A Kúria Kfv.37225/2016/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bírók: Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27037/2015/52., *Kúria Kfv.37225/2016/11.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.225/2016/11.

A tanács tagjai: dr. Kárpáti Zoltán a tanács elnöke

dr. Fekete Ildikó előadó bíró

dr. Kovács Ákos bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Székesfehérvári 2. sz. Ügyvédi Iroda, dr. Horváth Gyula és

dr. Bíró Andrea ügyvéd

Az I. rendű alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal

Az I. rendű alperes képviselője: (...)

A II. rendű alperes: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

A II. rendű alperes képviselője: ügyvéd

A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 2.K.27.037/2015/52. számú közbenső ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 2.K.27.037/2015/52. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű alperesnek 50.000-50.000 (ötvenezer-ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a tulajdonosa a (...) hrsz-ú 9815 m2 területű erdő művelési ágú ingatlannak. A Magyar Állam nevében a II. rendű alperes ezen ingatlant érintően részleges kisajátítás iránti kérelmet nyújtott be 7762 m2 terület igénybevétele iránt. Kérelmét azzal indokolta, hogy (...) számú főút között a (...) főút építési beruházásainak megvalósítása érdekében közlekedési célra indokolt az igénybevétel, és a tulajdonossal megállapodni nem tudott.

[2] A kisajátítási eljárás adatai, a dokumentumok és az igazságügyi szakértői vélemény beszerzését követően az I. rendű alperes a 2014. december 19-én kelt WEB/005/460-71/2014. számú határozatával a II. rendű alperes részleges kisajátítás iránti kérelmének helyt adott, és az ingatlant megosztotta a (...) hrsz. alatti 7762 m2 nagyságú, erdő megjelölésű, továbbá a (...) hrsz. alatti 2053 m2 szintén erdő megjelölésű ingatlanra. A kialakuló (...) hrsz-ú ingatlan tekintetében annak kisajátítása iránt rendelkezett közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra a Magyar Állam javára. A kisajátított ingatlanért összesen 4.754.760 forint összegű kártalanítást állapított meg a felperes részére. A döntés indokolása szerint a kisajátítás célja a 8. számú főút (...)-(...) közötti szakasz építési beruházása. A jogerős építési engedélyt a Veszprém Megyei Kormányhivatal neve Közlekedési Felügyelősége VE/ÚT/173/7/2013. szám alatt kiadta. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 3. § (1) bekezdés c) pontja értelmében megállapította, hogy a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, a beruházás az építési engedéllyel is jóváhagyott nyomvonalra esik. A beruházás a Kstv. 3. § (1) bekezdés d) pontja, és 4. § (2) bekezdése alapján közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében történik. Utalt arra az I. rendű alperes, hogy a 345/2012. (XII.6.) Korm.rendelet 1. sz. mellékletének (...) pontja szerint a (...) főút (...) (nyugat) közötti szakasz rekonstrukciója nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül. Megállapította, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, és a kisajátítási kérelmet a Kstv. 24. § (5) bekezdés ca) pontjában írtaknak megfelelően nyújtották be. A kártalanítási összeg megállapítása érdekében igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt vett igénybe.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében az I. rendű alperes határozatát jogalap és a kártalanítási összeg tekintetében is támadta. A jogalapot illetően arra hivatkozott, hogy ingatlanát nem lehet a Kstv. 4. §-ában megfogalmazott közérdekű cél alá vonni, mivel azon nem halad át főút, országos közút, amit a jogszabály megállapít, hanem bekötőút, keresztezőút létesülne, ebből következően a közérdek hiányzik. E terület igénybevételét az építési engedély nem tartalmazza. Hivatkozott arra is, hogy a Kstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közérdekű cél más ingatlanán kisebb sérelemmel is megvalósítható. Álláspontja szerint a határozat sérti a Kstv. 7. §-ában, 24. § (5) bekezdés a) pontjában, 25. § (2) bekezdésében, és 35. §-ában foglaltakat. A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII.3.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.) 2. sz. melléklet 2/B. pontja is sérült, mivel végleges más célú hasznosítás engedélyezése nem történ meg a kisajátítási határozat meghozatala előtt. Hiányzik a vázrajzról a mezőgazdasági szempontú záradékoltatás, a megszűnő művelési ágat és az újonnan keletkező művelési ágat sem tartalmazza a záradék. Emiatt a kisajátítási eljárást sem lehetett volna lefolytatni.