyában. Vállalta (VII/4. pont), hogy a közbeszerzési eljárás során teljesített 5.000.000.Ft ajánlati biztosíték összegét a szerződés létrejöttét követően a nettó vállalkozói díj 5%-ára (12.012.272.Ft) kiegészíti, amely a szerződés megkötését követően jóteljesítési biztosítékként, míg az átadás-átvételi eljárás befejezését követően jótállási biztosítékként "működik" az utófelülvizsgálati eljárás befejezéséről szóló jegyzőkönyv aláírásáig. Megállapodtak, hogy az alperes jogosult a jótállási biztosíték terhére harmadik személlyel elvégeztetni azokat a munkákat, amelyeket a felperes felszólítás ellenére (...) határidőn belül elmulasztott teljesíteni. Végül kikötötték (VIII/5. pont), hogy a szerződés módosítására írásban, közös megegyezéssel és kizárólag akkor van lehetőség, ha azt a hatályos közbeszerzési törvény megengedi, "vagyis, ha a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében a szerződéskötést követően beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti".

2010. augusztus 31. napján a felek a szerződést módosították, a szerződésmódosításban megállapítva, hogy a felperesnek biztosítania kellett az iskola ideiglenes használatbavételét, amely az eredeti vállalkozási szerződés szerint nem képezte feladatát. "Az ideiglenes használatbavételi eljárás időszükséglete miatt a hátramaradó munkákat nem lehetett a tanítási szünetben elvégezni"... , ezért a teljesítési határidőt 2010. november 30. napjára módosították. A felperes a vállalkozói munkát 2010. december 20-án jelentette készre, a műszaki átadás-átvétel 2010. december 29-én kezdődött, az alperes 2011. január 12-én hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvet állított ki, több oldalon felsorolva a teljesítés javítandó hiányosságait. Végül a 2011. január 28. napján kelt "csökkentett" hibajavítási jegyzőkönyvvel az átadás-átvételi eljárás befejeződött. A 2012. január 31. napján kelt utófelülvizsgálati eljárási jegyzőkönyv a felújított, bővített épület 12 helyiségére kiterjedően állapított meg olyan hibákat - és hiányosságokat, amelyek a 2011. január 28. napján kelt hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvben is szerepeltek. A felperes az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati dokumentációban nem szereplő, de a beruházó által megállapított hiányokat beruházói megrendelésnek veszi. Az egyéb munkák elvégzését 15 napon belül vállalta. Ennek ellenére a megjelölt hibák, hiányosságok kijavítását nem végezte el, ezért azok kijavítását az alperes a perben nem álló ... Kft-től rendelte meg. Ezen munkák 9.604.229.Ft díját, valamint az alperessel jogviszonyban álló műszaki ellenőr hibajavítási időszak alatt felmerült 609.600.Ft díját az alperes a felperes által átutalt jótállási biztosítékból fizette ki. A fennmaradó 1.790.000.Ft-ot a felperesnek visszautalta.

A felperes módosított keresetében 25.855.420.Ft tőke, valamint 15.668.548.Ft pótmunkadíj után 2011. január 28. napjától - míg 10.186.872.Ft visszafizetendő jótállási biztosíték után 2012. március 28. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.Keresetében pótmunkadíjat amiatt igényelt, mert az alperes - rendszerint a műszaki ellenőr építési napló bejegyzése útján, de más esetekben szóban is - az eredeti ajánlati dokumentációkban nem szereplő további munkák elvégzését rendelte meg. Túlnyomórészt ilyen munkáknak minősültek a műszaki átadás-átvétel során felvett hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvben szereplő, az alperes által kijavítandó tételként feltüntetett munkák. A vállalkozási szerződés módosításában körülírt ideiglenes használatbavétel további pótmunkákat (pl. a hőszigetelt fal készítése, az udvar kettéválasztása, védőtető kiépítése) igényelt. A "műemléki" épületszárnyban az eredeti ajánlattól és engedélyezési tervtől eltérő padló rétegrendet kellett kialakítani a teljes padlószerkezet elbontása alperesi megrendelésével. 35.400.Ft indokolt hibajavítási költségen, valamint a visszautalt 1.790.000.Ft-on túl a jótállási biztosíték visszautalását amiatt kérte, mert az alperes által hibaként, hiányként megjelölt tételek valójában az alperes által előírt pótmunkák voltak.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint pótmunkát a felperestől írásban nem rendelt meg, a műszaki ellenőr nem volt jogosult pótmunkát megrendelni, illetve a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) szerint csak írásbeli szerződésmódosítás esetén volt helye a pótmunka megrendelésének. Pótmunkadíj azért sem jár a felperesnek, mert a kiviteli terveket a felperes készítette, azok pedig az alperes pótlólagos igényeit tartalmazzák. A kiviteli terv nem határozhat meg új szerződési tartalmat. Valójában a pótmunkákat a felperes késedelme generálta. A szerződés teljesítése alatt a felperes pótmunkadíjat nem igényelt, ilyen igényt írásban csak 2011. június 24-én jelentett be. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvben feltüntetett hibákat a felperes nem javította ki, ezért a vállalkozási szerződés alapján a kijavítást az alperes további vállalkozótól rendelte meg.