A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21866/2011/14. számú határozata közös vagyon megosztása (ÉLETTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. Bírók: Baloginé dr. Faiszt Judit, Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.21.866/2011/14.

A Fővárosi Ítélőtábla a Nyitrai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nyitrai János pártfogó ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Leé Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Leé Tamás ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a dr. Paksi Ilona jogtanácsos által képviselt III. rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, a dr. Blázy László ügyvéd által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, továbbá V.rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) V. rendű alperesek ellen élettársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. február 16. napján meghozott 24.P.22.699/2005/77. számú részítélete ellen a felperes részéről 82. és 87. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja.

Az illetékes körzeti földhivatalnak szóló megkeresést akként pontosítja, hogy a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban az I. és II. rendű alperesek jogelődje, Á. F-né született Cs. A. tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra jegyezze be.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére teljes egészében az állam köteles.

A le nem rótt 309.280 (Háromszázkilencezer-kétszáznyolcvan) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes 1989 tavaszától a 2002. november 4. napján bekövetkezett haláláig élt együtt élettársi kapcsolatban Á.F-né született Cs.A-val (továbbiakban: I. rendű örökhagyó). Az együttélés megkezdésekor az I. rendű örökhagyó tulajdonát képezte ½ részben az é-i belterületi nyilvántartott ingatlan, melyet még 1967-ben volt házastársával a IV. rendű alperessel vásároltak meg közösen, és ami az I. rendű örökhagyó haláláig változatlanul közös tulajdonukat képezte.

1993. március 1-jén a felperes 650.000 forintért megvásárolta a sz-i Sz. utca 6. szám alatti ingatlant, amelybe a vételt követően az élettársak beköltöztek és ott éltek együtt.

A b-i H. utca. 26. földszint 1. szám alatti önkormányzati bérlakásban az I. rendű örökhagyó édesanyja lakott, akinek halála után a lakás bérlője az I. rendű örökhagyó volt, aki a lakást 1999. február 12-én megvásárolta. Az adásvételi szerződés szerint az annak tárgyát képező ingatlan forgalmi értéke 3.220.260 forint, melyből a bérlőt terhelő vételár a forgalmi érték 15%-a, azaz 483.039 forint. Az I. rendű örökhagyó a szerződéskötéskor a vételár 10%-át 48.304 forintot fizeti ki az eladónak és a fennmaradó 434.735 forintot 1999. március 1. napjától kezdődően havi 2.062 forintos részletekben jogosult törleszteni.

Az I. rendű örökhagyó testvére L.Gy-né (továbbiakban: II. rendű örökhagyó) bérleményét képezte a b-i V. utca 8. II. 7. szám alatti lakás, amit a tulajdonos önkormányzattól megvásárolt. A II. rendű örökhagyó életjáradéki szerződést kötött, mellyel az önkormányzattól megvásárolt lakásingatlan tulajdonjogát az I. és II. rendű alperesekre ruházta át. Az I. rendű örökhagyó halálát követően testvére a II. rendű örökhagyó 2003. február 3. napján, írásbeli magánvégrendeletet alkotott, amelyben minden ingó- és ingatlan vagyonának örököséül, egymás közt egyenlő arányban az I. és II. alpereseket nevezte meg. A II. rendű örökhagyó 2003. március 4. napján elhunyt és hagyatéki ügye egyesítésre került az I. rendű örökhagyó ügyéhez. Az egyesített ügyben hozott hagyatékátadó végzéssel a közjegyző az I. rendű örökhagyó hagyatékát - a b-i H. utca 26. földszint 1. számú lakásingatlant, az é-i D. út 27. szám alatti házasingatlant és az utolsó havi nyugdíjat - törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó testvérének, a II. rendű örökhagyónak adta át. A II. örökhagyó hagyatékaként az I. rendű örökhagyótól örökölt vagyontárgyak végrendeleti öröklés jogcímén az I. és II. rendű alpereseknek kerültek átadásra. A hagyatékátadó végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést hivatkozva arra, hogy az I. rendű alperes hagyatékába felvett ingatlan vonatkozásában élettársi vagyonközösségi igénye van, melynek érvényesítésére pert indított. A fellebbezés folytán a Fővárosi Bíróság a hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ezt követően a közjegyző a hagyaték átadása tárgyában további intézkedést nem tett.

A b-i H. utca 26. földszint 1. szám alatti ingatlanra az I. rendű örökhagyó által kötött adásvételi szerződés alapján a III. rendű alperes javára 434.735 forint és járulékai erejéig jelzálogjog, továbbá annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre. 2004 márciusában a fennálló vételártartozás 370.561 forint volt. Az I. és II. rendű alperesek a hagyatékátadó végzés meghozatala után 2004. márciusban a még fennálló hátralékot kiegyenlítették, melyre 148.224 forint engedményt kaptak, ennek folytán a tartozásra 222.337 forintot kellett befizetniük.

A II. rendű örökhagyó halálát követően az I. és II. rendű alperesek az életjáradéki szerződéssel megszerzett b-i V. utca 8. II. 7. ajtó szám alatti ingatlant eladták az V. rendű alperesnek, akinek tulajdonjoga bejegyzést nyert.

A felperes az elsőfokú eljárás során keresetében számos kérelmet terjesztett elő, amit többször módosított és amelyek egy része élettársi vagyonközösségi igény volt. A kérelmek körében a Ptk. 578/G. § (1) bekezdésére alapítva kérte, hogy a bíróság az I. rendű örökhagyó hagyatékát képező, b-i H. utca 26. földszint 1. szám alatti ingatlan (továbbiakban: H. utcai ingatlan) 86,4% részére, az é-i D. út 27. szám alatti ingatlan (továbbiakban: é-i ingatlan) 23,8%-ára, továbbá a II. rendű örökhagyó tulajdonában volt b-i V. utca 8. II. 7. számú ingatlan (továbbiakban: V. utcai ingatlan) ½ részére tulajdonjogát élettársi vagyonközösség jogcímén állapítsa meg, rendelkezzen tulajdonjoga bejegyzéséről és az alpereseket ennek tűrésére kötelezze. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az I. és II. rendű alpereseket a H. utcai ingatlanban volt, a 2009. március 31-én kelt beadványában (50. sorszám) tételesen felsorolt, saját tulajdonát képező ingóságai kiadására, vagy azok 1.084.800 forint értéke megtérítésére, valamint az I. rendű örökhagyóval közösen szerzett és ugyancsak tételesen felsorolt ingóságok kiadására vagy azok 86,4%-a értékeként 164.160 forint megfizetésére. Keresete ténybeli alapjaként hivatkozott arra, hogy az örökhagyóval hosszú ideig élettársi kapcsolatban éltek együtt, akit kapcsolatuk elején évekig ő tartott el, mert jövedelemmel nem rendelkezett. Az é-i ingatlanon az 1990-es évek elején jelentős mértékű beruházásokat végeztek, amelynek anyagi fedezetét saját vagyonából biztosította. A H. utcai ingatlan vonatkozásában a szerződés megkötésekor fizetendő vételárat ténylegesen ő biztosította az apjától kapott ajándékból. A II. rendű örökhagyó tulajdonában volt V. utcai ingatlan tekintetében kérelme alapjaként arra hivatkozott, hogy a II. rendű örökhagyót az I. rendű örökhagyó anyagilag támogatta, aki bérlakását a felperes és az I. rendű örökhagyó által adott pénzből fizette ki. Az ingóságok vonatkozásában utalt arra, hogy az I. rendű örökhagyóval a hétköznapokon Sz-án tartózkodtak, a hétvégeket azonban a H. utcai ingatlanban töltötték, amelyben egyrészt közös ingóságaik, másrészt pedig a felperes saját tulajdonát képező, általa felsorolt ingóságok voltak, és amelyek az I. és II. rendű alperesek birtokába kerültek, mert a lakást birtokba vették. A felperes erre vonatkozó részletes kimutatása és elszámolása alapján a közös szerzésben való közreműködésének aránya 86,4% volt, míg az I. rendű örökhagyóé 13,6%.