A Szekszárdi Törvényszék P.20436/2013/41. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 339. §] Bíró: Hegedűsné dr. Uhrin Andrea

Kapcsolódó határozatok:

*Szekszárdi Törvényszék P.20436/2013/41.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20054/2015/5., Kúria Pfv.22065/2015/10., 3022/2017. (II. 17.) AB végzés

***********

Szekszárdi Törvényszék

6.P.20.436/2013/41. szám

A Szekszárdi Törvényszék a dr. Horváth Zsolt ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a dr. .......... jogi ügyvivő által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértése tárgyú perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnevét a email címe1 <http://email címe1/> internetes honlapon 2013. július 2. napján megjelent "Kirívóan súlyos törvénysértő eljárás VII." című írásban azzal a kijelentéssel, hogy "L. L. annak idején még szervezet neve1 tisztségviselőjeként sikkasztott, cselekménye saját személyes státusát, közmegbizatását tekintve, továbbá eredeti céljaihoz képest a sikkasztással, mint eszközcselekménnyel a cél elérése és ezáltal a szervezetnek beláthatatlan mértékű kár okozásának szándéka, a tagság személyes adatainak a védett helyszínről történő megszerzése, a küldöttek egy részének félrevezetésével mind minősítő körülmények voltak... A megye neve1 Megyei Bíróság megállapította L. L. helységnév1-i kmb-s szervezet neve1-ből méltatlanság miatt kizárt bűnösségét azzal, hogy a sikkasztás bűntettét elkövette, de az ítélet alapján L. L. ellen az eljárást meg is szüntette",

továbbá azzal a kijelentéssel, hogy "L. L. jogerős ítélet dátumának azért van jelentősége, mert a jogerős ítélet után 8. napra, 2011. június 3. napján a szervezet neve1 főtitkárát őrizetbe veszik. A nyomozóhatóság sajtónyilatkozatai szerint konkrét számadatokkal alátámasztott feljelentés alapján. Miért is változtatta meg a megye neve1 Megyei Főügyészség a bűnösség megállapítása és az intézkedés kérése után fellebbezését. Aki bűnügyi területen dolgozott és példának okáért hallott már a vádalku intézményéről is, annak több sejtése is lehet",

továbbá azzal a kijelentéssel, hogy "L. L. 2012. február 24-én egy bírósági tárgyaláson azt közölte, hogy a helységnév2i Nyomozó Ügyészséggel szoros együttműködésben vannak, de többet nem mondhat, mert az titkot képez. A főtitkár ezt követően írásban rákérdezett az ügyészségtől, hogy L. L-lel milyen vádalkut kötöttek, melyre azt a választ adták, hogy ahhoz a főtitkárnak köze nincs.".

Kötelezi az alperest a közlés fenti, jogsértő tartalmának 15 nap alatti megszüntetésére annak törlésével az internetes honlapról saját költségére, továbbá ugyanezen honlapon 15 nap alatt saját költségére tegye közzé az alperes az ítélet rendelkező részének az írás jogsértő szövegrészének megállapításáról szóló rendelkezését legalább 20 hónapi hozzáféréssel.

Kötelezi az alperest 400.000,- (azaz négyszázezer) Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére a felperesnek 15 nap alatt.

Költségeiket a felek maguk viselik. A felek kötelesek megfizetni az államnak az illetékügyekben eljáró adóhatóság felhívására személyenként 60.000-60.000,- (azaz hatvanezer-hatvanezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Pécsi Ítélőtáblához. A fellebbezést a Szekszárdi Törvényszéknél lehet benyújtani 3 egyező példányban.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fellebbező fél nyilatkozata és eljárási cselekménye hatálytalan.

Tájékoztatja a törvényszék a feleket arról, hogy a Pp. 220. § (3) bekezdés második mondata szerint a Pp. 256/A. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

b) a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

c) a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A 256/A. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban felsorolt esetekben a fél tárgyalás tartását kérheti, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett felek közös kérelme alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A felperes rendőrként az alperesi szakszervezet tagja lett a 2008. év végén, a 2009. év elejétől szakszervezeti munkaidő kedvezmény alapján ún. függetlenített dolgozóként szakszervezeti munkát végzett teljes munkaidejében országos ügyvivőként az alperesi szakszervezet számára és e minőségében az alperes megye neve1 megyei alapszervezetének titkárhelyettese is volt. Országos ügyvivőként feladatát jelentette az alperesi szakszervezet népszerűsítése a rendészeti dolgozók között, ennek eredményeként új tagok léptek be az alperesi szakszervezetbe.

Az alperes a 2004. évben alakult, tagjai rendészeti állományba tartozó személyek, a szakszervezet működése az ország egész területére kiterjed, taglétszáma jelenleg 9000 fő körül van, a perben vizsgált időszakban a 7000 főt meghaladta. Az alperesi szakszervezet törvényes képviselője a szakszervezet alapszabálya szerint a főtitkár, aki a perben vizsgált időszakban és jelenleg is Sz. J.. Az Alapszabály által szabályozott szervezeti rend szerint a legfőbb szerv a kongresszus, a tagság küldötteinek és küldött jogállású tisztségviselőinek gyűlése. A szakszervezet testülete a küldöttértekezlet is, amely olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdek-képviseleti, döntést hozó és állást foglaló képviselő-testület, amely két kongresszus között jár el. Az Alapszabály tartalmazza a méltatlansági eljárás rendjét is.

Az alperesi szakszervezet 2009. november 18. napján tartott soros küldöttértekezletén a felperes, aki a békéscsabai alapszervezet titkárhelyetteseként az alapszervezeti titkár meghatalmazása alapján volt jelen, napirend előtti felszólalásával a szakszervezet vezető fórumait bíráló hangú véleményt fejtett ki az alperesnél végzett munkája során tapasztaltakra hivatkozással, a küldöttértekezletet követő napon bejelentette a szakszervezetnél munkavégzése megszüntetését és korábbi rendőrségi szolgálati helyén jelentkezett. A szakszervezetből kilépését a szakszervezettel korábban kötött megállapodása nem tette lehetővé.

2009. december 9. napján az alperesi szakszervezet elnökétől kért tájékoztatására tudomására jutott, hogy a 88. számú Vezetőségi Testületi Határozattal (2009. XII. 3.) tisztségviselőhöz és taghoz méltatlan magtartása miatt 7 fő egyhangú szavazata alapján véglegesen kizárták a szakszervezetből azzal, hogy a szakszervezetnek többé tagja nem lehet.

A felperest az alperesi szakszervezetből méltatlanság okán kizáró határozat indokolása szerint a felperes egy, az alperesi szakszervezet tulajdonát képező autót, amely a felperes használatában volt, ismeretlen személynek adott át főtitkári felhatalmazás nélkül a 2009. november 18. napján megtartott küldöttértekezlet idején. Továbbá olyan szórólapot osztogatott a küldöttértekezleten, amelynek okán büntető feljelentést tett ellene a szakszervezet és kezdeményezte a munkáltatónál a méltatlansági eljárás megindítását. Ezen túlmenően a szervezet neve1-ből kizárt három személyt a küldöttértekezletre engedély nélkül kísérelt meg behozni az ülés megzavarása érdekében. Kiadta a határozatok tárát. Internetes közleményt tett közzé titoktartási nyilatkozata ellenére az szervezet neve2-szel való jó kapcsolatára hivatkozással, amelyben valótlant állított. Függetlenített tisztségviselőként nem a rábízott feladatokat látta el, a főtitkárt, a szakszervezetet szándékosan megtévesztette, a szakszervezet bomlasztását tűzte ki célul. A szakszervezet tulajdonát képező, használatába adott gépjármű menetlevelét nem a valóságnak megfelelően vezette. A újság neve1 újságban a szakszervezetet rossz színben feltüntető nyilatkozatot tett a Jobbikkal kapcsolatosan. Küldöttértekezleti megnyilatkozásában, egyéb cselekedeteiben a szakszervezet főtitkárára rágalmazó, becsületsértő kijelentéseket tett. A szakszervezet célját, működési alapelveit veszélyeztette, bomlasztó tevékenységet folytatott. A határozatban szerepelő fellebbezési jogról szóló tájékoztatás alapján a szakszervezet elnökéhez benyújtott fellebbezését a szakszervezet elnöke, B. L. 2010. február 7. napján kelt 1/2010. elnöki határozatával elutasította, a határozatot a felperes bíróság előtt nem támadja.