A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21827/2008/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §] Bírók: Besenyeiné dr. Varga Katalin, Havasi Péter, Udvary Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Bonyhádi Járásbíróság P.20435/2007/21., Szekszárdi Törvényszék Pf.20391/2008/2., *Kúria Pfv.21827/2008/7.*

***********

Pfv.III.21.827/2008/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kiss János ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r. és XV.r. felpereseknek a Naszádos és Prónay Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr.Ócsai József ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Bonyhádi Városi Bíróság előtt P.20.435/2007. szám alatt megindított és másodfokon a Tolna Megyei Bíróság 3.Pf.20.391/2008/2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által 28. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. felperesnek 80.000 (Nyolcvanezer) forint, a II.r. felperesnek 20.000 (Húszezer) forint, a III.r. felperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint, a IV.r. felperesnek 48.000 (Negyvennyolcezer) forint, az V.r. felperesnek 8.000 (Nyolcezer) forint, a VI.r. felperesnek 36.000 (Harminchatezer) forint, a VII-VIII.r. felpereseknek együttesen 3.000 (Háromezer) forint, a IX.r. felperesnek 3.500 (Háromezer-ötszáz) forint, a X.r. felperesnek 3.000 (Háromezer) forint, a XI.r. felperesnek 4.000 (Négyezer) forint, a XII.r. felperesnek 4.000 (Négyezer) forint, a XIII.r. felperesnek 3.700 (Háromezer-hétszáz) forint, a XIV-XV.r. felpereseknek együttesen 2.500 (Kettőezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s

A felperesek tulajdonában lévő, B. város zártkertjének dél-keleti részén, az úgynevezett Ú-n fekvő ingatlanai közelében lévő 4451/1 helyrajzi számú ingatlanon az alperes 2006 áprilisában 60 méter magas antennatartó tornyot, rádiótechnikai konténert és kerítést létesített.

A keresetükben a felperesek a torony létesítése miatt az ingatlanaik forgalmi értékcsökkenésében jelentkező káraik megtérítésére kérték az alperes kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatta.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperesek keresetének helyt adva különböző összegek, valamint ezeknek a 2006. április 1-jétől járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte az alperest. A torony léte miatt a szükségtelen zavarás tényét bizonyítottnak tartotta és az alperes kártérítő felelősségét a Ptk. 100. §-a és 339. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította figyelemmel arra, hogy az alperes a felelősség alól magát kimenteni nem tudta. Az előzetes bizonyítási eljárás során kirendelt F.M. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kiegészített szakvéleményét az elsőfokú bíróság az ítélkezés alapjául elfogadta és a kártérítés mértékét ennek alapján határozta meg.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes által a felpereseknek fizetendő, az elsőfokú ítéletben meghatározott összegű perköltségeket együttes első- és másodfokú eljárásra megállapított perköltségeknek tekintette, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a torony létesítésével megvalósított szükségtelen zavarás tekintetében. Az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményét a kellően megindokolt értékelési módszerét is figyelembe véve, aggálytalannak tartotta. A szükségtelen zavarás a másodfokú bíróság szerint a jogellenességet megalapozza, ezzel szemben az alperes nem bizonyította, hogy a perbeli torony csak ezen a területen volt elhelyezhető, az általa megjelölt körülmények, illetőleg a Pannon GSM távközlési torony bővítésének meghiúsulását igazoló, bemutatott levél mint bizonyíték ennek bizonyítására nem voltak alkalmasak, ezáltal az alperes a kártérítő felelősség alól magát nem mentette ki, a felperesek kárát köteles megtéríteni.

Az alperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a keresetet elutasító, másodlagosan a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasító döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 100. §-át és 339. §-ának (1) bekezdését.