A Pécsi Ítélőtábla Pf.20054/2015/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 81. §, 163. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 339. §, 355. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 22. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, 5. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 175. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kutasi Tünde, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék P.20436/2013/41., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20054/2015/5.*, Kúria Pfv.22065/2015/10., 3022/2017. (II. 17.) AB végzés

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.054/2015/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Horváth Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Magyar Anikó ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indított perében a Törvényszék 2015. március 30. napján kelt 41. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről 42. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes megsértette felperes jó hírnevét a www...............hu internetes honlapon 2013. július 2. napján megjelent "Kirívóan súlyos törvénysértő eljárás VII." című írás alábbi valótlan kijelentéseivel:

L.L. annak idején még a ..... tisztségviselőjeként sikkasztott, cselekménye saját személyes státuszát, közmegbízatását tekintve, továbbá eredeti céljaihoz képest a sikkasztással, mint eszközcselekménnyel a cél elérése és ezáltal a szervezetnek beláthatatlan mértékű kár okozásának szándéka, a tagság személyes adatainak a védett helyszínről történő megszerzése, a küldöttek egy részének félrevezetésével mind minősítő körülmények voltak. A Megyei Bíróság megállapította L.L. bűnösségét azzal, hogy a sikkasztás bűntettét elkövette.

L.L. 2012. február 24-én egy bírósági tárgyaláson azt közölte, hogy a Nyomozó Ügyészséggel szoros együttműködésben vannak, de többet nem mondhat, mert az titkot képez.

Az alperes megsértette a felperes jó hírnevét azzal, hogy azt a való tényt, miszerint a felperes ellen indított büntetőeljárást megszüntető ítélet jogerőre emelkedése után nyolcadik napon, 2011. június 3. napján a .... főtitkárát őrizetbe vették, illetve a Nyomozó Ügyészség a .... főtitkárától származó, meghatározott személyekkel az eljárási jogszabályok által lehetővé tett megállapodásra vonatkozó kérdésre a főtitkár jogosultságának hiányában választ nem adott, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperessel szemben indított büntetőeljárás megszüntetésének indoka az volt, hogy felperes vádalkut kötött.

Az alperes a jogsértő helyzet megszüntetésére az elsőfokú ítélet rendelkező részében idézett kijelentések törlésével, az elsőfokú ítéletben meghatározott módon és határidőben köteles eleget tenni, míg a jogerős ítélet rendelkező részének a jogsértés megállapítására vonatkozó részét tizenöt napon belül saját költségére köteles közzétenni a www..........hu internetes honlapon legalább húsz hónapi hozzáféréssel.

Mellőzi annak megállapítását, hogy a felek ez elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik, és a felperest kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú eljárásban felmerült költséget.

Mellőzi az alperesnek le nem rótt kereseti eljárási illetékben való marasztalását, és a felperes által az államnak fizetendő le nem rótt kereseti eljárási illeték összegét 96.000 (kilencvenhatezer) forintra felemeli.

Egyéb fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes - aki 2008 évtől tagja az alperesi szakszervezetnek - 2009 év elejétől országos ügyvivőként teljes munkaidejében szakszervezeti munkát végzett, egyben az alperes B. megyei alapszervezetének titkárhelyettese volt. Az alperesi szakszervezet 2009. november 18. napján tartott küldöttértekezletén napirend előtti felszólalásában a szakszervezet vezető fórumait bírálta, majd a küldöttértekezletet követő napon bejelentette a szakszervezetnél munkavégzésének megszüntetését, és korábbi rendőrségi szolgálati helyén jelentkezett. Az alperes a 2009. december 3. napján kelt 88. számú vezetőségi testületi határozatában a felperest tisztségviselőhöz és taghoz méltatlan magatartása miatt a szakszervezetből kizárta. A felperes fellebbezését a szakszervezet elnöke a 2010. február 7. napján kelt elnöki határozatával elutasította.

Az alperes internetes honlapján, a www...........hu honlapon 2013. július 2. napján "Kirívóan súlyos törvénysértő eljárás VII." címmel írás jelent meg, amellyel kapcsolatban az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította a felperes jó hírnevének megsértését az alábbi kijelentések miatt:

"L.L annak idején még a ...... tisztségviselőjeként sikkasztott, cselekménye saját személyes státuszát, közmegbízatását tekintve, továbbá eredeti céljaihoz képest a sikkasztással, mint eszközcselekménnyel a cél elérése és ezáltal a szervezetnek beláthatatlan mértékű károkozásának szándéka, a tagság személyes adatainak a védett helyszínről történő megszerzése, a küldöttek egy részének félrevezetésével mind minősítő körülmények voltak. A Megyei Bíróság megállapította L.L. kondorosi kmb-s ......-ből méltatlanság miatt kizárt bűnösségét azzal, hogy a sikkasztás bűntettét elkövette, de az ítélet alapján L.L. ellen az eljárást meg is szüntette" (I. pont).

"L.L. jogerős ítélet dátumának azért van jelentősége, mert a jogerős ítélet után 8. napra, 2011. június 3. napán a ........ főtitkárát őrizetbe veszik. A nyomozóhatóság sajtónyilatkozatai szerint konkrét számadatokkal alátámasztott feljelentés alapján. Miért is változtatta meg a Megyei Főügyészség a bűnösség megállapítása és az intézkedés kérése után fellebbezését. Aki bűnügyi területen dolgozott és példának okáért hallott már a vádalku intézményéről is, annak több sejtése is lehet" (II. pont).

"L.L. 2012. február 24-én egy bírósági tárgyaláson azt közölte, hogy a Nyomozó Ügyészséggel szoros együttműködésben vannak, de többet nem mondhat, mert az titkot képez. A főtitkár ezt követően írásban rákérdezett az ügyészségtől, hogy L.L.-lel milyen vádalkut kötöttek, melyre azt a választ adták, hogy ahhoz a főtitkárnak köze nincsen" (III. pont).

Kötelezte az alperest a közlés jogsértő tartalmának tizenöt nap alatti megszüntetésére annak az internetes honlapról saját költségére való törlésével, továbbá kötelezte arra, hogy ugyanezen a honlapon saját költségére tegye közzé az ítélet rendelkező részének az írás jogsértő szövegrészének megállapításáról szóló rendelkezését legalább 20 hónapi hozzáféréssel. Marasztalta az alperest 400.000 forint nem vagyoni kártérítésben, és rendelkezett az elsőfokú eljárás költségeinek viseléséről.

Határozatának indokolása szerint az I. pontban foglalt kijelentések a felperes személyiségi jogait sértik, mert való tényt hamis színben tüntetnek fel. A vád tárgyává tett cselekmény lényege, hogy a felperes az alperes tulajdonát képező és rábízott gépkocsit átadta egy ugyancsak szakszervezeti tag harmadik személy részére, hogy azzal az alperes sz.-i központjában elszámoljon. A felperes a 2009. november 18. napján megtartott küldöttgyűlésen megbízatásáról lemondott, azonban az értekezlet elhúzódása miatt már nem tudott B.-ről Sz.-ra utazni. A gépkocsit ezért visszavitték a felperes lakóhelyére, K.-ra, aki azt 2009. november 20. napján az alperes birtokába bocsátotta. A Városi Bíróság 14.B./18. számú ítéletével a felperest a sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Bf./6. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes ellen sikkasztás bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A jogerős ítélet szerint a felperes cselekményét abban a téves feltevésben hajtotta végre, hogy az a társadalomra nem veszélyes, mely feltételezésre alapos oka volt. A jogerős ítélet ugyan a felperes cselekményét bűncselekménynek minősítette, de arra a téves feltevésre tekintettel, hogy az a társadalomra nem veszélyes, a felperes bűnösséget nem állapította meg. Az alperesi közlés viszont valótlanul a felperes bűnösségének megállapításáról, és beláthatatlan mértékű kár okozásának szándékáról tesz említést, annak ellenére, hogy a jogerős ítélet a felperes magatartásának ilyen leírását nem tartalmazza. A II. pontban foglalt kijelentés az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a valóságot ugyancsak hamis színben tünteti fel, azt sugallva, hogy a felperessel szemben indított eljárás megszüntetésére azért került sor, mert a büntetőhatóságokkal saját javára, előny szerzése céljából együttműködött az alperes főtitkára elleni eljárás eredményessége érdekében. A III. pontban foglalt közléstartalom szintén arra utal, hogy a felperes vádalkut kötött, amely tényalapjában nem bizonyított közléssel a cikk a felperesről negatív erkölcsi ítélet formálására ad alapot. Bizonyítottnak találta az elsőfokú bíróság azt is, hogy a jó hírnevet sértő kijelentések a felperes számára hátrányt okoztak, a közlés hatására többen elfordultak tőle, baráti kapcsolatai szakadtak meg, a szakszervezetben végzett munkáját megkérdőjelezték, és mindez családi életére is rányomta a bélyegét. A jogsértő helyzet megszüntetésére és elégtételadásra kötelezés mellett ezért az alperest 400.000 forint nem vagyoni kártérítésben is marasztalta.