A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27037/2015/52. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bíró: Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.27.037/2015/52.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Székesfehérvári 2. sz. Ügyvédi Iroda - ügyintézők: dr. áth Gyula ügyvédés dr. ó Andrea ügyvéd- (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - dr. Gyöngyi jogtanácsosáltal képviselt Veszprém Megyei Kormányhivatal (I.rendű alperes címe) I. rendű és dr. . Tóth Zoltán ügyvéd(ügyvéd címe.) által képviselt II.rendű alperes neve. (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t.

A bíróság felperesnek a kisajátítás jogalapjának hiányára alapított keresetét e l u t a s í t j a.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A bíróság a bizonyítási eljárás adatai, a felek nyilatkozatai és a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes tulajdonosa a helységnév1, hrsz.1 helyrajzi szám alatti - 9815 m2 területű - erdő művelési ágú ingatlannak.

A Magyar Állam nevében II. rendű alperes ezen ingatlant érintően részleges kisajátítás iránti kérelmet nyújtott be 7762 m2 terület igénybevétele iránt. Kérelmét azzal indokolta, hogy helységnév1 és helységnév2 között a főút száma1 építési beruházásainak megvalósítása érdekében közlekedési célra indokolt az igénybevétel és a tulajdonossal a megállapodás nem vezetett eredményre.

A kisajátítási eljárás adatai, a dokumentumok és igazságügyi szakértő vélemény beszerzését követően I. rendű alperes a 2014. december 19-én kelt VEB/005/460-71/2014. számú határozatával II. rendű alperes részleges kisajátítás iránti kérelmének helyt adott és az ingatlant megosztotta a helységnév1 hrsz2 hrsz. alatti 7762 m2 nagyságú erdő megjelölésű, továbbá a helységnév1 hrsz.3 hrsz. alatti 2053 m2, szintén erdő megjelölésű ingatlanra. A kialakuló helységnév1 hrsz2 hrsz.-ú ingatlan tekintetében az ingatlan kisajátítása iránt rendelkezett közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra a Magyar Állam javára. Felperes részére a kisajátított ingatlanért összesen 4.754.760,-Ft kártalanítási összeget állapított meg. Döntését azzal indokolta, hogy a kérelem szerint a kisajátítás célja a főút száma1 helységnév1-helységnév2 közötti szakasz építési beruházása. A jogerős építési engedélyt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége a VE/ÚT/173/7/2013-as szám alatt kiadta. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 3. § (1) bekezdés c) pontja értelmében megállapította, hogy a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, a beruházás az építési engedéllyel is jóváhagyott nyomvonalba esik. A beruházás a Kstv. 3. § (1) bekezdés d) pontja és Kstv. 4. § (2) bekezdése alapján közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében történik. Utalt arra I. rendű alperes, hogy a 345/2012. (XII. 06.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.30. pontja szerint a főút száma1 helységnév3 és helységnév1 (nyugat) közötti szakasz rekonstrukciója nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül. Megállapította, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll és a kisajátítási kérelmet a jogszabályban írtaknak megfelelően a Kstv. 24. § (5) bek. ca) pontjában írtaknak megfelelően nyújtották be. A tulajdonjog elvonására és a részleges kisajátításra a Kstv. 1. § (1) és (2) bekezdés, 6. § (2) bekezdése nyújt lehetőséget. A tulajdonjog elvonásáért a Kstv. 9. §-ában írtaknak megfelelően kell az azonnali és feltétlen kártalanítást megállapítani. I. rendű alperes a kisajátítási eljárás során igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelése iránt intézkedett. szakértő neve1 szakértő 2014. május 26-án nyújtotta be szakvéleményét, amelyet felperes észrevétele és a peradatok alapján kiegészített, kijavított és módosított és erre alapítottan állapította meg I. rendű alperes a kártalanítási összeget.

Felperes keresetében a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte és mind a jogalap, mind a kártalanítási összeg tekintetében támadta a határozat jogszerűségét. A jogalapot illetően felperes arra alapította a jogszerűtlenséget, hogy ingatlanát nem lehet a Kstv. 4. §-ában megfogalmazott közérdekű cél alá vonni, mivel azon nem halad át főút, országos közút, amit a jogszabály megállapít, hanem bekötőút, keresztezőút létesülne, ebből következően a közérdek hiányzik. Kiegészített nyilatkozatában arra is hivatkozott, hogy e terület igénybevételét az építési engedély nem tartalmazza. A jogszerűtlenséget alapította a Kstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjára is azzal, hogy a közérdekű cél más ingatlanán kisebb sérelemmel is megvalósítható. Álláspontja szerint sérti a határozat a Kstv. 7. §-ában, 24. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, valamint a 178/2008. (VII. 03.) Korm. rendelet 2-es számú melléklet 2/b. pontjában foglalt előírást is, mivel a végleges más célú hasznosítás engedélyezése nem történt meg, a kisajátítási határozat meghozatala előtt. Hiányzik a vázrajzról a mezőgazdasági szempontú záradékoltatás, a megszűnő művelési ágat és az újonnan keletkező művelési ágat sem tartalmazza a záradék, s emiatt nem is lehetett volna a Kstv. 25. § (2) bekezdése alapján a kérelmet és mellékleteit megfelelőnek minősíteni és kisajátítási tárgyalást kitűzni, továbbá szakértőt kirendelni. Az eljárás során egészítette ki felperes keresetét a Kstv. 35. § megsértésére való hivatkozással is, mely szerint a kisajátított ingatlan csak a kérelemben megjelölt célra használható fel, s álláspontja szerint a kisajátítási kérelem nem a határozatban megjelölt célt rögzítette.

Felperes a kártalanítási összeg tekintetében a megalapozatlan szakértői véleményre hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint legalább 8.000,-Ft/m2 kártalanítás illetné meg a határozat szerint alapul vett 480,-Ft/m2 fajlagos árral szemben.

I. rendű alperes a jogszerű határozatra hivatkozva kérte a kereset elutasítását. Hangsúlyozta, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű a kisajátítási kérelemben megjelölt cél, amit a kérelem alapjául szolgáló dokumentáció, a jogerős építési engedély is bizonyít. Az érdemi elbíráláshoz a kisajátítási törvényben meghatározott valamennyi előfeltétel rendelkezésre állt.

II. rendű alperes a jogszerű határozatra hivatkozva kérte a kereset elutasítását és perköltség megállapítását. Hangsúlyozta, hogy a törvényben megfogalmazott előírásoknak megfelelően nyújtotta be a kérelmet és az I. rendű alperes tisztázott tényállás alapján az irányadó jogszabályoknak megfelelően döntött.

-.-.-

Felperes keresete a jogalap tekintetében megalapozatlan.

Közigazgatási perben a bíróság a határozat jogszerűségét a Pp. 3. § (2) bekezdése és 215. §-a alapján a kereseti kérelem keretei között vizsgálja.