A Fővárosi Törvényszék P.22942/2015/21. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 349. §, 355. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. §] Bíró: Eglyné dr. Csurányi Csilla

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/21.

A Fővárosi Törvényszék

a Dr. Lotz Attila ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.rendű felperes neve(I.r. felpers címe.) I. r. és

II.rendű felperes neve (II.r. felpers címe) II. r. felpereseknek,

a jogtanácsos jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt folyamatba tett perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. - II. r. felperesek részére egyetemlegesen 12.000.000.- (tizenkettőmillió) Ft-ot, ennek 2016. január 1-től számított törvényes kamatait, továbbá fejenként 1.000.000.- Ft - 1.000.000.- Ft (egymillió - egymillió) Ft nem vagyoni kártérítést kamat nélkül, ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az I. - II. r. felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperes részére 600.000.- (hatszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ugyanennél bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

A felperesek keresetüket 2003. február 20-i érkeztetéssel terjesztették elő az alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén. A kereseti előadás szerint az alperes sorozatosan, a terhükre elkövetett jogsértő magatartásával folytatólagosan és többszörösen kárt okozott. Az alperes határozataival évek óta egyrészt az ingatlan rendes, a felpereseket jog szerint megillető birtoklását és használatát, valamint hasznainak szedését akadályozza, melyet összességében mint nem vagyoni károkat 3.000.000.- Ft-ban jelöltek meg. Ezen felül az alperes jogsértő határozataival a felperesi ingatlant kvázi korlátozottan forgalomképessé tette, az ingatlan értékvesztését 78.386.000.- Ft-ban jelölték meg.

Az ezt követő években a peres eljárás úgy folytatódott, hogy a felek mindig közösen kérték annak szünetelését. A kereset érdemi tárgyalására 2015 októberétől került sor. Ekkor terjesztették elő a felperesek előkészítő iratukat, ebben döntően a település Közigazgatási Hivatala Építésügyi Főosztály .../2000. számú határozatára hivatkoztak. E határozatban a másodfokú hatóság a .../7/1997. sz., a .../2/1998. sz., a .../5/1998. sz., a .../10/1990. sz., valamint a .../8/2000. sz. elsőfokú határozatokat megsemmisítette és a település Polgármesteri Hivatal jegyzőjét új eljárás lefolytatására utasította.

A település Polgármesteri Hivatal Építési Hatósági Ügyosztálya .../7/1997. sz. határozatában Csukás Lajos kérelmére a település ingatlan címe.szám. hrsz. alatti 11 lakásos társasház, 2 üzlet, teremgarázs építésére az építési engedélyt megadta. Későbbi határozatával a cég neve Kft. építtető nevére az engedélyt átírta, valamint további határozataival azt módosította, illetve második módosított építési engedélyt adott. A .../8/2000. sz..-ú határozatával a 8 lakásos társasházra és 1 db üzletre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel megadta.

A .../VII/1997. és a .../8/2000. sz.-ú elsőfokú határozatok ellen 1-es személy és 2-es személy (felperesi jogelődök) jogi képviselőjük útján fellebbezést terjesztettek elő, melyben előadták, hogy a tulajdonukban levő ingatlan javára átjárási és víz-csatorna átvezetési szolgalmi jog áll fenn a szám. hrsz. ingatlan terhére. Az építési engedéllyel felépíteni és a használatbavételi engedéllyel használatba venni engedett épület a szolgalmi jog gyakorolhatóságát megszüntette. Az építésügyi hatóság az építési engedély megadása során köteles az építési munkával érintett telekkel szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogos érdekét figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy az építési engedély megadásáról hozott határozatot velük írásban nem közölték, a határozat velük szemben nem emelkedett jogerőre. Kérték a jogos érdeküket sértő határozatok hatályon kívül helyezését és a szolgáló telek tulajdonosát arra kötelezni, hogy a szolgalmi jog gyakorlását lehetővé tevő állapotot állítsa vissza, a szolgalmi jog gyakorlását a jövőben ne akadályozza.

A másodfokú hatósági eljárás során megállapítást nyert, hogy az új épület zártsorúan (oldal telekhatártól oldal telekhatárig) épült, és az épületen keresztül való átjárást a .../3. és a /3. hrsz.-ú ingatlanok felé nem biztosítja. Az elsőfokú építésügyi hatóság nem megfelelően vizsgálta, hogy az 1997. évi LXXVIII. tv.34. § (4) bekezdése szerint biztosítva van-e az építési engedélyezési eljárásban érintettek jogos érdekeinek védelme és ezt figyelembe véve megadható-e az építési engedély. Az elsőfokú hatóság nem, illetve nem megfelelően tisztázta az építési engedély, valamint az ennek függvényekénti használatbavételi engedély megadásához szükséges tényállást, az nem felel meg az Áe.26. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Erre tekintettel az elsőfokú határozatokat megsemmisítette és a polgármesteri hivatal jegyzőjét új eljárás lefolytatására utasította 2000. július 3-án.

Az alperesi építési hatósági ügyosztály 2000. szeptember 22-én határozatot hozott melyben a .../7/1997., .../2/1998., .../5/1998., .../10/1999. és a .../8/2000. számú ügyben (ingatlan címe. számú, a szám. hrsz. alatti ingatlanon 8 lakásos társasház építési és használatbavételi ügye) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többszörösen módosított 1957. évi IV. törvény 37. § (1) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztette. A cég neve Kft. ugyanis a másodfokú határozat ellen ...K..... számon keresetet terjesztett elő. A bírósági eljárás lefolytatása érdekében az ügyben keletkezett összes iratot az alperesi hatóság a település Közigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztályának megküldte. Ezen felfüggesztő határozat száma .../15/2000. volt. Ezt az elsőfokú határozatot a másodfokú hatóság 2000. november 24-én .../2/2000. számú határozatával megsemmisítette. Álláspontja szerint a konkrét ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata keresettel eredményesen nem kérhető, ezért nincs olyan más hatóság hatáskörébe tartozó előzetesen elbírálandó kérdés, amely a felfüggesztést megalapozná. Felülvizsgálatot kérni csak az ügy érdemében hozott határozat ellen lehet, a másodfokú korábbi határozat azonban érdemi határozatnak nem minősül.

A Fővárosi Bíróság ...K..../2000/3. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az építtető fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság 2001. június 1. napján kelt Kpkf.../2001/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a pert megszüntette. A másodfokú bíróság eljárása után az iratanyag az Elsőfokú Építésügyi Hatósághoz 2001. október 18-án érkezett meg. Az új eljárás 2001. október 18. napján kezdődött meg. Az Étv. akkor hatályos 48. § (8) bekezdése szerint az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 1 éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől, az építmény használatbavételétől számított 10 éven belül intézkedhet. Az új eljárás lefolytatása esetén az 1 éves időtartam kezdetét az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani. Az építésügyi hatóság intézkedési lehetősége ennek folytán 2001. július 2. napjával megszűnt. Ezért nem folytatta le a másodfokú határozatban foglalt új eljárásokat. 2002. november 13-án felhívta a cég neve Kft. építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására, e felhívást a címzett átvette, azonban kérelmet nem nyújtott be. Mivel a fennmaradási engedélyezési eljárás kérelemre folytatható le, ezért ezzel kapcsolatosan az alperes a továbbiakban nem intézkedett.