A Kúria Kfv.37225/2016/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bírók: Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.225/2016/11.

A tanács tagjai: dr. Kárpáti Zoltán a tanács elnöke

dr. Fekete Ildikó előadó bíró

dr. Kovács Ákos bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Székesfehérvári 2. sz. Ügyvédi Iroda, dr. Horváth Gyula és

dr. Bíró Andrea ügyvéd

Az I. rendű alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal

Az I. rendű alperes képviselője: (...)

A II. rendű alperes: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

A II. rendű alperes képviselője: ügyvéd

A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 2.K.27.037/2015/52. számú közbenső ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 2.K.27.037/2015/52. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű alperesnek 50.000-50.000 (ötvenezer-ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a tulajdonosa a (...) hrsz-ú 9815 m2 területű erdő művelési ágú ingatlannak. A Magyar Állam nevében a II. rendű alperes ezen ingatlant érintően részleges kisajátítás iránti kérelmet nyújtott be 7762 m2 terület igénybevétele iránt. Kérelmét azzal indokolta, hogy (...) számú főút között a (...) főút építési beruházásainak megvalósítása érdekében közlekedési célra indokolt az igénybevétel, és a tulajdonossal megállapodni nem tudott.

[2] A kisajátítási eljárás adatai, a dokumentumok és az igazságügyi szakértői vélemény beszerzését követően az I. rendű alperes a 2014. december 19-én kelt WEB/005/460-71/2014. számú határozatával a II. rendű alperes részleges kisajátítás iránti kérelmének helyt adott, és az ingatlant megosztotta a (...) hrsz. alatti 7762 m2 nagyságú, erdő megjelölésű, továbbá a (...) hrsz. alatti 2053 m2 szintén erdő megjelölésű ingatlanra. A kialakuló (...) hrsz-ú ingatlan tekintetében annak kisajátítása iránt rendelkezett közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra a Magyar Állam javára. A kisajátított ingatlanért összesen 4.754.760 forint összegű kártalanítást állapított meg a felperes részére. A döntés indokolása szerint a kisajátítás célja a 8. számú főút (...)-(...) közötti szakasz építési beruházása. A jogerős építési engedélyt a Veszprém Megyei Kormányhivatal neve Közlekedési Felügyelősége VE/ÚT/173/7/2013. szám alatt kiadta. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 3. § (1) bekezdés c) pontja értelmében megállapította, hogy a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, a beruházás az építési engedéllyel is jóváhagyott nyomvonalra esik. A beruházás a Kstv. 3. § (1) bekezdés d) pontja, és 4. § (2) bekezdése alapján közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében történik. Utalt arra az I. rendű alperes, hogy a 345/2012. (XII.6.) Korm.rendelet 1. sz. mellékletének (...) pontja szerint a (...) főút (...) (nyugat) közötti szakasz rekonstrukciója nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül. Megállapította, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, és a kisajátítási kérelmet a Kstv. 24. § (5) bekezdés ca) pontjában írtaknak megfelelően nyújtották be. A kártalanítási összeg megállapítása érdekében igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt vett igénybe.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében az I. rendű alperes határozatát jogalap és a kártalanítási összeg tekintetében is támadta. A jogalapot illetően arra hivatkozott, hogy ingatlanát nem lehet a Kstv. 4. §-ában megfogalmazott közérdekű cél alá vonni, mivel azon nem halad át főút, országos közút, amit a jogszabály megállapít, hanem bekötőút, keresztezőút létesülne, ebből következően a közérdek hiányzik. E terület igénybevételét az építési engedély nem tartalmazza. Hivatkozott arra is, hogy a Kstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közérdekű cél más ingatlanán kisebb sérelemmel is megvalósítható. Álláspontja szerint a határozat sérti a Kstv. 7. §-ában, 24. § (5) bekezdés a) pontjában, 25. § (2) bekezdésében, és 35. §-ában foglaltakat. A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII.3.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.) 2. sz. melléklet 2/B. pontja is sérült, mivel végleges más célú hasznosítás engedélyezése nem történ meg a kisajátítási határozat meghozatala előtt. Hiányzik a vázrajzról a mezőgazdasági szempontú záradékoltatás, a megszűnő művelési ágat és az újonnan keletkező művelési ágat sem tartalmazza a záradék. Emiatt a kisajátítási eljárást sem lehetett volna lefolytatni.

[4] Az I. rendű alperes nyilatkozata a kereset elutasítására irányult, hangsúlyozta, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű a kisajátítási kérelemben megjelölt cél, amit a kérelem alapjául szolgáló dokumentáció, a jogerős építési engedély is bizonyít.

[5] A II. rendű alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte, hangsúlyozta, hogy a törvényben megfogalmazott előírásoknak megfelelően nyújtotta be a kérelmet, és az I. rendű alperes tisztázott tényállás alapján, az irányadó jogszabályoknak megfelelően döntött.

Az elsőfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a jogalap tekintetében megalapozatlannak minősítette, és közbenső ítéletében a felperesnek a kisajátítás jogalapjának hiányára alapított keresetét elutasította. Közbenső ítéletének indokolásában hivatkozott a Pp. 3. § (2) bekezdésére, és 215. §-ára, valamint 213. § (3) bekezdésére. Rögzítette, abban kellett állást foglalnia, hogy a közérdekű cél megállapítható-e. E tekintetben a Kstv. 2. §-ára, annak e) pontjára, 4. § (1) bekezdés d), da) pontjára hivatkozott. Megállapította, hogy a közérdekű cél a terület felhasználásához kapcsolódik, és annak rendeltetése határozza meg a közérdekűség megállapíthatóságát. Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 1. § (1) bekezdésére és 1. számú mellékletére hivatkozott, amelynek (...) pontja tartalmazza a (...) közötti szakasz rekonstrukcióját. Leszögezte, hogy nem vitásan ezen rekonstrukció keretében érintett a felperes ingatlana is, amelyre kisajátítási kérelmet nyújtott be a II. rendű alperes. Kifejtette a bíróság, tévesen értelmezi a jogszabályt a felperes, hogy csak abban az esetben áll fenn a közérdekű cél, ha a területen a Kstv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott minőségű út halad át. Erről nincs szó, és a jogszabályból sem következik, nincs ilyen megszorító értelmezés, hogy csak az áthaladó utat kell közérdekűnek tekinteni. Értelemszerűen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében a beruházás megvalósításához, a közúthoz közvetve, illetve közvetlenül kapcsolódóan egyéb munkálatokat is el kell végezni, melyek a rendeltetésszerű, a biztonságos használathoz szükségesek. Ennek megfelelően a bekötőutakat, a keresztező, a szerviz utakat, a csomópontokat is meg kell építeni, és ez is a közlekedési infrastruktúra fejlesztése alá tartozik, azaz közérdekű cél. Hangsúlyozta a bíróság, hogy a perbeli esetben már egy meglévő, a (...) főút korszerűsítése történik, azaz nem egy új nyomvonal kijelölése. Az igénybevétel, a beruházás helyhez kötött, és a rekonstrukcióval összefüggésben felmerülő munkák során szükséges további területek igénybevétele. Az, hogy ennek megvalósulása a felperes ingatlanát is érinti, az a jogerős építési engedély alapján állapítható meg. A bírósági eljárás adatai alapján az I. rendű alperes észlelte, hogy az építési engedély számát a határozatban elírták, ezért határozatát kijavította, a jogerős építési engedély számát illetően. A felperes ennek ellenére fenntartotta hivatkozását, miszerint ingatlanát érintően nincs jogerős építési engedély és azt is vitatta, hogy jogszerű volt-e a kisajátítás. A kijavító határozatot támadó keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította, figyelemmel arra, hogy a kijavító határozat ellen a Ket 81/A. § (3) bekezdés alapján jogorvoslatnak nincs helye.