A Nyíregyházi Törvényszék Pf.21101/2018/29. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 80. §, 81. §, 164. §, 253. §, 290. §, 339. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 355. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 41. §, 42. §, 43. §, 46. §, 80. §, 81. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 3. §, 7. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4/A. §, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 29. §] Bírók: Dobó Katalin, Sipos Elvira, Sterné dr. Deák Andrea

Nyíregyházi Törvényszék

2.Pf.21.101/2018/29. szám

A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Plószné dr. Sallai Margit ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve felperesnek - a dr. Turi Lajos Péter ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen házasság felbontása és házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Kisvárdai Járásbíróság 2018. január 16. napján meghozott - majd 2018. augusztus 1. napján kelt 1.P.20.038/2014/118. számú végzéssel kijavított - 7.P.20.038/2014/94. számú ítélete ellen a felperes részéről 96., 98. sorszám alatt, míg az alperes részéről 95., 101. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatja:

Mellőzi a 105. tételszám alatt 1 db MTZ 80 traktort (800 000, nyolcszázezer forint értékben), 106. tételszám alatt 1 db A forgalmi rendszámú pótkocsit (400 000, négyszázezer forint értékben) a felperes kizárólagos tulajdonába adó ítéleti rendelkezést.

Az alperes kizárólagos tulajdonába adja a 800 000 forint közös vagyoni készpénzt.

Az alperes marasztalásának összegét 3 560 600 (Hárommillióötszázhatvanezer-hatszáz) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest a M.Á. külön felhívásra 100 500 (Egyszázezer-ötszáz) forint állam által előlegezett költség megfizetésére.

Az alperes által az állam javára fizetendő állam által előlegezett költség összegét 91 435 (Kilencvenegyezer-négyszázharmincöt) forintra leszállítja.

A felperesnek a Magyar Állam javára meg nem fizetett kereseti illeték fizetési kötelezettségét 1 041 000 (Egymilliónegyvenegyezer) forintra felemeli az illetékügyi hatóság külön felhívására, míg az alperes által az illetékügyi hatóság külön felhívására fizetendő kereseti illeték összegét 399 400 (Háromszázkilencvenkilencezer-négyszáz) forintra leszállítja.

Mellőzi az alperest elsőfokú perköltség megfizetésére kötelező ítéleti rendelkezést.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 133 700 (Egyszázharmincháromezer-hétszáz) forint elsőfokú perköltséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felek maguk viselik a másodfokú eljárásban felmerült perköltségeiket.

A törvényszék megállapítja az alperes 327 400 (Háromszázhuszonhétezer-négyszáz) forint lerótt fellebbezési illeték visszatérítésére jogosult.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a kijavított ítéletével - egyéb, jelen fellebbezésekkel nem támadott rendelkezések mellett - a peres felek házastársi közös ingóvagyonát megosztotta akként, hogy a felperes kizárólagos tulajdonába adta az 1., 6-7., 9., 14., 16., 18., 21-23., 26., 28-30., 33-36., 42-43.., 45., 47., 50-51., 54-55., 57., 59., 61-64., 66., 68., 70., 73., 75., 82., 88., 90-96., 99., 101-111., 114-115., 128-129. tételszám alatti vagyontárgyakat összesen 6 758 500 forint értékben, míg az alperes kizárólagos tulajdonába adta az 1-5., 8., 10-13., 15-17., 19-20., 24-25., 27., 31-33., 37-41., 43-44., 46., 48-49., 52-53., 56., 58., 60., 65-67., 69., 71-72., 74., 76-81., 83-89., 92., 97-101., 103., 109-112., 114., 116-130. tételszám alatti vagyontárgyakat összesen 4 485 500 forint értékben. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül adja ki az alperesnek, az alperes kizárólagos tulajdonába adott ingóságok közül a 2., 13., 41., 46-48., 60., 65-69., 71-72., 74., 76-77., 79-81., 92., 100-101., 112-113., 116-128. tételszám alatti ingóságot összesen 1 541 000 forint értékben. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül adja az alperes birtokába az alperes különvagyonát képező 1 db pecsétgyűrűt, 1 db karikagyűrűt 100 000 forint értékben. Kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek 4 461 789 forintot. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200 000 forint részperköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a M.Á., az illetékhatóság külön felhívására 98 953 forint eljárási illetéket. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a M.Á., a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására 165 222 forint állam által előlegezett költséget, valamint az illetékhatóság felhívására 436 367 forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezést nyújtott be.

A felperes fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének részbeni megváltoztatásával mellőzni kérte a 90., 94., 95., 105., 106., 107., 108. sorszám alatt ingóságok kizárólagos tulajdonába adására vonatkozó rendelkezéseket, egyben a megosztandó házastársi közös vagyon mérlegéből kérte ezen vagyontárgyakat kirekeszteni, és kérte az alperes marasztalásának összegét 8 212 997 forintra felemelni. Kérte továbbá a javára megítélt perköltség összegének felemelését. Kérte az alperes másodfokú perköltségben való marasztalását is.

Az ingóvagyon megosztása tárgyában sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság döntése meghozatalakor az ítéleti ingóleltárban 90. tételszám alatt megjelölt Black & Decker fúrógépet 8 000 forint értékben, a 94. tételszámú négy hengeres Kertitox szivattyút 100 000 forint értékben, a 95. tételszámú egyedi készítésű permetezőt, szivattyúval 90 000 forint értékben, az 105. tételszám alatti MTZ-80-as traktort 800 000 forint értékben, az 106. tételszám alatti A forgalmi rendszámú pótkocsit 400 000 forint értékben, az 107. tételszám alatti egytengelyes tartályláda szállítót 30 000 forint értékben, az 108. tételszámú traktor-alkatrészeket 100 000 forint értékben a megosztandó házastársi közös vagyonhoz tartozó ingóságként vette számításba és a közös ingóvagyon természetbeni megosztása során ezeket az ingóságokat értékelszámolás mellett az ő kizárólagos tulajdonába adta összesen 1 528 000 forint értékben, holott az elsőfokú eljárásban egybehangzó perbeli nyilatkozatot tettek az alperessel arra nézve, miszerint az ingóvagyonuk részleges megosztása tárgyában született külön megállapodásuk értelmében a házastársi közös vagyonokhoz tartozó A forgalmi rendszámú pótkocsi az ő (felperes), míg az B forgalmi rendszámú pótkocsi az alperes kizárólagos tulajdonába került, míg a gépjármű-nyilvántartásban a tulajdonosváltozás átvezetése ennek megfelelően megtörtént, és a maga részéről csatolta a peres iratokhoz a tulajdonjogot igazoló okmányok másolatát is, úgyszintén csatolta a 2013. január 21. napján kelt adásvételi szerződést, mely szerződéssel az 105. tételszám alatti traktor kizárólagos tulajdonjogát a fiúgyermekük, ifj. alperes neve szerezte meg, mely tényt e jármű törzskönyve, amelyben tulajdonosként ifjú alperes neve szerepel, egyértelműen igazol, s ezen mezőgazdasági erőgépen túl ugyancsak ifjú alperes neve tulajdonát képezik a 90., 94., 95., 107. és 108. tételszám alatti ingóságok, amint arra már a 2015. június 16. napján megtartott tárgyaláson is hivatkozott, és az erre történt hivatkozása kapcsán a tárgyaláson jelenlévő alperes semmilyen észrevételt nem tett. Utalt arra, hogy a közös ingóvagyon megosztása tárgyában előterjesztett egyezségi ajánlatában a jelen fellebbezésével érintett ingóvagyontárgyak egyike sem szerepelt éppen azért, mert a maga részéről ezeket az ingóságokat nem tartotta a megosztandó házastársi közös vagyonhoz tartozónak. Megismételte azon előadását, mely szerint a házassági életközösség megszűnésének időpontjában ifj. alperes neve nevű gyermekük 32 éves volt, s bár közös háztartásban élt velük, már 18 éves korától fogva saját jövedelemmel rendelkezett, és saját maga is vásárolt, illetve készített mezőgazdasági eszközöket, így ő vásárolta/készítette a fellebbezéssel érintett 90., 94., 95., 107. és 108. tételszám alatti ingóságokat is. Az előbbiekben ismertetett indokok alapján kérte tehát kirekeszteni a megosztandó közös vagyon mérlegéből a 90., 94., 95., 105., 106., 107. és 108. tételszámú ingóságokat összesen 1 528 000 forint értékben. Ennek megfelelően a megosztandó házastársi közös ingóvagyon elsőfokú bíróság ítéletében megállapított 11 244 000 forintos összértékét 9 716 000 forintra kérte leszállítani, míg a közös vagyoni ingóságok összértékéből a feleket fejenként megillető jutó érték elsőfokú bíróság ítéletében megállapított 5 622 000 forintos értékét 4 858 000 forintban kérte meghatározni annak egyidejű megállapításával, hogy az ő kizárólagos tulajdonába - az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított 6 758 500 forint értékű ingóság helyett - ténylegesen összesen (6 758 500 - 1 528 000 =) 5 230 000 forint értékű ingóság kerül, így az ingóságok megosztása körében javára csupán 372 275 forint összegű értéktöbblet mutatkozik, az elsőfokú ítélet indokolásában rögzített 1 136 500 forinttal szemben. Azzal érvelt továbbá, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében nem rendelkezett a házassági életközösség megszűnésekor megvolt, és az alperes birtokában maradt 800 000 forint összegű készpénz megosztásáról, jóllehet az alperes az említett összegű készpénzvagyon meglétének tényét perbeli nyilatkozataiban beismerte, és a 2017. október 3. napján megtartott tárgyaláson megtett nyilatkozatában az életközösség megszűnésekor hozzá került 800 000 forint közös vagyoni készpénz fele részét vállalta javára megtéríteni, illetve nem ellenezte a közös vagyon megosztása keretében az említett összegű készpénz, mint a közös vagyonból hozzá került vagyonrész terhére történő elszámolását.