A Kúria Mfv.10585/2011/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tálné dr. Molnár Erika, Tánczos Rita

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.II.10.585/2011/4.szám

A Kúria a dr. Németh Adrienn Judit ügyvéd (Németh Adrienn Judit Ügyvédi Iroda) által képviselt felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és munkaügyi Igazgatóság (mint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség jogutóda) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt megindított és a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 4.M.517/2010/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 4.M.517/2010/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 52.500 (ötvenkettőezer-ötszáz) forint első fokú és felülvizsgálati eljárási illetéket.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s:

Az alperesi jogelőd ... Munkaügyi Felügyelőség ... irodája közérdekű bejelentés alapján 2009. november 12-én munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes ...i és ...i üzletében.

Az ellenőrzést követő felperesi nyilatkozat szerint a munkavállalók a munkaidő-nyilvántartására blokkoló kártyát voltak kötelesek használni. Az így regisztrált adatok automatikusan bekerültek a MAX-NET rendszerbe, amely ezekről nyilvántartást készített. A munkaidő adatok a társaság bicskei székhelyén található központi szerveren kerültek tárolásra, amely közvetlen összeköttetésben volt az üzletekkel. A blokkolási adatokat naponta egy alkalommal - éjjel - frissítette a szerver, ezért az adott nap adatai csak másnap váltak hozzáférhetővé. A munkavállalók - a blokkolási lista alapján megállapíthatóan - rendszeresen a munkaidő beosztásuktól eltérő munkavégzéseket teljesítettek, amelyért megfelelő ellentételezést kaptak.

A felperes a heti megszakítás nélküli legalább 40, illetve legalább 48 órai pihenőidő kiadásával kapcsolatban azt kérte, hogy a felügyelőség pontosan határozza meg, mely munkavállalókról van szó. Hivatkozott továbbá a Kollektív Szerződés 3. fejezetének rendelkezéseire, amely az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) rendelkezéseit vette át.

Az ellenőrzést követően az alperesi jogelőd .... számú határozatával a felperest 700.000 Ft munkaügyi bírsággal sújtotta a munkaidő-nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabálytalanságok miatt. A heti pihenőidő kiadására vonatkozó törvényi előírás megsértése miatt a bírság kiszabását mellőzte.

A határozat indokolása szerint a felperes megsértette az 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 6/A. § (1) bekezdés c.) pontját, mivel az ellenőrzéskor a megbízott üzletvezetők az aktuális munkaidő-nyilvántartást (az adott hónapra vonatkozóan) nem tudták bemutatni. A helyszínen nem állt rendelkezésre belépési kód a számítógépes rendszerhez történő hozzáféréshez, ezért az nem felelt meg a munkaidő-nyilvántartás ellenőrizhetőségének, mert annak a munkavégzés helyén kell lennie. A munkáltató ezzel megsértette az Mt. 140/A.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltakat.

Megállapította továbbá, hogy a munkáltató 3 fő munkavállaló esetében megszegte a pihenőidő kiadására vonatkozó kötelezettségét is, mert nem biztosította részükre a hetenként legalább 40 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidőt, amely szabályszegés a Met. 6/A.§ (1) bekezdés e.) pontjába ütközik.

A felperes fellebbezése alapján eljárt jogelőd másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes a keresetében elsődlegesen a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozatok megváltoztatását és a kiszabott bírság törlését, illetve csökkentését, továbbá az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a munkaidő-nyilvántartása a blokkolással ellenőrizhető volt és a valós adatokat tartalmazta. A pihenőnapokat az ellenőrzés során érintett munkavállalók részére az Mt. és a Kollektív Szerződés rendelkezései szerint kiadták, ezért jogszabálysértés nem történt.

A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a 4.M.517/2010/4. számú ítéletével az alperes .... számú határozatát - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség ... Munkaügyi Felügyelősége Igazgatójának .... számú határozatára is kiterjedően - megváltoztatta és a munkaügyi bírságra, valamint a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezést megsemmisítette. Kötelezte az alperest 35.000 Ft + áfa perköltség megfizetésére.

A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Mt. 140/A. § (1) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettség a munkáltatót, nem pedig az egyes üzleteket terheli. A blokkoló kártyás központi nyilvántartás alkalmazása a jogszabályban foglalt előírásnak megfelelt. Megállapította, hogy nincs olyan törvényi szabályozás, mely szerint a munkaidő-nyilvántartásnak azon a napon és azon a munkahelyen kell rendelkezésre állnia, ahol a munkavállaló munkát végez. A több üzlettel rendelkező munkáltató esetén jogszerűnek lehet tekinteni, ha egy központi rendszer tartja nyilván a munkavállalók munkaidejével kapcsolatos adatokat.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére