1996. évi LXXV. törvény

a munkaügyi ellenőrzésről[1]

E törvény célja, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami ellenőrzésének tárgyát, személyi és szervezeti kereteit, az eljárás rendjét, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit meghatározza.[2]

Mindezek érdekében - különös tekintettel a jogszabályi feltételeknek meg nem felelő foglalkoztatás, illetve munkavállalás visszaszorítására, valamint a munkavállalók és érdekképviseleti szervei jogainak védelmére - az Országgyűlés a munkaügyi ellenőrzésről a következő törvényt alkotja:

1. § (1)[3] E törvény alkalmazásában

a) ellenérték: minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a munkavégzésre tekintettel nyújtottak vagy amelyben megállapodtak;

b) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló, valamint a 3/B. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy;

c) foglalkoztató: a munkáltató, továbbá az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt a h) ponton kívüli egyéb - foglalkoztatásra irányuló - jogviszony keretében foglalkoztat;

d) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a munkaviszony, valamint - a 3/B. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka;

e)[4] munkabér: a munkaviszonyra tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabér és bérpótlék, továbbá a jogszabály alapján járó illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés és tizenharmadik havi illetmény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazás;

f) munkahely: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott munkahely, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelye vagy a munkavégzés céljára biztosított más lakóhelyisége, továbbá a magánszemély munkáltató - egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő - lakóhelye;

g) a munkaszerződés lényeges tartalmi eleme: a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az alapbér, a munkakör, a munkahely (munkavégzés helye), valamint a munkaidő;

h)[5] munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazotti jogviszony;

i) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat.

(2)[6] E törvény hatálya a munkaügyi hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: munkaügyi ellenőrzés) és a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzés alapján indított munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.

(2a)[7]

(3)[8] Az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4)[9] E törvény alkalmazásában ügyfél:

a) az a foglalkoztató, akit munkaügyi ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben munkaügyi hatósági eljárást indítottak,

b) az (5b) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,

c) a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,

d) a 3/B. § (1) bekezdés e)-g) pontja szerinti munkáltató.

(5)[10] A munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A jogviszony minősítése során figyelembe kell venni, hogy

a) a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására,

b) a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre,

c) a jogviszonynak a 3/B. § (2) bekezdés hatálya alá tartozását vagy az ellenérték hiányát a foglalkoztatónak kell bizonyítania.

(5a) A munkaügyi hatóság az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempontok alapján vizsgálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését. Ennek eredményeként a munkaügyi hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak.

(5b) A külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek az (5a) bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek.

(6)[11] Ha az ellenőrzött munkahelyen munkát végző munkavállalók tényleges foglalkoztatója a munkaügyi ellenőrzés eredményeként nem azonosítható, az (5) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig a következő sorrendben - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója az,

a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,

b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,

c) aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, vagy

d) akinek a területén a munkavégzés folyik.

(7)[12] A (6) bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a), b), valamint i) pontjának megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az ebbe a körbe nem tartozó jogsértések miatt a vélelmezett foglalkoztatóval szemben a vélelemmel megállapított munkaviszonyt érintően csak a vélelmet tartalmazó határozat véglegessé válását követően történt elkövetés esetén hozható határozat.

(8) A munkaügyi hatóság a fővállalkozó vagy a vele jogviszonyban álló köztes alvállalkozó helytállási kötelezettségét állapíthatja meg, ha az alvállalkozó olyan munkáltató, aki a külön jogszabály szerinti szezonális munka keretében harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, és a részére járó munkabért a foglalkoztatás megszűnéséig nem fizette meg.

2. §[13] (1) A munkaügyi ellenőrzés és az annak alapján induló munkaügyi hatósági eljárás lefolytatására a (2) és (3) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság jogosult.

(2) Általános hatáskörű munkaügyi hatóság (a továbbiakban: munkaügyi hatóság) a kormányrendeletben kijelölt munkaügyi hatóság. Az általános munkaügyi hatóság felügyeleti szervét a kormányrendelet jelöli ki. Az általános hatáskörű munkaügyi hatóság hatásköre a (3) bekezdésben meghatározott ügyekre nem terjed ki.

(3) Különös hatáskörű munkaügyi hatóság:

a) a bányafelügyelet, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek vonatkozásában;

b)[14] a honvédelmi munkaügyi hatóság a honvédelmi szervezetnél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél, ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál;

c) a rendvédelmi munkaügyi hatóság, a rendvédelmi szervek - a d) pontban meghatározott szervek kivételével - és az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában,

d) a büntetés-végrehajtási munkaügyi hatóság, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak munkavégzése vonatkozásában.

(4) A (3) bekezdés szerinti hatóságok hatáskörére, felügyeleti szervére, valamint feladataira és eljárására kormányrendelet eltérő szabályokat állapíthat meg.

2/A. §[15] (1)[16] A munkaügyi hatóság ellenőrzési tevékenységét az e törvény szerinti szempontok alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által megállapított és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként, az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.

(2)[17] Az ellenőrzési irányelv az aktuális foglalkoztatási folyamatokra, a foglalkoztatási célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a jogszerű foglalkoztatást leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a foglalkoztatási szempontból legnagyobb kockázatot jelentő foglalkoztatói, illetőleg munkavállalói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza a munkaügyi hatóság ellenőrzési erőforrásainak felhasználását.

(3) Az ellenőrzési irányelv tartalmazza

a) az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait,

b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.

(4)[18] Az ellenőrzési irányelvek meghatározása, valamint az ellenőrzések végrehajtása során biztosítani kell, hogy azok ne legyenek megkülönböztető jellegűek és aránytalanok, valamint érvényesüljön az egyenlő bánásmód követelménye.

(5)[19] A miniszter az ellenőrzési tevékenységről negyedévente időszakos, valamint éves összefoglaló jelentést készít, amit a minisztérium honlapján közzétesz.

3. §[20] (1) A munkaügyi hatóság hatásköre:[21]

a)[22] a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,

b)[23] a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,

c)[24]

d)[25]

e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

f)[26] a munka- és pihenőidőre az Mt. XI. fejezetében, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,

g)[27] a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

h)[28] a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,

i)[29] a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,

j)[30] a külföldi munkáltató által szolgáltatások nyújtása keretében Magyarországra küldött munkavállaló munkaviszonyára az Mt. 295-297. §-a szerint alkalmazandó szabályok,

k)[31] a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,

l)[32]

m)[33]

n)[34]

o)[35] a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,

p)[36]

q)[37]

r)[38] a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok,

s)[39] a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. § (1), (2), és (8) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi,

t)[40]

megtartásának ellenőrzésére, valamint a munkaügyi ellenőrzés alapján induló munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.[41]

(1a)[42] A munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a más EGT-állam területén határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarországon letelepedett foglalkoztató tekintetében - a szolgáltatás-nyújtással érintett EGT-állam hatósága részéről érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztató tevékenységével, az általa foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos adatok beszerzésére.

(1b)[43] Az (1a) bekezdés szerinti adatok kezelése során a munkaügyi hatóság a 8/D. §-ban foglaltak szerint jár el.

(2)[44] A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés g) pontja tekintetében az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkabérre, illetve az Mt. 136. §-ában és 137. §-ában, 138. § (4)-(6) bekezdésében, 139-145. §-ában, 146. § (1)-(3) bekezdésében, 147. §-ában, 153-165. §-ában foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzésére terjed ki.

(2a)[45] A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés j) pontja tekintetében nem terjed ki az Mt. 295. § (1) bekezdés e), g) és i) pontjára.

(3)[46] A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi hatóság hatásköre - az Mt. 215-218. §-a tekintetében - kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának az Sztv. 29. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és az Sztv. 29. § (4)-(7) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 30. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára.

(4)[47]

(5)[48] A munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, az Sztv. 18. § (2a)-(3) bekezdésében foglaltak tekintetében, a szociális szövetkezetre.

3/A. §[49] (1)[50] A munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által - külön törvény szerint - továbbított, (2) bekezdésben leírt adatokat is felhasználhatja.

(2)[51] Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében a munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel:

a) az építési helyszín címe, helyrajzi száma,

b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá

c) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.

3/B. §[52] (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed

a) a munkaviszonyra [1. § (1) bekezdés h) pont], ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is,

b) a külön jogszabályban meghatározott harmadik országbeli állampolgárral, valamint a fiatal munkavállalóval az a) pont hatálya alá nem tartozó foglalkoztatásra létesített jogviszonyra és a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyra,

c) az Mt. XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között létrejött jogviszonyra és a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevőnél történő munkavégzésére,

d)[53] az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre,

e) a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (a továbbiakban: külföldi munkáltató),

f) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére,

g) az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerinti imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni.

(2) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik

a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka,

b) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,

c) a Köt.-ben szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,

d)[54] a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés - ideértve az Sztv. 10/B. § (2) bekezdése és 29. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is - alapján teljesíti, valamint

e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.

4. §[55] (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni munkaügyi ellenőrzést tarthat. A helyszíni munkaügyi ellenőrzésre az Ákr. szabályait a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)[56] A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi hatóság a hatósági ellenőrzés általános szabályain túl jogosult

a) az ellenőrzött munkahelyen található biztonsági berendezések képfelvételének megtekintésére, a munkahelyre való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, és azokról másolat készítésére,

b) a munkahelyen tartózkodó személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, e személyek tanúként történő meghallgatására,

c) az adóazonosító jel, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ) használatára.

(3) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban - kivéve, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. Az ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az a munkahelyen dolgozók munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

(4) Ha a foglalkoztató az iratot, nyilvántartást a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság az iratot, nyilvántartást zár alá veheti. Ugyancsak zár alá vehető az irat, nyilvántartás, ha az ellenőrzés helyszínén nincs mód arra, hogy a munkaügyi hatóság azokról másolatot készítsen, vagy egyéb okból szükségesnek mutatkozik. A munkaügyi hatóság az iratokat, nyilvántartásokat - eljárási érdekből - legfeljebb öt munkanapra veheti zár alá.

(5) A helyszíni ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

(6) A munkaügyi hatóság a hatósági ellenőrzés során készített iratmásolatot, hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és köteles azokat az eljárás végleges befejezését követő három év elteltével megsemmisíteni.

4/A. §[57] (1) Az ügyfél a saját munkaügyi ellenőrzését nem kérheti.

(2) A munkaügyi ellenőrzés során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott munkavállalónak az Ákr. adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek a panasza vagy közérdekű bejelentése alapján a hatóság munkaügyi ellenőrzést kezd.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt személynek tanúkénti első meghallgatása során a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a meghallgatott személy a zárt adatkezelést nem kéri.

(4) A munkaügyi hatóság - a tényállás tisztázásához szükséges mértékben, határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett - legfeljebb két ízben felhívhatja hiánypótlásra az ügyfelet.

(5) Az ügyfél nyilatkozata nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges.

(6)[58]

(7) Ha az ügyfél a munkaügyi hatóság által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja vagy valótlan adatokat közöl, a munkaügyi hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezheti, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság a munkaügyi ellenőrzés során ismételten is kiszabható.

(8)[59] Ha az ügyfél az adatszolgáltatási kötelezettségét az eljárás során kitűzött határidőn belül nem teljesíti, az elmulasztott adatszolgáltatás utóbb nem pótolható.

5. §[60] (1) A munkaügyi ellenőrzés befejezéséről az ügyfél kérelmére kiállított hatósági bizonyítvány tartalmazza, hogy a munkaügyi hatóság az ügyfélnél a 3. § (1) bekezdése szerinti mely tárgykörökben, milyen időszakra vonatkozóan folytatott munkaügyi ellenőrzést.

(2) Ha a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzés során jogsértést nem tapasztalt, és az ügyfél az ellenőrzés eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérte, a munkaügyi hatóság az ügyfelet a munkaügyi ellenőrzés lezárásáról írásban tájékoztatja.

(3)[61] Ha a kötelezés alapja a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés, a munkaügyi hatóság a végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a végrehajtás elrendelése előtt utóellenőrzés keretében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti.

(4)[62] Ha az utóellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a végrehajtható döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja, és egyidejűleg a döntés végrehajtását elrendeli.

(5)[63] A munkaügyi hatóság a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a kötelezettnek a végrehajtás elrendelése előtt benyújtott kérelme alapján fizetési kedvezményt biztosíthat. A végrehajtást a munkaügyi hatóság a fizetési kedvezményben foglaltak elmulasztása esetén rendeli el.

5/A. §[64] (1) A munkaügyi hatósági eljárás hivatalból indul.

(2)[65] A jogsértés megállapítására és közigazgatási szankció alkalmazására - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - nem indítható munkaügyi hatósági eljárás, ha a jogsértés elkövetésétől számított 3 év eltelt.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a jogsértés elkövetésétől számított 3 év elteltével is indítható eljárás és alkalmazható közigazgatási szankció, ha[66]

a) a 3 évnél korábban megkezdett jogsértés a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy

b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti hatóság a munkaügyi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

(4) Ha a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintően az ellenőrzést megelőzően a felek között az ellenőrzés tárgyát érintően munkaügyi vita indult, a munkaügyi hatóság az eljárást a munkaügyi vita jogerős befejeződéséig felfüggeszti.

(5) A munkaügyi hatósági eljárásban a 4. §, a 4/A. § és az 5. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

6. § (1)[67] A munkaügyi hatóság eljárásában a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:[68]

a)[69] megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), j), k) és s) pontja esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,

b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,

c) kötelezi a foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályok megsértése miatt a 7/A. §-ban foglaltak szerint,

d) munkaügyi bírságot szab ki a 6/A. §-ban és a 7. §-ban foglaltak szerint,

e) az 1. § (5) bekezdése alapján eljárva megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,

f) eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik,

g)[70] a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál,

h)[71] a további jogsértés megelőzésének érdekében - a b) pont alkalmazhatóságának hiányában - megállapítja a munkáltató jogsértését, vagy

i)[72] kötelezi az 1. § (10) bekezdése szerint felelős fővállalkozót vagy a köztes alvállalkozót az elmaradt munkabérnek a munkáltató helyett történő megfizetésére.

j)[73] kötelezi a foglalkoztatót a 3. § (1a) bekezdés szerinti megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatására.

k)[74] közigazgatási bírságot szab ki a 7/B. §-ban, a 8/D. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak szerint.

(2)[75] Figyelmeztetés

a) az (1) bekezdés k) pontja szerinti közigazgatási bírság,

b) a 6/A. § (1) bekezdés szerinti munkaügyi bírság, valamint

c) a 7/A. § (1) bekezdése szerinti befizetésre kötelezés

esetén nem alkalmazható.

(2a)[76]

(3)[77]

(4)[78] A munkaügyi hatóság, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre

a)[79] társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító végleges döntését közli a nyugdíj-megállapító szervvel,

b)[80] megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító végleges döntését közli a rehabilitációs hatósággal.

(5)[81] Ha a jogsértést korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában történő foglalkoztatásával követik el, a munkaügyi hatóság a jogsértést megállapító végleges határozatát közli a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapító szervvel.

(6)[82] A munkaügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes hatóságát, ha a munkaügyi ellenőrzés során a 3/B. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti munkavállaló foglalkoztatási körülményei az EGT-állam illetékes hatóságának hatáskörébe tartozó szabálytalanságra utalnak.

(7)[83] Az egy eljárásban feltárt jogsértések miatt - a 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti jogsértés kivételével - az (1) bekezdés b), e), f), h) és i) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket, valamint a munkaügyi bírságot együttesen kell alkalmazni.

6/A. §[84] (1)[85] A munkaügyi hatóság munkaügyi bírságot szab ki, ha a foglalkoztató[86]

a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette,

b)[87] nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének,

c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy

d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

(2) Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha

a)[88] a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a hatósági ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette,

b) a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta, vagy

c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.

(3)[89] A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a foglalkoztató a folyamatban lévő hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesített munkaviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti.

6/B. §[90]

7. §[91] (1)[92] Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató

a) a 3. § (1) bekezdés a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint a 3. § (1) bekezdés b), f), g), i), k) pontjában foglalt rendelkezéseket legalább egy munkavállaló vonatkozásában megsérti,

b) a 3. § (1) bekezdésnek az a) pontban nem említett, valamint a 3. § (1) bekezdés e) és h) pontban foglalt rendelkezések bármelyikét több munkavállaló vonatkozásában megsérti, vagy

c)[93]

(2)[94]

(3)[95] A munkaügyi bírság legkisebb összege 30 000 Ft.

(4)[96] Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság legmagasabb összege ötmillió forintig terjedhet.

(5) Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

(6)[97] A munkaügyi bírság mértéke a (3)-(5) bekezdésben meghatározott felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó hatósági határozat jogerőre emelkedésétől illetve véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.

(7)[98] A munkaügyi bírság összegének megállapításánál mérlegelési szempontként figyelembe kell venni

a) a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések számát, valamint

b) annak tényét, ha a munkaügyi hatóság a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó hatósági döntés véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértést tárt fel.

(8)[99]

7/A. §[100] (1)[101] Ha a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak megtartásának ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, az Flt. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalási engedély, illetve az Flt. 7. § (10) bekezdésében meghatározottak nélkül foglalkoztat, kötelezi a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.

(2)[102] A központi költségvetésbe történő befizetés mértéke

a)[103] első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott harmadik országbeli állampolgár részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszeresének, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) nyolcszorosának,

b)[104] a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat véglegessé válásától számított három éven belül megállapított ismételt engedély nélküli foglalkoztatás esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás ismételt megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) nyolcszorosának, de legalább a minimálbér tizenötszörösének

megfelelő összeg.

(3)[105] Természetes személy foglalkoztató (ideértve az őstermelőt is) által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár engedély nélkül történő foglalkoztatása esetén a természetes személy foglalkoztatót a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően[106]

a) első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén a minimálbér kétszeresének,

b)[107] a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat véglegessé válásától számított három éven belül megállapított ismételt jogsértés esetén a minimálbér négyszeresének

megfelelő összeg terheli.

(4)[108] A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, a foglalkoztatót a kifizetett munkabér (munkadíj), de legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg központi költségvetésbe történő megfizetésére kell kötelezni akkor, ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt - az Flt. 7. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - úgy foglalkoztat tovább, hogy az engedély érvényességének lejártát megelőzően a harmadik országbeli állampolgár számára - ha ezt az engedélyre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi - új engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot.

(4a)[109] Nem tekinthető a (4) bekezdés szerinti továbbfoglalkoztatásnak és az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a harmadik országbeli állampolgár továbbfoglalkoztatása az Flt. 7. § (10) bekezdése alapján történik.

(5)[110] Ha a harmadik országbeli állampolgár részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg,

a) a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a minimálbér nyolcszorosának,

b) a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a minimálbér tizenötszörösének,

c) a (4) bekezdésben foglalt esetben a minimálbér kétszeresének

megfelelő összeg terheli a foglalkoztatót.

(5a)[111] A (2)-(5) bekezdés alkalmazásában minimálbéren a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jogszabályban megállapított kötelező legkisebb munkabérnek a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor irányadó havi összegét kell érteni. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították.

(6)[112] Ha a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót az (1) bekezdés szerinti befizetésre kötelezte, vagy a 7/B. §, valamint a 8/D. § (7) és (8) bekezdése szerint közigazgatási bírság szankciót alkalmazott, ugyanezen jogszabálysértés miatt munkaügyi bírság nem szabható ki.

(7)[113] A munkaügyi hatóság a 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő jogsértés megállapítása esetén a végleges határozatát közli az idegenrendészeti hatósággal.

7/B. §[114] (1) Ha a foglalkoztató a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi és közigazgatási bírságot szab ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság mértéke harmincezer forint. A bírság ismételten is kiszabható.

(3)[115] Ha a foglalkoztató a 3. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt rendelkezéseket megsérti, a munkaügyi hatóság a szabálytalanság megszüntetésére kötelezi és a (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot szab ki. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében a jogsértést megállapították. A bírság ismételten is kiszabható.

(4)[116] A foglalkoztatóval szemben a megállapított jogsértés miatt a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a 8/B. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatás a foglalkoztatásnak a jogsértést érintő feltételeit nem vagy hiányosan tartalmazza.

8. §[117] (1)[118]

(2)[119] Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés megállapítja annak valószínűségét, hogy

a) a jogsértés súlyosságára tekintettel a jogsértés során igénybe vett létesítmények átmeneti vagy végleges bezárása, illetve a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély ideiglenes vagy végleges visszavonása lehet indokolt, vagy

b) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat,

a munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(3)[120] A munkaügyi hatóság tevékenysége során együttműködik a tevékenységével érintett más hatóságokkal.

(4)[121] Az Flt.-ben meghatározott álláskeresési ellátásokra, illetőleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság hivatalból eljárva, havi rendszerességgel, elektronikusan adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére azokról a munkavállalókról, akik tekintetében a foglalkoztató részéről[122]

a)[123] e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Mt. 22-23. §, 42-44. §] megsértését,

b) e törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértését

végleges közigazgatási határozattal megállapította.[124]

(5)[125] A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák

a)[126] a jogsértés tényét megállapító

aa) végleges határozat számát és

ab) a határozat véglegessé válásának időpontját.

b)[127] a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Mt. 22-23. §, 42-44. §], valamint a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértéssel érintett munkavállaló nevét, anyja nevét, születésének helyét, idejét, lakcímét és a jogsértéssel érintett állapot időtartamát, továbbá

c)[128] - amennyiben azt a munkaügyi ellenőrzés során tisztázni lehetett - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésével érintett munkavállalók adóazonosító jelét és TAJ-számát.

(6)[129] A munkaügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyilvántartást vezet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésével érintett munkavállalókról és az (5) bekezdésben meghatározott személyi adatokról.

(6a)[130] A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok és az (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt adat kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(7)[131] A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat véglegessé válásának napjától számított két év elteltével törli.

(8)[132] A munkaügyi hatóság az Flt. 57/A. § (1) bekezdése alapján kezelt adatokból - az ellenőrzési tevékenysége keretében - hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, elektronikusan kérhet tájékoztatást.

8/A. §[133] (1) Felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének nincs helye.

(2)[134] A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti vagy elengedheti, feltéve, hogy

a) a kötelezett, örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, vagy

b) a kötelezett vagy örököse vagyoni helyzetében

a döntés véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.[135]

8/B. §[136] (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió és az EGT-államok munkaügyi feladatokat ellátó szerveivel. Ennek keretében[137]

a) megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról;

b) az illetékes hatóság megkeresése alapján ellenőrzést vagy vizsgálatot folytat le a munkavállalók kiküldetésére alkalmazandó szabályok be nem tartásának vagy az azokkal való visszaéléseknek a kivizsgálására;

c) információt szolgáltat a munkáltatókkal szemben alkalmazott közigazgatási szankciók és bírságok végrehajtásával kapcsolatban, szükség szerint megküldi az ilyen szankció és bírság kiszabásáról szóló közigazgatási döntést;

d) megkeresés alapján gondoskodik az illetékes hatóságok által megküldött iratok továbbításáról és kézbesítéséről;

e) amennyiben nehézségbe ütközik az információkérés teljesítése vagy az ellenőrzések, illetve a vizsgálatok lefolytatása, a nehézségek megoldása érdekében erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot.

(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság az EGT-állam hatósága vagy az Európai Unió Bizottsága által kért - az (1) bekezdés szerinti - információkat elektronikus úton, az alábbi határidőkön belül küldi meg:[138]

a) másik EGT-államban való letelepedés ellenőrzésének céljából a nyilvántartásokhoz való hozzáférést igénylő sürgős esetben a megkeresés kézhezvételétől számított két munkanapon belül;

b) egyéb esetben - eltérő nemzetközi megállapodás hiányában - a megkeresés kézhezvételétől számított legfeljebb huszonöt munkanapon belül.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a megkeresés akkor minősül sürgősnek, ha a megkereső szerv a sürgősség indokát megjelölte és annak megalapozottságát valószínűsítette.

(4) A megkeresett munkaügyi hatóság a megkeresésben foglaltaknak az abban meghatározott célhoz szükséges mértékben, díjmentesen tesz eleget, amennyiben a megkeresés kellően megalapozott, és a megkeresés okát, valamint a kért tájékoztatás vagy intézkedés szükségességét kellően indokolták.

(5) A 2. § (1) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság magyar és angol nyelvű, korlátozásmentesen és ingyenesen, a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhető módon tájékoztató honlapot működtet a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltatók és az általuk kiküldött munkavállalók jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében.

(6) Az (5) bekezdés szerinti honlap biztosítja a szolgáltatási tevékenységgel összefüggő hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférést, magyar és angol nyelven, valamint a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhető módon naprakész tájékoztatást nyújt az ilyen nyilvántartásokból való adatigénylés feltételeiről.

(7)[139] Ha az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében megkereső hatóságként a 2. § (2) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság jár el, és eljárása során a fogadó tagállam hatóságai vagy szervei részéről az információnyújtás folyamatos késedelmét észleli, a megfelelő intézkedések megtétele érdekében kezdeményezi az Európai Bizottság megkeresését.

8/C. §[140] (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során végleges hatósági határozat vagy - közigazgatási per esetén - jogerős és végrehajtható bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé válásának időpontját,

c) a jogsértés megjelölését,

d) az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással,

e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.

(2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. A munkaügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat informatikai adatbázisában a jogsértést megállapító határozat véglegessé válásakor, a határozat ellen indított közigazgatási per esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon helyezi el.

(3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozat véglegessé válásától vagy - közigazgatási per esetén - a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli.

(4) A munkaügyi hatóság - az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa vezetett nyilvántartás adataiból a külön jogszabályban meghatározott munkaügyi jogsértést első esetben elkövetett, végleges hatósági vagy - közigazgatási per esetén - jogerős és végrehajtható bírósági döntéssel munkaügyi bírsággal, központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.

(5) Külön jogszabály meghatározhat olyan munkaügyi jogsértéseket is, amelyek vonatkozásában a munkaügyi hatóság nyilvánosságra hozatali kötelezettsége akkor keletkezik, ha a jogsértést megállapító hatósági határozat véglegessé válásától vagy - közigazgatási per esetén - a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a korábbival azonos jogsértést ismételten megállapította. E rendelkezés alkalmazásában - a több telephellyel rendelkező munkáltató esetében - ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül végleges hatósági vagy jogerős és végrehajtható bírósági határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.

(5a)[141] A munkaügyi hatóság az ügyfél kérelmére - más hatóság vagy szerv előtti felhasználás céljából - hatósági bizonyítványt ad ki arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél adatait a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tartalmazta-e.

(6) A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti, jogsértést megállapító határozatának megtámadása esetén[142]

a) a (4) és (5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős határozatában foglalt döntésére figyelemmel teszi közzé,

b) - amennyiben a (4) és (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került - intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.

(7)[143] A munkaügyi hatóság nyilvántartásba-vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató végleges hatósági határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált hatósági határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

8/D. §[144] (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező külföldi munkáltatót - a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal - a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatok tekintetében az adatkezelést a munkaügyi hatóság végzi, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről szóló európai uniós irányelvek érvényesítéséből, valamint a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítése céljából.

(3) A nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót abban az esetben terheli, ha a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez Magyarország területén az Mt. 295. §-a szerinti munkavállalót foglalkoztat vagy kíván foglalkoztatni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a külföldi munkáltatónak legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdéséig magyar vagy angol nyelven tett nyilatkozattal a 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatósághoz kell teljesítenie. A nyilatkozatot - a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal - a munkaügyi hatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus felületen kell megtenni. A munkaügyi hatóság az elektronikus felületen részletes tájékoztatást nyújt a személyes adatok kezelésével kapcsolatban.

(5) A munkaügyi hatóság az adatokat az elektronikus felületen történő benyújtás napjától számított 3 évig kezeli.

(6) A munkaügyi hatóság a részére szolgáltatott adatokat kizárólag valamely tagállam illetékes hatóságának a megkeresése alapján, kizárólag abban az ügyben adhatja ki, amellyel kapcsolatban azokat kikérték.

(7) Ha az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt észleli, hogy az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott,

a) az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi és közigazgatási bírságot szab ki,

b) tájékoztatja a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságot.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke harmincezer forint. A bírság ismételten is kiszabható.

8/E. §[145] (1) A munkaügyi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve alapján kezdeményezi a más EGT-államban letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldésére vonatkozó szabályok megsértése miatt munkaügyi bírságot megállapító határozatának végrehajtását a letelepedés helye szerint illetékes hatóságánál. A megkeresésnek a 3. melléklet szerint adatokat kell tartalmaznia.

(2)[146] A munkaügyi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve alapján - erre irányuló megkeresés esetén - az állami adóhatóságnál kezdeményezi a más EGT-állam illetékes hatósága által Magyarországon letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt pénzügyi szankciót, illetve bírságot megállapító határozata végrehajtását.

(3)[147] A végrehajtás (1) bekezdés szerinti kezdeményezése, valamint (2) bekezdés szerinti foganatosítása kiterjed mindazokra az illetékes hatóság által kiszabott, közigazgatási vagy bírósági szerv által helybenhagyott, vagy adott esetben közigazgatási ügyben eljáró bíróságoktól származó, pénzügyi szankciót, illetve bírságot - ideértve a díjakat és pótdíjakat is - megállapító határozatokra, amelyek a határozatot hozó hatóság államának joga szerint további jogorvoslattal nem támadhatók meg.

(4) A munkaügyi hatóság a 8/F. § és 8/G. §-ra is figyelemmel

a)[148] a (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján kezdeményezi a részére megküldött határozatban megállapított pénzügyi szankció behajtását, vagy

b)[149] megküldi az (1) bekezdés szerinti intézkedés céljából a munkaügyi bírságot kiszabó végleges határozatot, valamint minden, a bírság behajtásához kapcsolódó dokumentumot, ideértve a behajtás iránti megkeresés végrehajtásának jogalapjául és jogcíméül szolgáló ítéletet vagy végleges határozatot, vagy annak hiteles másolatát.

(5)[150] A (2) bekezdés szerinti megkeresésének a munkaügyi hatóság akkor tesz eleget, ha a megkeresés tartalmaz minden, a pénzügyi szankció, illetve bírság behajtásához kapcsolódó dokumentumot, ideértve a behajtás iránti megkeresés végrehajtásának jogalapjául és jogcíméül szolgáló ítéletet vagy végleges határozatot, vagy annak hiteles másolatát.

(6)[151] Az (1) bekezdés szerinti megkeresésre, illetve a (2) bekezdés szerinti megkeresés teljesítésének kezdeményezésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkaügyi hatóság vagy a más EGT-állam megkereső hatósága a saját állama törvényeivel, rendeleteivel és közigazgatási gyakorlatával összhangban nem tudja biztosítani a szankció, illetve bírság behajtását, vagy teljesíteni a megküldést.

(7)[152] A munkaügyi hatóság a részére a belső piaci információs rendszerben továbbított határozatot minden további alaki követelmény nélkül elismeri, és haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a határozat végrehajtásának kezdeményezésére, kivéve, ha a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási ok áll fenn.

8/F. §[153] (1) A munkaügyi hatóság haladéktalanul kezdeményezi a végrehajtást, ha az Ákr. 132. §-ában meghatározott feltétel fennáll, és a megkereső hatóság által kiállított egységes okirat tartalmazza[154]

a) a kötelezett nevét és ismert címét, valamint az azonosítására vonatkozó minden egyéb lényeges adatot vagy információt;

b) a jogsértéssel kapcsolatos tényeknek és körülményeknek, valamint a jogsértés jellegének és a vonatkozó alkalmazandó szabályoknak az ismertetését;

c) a megkereső hatóság joga szerint a végrehajtást lehetővé tevő jogi aktus megnevezését és minden egyéb, a végrehajthatóság szempontjából releváns információt vagy dokumentumot - ideértve az igazságügyi jellegű információkat és dokumentumokat is; valamint

d) a végrehajtandó döntés elbírálásáért felelős illetékes hatóságnak és - ha előbbivel nem azonos - azon illetékes szervnek a megnevezését és elérhetőségét, amelytől a fizetési kötelezettséggel vagy az azt kiszabó határozattal szembeni kifogásemelés lehetőségéről információ szerezhető.

(2) A megkeresés az (1) bekezdésben foglaltakon kívül továbbá akkor teljesíthető, ha tartalmazza

a) a határozat megküldése esetén a megküldés célját és a megküldés teljesítésére előírt határidőt;

b)[155] a végrehajtás foganatosítása iránti megkeresés esetén az azt megalapozó döntés véglegessé és végrehajthatóvá válásának időpontját, a döntés jellegének leírását és a végrehajtandó követelésnek és elemeinek a megjelölését a megkereső ország pénznemében, a végrehajtási eljárással kapcsolatos minden releváns eseményt, valamint a megkereső hatóság általi megerősítést arra vonatkozóan, hogy a döntéssel szemben további jogorvoslat nem vehető igénybe.

(3) A munkaügyi hatóság - lehetőség szerint a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül -

a) a megkeresést elutasítja, ha az a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem teljesíthető, vagy

b)[156] a végrehajtást - a munkaügyi bírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint - kezdeményezi, és a megkereső hatóságot a végrehajtás érdekében tett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja.

8/G. §[157] (1) A munkaügyi hatóság a megkeresést elutasítja, ha az nem tartalmazza a 8/F. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat és információkat, vagy azok hiányosak, illetve nem felelnek meg az alapul szolgáló döntésnek.

(2) A munkaügyi hatóság a megkeresést elutasíthatja, ha

a) a végrehajtás várható költségei a végrehajtás alá vonandó követeléshez képest aránytalanul magasak, vagy a végrehajtás jelentős nehézséget okozna;

b) a végrehajtás alá vont követelés teljes összege nem éri el a 350 EUR-t vagy az ennek az összegnek megfelelő értéket;

c) a kötelezettnek az Alaptörvényben lefektetett alapvető jogai és szabadságai, illetve a rájuk vonatkozó alapvető jogi elvek tiszteletben tartása a végrehajtást nem teszik lehetővé.

(3)[158] A végrehajtással kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a döntés határokon átnyúló végrehajtására irányuló eljárást fel kell függeszteni, amíg a megkereső hatóság államának illetékes szerve vagy hatósága az ügyben nem dönt. A jogorvoslati kérelem benyújtásáról, valamint a felfüggesztés tényéről a végrehajtást foganatosítandó hatóság értesíti a munkaügyi hatóságot, amely erről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.

(4)[159] A végrehajtást foganatosító hatóság a követelést forintban hajtja be, a pénzügyi szankció vagy bírság kiszabása napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam figyelembevételével.

(5)[160] A végrehajtás során érvényesített követeléssel összefüggésben behajtott költségek a végrehajtást foganatosító hatóságot illetik.

(6)[161] A külföldi határozat magyarországi végrehajtása során felmerült költségeket a végrehajtást foganatosító végrehajtást foganatosító hatóság maga viseli és azokat a végrehajtás során befolyt követelés terhére számolja el.

8/H. §[162] (1) A munkaügyi hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében nyilvántartást vezet a (2) bekezdés szerint részére átadott adatokról. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a foglalkoztatott személy

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

ac) lakcímét (lakóhelyét, tartózkodási helyét) és értesítési címét,

ad) foglalkozását, munkahelyét, munkakörét (tevékenységét),

ae) heti munkaidejét,

af) iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ag) jövedelmére vonatkozó adatokat,

ah) TAJ-számát, adóazonosító jelét,

ai) iskolaszövetkezeti tagi jogviszonya esetén diákigazolványa számát,

aj) közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagsága esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámát;

b) a foglalkoztató

ba) azonosító adatait (név, cím, székhely, telephely)

bb) gazdálkodási formáját,

bc) adószámát vagy adóazonosító jelét,

bd) pénzforgalmi jelzőszámát.

(2) A munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzési rendszer hatékony működésének biztosítása céljából az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat

a) a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerint,

b) az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint,

c) a háztartási munkával bejelentésére vonatkozóan az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény szerint,

d) az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjára vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerint

adja át a munkaügyi hatóság részére.

(3) A munkaügyi hatóság más szerv és természetes személy részére adatot csak törvényben meghatározott módon szolgáltathat.

(4) A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok - feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(5) A munkavédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba az ellenőrzéséhez szükséges mértékben betekinthet.

(6) A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatot a részére történt átadástól számított ötven év elteltével törli a nyilvántartásból.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az Flt. 57/B.-57/D. § 2004. május 1-je és 2006. december 31-e között hatályos rendelkezése szerint a munkaügyi hatóság által kezelt adatokra.

9. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően munkaügyi bírság kiszabása csak az e törvény hatálybalépése után elkövetett jogszabálysértés esetén lehetséges.

(3)[163]

(4)[164]

(5)[165] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaügyi hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki, valamint a hatóság vagy hatóságok eljárására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(5a)[166] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját.

(5b)[167] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédelmi szervezetnél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket, továbbá a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók), továbbá arra, hogy a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait rendeletben határozza meg.

(6)[168] Felhatalmazást kap

a)[169] a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a 2/A. §, 3. § és a 6. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint az ellenőrzés speciális eszközeit,

b)[170] a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a rendvédelmi szerveknél és az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában a rendvédelmi munkaügyi hatóság kijelölését,

c)[171] a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait, valamint a 2/A. §, 3. § és 6. § alkalmazásának eltérő szabályait.

(7)[172] Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 8/H. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott adatokhoz való hozzáférés biztosításának rendjét és azok használatának,

b) a munkaügyi hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga

részletes szabályait.

9/A. §[173]

10. §[174] E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 1993. november 23-i 93/104/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

b) a Tanács 1975. február 10-i irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

c)[175] a Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról, a Munka Törvénykönyve, a szakképzésről szóló törvény, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

d) a Tanács 1991. október 14-i 91/533/EGK irányelve a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

e) a Tanács 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről a Munka Törvénykönyve, valamint a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

f)[176] a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

g) a Tanács 1999. június 21-i 1999/63/EK irányelve az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról a Munka Törvénykönyve, valamint a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

h) az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 22-i 2000/34/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

i) a Tanács 2000. november 27-i 2000/79/EK irányelve az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról a Munka Törvénykönyve, valamint a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

j) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

k) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/15/EK irányelve a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről a Munka Törvénykönyve, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

l) az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

m)[177] az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti illegális foglalkoztatás tilalmának, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,

n)[178] a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008. november 17-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.

o)[179] a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

p)[180] a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

q)[181] a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

r)[182] a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

s)[183] a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

11. §[184] (1)[185]

(2) A munkaügyi hatóság a 8/C. § (4) és (5) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettsége a Módtv. hatályba lépését követően indult ügyekben feltárt jogsértések esetén irányadó.

(3) A Módtv. 34. § (1) bekezdésével megállapított 6. § (1) bekezdés c) pontjában a 3. § (1) bekezdés s) pontjára vonatkozó utalást 2011. július 20-ától kell alkalmazni.

(4)[186] A 6/A. § rendelkezéseit a Módtv. hatályba lépését követően indult ügyekben feltárt jogsértések esetén kell alkalmazni.

12. §[187] E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

13. §[188] Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény hatálybalépésekor már Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a külföldi munkáltató a 8/D. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének a törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.

14. §[189] E törvénynek az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LXXXIX. törvény) 5. § (2), (5) és (6) bekezdésével megállapított 1. § (1) bekezdés h) pontjában, 3/B. § (1) bekezdés d) pontjában és 3/B. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat a 2017. évi LXXXIX. törvény 5. § (2), (5) és (6) bekezdésének hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

15. §[190] E törvénynek az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: 2017. évi CXLVI. törvény) 4. § (1) bekezdésével megállapított 1. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat a 2017. évi CXLVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet az 1996. évi LXXV. törvényhez[191]

A szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetés megfelelőségének értékelési szempontjai

1. A munkaügyi hatóság a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra kiküldött munkavállalók esetében a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének céljából átfogóan értékeli a munkavégzésnek mindazon tényszerű elemét, amelyek arra hivatottak, hogy megállapítható legyen, mely esetben nem minősül a munkavállaló kiküldött munkavállalónak.

2. Annak megállapítása érdekében, hogy egy vállalkozás a pusztán belső igazgatási, illetve adminisztratív tevékenységeken kívül ténylegesen folytat-e érdemi tevékenységet, tágabb időkeretet figyelembe véve el kell végezni a vállalkozás által a letelepedés helye szerinti EGT-államban, valamint - szükség esetén - a kiküldetés helye szerinti EGT-államban folytatott tevékenységeket jellemző tényszerű elemek átfogó értékelését. Ezek az elemek különösen:

a) az a hely, ahol a vállalkozás bejegyzett székhelye és ügyvitele található, irodai helyiségeket használ, közterheket (adó, társadalombiztosítási befizetések) fizet, működési engedéllyel rendelkezik, vagy kereskedelmi kamara vagy szakmai testület bejegyzett tagja;

b) a kiküldött munkavállalók felvételének helye, illetve az a hely, ahonnan kiküldik őket;

c) a vállalkozás által egyrészről a munkavállalóival, másrészről az ügyfeleivel kötött szerződésekre alkalmazandó jog;

d) az a hely, ahol a vállalkozás érdemi üzleti tevékenységét végzi, és ahol adminisztratív személyzetet alkalmaz;

e) a letelepedés helye szerinti EGT-államban meglévő szerződések és/vagy elért forgalom száma, illetve nagysága, figyelembe véve többek között az új alapítású vállalkozások és a kis- és középvállalkozások egyedi helyzetét.

3. Annak megállapításához, hogy egy kiküldött munkavállaló munkáját ideiglenes jelleggel a szokásos munkavégzése szerinti EGT-államtól eltérő EGT-államban végzi-e, a munkára és a munkavállaló helyzetére vonatkozó valamennyi tényszerű elemet vizsgálni kell. Ilyen elemek különösen:

a) a munkát korlátozott ideig egy másik EGT-államban végzik;

b) a kiküldetés kezdetének időpontja;

c) a kiküldetésre azon EGT-államtól eltérő EGT-államban kerül sor, amelyben vagy amelyből a kiküldött munkavállaló a munkáját az 593/2008/EK rendelet (Róma I.) és/vagy a Római Egyezmény szerint rendszerint végzi;

d) a kiküldött munkavállaló visszatér abba az EGT-államba, amelyből kiküldetésre küldték, vagy várhatóan folytatja ott végzett munkáját, miután elvégezte azt a munkát vagy befejezte azt a szolgáltatásnyújtást, amelynek céljából a kiküldetésre sor került;

e) a tevékenységek jellege;

f) az utazást, az ellátást, valamint a szállást a munkavállalót kiküldetésbe küldő munkaadó biztosítja, vagy azok költségét megtéríti, és ha igen, ezt miként biztosítja, illetve a visszatérítésre milyen módszer alapján kerül sor;

g) minden olyan korábbi időszak, amely alatt az állást ugyanazon vagy másik (kiküldött) munkavállalóval töltötték be.

4. Egy vagy több, a 2. és 3. pontban felsorolt tényszerű elem teljesülésének hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy nem áll fenn kiküldetésnek minősülő helyzet. Az elemek vizsgálatát mindig az egyes konkrét esetekhez kell igazítani, és figyelembe kell venni a helyzet egyediségét. Annak megítélése szempontjából, hogy a munkavállaló valóban a 96/71/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalom-meghatározás alá tartozik, vizsgálni kell különösen a munkavégzéssel, az alárendeltséggel és a munkavállaló bérezésével kapcsolatos tényeket, függetlenül attól, hogy hogyan írja le az adott viszonyt a felek között létrejött szerződéses vagy egyéb megállapodás.

2. melléklet az 1996. évi LXXV. törvényhez[192]

Bejelentés a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkezdéséről

1. A szolgáltatóra vonatkozó adatok

1.1. A szolgáltató neve:

1.2. A szolgáltató lakcíme (szervezet esetén székhelye):

1.3. A szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-állam megjelölése:

1.4. A szolgáltató állampolgársága, más EGT-államban honos, ott nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a honossága szerinti EGT-állam nyilvántartásának megnevezése és a szolgáltató nyilvántartási száma:

1.5. A szolgáltató képviselőjének, vagy ha az nem azonos, a hatósággal való kapcsolattartásért felelős személynek, kézbesítési meghatalmazottnak a megnevezése és lakcíme (székhelye):

2. A tevékenységre vonatkozó adatok

2.1. A folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölése:

2.2. Az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön jogszabályban meghatározott adatok:

2.3. Az engedélyező vagy nyilvántartást vezető hatóság megnevezése:

2.4. A szolgáltató engedélyének számát vagy nyilvántartási számát (ha a szolgáltató szolgáltatási tevékenysége a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-államban engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött):

2.5. A szolgáltató nyilatkozata, hogy a tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja folytatni:

3. A szolgáltató kijelenti, hogy a 2. pontban részletezett tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja folytatni.

4. A munkavégzésre vonatkozó adatok:

4.1. A határon átnyúló szolgáltatás keretében kiküldött munkavállalók várható száma:

4.2. A kiküldetés tervezett időtartama:

4.3. A kiküldetés kezdetének és végének megjelölése:

4.4. A munkavégzés helyének megjelölése:

4.5. A kiküldetésre okot adó szolgáltatás jellegének megjelölése:

3. melléklet az 1996. évi LXXV. törvényhez[193]

Munkaügyi határozat külföldön történő végrehajtása iránti megkeresés tartalma

A megkereső hatóság (a végrehajtást a magyar jog szerint foganatosító hatóság) általi, közigazgatási szankció és/vagy bírság külföldön történő végrehajtása iránti megkeresésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

I. A végrehajtandó követeléssel kapcsolatos információk

1. Megkereső hatóságra vonatkozó adatok:

1.1. A megkereső hatóság hivatalos megnevezése

1.2. A megkereső hatóság székhelye

1.3. A kapcsolattartást felelős személy neve és elérhetőségei

2. A megkeresett hatóságra vonatkozó adatok:

2.1. A megkeresett hatóság megnevezése

2.2. A megkeresett hatóság székhelye

3. A kötelezettre vonatkozó adatok:

3.1. A végrehajtandó határozatban megjelölt kötelezett neve

3.2. A kötelezett azonosítására szolgáló adatok

- 3.2.1. székhely vagy cím,

- 3.2.2. cég esetében az ismert nyilvántartási adatok

- 3.2.3. magánszemély esetében a természetes személyazonosító adatok

3.3. A kötelezett azonosítását szolgáló egyéb adatok

4. A végrehajtandó határozattal kapcsolatos információk:

4.1. A végleges és végrehajtható határozatot hozó szerv megjelölése, a határozat iktatószáma[194]

4.2. A végrehajthatóvá válás időpontja

4.3. A végrehajtandó határozatban meghatározott jogsértés megjelölése és rövid leírása

4.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölése

4.5. A végrehajtandó követelés részletezése:

- Főösszeg

- Érvényesíthető eljárási és egyéb költségek

- késedelmi pótlék, kamat

4.6. A végrehajtás alapjául szolgáló dokumentumok felsorolása

4.7. A végrehajtás alapjául szolgáló egyéb információk

5. A végrehajtással kapcsolatos információszolgáltatásra, jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatásra jogosult szerv megjelölése:

II. A végrehajtással kapcsolatos információk és tájékoztatások

1. A határozat megküldésének célja és a teljesítésre előírt határidő megjelölése

2. A határozat végrehajthatóvá válásával kapcsolatos lényeges információk leírása

- a végleges és végrehajtható határozat vagy ítélet kézbesítetésével kapcsolatos információk,[195]

- a kötelezett által igénybe vett jogorvoslati lehetőség részletezése

- a végrehajtási eljárás során érvényesíthető jogorvoslat részletezése

3. A végrehajtandó követeléshez kapcsolódó járulékos költségek számítására vonatkozó információk