A Tatabányai Törvényszék P.20003/2016/25. számú határozata vállalkozási szerződés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 6. §, 77. §, 78. §, 81. §, 141. §, 206. §, 217. §, 220. §, 233. §, 301. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 200. §, 270. §, 389. §, 392. §, 403. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 1. §, 3. §, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) 2. §] Bíró: Kiss Csaba

ííííííííííööáóÉőÉőáööíáíóáá

A Tatabányai Törvényszék, mint első fokon eljáró bíróság a/z/ dr. Karácsony Gabriella (..................................) ügyvéd által képviselt ........... (.................................) felperesnek - a/z/ dr. Bácskai László (................................) ügyvéd által képviselt ................................... (...............................) alperessel szemben vállalkozási szerződésből eredő kártérítés iránt folyamatban lévő perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 16.641.055,- (tizenhatmillió-hatszáznegyvenegyezer-ötvenöt)Ft-ot és annak 2012. augusztus hó 08-tól a kifizetés napjáig járó, a régi Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti mértékű törvényes késedelmi kamatát, valamint 1.386.560,- (egymillió-háromszáznyolcvanhatezer-ötszázhatvan) Ft részperköltséget.

Egyebekben a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 1.142.700,- (egymillió-száznegyvenkettőezer-hétszáz) Ft eljárási illetéket.

Kimondja, hogy 2.063.800,- (kettőmillió-hatvanháromezer-nyolcszáz) Ft illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést a Győri Ítélőtáblához címzetten, de a Tatabányai Törvényszéknél kell 3 (Három) azonos példányban előterjeszteni.

A Pp. 220. § /3/ bekezdésére és 256/A. §-ára utalással tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § /1/-/2/ bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

- a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

- a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték,

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b/-d/ pontjaiban felsorolt esetekben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A Győri Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést előterjesztő fél számára.

I n d o k o l á s :

A törvényszék a felperes módosított keresete és előkészítő iratai, az alperes ellenkérelme és előkészítő iratai, Cs.G. igazságügyi, építésügyi és ingatlanforgalmi szakértő szakértői véleménye és kiegészítő szakértői véleményei, valamint írásbeli nyilatkozata, a peres felek között létrejött vállalkozási szerződés, annak mellékletei, továbbá a perrel kapcsolatos építkezésre vonatkozó építési dokumentáció, a Győri Ítélőtábla Pf........./..../.. számú határozata és a per egyéb lényegesebb adatai alapján a következő tényállást állapította meg.

Közbeszerzési eljárást követően 2009. május hó 08-án a felperes, mint vállalkozó és az alperes, mint megrendelő között vállalkozási szerződés jött létre egy általános iskola felújítására, bővítésére és akadálymentesítésére vonatkozóan, ami kiterjedt a kiviteli tervek elkészítésére, az építmény kivitelezésére, a konyhatechnológiai eszközök beszerzésére és üzembe helyezésére. A szerződés elválaszthatatlan részét képezte a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció, az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásai, a helyszíni bejárás során felvett jegyzőkönyv okiratai és a felperes által benyújtott ajánlat. A szerződés szerinti teljesítési határidő 2010. augusztus 31. napja volt, a szerződésben a vállalkozói díjat bruttó 288.294.508,- Ft-ban határozták meg átalányárként. A pótmunkák díjazását illetően megállapodtak abban, hogy a pótmunka díjazása a felek közös megegyezésével történik, figyelemmel azonban a hatályos Kbt. rendelkezéseire is. Pótmunkán a peres felek a műszakilag szükséges munkákat értették, melyeket az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmazott, de amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükségesek. A felperes a hibátlan teljesítésért átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásától számított 10,1 évig teljes körű jótállási kötelezettséget vállalt. Vállalta, hogy a közbeszerzési eljárás során teljesített 5.000.000,- Ft ajánlati biztosíték összegét a szerződés létrejöttét követően a nettó vállalkozói díj 5%-ára, azaz 12.012.272,- Ft-ra kiegészíti. Ezt a szerződés megkötését követően jóteljesítési biztosítékként, majd az átadás-átvételi eljárás befejezését követően jótállási biztosítékként vállalták tekinteni egészen az utófelülvizsgálati eljárás befejezéséről szóló jegyzőkönyv aláírásáig. Megállapodtak abban, hogy az alperes jogosult a jótállási biztosíték terhére harmadik személlyel elvégeztetni azokat a munkákat, amelyeket a felperes felszólítás ellenére határidőn belül elmulasztott teljesíteni. A szerződésben rögzítették azt is, hogy a szerződés módosítására csak írásban és közös megegyezéssel, kizárólag akkor van lehetőség, ha azt a hatályos közbeszerzési törvény megengedi. Az utóbbi kitételen azt értették, hogy a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében a szerződéskötést követően beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. 2010. augusztus hó 31. napján a peres felek a szerződésüket módosították, megállapítva, hogy a felperesnek biztosítania kellett az iskola ideiglenes használatbavételét, amely az eredeti vállalkozási szerződés szerint nem képezte feladatát. Ebből eredően a teljesítési határidőt 2010. november hó 30. napjára módosították. A felperes a munkát 2010. december hó 20. napján készre jelentette, a műszaki átadás-átvétel 2010. december hó 29. napján megkezdődött. Az alperes 2011. január hó 12. napján hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvet állított ki, melyben több oldalon keresztül felsorolta a teljesítés javítandó hiányosságait. Ezt követően 2011. január hó 28. napján, "csökkentett" hibajavítási jegyzőkönyvvel az átadás-átvételi eljárás befejeződött. A 2012. január hó 31. napján kelt utófelülvizsgálati eljárási jegyzőkönyv a kivitelezett műszaki teljesítmény 12 helységére kiterjedően állapított meg olyan hibákat és hiányosságokat, amelyek a 2011. január hó 28. napján kelt hiánypótlási és hibajavítási jegyzőkönyvben is szerepeltek. A felperes az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati dokumentációban nem szereplő, de a beruházó által megállapított hiányokat beruházói megrendelésnek tekinti. Az egyéb munkák elvégzését 15 napon belülre vállalta. Ennek ellenére a felperes a megjelölt hibák, hiányosságok kijavítását nem végezte el, ezért azok kijavítását az alperes a perben nem álló F.Kft.-től rendelte meg. Ez utóbbi munkák díját 9.604.229,- Ft összegben, valamint az alperessel jogviszonyban álló műszaki ellenőr hibajavítás időtartama alatt felmerült 609.600,- Ft díját az alperes a felperes által korábban átutalt jótállási biztosítékból kifizette. A fennmaradó 1.790.000,- Ft-ot a felperesnek visszautalta.