A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20929/2017/6. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 339. §, 349. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 111. §, 142. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Matosek Edina

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.929/2017/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sütő Katalin ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Moldován és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Moldován András ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. április 4. napján meghozott 65.P.24.893/2016/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 28.000 (huszonnyolcezer) forint fellebbezési illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes végleges keresetével 350.000 forint nem vagyoni kár megfizetésére, valamint a 2012. március 19. napján felvett jegyzőkönyv és tanúsítvány elnevezésű okirat kiállításának alapjául szolgáló bizonylat kiadására kérte kötelezni az alperest. Keresetét arra alapította, hogy az alperes jogszabálysértően foglalta közokiratba 2012. március 19-én az O. J. Bank Zrt. ügyfél felkérésére az O. Bank Nyrt. alkalmazottainak a 2008. május 29-i kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására vonatkozó nyilatkozatát. Szintén jogszabálysértően tanúsította a felperesnek és adóstársának az O. Bank Nyrt.-nél vezetett hitelszámlán 2012. március 7-én fennálló tartozásának összegét. Az O. Bank Nyrt. munkatársai nem képviselhették volna az O. J. Bank Zrt.-t, ezért az alperes jogsértően, a 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) figyelmen kívül hagyásával járt el, amikor nyilatkozatukat a hitelező felmondásaként jegyzőkönyvbe foglalta. Az O. H. I. H. B. O. Főosztálya által rendelkezésre bocsátott elektronikus bizonylat alapján a tartozást ténytanúsítványban nem rögzíthette volna, a banki nyilvántartás ugyanis nem közhiteles nyilvántartás, míg a ténytanúsítvány csak közhiteles nyilvántartásban szereplő tények igazolására szolgálhat. Így az alperes által kiállított ténytanúsítvány nem felel meg a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 111. és 136. §-ában foglaltaknak. A felmondási nyilatkozat jegyzőkönyvi formában való rögzítése pedig nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) előírásainak. Az alperes által jogszabálysértően kiállított közokirat felhasználásával közvetlen végrehajtást kezdeményeztek ellene és édesanyja ellen, amely eljárásban árverésen kívánják értékesíteni a lakóhelyükül szolgáló ingatlant. A végrehajtási eljárásban őt ért állandó stresszhelyzet miatt megváltozott életmódja, az idegeskedés inzulinrezisztenciát okozott nála, rendszeres ellátásra szorul, gyógyszeres kezelésben részesül. Érvelése szerint élethelyzetének előbbi változása az alperes magatartásának következtében állt elő, a jogsértő okiratszerkesztő tevékenységgel okozott nem vagyoni kárát 350.000 forintban számította fel.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy a közokirat kiállítása során a Kjtv. rendelkezéseinek megfelelően járt el, a kiállított okirat nem jegyzőkönyv, ezért arra az IM rendelet nem alkalmazható, viszont az megfelel a Kjtv. 111. §-ában és 136. §-ában foglalt rendelkezéseknek. Az ügyfél felkérése a felmondást megalapozó tartozás összegének, a felmondás tényének és a kézbesítés jogkövetkezményének ténytanúsítványban való rögzítése volt. A tanúsítványt a rendelkezésére bocsátott elektronikus bizonylat és a hitelező képviselőinek nyilatkozata alapján a jogszabályoknak megfelelően állította ki, így a felperesnek kárt nem okozhatott. Hangsúlyozta, hogy felelőssége a tanúsítvány tartalmi valódiságáért, nem pedig a tanúsított tény, illetve körülmény valódiságáért, illetve helytállóságáért áll fenn. Az okirat kiadása iránti kereset előterjesztésére a felperesnek nincs kereshetőségi joga, mert a peres felek között sem polgári, sem pedig közhatalmi jellegű jogviszony nem jött létre, de az okirat kiadására azért sem kötelezhető, mert a bizonylat nincs a birtokában, annak átadására nem került sor, csupán az elektronikus nyilvántartásba való betekintést biztosították részére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest 30.000 forint perköltség alperes részére, míg 15.000 forint feljegyzett kereseti illeték Magyar Államnak való megfizetésére.

Az ítélet indokolása szerint a bíróság a keresetet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 339. § (1) bekezdése és 349. § (1) bekezdése, valamint a Kjtv. 111. § (1)-(2) bekezdése és 136. § (1) és (2) bekezdése alapján bírálta el. A hitelező meghatalmazottjaként való eljárást érintő, valamint a bizonylat tartalmával kapcsolatos hivatkozásokat nem tartotta érdemben vizsgálhatónak, mert álláspontja szerint a felperesnek ezen körülmények vitatására az adott per keretei között nincs anyagi jogi jogosultsága. A felperes valójában a közokirat fizetési kötelezettséget eredményező hatását sérelmezte, ami az alperessel szemben indított perben nem kifogásolható. Ennek ellenére vizsgálta, hogy az alperes a ténytanúsító okirat kiállításakor jogsértően járt-e el és ezzel okozati összefüggésben okozott-e kárt a felperesnek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerős eseti döntésének indokaira utalva mindenekelőtt megállapította, hogy az alperes helyettese által kiállított jegyzőkönyv és tanúsítvány elnevezésű okirat a tartalmát tekintve ténytanúsító okirat. Ebben az okiratban a közjegyző jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsított, nevezetesen azt a tényt, hogy az előtte megjelent személyek felmondó nyilatkozatot tettek azzal, hogy azt a felmondás postára adását követő ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintik, és hogy a közjegyző rendelkezésére bocsátotta az O. Bank Nyrt. hivatkozott főosztálya azt az elektronikus okiratot, amelynek alapján szintén tényként rögzítette a felperes hitelezőnél vezetett bankszámláján 2012. március 7-én fennálló tartozását. A közjegyző így a ténytanúsítványban azt tanúsította, hogy 2012. március 19-én március 7-i dátummal a közokiratban rögzített összegű tartozást tartott nyilván az O. Bank Nyrt. számítógépes rendszere a felperes és adóstársa vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes helyettese a Kjtv. 111. §-ának és 136. §-ának megfelelően rögzítette a hitelező képviseletében eljáró és képviseleti jogosultságukat igazoló személyek nyilatkozatát. A felmondás joghatályt a felperes és az O. J. Bank Zrt. hitelező viszonylatában kiváltó, így ténytanúsító okiratban rögzítendő ténykörülmény, miként a felmondás alapjául szolgáló releváns tények, így a tartozás ténye és ennek összege is. Ez utóbbiakat a bank elektronikus nyilvántartásába történő betekintéssel, elektronikus bizonylat alapján rögzítette az alperes helyettese. A közjegyző nem volt köteles vizsgálni az előbbi tények jogszerűségét és valóságát, így nem kellett vizsgálnia, hogy az O. Bank Nyrt. alkalmazottai a hitelező képviseletében tehettek-e felmondó nyilatkozatot és a felperes valóban tartozott-e az elektronikus bizonylaton szereplő összeggel. A közjegyzőnek a rendelkezésére bocsátott okiratok, a meghatalmazás és az elektronikus bizonylat alapján a meghatalmazottak nyilatkozatát, a tartozás elektronikus bizonylattal igazolt tényét kellett rögzíteni. E nyilatkozatokért a nyilatkozó, illetve az elektronikus bizonylatot kiállító O. Bank Nyrt. tartozik felelősséggel, nem pedig az alperes. Az eljáró személyek képviseleti jogosultságának, a tartozás tényének és összegének vitatásával kapcsolatos igényét a felperes a hitelezővel, illetve annak képviselőjeként eljáró O. Bank Nyrt.-vel szemben érvényesítheti.