A Fővárosi Törvényszék P.22761/2020/29. számú határozata kártérítés (KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. § (2) bek.] Bíró: Előd Anna Katalin

Fővárosi Törvényszék

20.P.22.761/2020/29.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Szlamka Gergely ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes (felperes címe) felperesnek -

a Moldován és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Moldován András, ügyvéd címe) által képviselt

alperes (alperes címe) alperes ellen

közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése, sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 6.000.000,- (hatmillió) forintot.

Kötelezi a bíróság úgy rendelkezik, hogy az ügyvédi munkadíjból adódó perköltségüket a felek maguk viselik, továbbá kötelezi a felperest, hogy 218.400,- (kétszáztizennyolcezer-négyszáz) valamint az alperest, hogy 201.600,- (kétszázegyezer-hatszáz) Ft meg nem fizetett illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára fizessenek meg.

Ezt meghaladó részében a bíróság a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a felek személyes meghallgatása, tanú1, tanú2 és tanú3 tanúk vallomásai, a végrehajtótól beszerzett végrehajtási iratok, továbbá a felek által csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A felperesi gazdasági társaság pályázatkezeléssel, ingatlanértékesítéssel, gépkocsi-bérbeadással és vagyonkezeléssel foglalkozik egyéb más tevékenységek mellett. A felperes törvényes képviselője személy1, aki a felperesi társaságot 2000 környékén vásárolta meg, majd az elmúlt hónapokban megvásárolta a perben nem álló harmadik személytől a tulajdonát képező részvényeket, így jelenleg a felperes részvényeit kizárólag a törvényes képviselő jegyzi.

[3] A mezőgazdasággal foglalkozó cég1 Zrt.-vel (korábban cég1 Zrt.) a felperesnek 2015 óta volt gazdasági kapcsolata. 2017 elején a cég1 Zrt. a felperestől pályázatírást és állattartó telep tervezését rendelte meg. A szintén személy1 tulajdonát képező cég2 Kft. pedig a cég1 Zrt. részére kivitelezett állattartó telepet, valamint ezek karbantartási munkáit végezte, melynek kapcsán a cég1 Zrt.-nek 67.000.000,- forint kifizetetlen számlája halmozódott fel a cég2 Kft.-nél. Mivel a cég1 Zrt. mindezen közben településen 400.000.000,- forintos húsáruházba is beruházott, amely banki finanszírozású beruházás volt, a személy1 cége felé fennálló nagy összegű tartozás miatt a cég1 Zrt. törvényes képviselője, személy2 felkereste a felperes törvényes képviselőjét annak érdekében, hogy ütemezzék át a cég1 Zrt. tartozását abból a célból, hogy a bank továbbfinanszírozza a húsáruházat érintő beruházást. Miután a felperes törvényes képviselője, személy1 a cége ügyeiben szokásosan eljáró tanú3 ügyvéddel konzultált ez ügyben, az ügyvéd javaslatára elhatározták az átütemezést, illetve az ügyvéd tartozáselismerés közjegyzői okiratba foglalását javasolta annak érdekében, hogy személy1 cégének követelése végrehajtható legyen. alperes alperes közjegyzői irodájában tanú3 ügyvéd foglalta le az időpontot a közjegyzői okiratok elkészítése érdekében. A lefoglalt időpontban a közjegyzői irodában megjelent a felperes törvényes képviselője, őt kísérte tanú1, aki által képviselt gazdasági társaság, a cég3 Kft. szintén érdekelt volt a készülő két közokirat tartalma tekintetében, továbbá tanú1 segített kialakítani a cég1 Zrt. tartozásának átütemezéséről készülő megállapodás tartalmát. Jelen volt a közjegyzői irodában továbbá személy2, mint a cég1 Zrt. törvényes képviselője, a cég1 Zrt. főkönyvelője, a közjegyzői iroda részéről pedig személy3, aki az alperes mellett működő közjegyző-helyettes volt.

[4] 2017. május 30-án személy3 közjegyző-helyettes két közjegyzői okiratot készített el, melyek egymásra tekintettel kerültek megfogalmazásra: 11026/Ü/338/2017/2 ügyszám alatt a felperes és a cég1 Zrt. közötti kétoldalú megállapodás, továbbá a 11026/Ü/340/2017/2 ügyszám alatt a felperes által megtett egyoldalú nyilatkozatba foglalt kötelezettségvállalás.

[5] A kétoldalú megállapodás rögzítette, hogy személy1 ügyvezető a felperes, mint hitelező képviseletében és személy2 igazgatósági tag a cég1 Zrt. képviseletében egybehangzóan kijelentik, hogy a mai napon a cég1 Zrt.-nek, mint adósnak a felperes felé 60.469.697,- forint összegű tartozása áll fenn számlatartozás jogcímén, az adós pedig vállalta, hogy ezen tartozását öt, a közjegyzői okiratban rögzített összegű részletben és határidőig megfizeti a hitelező felé. Rögzítésre került, hogy a tartozást ügyleti kamat nem terheli, az adós továbbá kijelentette, hogyha a tartozást részben vagy egészben 2017. november 15. napjáig nem fizeti vissza a hitelezőnek, akkor a meg nem fizetett összeg után a jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatot köteles fizetni. Továbbá személy2, mint a cég1 Zrt. igazgatósági tagja, és úgyis, mint személy2 kezes, kijelentette, hogy tudomása van arról, hogy bármely részlet meg nem fizetése esetén a teljes tartozása lejárttá válik és annak megfizetése egy összegben esedékes. A közjegyzői okirat ezen túlmenően személy2 részéről készfizető kezesség vállalására vonatkozó jognyilatkozatot tartalmaz.

[6] A felek kijelentették azt is, hogy tudomásuk van arról, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 112. § (1) bekezdése alapján a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el az okiratot, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, a teljesítés módját és határidejét. A (3) bekezdés szerint e paragrafus alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.