A Fővárosi Törvényszék P.23616/2015/11. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 105. §, 163. §, 164. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 324. §, 349. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 48. §] Bíró: Palotás Gergely Péter

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/11.

A Fővárosi Törvényszék

Lechner Ügyvédi Iroda (eljárt ügyvéd: dr. Lechner Katalin ügyvéd, ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

jogtanácsos jogtanácsos által képviselt

I.r. alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű alperes és

jogtanácsos jogtanácsos által képviselt

II.r. alperes neve(II.r. alperes címe.) II. rendű alperes ellen

személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes emberi méltóságát azzal, hogy az állományába tartozó rendőrök a felperes 2010. augusztus 31. napján történt elfogásának végrehajtása alkalmával jogellenesen alkalmaztak kényszerítő eszközként bilincset a felperessel szemben.

A bíróság megállapítja, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperes emberi méltóságát azzal, hogy az állományába tartozó rendőrök 2010. szeptember 2. napján a felperesnek a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületébe történt átkísérése során jogellenesen alkalmaztak kényszerítő eszközként bilincset a felperessel szemben.

Kötelezi a bíróság az I. és II. rendű alpereseket, hogy a fenti jogsértésekért 15 napon belül magánlevélben fejezzék ki a sajnálkozásukat.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

A le nem rótt 66.000,- (Hatvanhatezer) forint illetékből a felperes 30.000,- (Harmincezer) forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni, 36.000,- (Harminchatezer) forint illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell 4 példányban írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Fellebbezés estén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A felperessel szemben .../2009. szám alatt büntetőeljárás volt folyamatban a Központi Nyomozó Főügyészség előtt. Az Ügyészség 2010. augusztus 31. napján elrendelte a felperes őrizetbe vételét, mely 2010. augusztus 31. napjától 2010. szeptember 2. napjáig tartott.

A felperes elfogását a I.r. alperes neve Rendészeti Igazgatósága V. Bevetési Főosztály II. alosztálya foganatosította 2010. augusztus 31. napján. Ennek során 17 óra 40 perctől 19 óra 00 percig a kezének előrebilincselésével bilincset alkalmazott a felperessel szemben a 62/2007. (X.23) IRM rendelet 60. § (4) bekezdés b) pontja alapján. Az elfogás akként került végrehajtásra, hogy reggel 7 óra 25 perckor a felperes lakcímén házkutatás került lefolytatásra, majd a házkutatásnak 17 óra 30 perckor lett vége és ez után a felperes átszállításra került orvosi rendelő címe orvosi rendelőbe orvosi vizsgálat lefolytatása végett, majd innen a I.rendű alperes nevenév utcai objektumába került átszállításra fogdában történő elhelyezésre.

A felperest a II. rendű alperes alkalmazásában álló rendőrök 2010. szeptember 2-án a I.rendű alperes nevenév utcai fogdájából a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületébe kísérték az előzetes letartóztatásáról való bírósági döntés végett. Ennek során a felperessel szemben bilincset alkalmaztak akként, hogy a kezeit elölről összebilincselték.

A felperes 2015. szeptember 4. napján a bírósághoz érkezett keresetlevelében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. rendű alperes megsértette az emberi méltóságát azzal, hogy 2010. augusztus 31. napján a rendőri őrizet alatt indokolatlanul és jogtalanul bilincs kényszerítő eszköz alkalmazásának vetette alá, ezért kötelezze az I. rendű alperest arra, hogy a jogsértésért levélben fejezze ki a sajnálkozását, továbbá kötelezze 500.000,- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére, továbbá a jogsértés napjától a kifizetésig a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti mértékű kamat és a perköltség viselésére.

Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a II. rendű alperes megsértette az emberi méltóságát azzal, hogy 2010. szeptember 2-án a rendőri őrizet alatt indokolatlanul és jogtalanul bilincs kényszerítő eszköz alkalmazásának vetették alá, ezért kötelezze a II. rendű alperest arra, hogy a jogsértésért levélben fejezze ki a sajnálkozását, valamint kötelezze a II. rendű alperest 500.000,- forint nem vagyoni kártérítés és ezen összeg után a jogsértés napjától a kifizetésig a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti értékű késedelmi kamattal és a perköltség viselésére.

A felperes keresete alapjául a Ptk. 75. § (1) bekezdésére, 76. § (1) bekezdésére, továbbá a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaira hivatkozással előadta, hogy a két kifogásolt rendőri intézkedés sértette az emberi méltósághoz fűződő jogát, szükségtelen és aránytalan, így jogszerűtlen és szakszerűtlen volt. Mindamellett számára súlyos vagyoni és nem vagyoni hátrányt okozott. Előadta, hogy 2010. augusztus 31-én a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a .../2009. számon folyó nyomozás keretében, nem sorszámozott határozatával elrendelte az őrizetbevételét. Igazoltatására, előállítására, az orvosi vizsgálatra és a fogdában elhelyezésére még aznap sor került. A Központi Nyomozó Főügyészség 2-es név utcai épülete, a 3-as név utca, az név utcai fogda útvonalon történő gépkocsi szállítás során az intézkedő rendőrök megbilincselve szállították. Bár a bilincselés végrehajtása a dolog természetéhez képest humánusan, sérülésmentesen történt, ugyanakkor álláspontja szerint jogellenesen is, hiszen soha rendőri jelentés, sem az azóta megismert nyomozati iratok nem tartalmaztak olyan adatot, amelynek alapján a kényszerintézkedés alkalmazása szükséges és arányos lett volna. A .../2010.id. számú ügyben készült rendőri jelentés láthatóan formálisan, mechanikusan került kitöltésre, hiszen az Rtv. 48. §-ának valamennyi lehetséges hivatkozását tartalmazta. A valóságban azonban soha semmilyen adat nem vetődött fel sem arra, hogy támadólag lépett volna fel, sem arra, hogy önkárosító szándéka lett volna. A szökés veszélyét már önmagában az is cáfolta, hogy az őrizetbe vételről szóló és később az előzetes letartóztatását kezdeményező ügyészségi határozat sem tartalmazta a szökés veszélyét, mint a személyi szabadság korlátozásának indokát. Miként a parancsnoki kivizsgálása az ügynek szintúgy formális volt.

Előadta továbbá, hogy a 2010. szeptember 2-án a I.rendű alperes nevenév utcai fogdájából őt a számára ismeretlen, a II.r. alperes őr- és kísérő alosztályába tartozó rendőrök a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületébe szállították, és a nyomozási bíró elé vezették. A gépkocsis szállítás és a bírósági épületében tartózkodás során a bíró döntéséig a rendőrök vele szemben kényszerítő eszközt alkalmaztak, így kezeit összebilincselték és rabszíjon vezették. Az intézkedés elrendelésének indokáról és annak dokumentáltságáról információval ugyanakkor nem rendelkezett a rendőrség akkor hatályos fogdaszabályzata (19/1995. BM rendelet), mind a szolgálati szabályzata egyedi mérlegelést írt elő az Rtv. 48. §-ában foglalt kényszerintézkedések tekintetében. Sőt a szolgálati szabályzat 60. § (2) bekezdése jelentős mértékben tovább korlátozta a kényszerintézkedés lehetőségét. Az eljárás során pedig arra vonatkozó adat, hogy a szökés szándékában és módjában állt volna, nem került elő. A hatóság nem juthatott arra a megállapításra sem, hogy az egyébként irreális szökése másként ne lett volna megakadályozható, hiszen a bíróság épületében 5-6 rendőr kísérte, fizikai adottságai az ő legyűrésükre nem predesztinálták, ráadásul az eredményes szökés, mintegy húsz tv kamera és fényképezőgép előtt kellett volna végrehajtania. Álláspontja szerint a bilincselés és a rabszíjon vezetés kizárólagos célja a politikai igényeknek megfelelő demonstrálás volt.