A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20892/2021/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek., 2:52. § (3) bek., 6:522. § (2) bek., 6:525. § (1) bek., 6:548. § (1) bek., 6:549. § (2) bek.] Bírók: Csóka István, Istenes Attila, Lente Sándor

A határozat elvi tartalma:

I. Kirívóan súlyos jogértelmezési és jogalkalmazási hibát vét a közjegyző, ha úgy látja el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a végrehajtást kérő nem a nyilatkozattal vállalt kötelezettség jogosultja, és nem ellenőrzi, hogy megvalósultak-e az adós fizetési kötelezettségének beálláshoz szükséges, a nyilatkozatban meghatározott feltételek. Az ilyen jogértelmezési, jogalkalmazási tévedés felróható a közjegyzőnek.

II. A végrehajtás törvénysértő elrendelése miatt alaptalan, végrehajtásra utaló bejegyzések a különböző közhiteles nyilvántartásokban azt, a társadalmi és üzleti életben negatív megítélésre alkalmas képet közvetítik a gazdasági társaságként működő felperesről, hogy a cég nem teljesíti önként a vállalt kötelezettségeit, ezért sértik a felperes jóhírnevét.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.892/2021/6.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Szlamka Gergely András ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek, a Moldován és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Moldován András ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. október 29. napján meghozott 20.P.22.761/2020/29. számú ítélete ellen a felperes által 32. sorszámon, az alperes részéről 30. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

A felperest 506.500 (ötszázhatezer-ötszáz) forint, az alperest 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére kötelezi, az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes közjegyzőhelyettese 2017. május 30-án a szám1 szám alatti közjegyzői okiratban, kétoldalú megállapodásban rögzítette, hogy a felperes felé a cég1 Zrt.-nek aznap 60.469.697,- forint összegű tartozása áll fenn számlatartozás jogcímén. A cég1 Zrt. mint adós vállalta, hogy ezen tartozását a közjegyzői okiratban rögzített összegű részletekben és határidőig megfizeti a felperesnek mint hitelezőnek. Az adós kijelentette, hogy ha a tartozást részben vagy egészben 2017. november 15-ig nem fizeti vissza a felperesnek, akkor a meg nem fizetett összeg után a jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatot köteles fizetni, egy részlet elmulasztása esetén az egész tartozás egy összegben esedékessé válik. Ugyanezen a napon az alperes közjegyzőhelyettese szám2 ügyszám alatt egy másik közjegyzői okiratot is készített, melyben a felperes egyoldalú kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a cég1 a szám1 ügyszámú közjegyzői okiratba foglalt megállapodásban vállalt 60.469.697,- forint összegű számlatartozását 2017. november 15-ig megfizeti a felperesnek, akkor a felperes a cég3 hitelezőnek személy4 és személy5 adóssal szemben számlatartozás jogcímén fennálló 36.750.000,- forint összegű követelését a cég1 teljesítését követő öt napon belül megfizeti.

[2] A cég1 Zrt. az első részletet megfizette, majd ezt követően a kétoldalú megállapodásban vállalt tartozásból egyik részletet sem fizette meg határidőben, amelyre tekintettel a felperes a közjegyzői okirat alapján 2017. őszén 52.393.757,- forint összegre végrehajtást kért. A közjegyzőhelyettes a telefonban azt a tájékoztatást adta a felperes jogi képviselőjének, hogy végrehajtási lapot kell kiállítani. A felperes jogi képviselője - a végrehajtási záradékra vonatkozó formanyomtatvány helyett - az internetről letöltött, majd általa kitöltött végrehajtási lap nyomtatványt küldte meg az alperes közjegyzői irodájába. A közjegyzőhelyettes a kérelem alapján a végrehajtási lapot kiállította. Az adós képviselője ezt követően kérte a végrehajtási lap visszavonását arra hivatkozással, hogy a végrehajtható okirat nem megfelelő formájú: nem végrehajtási lapot, hanem végrehajtási záradékot kellett volna kiállítani. A közjegyzőhelyettes a törlési kérelemre kijavító végzést hozott, egyúttal a végrehajtási eljárást a határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. A végrehajtás során a követelést az adós bankszámlájáról a végrehajtó leemelte, azonban a végrehajtás felfüggesztése miatt a felperesnek nem fizette ki. A felperes közjegyzői okiratba foglalt, kétoldalú megállapodásból eredő, végrehajtás alatt álló követelése 2018. augusztus 31. napján, az adós önkéntes teljesítésével megtérült. A felperes a végrehajtás során a tőkekövetelésére kamatot nem érvényesített.

[3] Az alperes közjegyzőhelyettese 2018. augusztus 29. napján személy4 és személy5 kérelmére az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal látta el anélkül, hogy vizsgálta volna a vállalt fizetési kötelezettség okiratban rögzített feltételének bekövetkezését. A közjegyzőhelyettes a végrehajtási záradékot az önálló bírósági végrehajtónak továbbította, a végrehajtó ez alapján különböző végrehajtási cselekményeket foganatosított: a felperes egyik bankszámlájára hatósági átutalási megbízást adott ki, a felperes irodaházára végrehajtási jogot jegyeztetett be, gépjárműveit lefoglalta, azokra elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeztetett. A felperes ekkor 7 db nagy értékű személygépkocsit adott bérbe, előfordult az, hogy valamelyik gépjárművet a rendőr megállította, jelezve a használója felé, hogy a jármű végrehajtás alatt van, ezért a felperes a gépjárművek bérlői előtt magyarázkodásra kényszerült. A végrehajtás ténye az ingatlan-nyilvántartáson és a gépjármű nyilvántartáson kívül megjelent a cégnyilvántartásban is. A felperes tulajdonát képező típus1 gépjármű értékesítése ekkor folyamatban volt, a felek az adásvételi szerződést 2018 szeptemberében kötötték 2018. október 3-i hatállyal. Az okmányirodai átírás során derült ki, hogy a gépjármű lefoglalása folytán a végrehajtó által bejegyeztetett elidegenítési és terhelési tilalom miatt a gépjárművet nem lehet átírni. A vevő erre tekintettel elállt a vételi szándékától, az általa kifizetett 2 millió forint összegű foglalót a felperesnek kétszeres összegben kellett visszafizetnie. A felperes a végrehajtási záradékokat ügyvéd segítségével próbálta meg töröltetni, az ügyvéd által végzett munka díja 1.000.000 forint volt. Erről az ügyvédi iroda 2018. október 31-i dátummal állított ki számlát a felperes részére. Az ügyvédi munkadíj a végrehajtási eljárásban nem térült meg. A végrehajtás tényéről a közhiteles nyilvántartásokból a felperes üzletfelei is tudomást szerezhettek.

[4] A felperes 2018. szeptember 12-én, majd 2018. október 12-én is írásban kérte az egyoldalú kötelezettségvállalás alapján kiállított végrehajtási záradék törlését. Ezt a kérelmet a közjegyzőhelyettes nem bírálta el, hanem 2018. október 15. napján törölte a végrehajtási záradékot a végrehajtást kérők kérelmére hivatkozással.