BH 2022.1.13 Abban az esetben, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:426. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes készfizető kezességet vállalt a Z. Zrt.-nek az alperessel szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A felperes kötelezettségvállalását 2018. április 5-én közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti. A Z. Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. Az alperes a felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentett be. A felperes a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalása ellenére helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ezért az alperes a közjegyzői okirat záradékolásával 2019. február 7-én végrehajtást kezdeményezett vele szemben.

A felperes keresete, az alperes védekezése

[2] A felperes keresetében arra hivatkozással kérte az ellene indult végrehajtás megszüntetését, hogy az alperes a Z. Zrt. felszámolása során hitelezői igényt nem jelentett be, a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő lejártával megszűnt a vele mint kezessel szembeni jogérvényesítés joga.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a kezes kötelezettségét nem érinti az, ha elmaradt a hitelezői igénybejelentés, mert tudta azt, hogy a felszámolási eljárásban nem számíthat megtérülésre, erről a Z. Zrt. felszámolója a követelés behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozatban tájékoztatta.

Az első- és a másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Ítélete rövidített indokolásában rámutatott, hogy a kezes annyiban szabadul a helytállási kötelezettsége alól, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igény alapján egyébként a jogosult kielégítést kaphatott volna, ami a Z. Zrt. esetében nulla forint lett volna.

[5] A felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és megszüntette a végrehajtást. Döntését azzal indokolta, hogy az 1/2010. PJE jogegységi határozat rendelkezései az 1/2014. PJE jogegységi határozat következtében nem kötelezőek a bíróságokra, azonban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 37. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően a felszámolás során az adóssal szembeni követelések bejelentésére 180 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre, amely rendelkezés a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését megelőzően is hatályban volt. A bejelentés elmulasztásának anyagi jogi hatásai tekintetében változatlanul érvényes a joggyakorlatban kialakult és az 1/2010. PJE jogegységi határozat indokolásában rögzített megállapítás, amely szerint a jogvesztő határidő eltelte magát a követelést szünteti meg, nem pusztán annak a felszámolási eljárásban történő érvényesítését, a követelés megszűnése pedig kihat a kezes kötelezettségére is. A főkötelezettel - jelen esetben a Z. Zrt.-vel - szemben a hitelezői igénybejelentés határideje 2018. december 8-án lejárt, és mivel az alperes nem vitatottan nem élt bejelentéssel és ezen időpontig követelését a felperessel szemben sem érvényesítette, követelése a felperessel szemben sem állhat már fenn, annak megszűnése folytán. Mindezek miatt a végrehajtás megszüntetése indokolt.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása iránt - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati költsége megtérítésére irányult.