A Pécsi Ítélőtábla Pf.20408/2011/5. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZGYŰLÉSI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §] Bírók: Döme Attila, Kutasi Tünde, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.408/2011/5. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla dr. Keller András ügyvéd által képviselt ifj. I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felpereseknek - a "Bősze-Magyar" Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe)alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2011. április 29. napján kelt 15.P.20.004/2011/14. számú ítélete ellen az alperes által 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az alperes vadászegyesület 2010. július 15-én közgyűlést tartott, amelyen 11 tag jelent meg. A közgyűlés jegyzőkönyve szerint a közgyűlés határozatképes volt. A közgyűlés az előre meghirdetett napirendi pontok megtárgyalásával határozott tisztségviselő választásról és alapszabály módosításról. A közgyűlésre azonban a vadászegyesület tagjainak egy része nem kapott meghívót, így a felperesek sem. A közgyűlés megtartását követően az alperes képviselője felhívta az egyesület korábbi tisztségviselőit, J.Z-t és S.T-t az egyesület iratainak átadására. Ezt követően a vadászegyesület korábbi tisztségviselőinek jogi képviselője, valamint az alperes jogi képviselője között több hónapra kiterjedő levélváltásra került sor az iratoknak a 2010. július 15-én megválasztott tisztségviselők részére történő átadására vonatkozóan. A felperesek képviselője a társadalmi szervezetek nyilvántartásából 2010. november elején értesült az alperes 2010. július 15-i közgyűlésének a megtartásáról.

A felperesek keresetükben az alperes közgyűlésének 2010. július 15-i határozatai megsemmisítését kérték arra hivatkozással, hogy a közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, arra ők meghívót nem kaptak. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem vitatta, hogy a felperesek a közgyűlésre meghívót nem kaptak, állította azonban egyrészt azt, hogy a felperesek nem is tagjai az alperes egyesületnek, másrészt pedig a 2010. július 15-i közgyűlés megtartásáról nem sokkal azt követően, a kereset benyújtásához képest több hónappal korábban értesültek, így a 30 napos perindítási határidőt elmulasztották.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet teljesítette. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperesek állításával szemben az alperesnek kellett volna kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a tudomásszerzésük a felperesek által állítottnál korábban megtörtént. Ezt a tényt azonban nem találta bizonyítottnak. A bizonyítékok értékelése során kiemelte J.Z. és S.T. tanúvallomását, amelyek megerősítették a felpereseknek azt a tényelőadását, hogy az alperes 2010. július 15-i közgyűléséről csak 2010. november 3-án értesültek. Kiemelte, hogy mindkét tanú érdektelennek minősül a per eldöntése szempontjából, mert J.Z. már korábban megszüntette az alperesnél fennállt tagsági jogviszonyát és S.T. is lemondott az alperesnél korábban betöltött elnöki tisztségéről. Az alperes által állított tanúk vallomását figyelmen kívül hagyta azok aggályos körülményeire tekintettel. Közülük Cs.Gy. tanúvallomásának értékelésekor figyelemmel volt arra, hogy a tanú állítása szerint is a felperesekkel kifejezetten rossz viszonyban van, nincsenek beszélő viszonyban, ennek ellenére mégis azt állította, hogy az I. rendű felperes 2010. október 13-án már olyan megjegyzést tett neki, amelyből egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy a közgyűlés megtörténtéről és az ott hozott határozatokról tudomással bírt; ezt a tanúvallomást azonban az állított megjegyzés tételénél jelen volt T.Z. tanú nem támasztotta alá, kifejezetten cáfolta. M.I. tanúvallomását pedig azért találta aggályosnak, mert a tanú vallomása szerint a kereset tárgyává tett közgyűlést követően két nappal telefonbeszélgetést folytatott az I. rendű felperessel, amelyből kiderült, hogy az I. rendű felperes a közgyűlésről akkor már tudomással bírt, azonban a közgyűlés pontos időpontját a tanú megjelölni nem tudta, és arra sem tudott életszerű magyarázatot adni, hogy a telefonbeszélgetés időpontjára miért emlékszik pontosan. Az elsőfokú bíróság a döntésének jogi indokai között felhívta az alperes alapszabályának II. fejezet 8. pontját, amely szerint a tagsági viszony megszűnhet a) kizárással, a határozat jogerőre emelkedésének napjával, b) törléssel, az intéző bizottság határozata napjával, c) kilépéssel, a kilépést bejelentő nyilatkozat intéző bizottsághoz érkezésének napjával, d) a tag halálával, a haláleset napjával és e) a vadászegyesület feloszlatásával, illetve jogutód nélküli megszűnésével a bírósági nyilvántartásból való törlés napjával. Megállapította, hogy e feltételek egyike sem valósult meg a felperesek esetében, őket nem zárták ki, nem törölték, nem léptek ki az alperes vadászegyesületből és az egyesület feloszlatására sem került sor. Ezért meg kellett volna őket hívni a 2010. július 15-i közgyűlésre az alperes alapszabályának III. fejezet 8. pontja értelmében is, erre viszont nem került sor. Így a közgyűlés összehívása szabálytalan volt, ott érvényes határozatot az alperes nem hozhatott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperesek 2010. július 15-én már nem voltak tagjai az alperes vadászegyesületnek, mert 2007. augusztus 21-én felvették az általuk feloszlatni szándékozott alperesi vadásztársaságtól a "járandóságukat", ezzel a ténnyel, illetve a 2008. február 24-én tett jognyilatkozattal megszüntették tagsági viszonyukat. A felpereseknek a kereset tárgyává tett közgyűlésről való tudomásszerzésének kérdése körében hivatkozott arra, hogy 2010. augusztus 3-tól folyamatos levelezést folytatott az alperes jogi képviselője a felperesek perbeli jogi képviselőjével, amelyből kiderült a közgyűlés megtartásának a ténye. Hivatkozott a felperesek jogi képviselőjének egyik pert megelőző levele tartalmára, amely szerint meg kellett várniuk a hivatalos tudomásszerzést, amire csak október végén került sor, így november 10-én nem csúsztak ki a 30 napos keresetindítási határidőből, amiből arra következtetett, hogy "nem hivatalos" tudomással korábban is bírtak. Vitatta a M.I. tanúvallomásának figyelmen kívül hagyását megalapozó ítéleti indokok okszerűségét, utalva arra, hogy a tanúnak emlékezete megtartásakor a közgyűlést és az arra vonatkozó telefonbeszélgetést nem kellett egymástól elhatárolnia, így az alperes álláspontja szerint az lett volna életszerűtlen, ha napra pontosan emlékezett volna a közgyűlés időpontjára. Kitért a perbeli jogvita mögött húzódó érdekekre is. Előadta, hogy az adott személyek teljes köre - akár tagként, akár a felperesek által megnevezett tanúkként szerepeltek az ügyben - együvé tartozik a S-i "S" Vadásztársaságban, amely társaságnak elemi érdeke, hogy ne működhessen az alperes vadásztársaság, hiszen az ő általa elindított vadászati joggal kapcsolatos eljárásban lépett be a helyére, s szerezte meg azt a vadászati jogot, amelyre korábban az alperes vadásztársaság már haszonbérleti szerződést kötött. Álláspontja szerint "úgy is lehet fogalmazni, hogy az egyik társaság törvényes működése kizárja a másikat, de finomabb szóhasználattal az egyik társaság vadászati joga kizárja a másikét, márpedig vadászati jogosultság nélkül értelmetlenül működik egy vadásztársaság". Álláspontja szerint a felperesek, akik 2007. óta tagsági jogaikat nem gyakorolják, a jelen per megindításával is kizárólag az alperes törvényes működésének az ellehetetlenítésére törekednek, arra, hogy az alperes ne nyerhesse el a kérdéses terület vadászati jogát.