A Fővárosi Törvényszék P.22988/2007/5. számú határozata védjegybitorlás és tisztességtelen piaci magatartás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 86. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §, 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §] Bírók: Csóti Tamás, Fabricius László, Szabó Ildikó

Fővárosi Bíróság

3.P..../2007/5.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A Fővárosi Bíróság dr. Sili Dóra ügyvéd által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

dr. Fejes Gábor ügyvéd által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

védjegybitorlás, tisztességtelen piaci magatartás és know-how megsértése megtörténtének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Bíróságnál lehet benyújtani.

I N D O K O L Á S

A felperes darált háztartási kekszet forgalmaz az egész ország területén olyan csomagolásban, melyen piros és zöld színű, stilizált koszorúban fekete betűkkel a "HÁZTARTÁSI", piros betűkkel a "KEKSZ" szóelemek olvashatók, ezek alatt pedig egy hagyományos daráló és két darab, téglalap alakú háztartási keksz ábrája szerepel. Mindezek felett citromsárga háttérben lévő, ovális alakú mezőben a "D..-i" szóelem látható, legalul pedig zöld mezőben az "500 g" felírat olvasható (F/4.).

A felperes a jogosultja a 2006. május 9-i elsőbbségű, ..7 lajstromszámú "D..-i DARÁLT HÁZTARTÁSI KEKSZ" színes, ábrás, védjegynek, melynek oltalma a Nizzai Megállapodás szerinti 30. áruosztályba tartozó kekszekre terjed ki. A védjegy azonos a felperes által alkalmazott, fent leírt csomagolással.

2006. nyarán tudomására jutott a felperesnek, hogy az alperes ugyancsak darált háztartási kekszet forgalmaz olyan csomagolásban, melynek alsó részén búzakalászok mellett két darab, kör alakú háztartási keksz képe, ezek felett, íves elrendezésben a "MEGÉRI AZ ÁRÁT" mondat, balra pedig a "DARÁLT szóelem látható. Ezen ábrakomplexum felett, a csomagolás közepén szerepelnek piros keretes, sárga betűkkel a "HÁZTARTÁSI KEKSZ" szóelemek, legfelül piros, ovális mezőben, a fehér betűkkel írott "G..-i" szóelem olvasható (F/6.).

A felperes az álláspontja szerinti védjegy- és jellegbitorló magatartás abbahagyására hívta fel az alperest, aki vitatta a jogsértést.

Ilyen előzmények után, 2006. augusztus 22. napján terjesztette elő keresetlevelét a felperes, melyben a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. és 27. §-ai, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tptv.) 2. és 6. §-ai és a Ptk. 86. §-ának (4) alapján kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a fenti csomagolás használatával védjegy- és jellegbitorlást valósított meg, továbbá megsértette a felperesnek a darált háztartási kekszhez kapcsolódó szellemi alkotását. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a fenti jogsértő magatartások abbahagyására, tiltsa el a további jogsértéstől, kötelezze adatszolgáltatásra valamint elégtétel adására, egyben rendelje el a székhelyén, telephelyén fellelhető jogsértő csomagolások lefoglalását és megsemmisítést, és kötelezze az alperest az elért gazdagodás visszatérítésre.

A védjegybitorlás körében azzal érvelt, hogy a "D..-i Darált Háztartási Keksz" és az alperesi csomagolás domináns elemét képező "Darált Háztartási Keksz" elnevezések - a felperes "D..-i" cégnevétől eltekintve - teljesen azonosak. Emellett a felperesi és az alperesi csomagolások összetéveszthetőségig hasonlók, mert a csomagolások téglalap formája, mérete és 500 grammos kiszerelése azonos, továbbá mindkét csomagolás esetében fehér alapon a piros szín a domináns, a 2-2 darab háztartási keksz színes rajzos ábrája pedig nagymértékben hasonló. Emellett a csomagolások hátoldalai azonos módon, baloldalt recepteket, jobboldalt az összetevők felsorolását tartalmazzák. Ennek eredményeként az alperesi termék az átlagos fogyasztóban azt a képzetet kelti, hogy azt a felperes gyártja és forgalmazza.

A Tpvt. 6. §-a körében ugyancsak a "Darált Háztartási Keksz" elnevezés azonosságával érvelt. Véleménye szerint a felperesi termék formája, alakja, mérete, súlya, csomagolása, a csomagoláson látható elnevezés és a domináns színek olyan jellegzetes és egyedi külsőt, illetve csomagolást képeznek, amelyet az alperesi termék utánoz. A peres felek termékeinek formája gyakorlatilag teljesen megegyezik: nagyon apróra ledarált keksz. A termékek színe, súlya is azonos: 500 gramm súlyú, világos sárga színű darált keksz. A termékek nagyon hasonló fóliával vannak becsomagolva, a fóliák ugyanolyan módon vannak lezárva, széleiknél lehegesztve. A felperesi elnevezés és külső csomagolás utánzásán túl a felperesi termék belseje, tartalma és minősége is megegyezik az alperesi termékkel.

Álláspontja szerint a "D..-i Darált Háztartási Keksz", pontosabban mind a darált háztartási keksz maga, annak darált állapota, mind pedig ennek előállítási eljárása a Ptk. 86. §-ának (4) bekezdése által védett szellemi alkotás. Érvelése szerint ez a darált keksz társadalmilag széles körben felhasználható, hiszen a háziasszonyok és a cukrászok használják azt, egyben nem tekinthető egy termékkategóriának, mert Magyar Élelmiszerkönyvben ekként nem szerepel. Kifejtette, hogy termékének előállítási módszere, eljárása a felperes céltudatos magatartása miatt nem vált közkinccsé. A darált keksznek az előállítási eljárása vagyoni értékkel bíró műszaki ismereteken alapul, hiszen az eljárást kidolgozó felperesi ügyvezető élelmiszeripari mérnök és az ő szaktudása és szakmai tapasztalata kellett az eljárás kidolgozásához; sem ilyen tárgyú szabadalom vagy használati minta, sem ilyen tárgyú szakirodalom nem létezik, így az élelmiszeripari szakmai kör számára nem áll rendelkezésre olyan ismeret, amely a "Darált Háztartási Keksz" előállítását lehetővé tenné. A termék előállítására vonatkozó know-how leírását F/12. jel alatt csatolta, egy bővebb technológiai leírást pedig az utolsó tárgyaláson bemutatott. Állította, hogy darált háztartási keksz gyártását ő kezdte meg Magyarországon 1994-ben és az alperes piacra lépéséig annak egyedüli forgalmazója is volt. Az általa kidolgozott, kalapácsos őrlésen alapuló eljárás teljesen eltér attól az eljárástól, ahogy például a háztartásokban húsdarálón előállítják azt a terméket. Minthogy a gyártáshoz szükséges gépet és technológiát soha sem bocsátotta nyilvánosságra, véleménye szerint a gyártás csak később megkezdő alperes szükségképpen az ő technológiáját hasznosítja. E körben utalt a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 19. §-ának (7) bekezdésére, mely szerinte analógia alapján a Ptk. 86. §-ának (4) bekezdésében védett szellemi alkotásokra is alkalmazható és tekintettel arra, hogy semmilyen módon sem sikerült felderítenie az alperes által használat technológiát, alkalmazása nem is kerülhető meg. Kérte, hogy a bíróság nyilatkoztassa meg az alperes az általa alkalmazott gyártási technológiáról, egyben rendeljen el szemlét az alperesnél.