A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.87/2016/6. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 305. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §] Bírók: Mészáros László, Ruzsás Róbert, Szabó Éva

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Ítélőtábla Kbf.87/2016/6.*, Szegedi Törvényszék Kb.49/2016/2.

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.87/2016 /6. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2016. szeptember hó 16. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A hivatali visszaélés bűntette miatt ... vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. június hó 6. napján kihirdetett Kb.I.49/2016/2. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést megrovás intézkedésre enyhíti.

A katonai mellékbüntetés alkalmazását mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s:

A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. június 6. napján kihirdetett Kb.I.49/2016/2. számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.305.§ c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében, ezért 200 napi tétel, napi tételenként 2.000,- ft, összesen 400.000,- ft pénzbüntetésre és 2 évre az őrnagyi rendfokozatba visszavetésre ítélte.

A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője három napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést felmentés érdekében.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.632/2016/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

A védő előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság a vádlottat az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel. Álláspontja szerint tévesen tartalmazza az ítélet, hogy a tárgyalótiszt ebben az esetben nem volt ügyfél, mert az ügy, amelyben segítséget kért a vádlottól épp a vállalkozó jogos érdekét sértette. Az ehhez kapcsolódó kérelem szóban is előterjeszthető. Kifogásolta a védő, hogy hiányos az ítélet indokolása, mert nem tartalmazza, hogy a tárgyaláson lejátszott felvételek melyik momentumát látta a bíróság konkrétan a célzatra utalónak. A tárgyalótiszt egy katasztrófavédelmi szempontból kiemelt kockázatú ingatlant kívánt megvásárolni, de az eladás előtt az eladó nem kívánta bemutatni a tűzvédelemre vonatkozó iratokat. Jogszerűen kaphatta meg tehát a tárgyalótiszt az iratokat, bár a vádlottnak előzőleg az erre irányuló kérelmet írásba kellett volna foglalnia. Az államigazgatásban az ügyfélbarát eljárás egy alapelv, és a jelen ügyben az iratok átadásából jogtalan előny, hátrány nem keletkezhetett. Az eljárás természetesen nem tekinthető konzultációs eljárásnak, ezért mellőzni kell a katasztrófavédelmi főigazgató 17/2015. számú intézkedésére utalást. A jelen ügyben a kérelem írásba foglalása, és az illeték lerovása maradt el. Az illeték elmaradása azonban nem a vádlott jogellenes célja, hanem egyszerűen hibázásának eredménye volt. A vádlott egyrészt hanyag volt, másrészt a jobb szintű későbbi ügyintézés érdekében akart segíteni. Törvényi tényállási elem hiányában bűncselekmény nem valósult meg.

A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtett álláspontját tartotta fenn. Kifejtette, hogy a cselekményről készült, hosszabb, vágatlan felvételből kiderül, hogy a tárgyaló tiszt nem igazolta magát semmilyen okirattal, egyszerűen előadta, hogy mit szeretne. A vádlott örömmel vette, hogy olyan új tulajdonos lesz, aki érdeklődik a tűzvédelmi szempontok iránt. Előhozatta az iratokat, szakmailag átnézte azokat. Nem állapítható meg célzat a vádlott részéről, csak szabályszegés, nem igaz az, hogy jogtalan előnyt akart volna nyújtani. A védői álláspont szerint az adatállomány nem jogosulatlanul került átadásra. Szabálytalan volt, hogy a vádlott mellőzte az ilyenkor előírt eljárási rendet, és bürokrácia mentesen, ügyfélbarát módon járt el. Utalt arra, hogy a vádlott a híre alapján, a környék legprecízebb előadója volt. A jelen esetben hibázott, de az nem éri el a hivatali visszaélés szintjét, mert nincs célzatos jogtalan előny biztosítása. Hozzáfűzte továbbá, hogy mélységesen elítélendő az a durva provokáció, amelyet a jelen ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat kifejtett, illetve, hogy a vádlott számára már kellő büntetés volt az is, amelyet a fegyelmi eljárás során kapott.

A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy több mint 20 éve hivatásos tiszt. Mindig a szakma szabályai szerint járt el. A munkájának jellegéből következik az ügyfélbarátság, a segítségnyújtás. Utalt arra, hogy örült annak, hogy egyáltalán a vállalkozót érdekelte a tűzvédelem, mint szempont. Előadta továbbá, hogy jelenleg már nem a hatósági osztály vezetője, a vezetői megbízását visszavonták.

A védő által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta.

A felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos.