A Fővárosi Törvényszék P.21926/2020/73. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (2) bek.] Bíró: Előd Anna Katalin

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.21926/2020/73.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20667/2022/7., Kúria Pfv.20432/2023/13.

***********

Fővárosi Törvényszék 2

20.P.21.926/2020/73-I

Fővárosi Törvényszék

20.P.21.926/2020/73.

A Fővárosi Törvényszék

a Neiger, Papp és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Neiger M. Tibor, ügyvéd címe.) által képviselt

I.r. felperes (I.r. felperes címe. szám alatti lakos) I. r. és

II.r. felperes (I.r. felperes címe. szám alatti lakos) II. r. felperesnek -

a dr. Bálint Tünde Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Bálint Tünde, ügyvéd címe) által képviselt

alperes (alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen

házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja, és kötelezi őket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 2.590.800,- (kétmillió-ötszázkilencvenezer-nyolcszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a felek személyes meghallgatása, tanú1, tanú2, tanú3, tanú4, tanú5, tanú6, tanú7, tanú8, tanú9, tanú10, tanú11, tanú12, tanú13, tanú14 és tanú15, tanú16 tanúk vallomásai, a felek által csatolt okiratok, a tanúk által csatolt e-maillevelezések, valamint a felek indítványára eszközölt bírósági megkeresésekre a pénzintézetek által megküldött számlaforgalom alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] Néhai személy1 (adatok) a felperesek gyermeke, míg néhai személy2 (adatok2) az alperes gyermeke volt. Szerelmi kapcsolatunk 2001. szilveszterén kezdődött, egyetemi tanulmányaik alatt ismerték meg egymást, mindketten a egyetemen szereztek diplomát. személy1 2001. szeptemberében vette át diplomáját, ezt követően először a cég1-nál, utána pedig a cég2nál, majd miután itt megpályázott egy ország2i álláslehetőséget, a cég2 anyacégénél, a cég2 Deutschlandnál helyezkedett el ország2ban 2004. októberétől. személy2 is 2001-ben megszerezte az egyetemi diplomáját, de már azt megelőzően munkaviszonyban állt és jövedelemre tett szert, majd az egyetem elvégzését követően is folyamatosan volt munkaviszonyból származó jövedelme.

[3] A fiatalok szerelmi kapcsolata 2001. december 31-től töretlenül fennállt, 2004. február 01-től kezdődően pedig élettársi kapcsolatban, majd 2010. december 04-től házastársakként éltek együtt olyan módon, hogy 2004 októberétől 2009 októberéig személy1 ország2ban dolgozott, élettársa, személy2 pedig településen élt és dolgozott, utóbb a banknál, kapcsolatuk azonban nem szakadt meg személy1 ország2ba költözésével sem. személy2 ebben az időben háromlaki életet élt, a szülei ingatlan címe1 lakásában, részben a személy1 különvagyonát képező, ingatlan címe2. szám alatti lakásban, majd személy1 ország2ba települését követően hétvégenként általában a személy1 által bérlet település2i lakásban töltötték közösen a hétvégéiket, mivel leggyakrabban személy2 utazott személyhez1 a ország2i lakhelyére. Amikor személy1 Magyarországra látogatott, akkor a ingatlan címe3 lakását használta közösen személlyel2, valamint település3ben látogatta az akkor ott élő szüleit és testvérét, tanú1t.

[4] A fiatalok az élettársi kapcsolatukról közjegyző települési 5 közjegyző előtt 2004. július 22. napján - ma már pontosan meg nem állapítható okból és céllal - nyilatkozatot tettek, melynek ügyszáma 1780/2004. Annak szövege szerint: "A megjelentek kijelentették, hogy közös nyilatkozatot kívánnak tenni. Miután a felekhez intézett kérdésekre adott válaszaikból meggyőződtem ügyleti képességükről és tájékoztattam őket a nyilatkozat jogkövetkezményeiről, a nevezettek felkértek, hogy foglaljam közjegyzői okiratba az alábbi közös nyilatkozatot: 1.) személy2 és személy1 egyezően adják elő, hogy egymással 2004. évi február hó 1. napja óta élettársi kapcsolatban élnek. Együttélésük helye: ingatlan címe2. szám alatti lakás.

[5] Hiteles kiadmány a jelen okiratból a nyilatkozó feleknek adható ki tetszés szerinti számban.

[6] Alulírott közjegyző ezt a közös nyilatkozatot okiratba foglaltam, a nyilatkozó felek előtt felolvastam, tartalmát és jogkövetkezményeit megmagyaráztam, mire a nyilatkozó felek kijelentették, hogy az okiratban foglaltak mindenben megfelelnek az ő akaratuknak és a valóságnak, majd az okiratot előttem saját kezűleg aláírták. Budapest, 2004. július 22. napján személy2 s.k., személy1 s. k. nyilatkozók, doktor közjegyző s. k. közjegyző. Továbbá körbélyegző: doktor közjegyző közjegyző Budapest".

[7] személy2 személy1 különvagyoni, ingatlan címe3 lakásához kulccsal rendelkezett, személy1 felkérése alapján a lakás állagmegóvásában részt vett.

[8] A ingatlan címe3 lakást nemcsak az élettársak használták, hanem személy1 akkor még település3ben lakó és ott érettségiző öccse, tanú1 is, miután a egyetem2re felvételt nyert, és 2005 szeptemberében megkezdte egyetemi tanulmányait. 2005 szeptemberétől 2007 június végéig, a nyári vizsgaidőszak végéig tanú1 és annak bizonyos egyetemi évfolyamtársai is használták, jellemzően hétfőtől csütörtökig, mivel a lakást használó diákok is vidékiek voltak, és hétvégéiket otthon töltötték a családjukkal. A ingatlan címe3 lakásban tanú1 az egyetemtársaival rendszeresen tartott összejöveteleket, valamint személy2 is - többek között - az élettársa tulajdonát képező ingatlan címe3 lakásban az egyetemtársaival rendszeresen kártyapartikat tartott. tanú1, személy1 testvére és annak évfolyamtársai a lakást azzal a kikötéssel használhatták, hogy személynek1 az egyik lakószoba folyamatosan fenn van tartva, mivel a lakás az ő tulajdonát képezte, és amikor hazautazott, azt használta. Ez a szoba személynek1 volt berendezve, és azt - személy1 távollétében - folyamatosan zárva tartották.