31983L0477[1]

A Tanács irányelve (1983. szeptember 19.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében)

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1983. szeptember 19.)

a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében)

(83/477/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel az Európai Közösségek munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi cselekvési programjáról szóló, 1978. június 29-i tanács állásfoglalás ( 4 ) egyedi harmonizált intézkedések meghatározását írja elő a munkavállalóknak az azbesztre vonatkozó védelme tekintetében;

mivel a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelemről szóló, 1980. november 27-i 80/1107/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) megállapított egyes rendelkezéseket, amelyeket e védelem érdekében figyelembe kell venni; mivel az irányelv előírja, hogy az I. mellékletben felsorolt anyagokra, köztük az azbesztre, egyedi irányelvekben kell megállapítani a határértékeket és a különleges követelményeket;

mivel az azbeszt számos munkahelyzetben előforduló egészségkárosító anyag; mivel ezért sok munkavállaló lehetséges egészségügyi kockázatnak van kitéve; mivel a krokidolit különösen veszélyes azbesztfajtának tekinthető;

mivel azonban a tudomány jelenlegi állása szerint nem alakítható ki olyan szint, amely alatt az egészségügyi kockázatok megszűnnének, az azbesztnek való kitettség csökkentése mindenképpen csökkentené az azbeszt által okozott betegségek kialakulásának kockázatát; mivel ez az irányelv minimumkövetelményeket tartalmaz, amelyeket az e területen szerzett tapasztalatok és a technológia fejlődése alapján felülvizsgálnak;

mivel az optikai mikroszkópia, noha nem teszi lehetővé az egészségre ártalmas legkisebb szálak megszámlálását, mégis a legújabban használt módszer az azbeszt rendszeres mérésére;

mivel ezért fontosak az azbesztnek kitett munkavállalók egészségének védelmére vonatkozó megelőző intézkedések és a tagállamok által a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatával kapcsolatosan előirányzott kötelezettségvállalás,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ennek az irányelvnek, -----az a célja, hogy védje a munkavállalókat azoktól az egészségüket érintő kockázatoktól, amelyek munkájuk során az azbesztnek való kitettséggel kapcsolatosan merülnek vagy merülhetnek fel, valamint hogy az ilyen kockázatokat megelőzzék. Az irányelv határértékeket és más különös követelményeket állapít meg.

(3) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy a munkavállalók számára nagyobb védelmet biztosító törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak, illetve vezessenek be, különösen az azbesztnek kevésbé veszélyes anyagokkal történő helyettesítésére.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az "azbeszt" a következő szálas szerkezetű szilikát:

- aktinolit azbeszt, CAS-szám: 77536-66-4, ( 6 ),

- grünerit (amozit) azbeszt, CAS-szám: 12172-73-5, (6) ,

- antofillit azbeszt, CAS-szám: 77536-67-5, (6) ,

- krizotil, CAS-szám: 12001-29-5, (6) ,

- krokidolit, CAS-szám: 12001-28-4, (6) ,

- tremolit azbeszt, CAS-szám: 77536-68-6 (6) .

3. cikk

(1) Ez az irányelv olyan tevékenységekre alkalmazandó, amelyek folyamán a munkavállalók munkájuk során azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak vannak, illetve lehetnek kitéve.

(2) Abban az esetben, ha bármilyen tevékenység valószínűsíthetően magában foglalja az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból keletkező pornak való kitettség kockázatát, ezt a kockázatot oly módon kell értékelni, hogy meg lehessen határozni a munkavállalóknak az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségének jellegét és mértékét.

(3) Amennyiben a munkavállalók expozíciója csak szórványos és alacsony intenzitású, és amennyiben a (2) bekezdésben említett kockázatértékelés eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a munkaterület levegőjében az azbesztre megállapított expozíciós határértéket nem lépik túl, a 4., 15. és 16. cikk alkalmazásától el lehet tekinteni a következő munkáknál:

a) rövid idejű, nem folyamatos karbantartási munkálatok, amelyek során csak nem porló anyagokkal dolgoznak;

b) olyan, nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyekben az azbesztszálak szilárdan kötődnek valamilyen ágyazathoz;

c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok betokozása, illetve beburkolása;

d) a levegő megfigyelése és ellenőrzése, illetve mintavétel annak megállapítására, hogy valamely adott anyag tartalmaz-e azbesztet.

(3a) A tagállamok a szociális partnerekkel a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően folytatott konzultációt követően, gyakorlati iránymutatásokat állapítanak meg a (3) bekezdés szerinti szórványos és alacsony intenzitású expozíció meghatározására.

(4) A (2) bekezdésben előírt értékelés a vállalkozás, illetve telephely munkavállalóival, illetve munkavállalói képviselőivel folytatott konzultáció tárgyát képezi; ezt az értékelést felül kell vizsgálni, amikor okkal vélhető, hogy az nem pontos, vagy a munkában lényeges változás történt.

4. cikk

A 3. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel a következő intézkedéseket kell tenni:

1. A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenység a tagállam illetékes hatósága által kezelt bejelentési rendszerbe tartozik.

2. A bejelentést a munka megkezdése előtt a munkáltatónak kell megtennie a tagállam illetékes hatóságának, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően.

A bejelentésnek legalább a következők rövid leírását kell tartalmaznia:

a) a munkaterület helye;

b) a felhasznált, illetve kezelt azbeszt fajtái és mennyisége;

c) a végzett tevékenységek és az alkalmazott eljárások;

d) a résztvevő munkavállalók száma;

e) a munkálatok kezdete és időtartama;

f) a munkavállalók azbesztnek való kitettségének a korlátozására tett intézkedések.

3. A vállalkozás vagy telephely munkavállalói, illetve a munkavállalók képviselői a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzáférhetnek a dokumentumokhoz, amelyek vállalkozásukat, illetve telephelyüket érintően a bejelentési kötelezettség alá esnek.

4. Minden alkalommal, amikor olyan változás történik a munkakörülményekben, amely várhatóan jelentősen növeli az azbesztből, illetve az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettséget, új bejelentést kell benyújtani.

5. cikk

Az azbeszt porlasztásos eljárással és olyan eljárásokkal történő felhasználását, amelyek alacsony (1 g/cm3-nél kisebb) sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok alkalmazásával járnak, be kell tiltani.

Az azbeszt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül be kell tiltani azokat a tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása, illetve szándékosan hozzáadott azbesztszálakat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztnek vannak kitéve, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelését és ártalmatlanítását.

6. cikk

A 3. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi tevékenység esetében a munkavállalóknak a munkájuk során az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségét a lehető legalacsonyabbra, de minden esetben a 8. cikkben megállapított határérték alá kell csökkenteni, különösen a következő intézkedések révén:

1. az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak ténylegesen vagy esetlegesen kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabbra kell korlátozni;

2. a munkafolyamatokat úgy kell megtervezni, hogy ne keletkezzék azbesztpor, vagy ha ez nem lehetséges, akkor elkerülhető legyen az azbesztpornak a levegőbe bocsátása;

3. az azbeszt kezelésére szolgáló helyiségeknek és berendezéseknek rendszeresen és hatékonyan tisztíthatónak és karbantarthatónak kell lenniük;

4. az azbesztet, illetve a port kibocsátó azbeszttartalmú anyagokat megfelelően zárt csomagolásban kell tárolni és szállítani;

5. a hulladékokat össze kell gyűjteni, és a lehető leghamarabb el kell távolítani a munkahelyről, az azbeszttartalmat feltüntető címkével ellátott, megfelelően zárt csomagolásban. Ezt az intézkedést bányászati tevékenységekre nem kell alkalmazni. Az ilyen hulladékot a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelvvel összhangban ( 7 ) kell kezelni.

7. cikk

(1) A kezdeti kockázatértékelés eredményeitől függően, és a 8. cikkben megállapított határértékek betartásának biztosítása érdekében rendszeresen mérni kell a munkahelyi levegőben lévő azbesztszálakat.

(2) A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie a munkavállalók egyéni, azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségét illetően.

(3) A mintavételt a vállalkozás munkavállalóival, illetve munkavállalói képviselőivel folytatott konzultációt követően kell elvégezni.

(4) A mintavételt megfelelően képesített személyeknek kell végezniük. A vett mintákat ezt követően a (6) bekezdéssel összhangban szálszámlálásra felszerelt laboratóriumokban kell elemezni.

(5) A mintavétel időtartamának olyannak kell lennie, hogy a mérések vagy az idővel súlyozott számítások alapján reprezentatív expozíció legyen megállapítható a nyolcórás referenciaidőre (egy műszakra) vonatkoztatva.

(6) A szálakat, amennyiben van rá mód, PCM (fáziskontraszt-mikroszkóp) segítségével kell számlálni az 1997-es WHO (Egészségügyi Világszervezet) által ajánlott módszerrel ( 8 ) vagy más, egyenértékű eredményeket biztosító módszerrel.

A levegőben található azbesztnek az első albekezdés szerinti mérése céljából csak az öt mikrométernél hosszabb, három mikrométernél vékonyabb szálakat kell figyelembe venni, amelyeknél a hosszúság és szélesség aránya 3:1-nél nagyobb.

8. cikk

A munkáltatók biztosítják, hogy a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve egyetlen munkavállaló se legyen 0,1 szál/cm3-nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve.

9. cikk

(2) Az irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez történő igazításához szükséges módosításait a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

(1) A 8. cikkben megállapított határérték túllépése esetén meg kell állapítani a túllépés okait, és a helyzet orvoslására a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket kell tenni.

A munka nem folytatható az érintett területen, amíg megfelelő intézkedéseket nem tesznek az érintett munkavállalók védelmére.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedések eredményességének ellenőrzése érdekében újból meg kell határozni a levegőben található azbeszt koncentrációját.

(3) Amennyiben az expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és ha a határérték betartásához egyéni légzésvédő eszköz viselése válik szükségessé, ez az állapot nem lehet tartós, és a munkavállalókat csak a feltétlenül szükséges ideig érintheti. Az ilyen eszköz használatát szükségessé tevő munkavégzés tartama alatt gondoskodni kell a fizikai és klimatikus feltételeknek megfelelő szünetek beiktatásáról, szükség esetén a munkavállalókkal és/vagy képviselőikkel konzultálva, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően.

10a. cikk

A bontási vagy karbantartási munkálatok megkezdése előtt a munkáltatók, szükség esetén a helyiség tulajdonosától beszerezve a megfelelő információkat, megteszik a szükséges intézkedéseket a feltételezhetően azbeszttartalmú anyagok azonosítására.

Amennyiben valamely anyagban vagy épületben az azbeszt jelenléte kétséges, be kell tartani ennek az irányelvnek az alkalmazandó rendelkezéseit.

11. cikk

(1) Ha egyes tevékenységek, például bontás, mentesítés, javítás és karbantartás esetében előrelátható, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket a levegőben található azbeszt koncentrációjának korlátozására szolgáló műszaki megelőző intézkedések ellenére túllépik, a munkáltató meghatározza az ilyen tevékenységek végzésére kötelezett munkavállalók védelmének biztosítására tervezett intézkedéseket, különösen a következőket:

a) a munkavállalók ellátása megfelelő légzőkészülékkel és más egyéni védőeszközzel, amelyet viselniük kell; és

b) figyelmeztető jelzések kifüggesztése arról, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket előreláthatóan túllépik, és

c) az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból keletkező por szétterjedésének megakadályozása a helyiségeken, illetve a munkaterületen kívülre.

(2) A vállalkozás vagy telephely munkavállalóival, illetve munkavállalói képviselőivel konzultálni kell ezekről az intézkedésekről, mielőtt az érintett tevékenységeket elvégzik.

12. cikk

(1) Bontási munkák előtt, valamint az azbesztnek, illetve azbeszttartalmú termékeknek épületekből, szerkezetekből, üzemekből, létesítményekből, illetve hajókból történő eltávolítására szolgáló munkák megkezdése előtt munkatervet kell készíteni.

Az (1) bekezdésben említett tervnek elő kell írnia a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének biztosításához szükséges intézkedéseket.

A tervben meg kell határozni különösen azt, hogy:

- az azbesztet, illetve az azbeszttartalmú termékeket a bontási technikák alkalmazása előtt el kell távolítani, kivéve, ha ez nagyobb veszélynek tenné ki a munkavállalókat, mint ha az azbesztet, illetve az azbeszttartalmú termékeket otthagynák,

- szükség esetén biztosítani kell a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéni védőeszközt,

- az azbesztbontási és -mentesítési munka befejeztével a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően igazolni kell az azbesztnek való kitettséggel járó kockázat megszűntét a munkahelyen.

Az illetékes hatóságok kérésére a terv a következőkről tartalmaz információt:

- a munka jellege és várható időtartama,

- a munkavégzés helye,

- a módszerek, amelyeket akkor alkalmaznak, amikor a munkával együtt jár az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok kezelése,

- az eszköz jellemzői, amelyet arra használnak, hogy:

- a munkát végzőket megvédjék és fertőtlenítsék,

- a munkavégzés helyszínén vagy annak közelében tartózkodó más személyeket megvédjék.

(3) Az illetékes hatóságok kérelmére értesíteni kell őket az (1) bekezdésben említett tervről, mielőtt a tervezett munka elkezdődik.

12a. cikk

(1) A munkáltatók kötelesek minden olyan munkavállalót, aki azbeszttartalmú pornak van vagy lehet kitéve, megfelelő oktatásban részesíteni. Az oktatásnak rendszeres időközönként kell történnie, és a munkavállaló számára ingyenesnek kell lennie.

(2) Az oktatásnak tartalmilag könnyen érthetőnek kell lennie a munkavállalók számára. Lehetővé kell tennie számukra, hogy megszerezzék a megelőzéshez és biztonsághoz szükséges ismereteket és szakértelmet, különös tekintettel a következőkre:

a) az azbeszt tulajdonságai és hatása az egészségre, beleértve a dohányzás ezt erősítő hatását;

b) a feltehetően azbesztet tartalmazó termék-, illetve anyagfajták;

c) a feltehetően azbesztnek való kitettséggel járó munkálatok, és az expozíció minimalizálására szolgáló megelőző ellenőrzések fontossága;

d) biztonságos munkavégzési módok, ellenőrzések és védőeszközök;

e) a légzőkészülékek szerepe, választéka, kiválasztása, korlátai és helyes alkalmazása;

f) sürgősségi eljárások;

g) dekontaminációs eljárások,

h) hulladékártalmatlanítás,

i) az orvosi felülvizsgálatok követelményei.

(3) Az azbesztmentesítésben dolgozó munkavállalók oktatásához való gyakorlati iránymutatások kidolgozására közösségi szinten kerül sor.

12b. cikk

A bontási és azbesztmentesítési munkálatok végrehajtása előtt a vállalkozásoknak igazolniuk kell e területre vonatkozó szakismereteiket. Az igazolás a nemzeti jogszabályoknak és/vagy nemzeti gyakorlatnak felel meg.

13. cikk

(1) Minden, a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenység esetében és a 3. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy:

a) azok a helyek, ahol a fenti tevékenységeket végzik:

i. egyértelműen legyenek elhatárolva, és figyelmeztető jelzésekkel legyenek ellátva;

ii. ne legyenek hozzáférhetők más munkavállalók számára, kivéve azokat, akiknek munkájuk vagy szolgálati kötelezettségük szükségessé teszi az oda történő belépést;

iii. olyan területeket képezzenek, ahol tilos a dohányzás;

b) legyenek kijelölt területek, ahol a munkavállalók azbesztporral történő szennyeződés kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak;

i. a munkavállalókat megfelelő munkaruhával és védőöltözettel lássák el;

ii. ez a munkaruha, illetve védőöltözet a vállalkozás területét ne hagyja el. Tisztításuk azonban elvégezhető a vállalkozáson kívüli, mégpedig az ilyen munka elvégzéséhez szükséges felszereléssel ellátott tisztítókban, ha a vállalkozás maga nem végez tisztítást; ebben az esetben a ruházatot zárt konténerekben kell elszállítani;

iii. elkülönített tárolók álljanak rendelkezésre a munkaruha vagy a védőöltözet, illetve az utcai ruha elhelyezésére;

iv. megfelelő mosdók és illemhelyek álljanak a munkavállalók rendelkezésére, porral járó tevékenységek esetében zuhanyozók is;

v. védőeszközöket helyezzenek el egy megfelelően beazonosított helyen, ezeket minden használat után ellenőrizni és tisztítani kell; megfelelő intézkedéseket tegyenek a hibás eszközök javítására, illetve cseréjére a további használat előtt.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések költségei nem terhelhetik a munkavállalókat.

14. cikk

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozás vagy a telephely munkavállalói és munkavállalói képviselői megfelelő tájékoztatást kapjanak a következőkről:

- az azbesztből, illetve az azbeszttartalmú anyagokból keletkező pornak való kitettségből származó lehetséges, egészséget érintő kockázatokról,

- az előírt határértékek létezéséről és a levegő ellenőrzésének szükségességéről,

- a higiéniai követelményekről, beleértve a dohányzástól való tartózkodás szükségességét is,

- az óvintézkedések megtételéről, továbbá a védőeszköz és -öltözet viseléséről és használatáról,

- az azbesztnek való kitettség minimalizálására tervezett különleges óvintézkedésekről.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseken felül, és a 3. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy:

a) a vállalkozás vagy telephely munkavállalói, illetve a munkavállalók képviselői hozzáférhessenek a levegőben található azbeszt koncentrációjára vonatkozó mérési eredményekhez, és magyarázatokat kapjanak ezeknek az eredményeknek a lényegéről;

b) ha az eredmények túllépik a 8. cikkben megállapított határértéket, akkor a vállalkozás vagy telephely érintett munkavállalóit és képviselőit a lehető leggyorsabban tájékoztassák az ilyen túllépésről és annak okáról, konzultáljanak velük a meghozandó intézkedésekről, illetve veszélyhelyzet esetében tájékoztassák őket a megtett intézkedésekről.

15. cikk

A 3. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a következő intézkedéseket kell tenni:

1. Az egyes munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó értékeléseknek rendelkezésre kell állnia a munkahelyen az azbesztből, illetve az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettség kezdete előtt.

Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell a különleges mellkasi vizsgálat eredményét is. A II. melléklet gyakorlati ajánlásokat ad, amelyekre a tagállamok hivatkozhatnak a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatánál; ezeket az ajánlásokat a műszaki fejlődéshez kell igazítani a 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően.

Új értékelést kell készíteni háromévente, mindaddig, amíg az expozíció tart.

Az első albekezdésben említett minden munkavállalóról egyéni egészségügyi dokumentációt kell vezetni a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat alapján.

2. Az 1. pontban említett egészségügyi felülvizsgálatot követően a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatáért felelős orvosnak, illetve hatóságnak a nemzeti jogszabályok alapján tájékoztatást kell adnia, illetve meg kell határoznia a szükséges egyéni védintézkedéseket és megelőző intézkedéseket; ezek az intézkedések szükség esetén tartalmazhatják az érintett munkavállaló kivonását az azbesztnek való kitettség alól.

3. A munkavállalóknak tájékoztatást és tanácsot kell adni egészségi állapotuk minden olyan vizsgálati lehetőségéről, amelyben az expozíciót követően részt vehetnek.

A munkavállalók egészségügyi ellenőrzéséért felelős orvos vagy hatóság jelezheti, hogy az egészségügyi ellenőrzést az expozíciót követően mindaddig folytatni kell, amíg ezt az érintett személy egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.

Ezt a folytatólagos ellenőrzést az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak és/vagy gyakorlatának megfelelően kell végezni.

4. Az érintett munkavállaló, illetve a munkáltató a nemzeti jogszabályokkal összhangban kérheti a 2. pontban említett vizsgálatok felülvizsgálatát.

16. cikk

A 3. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a következő intézkedéseket kell tenni:

1. A munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek elvégzéséért felelős munkavállalókat, feltüntetve a tevékenység jellegét és időtartamát, továbbá az elszenvedett expozíciót. A munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatáért felelős orvos, illetve hatóság részére hozzáférést kell biztosítani ehhez a nyilvántartáshoz. Minden munkavállaló hozzáférhet a személyére vonatkozó nyilvántartások adataihoz. A munkavállalók, illetve képviselőik hozzáférhetnek a nyilvántartások névtelen, csoportos információihoz.

2. Az 1. pontban említett nyilvántartást és a 15. cikk 1. pontjában említett egészségügyi dokumentációt az expozíció végétől számítva legalább 40 évig meg kell őrizni, a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.

3. Ha a vállalkozás megszünteti tevékenységét, a 2. pontban említett dokumentációt a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

16a. cikk

A tagállamok megfelelő szankciókat írnak elő, amelyeket az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén kell alkalmazni. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

17. cikk

A tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük a felismert azbesztózis- és mesothelioma-megbetegedésekről.

17a. cikk

Végrehajtási jelentés

A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében említett, és ugyanezen irányelv 17a. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendő értékelés alapját képező egységes jelentés önálló fejezeteként.

18. cikk

(1) A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1987. január 1-je előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az azbesztbányászati tevékenységek esetében azonban az 1987. január 1-jei dátum 1990. január 1-jére változik.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

II. MELLÉKLET

A 15. cikk (1) bekezdésében említett gyakorlati ajánlások a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatára

1.

A jelenlegi ismeretek azt mutatják, hogy a szabad azbesztszálaknak való kitettség a következő betegségeket okozhatja:

- azbesztózist,

- mesotheliomát,

- hörgőkarcinómát,

- gyomor-bélcsatorna karcinómát.

2.

Az azbesztnek kitett munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatáért felelős orvosnak, illetve hatóságnak ismernie kell az egyes munkavállalókat érintő expozíció feltételeit vagy körülményeit.

3.

A munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatát a foglalkozás-egészségügy elveinek és gyakorlatának megfelelően kell elvégezni. Ez legalább a következő intézkedéseket foglalja magában:

- nyilvántartás vezetése a munkavállalók kórtörténetéről és szakmai pályafutásáról,

- személyes beszélgetés,

- általános klinikai vizsgálat, különös tekintettel a mellkasra,

- tüdőfunkció-vizsgálatok (légzési térfogat és légzésszám).

Az egészségi állapot ellenőrzésért felelős orvos és/vagy hatóság dönt a legújabb foglakozás-egészségügyi ismeretek figyelembevételével a további vizsgálatok, pl. köpetcitológiai tesztek, mellkas-röntgen vagy tomodenzitometriás vizsgálat szükségességéről.

( 1 ) HL C 262., 1980.10. 9., 7. o. és HL C 301., 1982.11.18., 6. o.

( 2 ) HL C 310., 1981.11.30., 43. o.

( 3 ) HL C 125., 1982. 5.17., 155. o.

( 4 ) HL C 165., 1978. 7.11., 1. o.

( 5 ) HL L 327., 1980.12. 3., 8. o.

( 6 ) A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

( 7 ) HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A legutóbb a 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.

( 8 ) Determination of airborne fibre concentrations. A recommended method, by phase-contrast optical microscopy (membrane filter method) [A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt- optikai mikroszkópos (membránszűrős) módszer], WHO, Genf, 1997 (ISBN 92 4 154496 1).

( 9 ) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.