A Fővárosi Törvényszék P.24893/2016/7. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, (1) bek., 349. §, (1) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, (3) bek. b) pont, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 111. §, (1) bek., 136. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/7. szám

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos)

felperesnek

a Moldován és Társai Ügyvédi iroda, ügyintéző dr. Moldován András (ügyvéd címe szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe. szám alatti értesítési helyű) alperessel szemben

közigazgatási jogkörben okozott kár és egyéb miatt indított perében

a bíróság meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 15.000.- (tizenötezer) Ft eljárási illetéket, s 15 napon belül az alperesnek 30.000.- (harmincezer) Ft perköltséget, áfával terhelten.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, de a Fővárosi Törvényszéken kell írásban, három példányban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál. A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását. A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Indokolás

Felperes mint adós 2008.május 29.napján közokiratba foglalt ingatlan jelzálogjoggal biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött az 1-es cég neve Zrt.-vel, amely hitelezőt az bank Nyrt. együttes aláírási joggal rendelkező meghatalmazott képviselői képviseltek a szerződést közokiratba foglaló közjegyző előtt. Felperes adóstársa, 1-es személy, felperes édesanyja, aki a jelzálogjoggal lekötött ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa. A hitelező az adósok mint egyetemleges jogosultak részére nyújtott svájci frankban nyilvántartott jelzáloghitelt 18.900.000.-Ft erejéig azzal, hogy a kölcsön, illetve annak járulékai a folyósítást követően devizában kerülnek megállapításra a hitelező által alkalmazott vételi és eladási árfolyam közzététele mellett. A felek megállapodtak abban is, hogy a fennálló kölcsön és járuléktartozás tekintetében annak közokirati tanúsításaként az adósok hitelezőnél vezetett számlái és a hitelező vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el. A felek megbízásából eljáró közjegyző közjegyző rögzítette ezt követően a fenti nyilatkozatokat tartalmazó közokiratban az adósi kötelezettségvállalást.

Miután az adósok nem tettek eleget a hitelszerződés teljesítésének, 2012.március 19.napján az alperesi közjegyző mellett működő közjegyző helyettes az 1-es cég neve Zrt. ügyfél felkérésére az ő meghatalmazottjaként eljáró bank Nyrt. alkalmazottai nyilatkozatát rögzítette, jegyzőkönyv és tanúsítvány elnevezésű okiratában, mely szerint a hitelező képviselőjeként megjelent személyek közjegyző előtt kijelentették, hogy a felperesnek és adós társának a közjegyző közjegyző közjegyzői okiratába foglalt 2008.május 29-i ingatlan jelzálogjoggal biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződése létrejött, ez alapján a hitelező az adósok részére 18.900.000.-Ft kölcsönt nyújtott, melynek összege devizában került megállapításra, mivel a kölcsönszerződés nem teljesítése esetére azonnali hatályú felmondási jogát a teljes tartozás lejárttá tételével kikötötte a hitelező, a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondja, mivel fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, a szerződést az adósok megszegték. Felhívták az adósok figyelmét arra, ha 15 napon belül tartozásukat nem egyenlítik ki, a hitelező a követelését követeléskezelő, behajtó szervezet útján érvényesíti, végrehajtást kezdeményez, mely az adósoknak további költségeket okoz. Rögzítette az okirat a 2012.március 7-én fennálló teljes tartozást és annak járulékait és azt, hogy ezen nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a kiküldést követő 5. napon a hitelező részéről kézbesítettnek tekintik. Az okirat tanúsítvány részében az eljáró közjegyző helyettes a bank felkérésére az bank Háttérműveleti Igazgatósága Hiteladminisztrációs BeckOffice Főosztálya által az elektronikus nyilvántartásból rendelkezésére bocsátott bizonylat alapján tanúsította, hogy az adósoknak az bank Nyrt-nél vezetett hitelszámláján fennálló teljes tartozása összege 2012.március 7-én 135.240.- összegű svájci frank tőketartozás és ügyleti kamat. A közjegyző helyettes tanú sította a jegyzőkönyvben foglalt tényeket, a nyilatkozó képviselők részére két hiteles kiadmány kiadott.

Fenti okirat kézbesítését követően a felperes és adóstársa nem teljesítése miatt végrehajtási eljárás indult, a végrehajtási eljárásban a felperes tudomást szerzett fenti jegyzőkönyv és tanúsítvány elkészültéről, ezt követően 2015.január 26-án kelt iratában az alperest felszólította az okiratban hivatkozott, a 2012.március 7-én fennálló tartozását rögzítő bizonylat megküldésére, valamint az bank Nyrt képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságát igazoló cégkivonat, az 1-es cég neve meghatalmazásának az bank Nyrt. általi képviseletre a megküldéésére.

Az alperes 2015.február 3-i válasziratában tájékoztatta a felperest, hogy sem az 1-es cég neve Zrt. bank Nyrt. részére kiadott meghatalmazását, sem az bank Nyrt. képviseletében eljárt személyek jogosultságát igazoló okiratot nem adhatja ki felperes részére, mivel a meghatalmazás csak az ügyfél részére, az eljárásban félként szereplő személy, illetve annak meghatalmazottja részére adható ki, a képviseleti jogosultságot igazoló cégirat pedig nyilvános, ezt a felperes is beszerezheti; a bizonylat vonatkozásában pedig előadtam, hogy az, mint okirat nincs alperes birtokában, ha erre szüksége van felperesnek, az bank -tól kérheti. A felperes az alperes válasziratát nem tartotta megfelelőnek, ismét kérte 2015.február 18-i iratában a bizonylat rendelkezésére bocsátását, valamint a meghatalmazás másolati példánya megküldését. Újabb válasziratában alperes elutasította a meghatalmazás kiadását, mivel nem ügyfél a közjegyzői okiratok kiállítása alapjául szolgáló eljárásban felperes, illetve a bizonylatot elektronikus formában bocsátották rendelkezésére, ezt ez okból sem tudja továbbítani felperes felé.

Ezt követően a felperes 2016.március 25.-én keresettel fordult a PKKB-hoz, a bizonylat kiadására kérte az alperesi közjegyző kötelezését, utalva arra a kereshetőségi jog körében, hogy a bizonylat léte, hiánya jogi relevanciával bír felperes számára, mert a közjegyzői okirat nem válthat ki joghatást, ha a közjegyző rendelkezésére bocsátott bizonylat nem is létezik, így az nem alkalmas a felperes tartozása összege alátámasztására.