A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21223/2008/4. számú határozata védjegybitorlás és tisztességtelen piaci magatartás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 221. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 86. §, 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 19. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §, 6. §, 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.223/2008/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a Sili Ügyvédi Iroda (....., ügyintéző: dr. Sili Dóra ügyvéd) által képviselt, .... (......) felperesnek - a Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda (....., ügyintéző: dr. Fejes Gábor ügyvéd) és a Szoboszlai Ügyvédi Iroda (....., ügyintéző: dr. Szoboszlai Judit ügyvéd) által képviselt, alperes neve (.....) alperes ellen védjegybitorlás, tisztességtelen piaci magatartás és know-how megsértése megtörténtének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2008. június 9. napján kelt, 3.P.22.988/2007/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül az alperesnek 25.000 (Huszonötezer) Ft másodfokú perköltséget megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes védjegybitorlás, tisztességtelen piaci magatartás és know-how megsértése megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti keresetét és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 50.000 forint perköltséget.

Az ítélet tényállásában megállapította, hogy a felperes a jogosultja a ....9-i elsőbbségű, ... (helyesen ....) lajstromszámú ".... DARÁLT HÁZTARTÁSI KEKSZ" színes ábrás védjegynek, aminek oltalma a Nizzai Megállapodás szerinti 30. áruosztályba tartozó kekszekre terjed ki. A védjegyben piros és zöld színű, stilizált koszorúban fekete betűkkel a "HÁZTARTÁSI", piros betűkkel a "KEKSZ" szóelemek olvashatók. Alattuk egy hagyományos daráló és két darab, téglalap alakú háztartási keksz ábrája szerepel. Mindezek felett citromsárga háttérben lévő, ovális alakú mezőben a "DETKI" szóelem látható, legalul pedig zöld mezőben az "500 g" felirat olvasható. A védjeggyel azonos csomagolással a felperes darált háztartási kekszet forgalmaz.

A felperesnek 2006. nyarán jutott tudomására, hogy az alperes ugyancsak forgalmaz darált háztartási kekszet olyan csomagolásban, amelynek alsó részén búzakalászok mellett két darab, kör alakú háztartási keksz képe, ezek felett íves elrendezésben a "MEGÉRI AZ ÁRÁT!" mondat, jobbra pedig a "DARÁLT" szóelem látható. Az ábrakomplexum felett a csomagolás közepén szerepelnek piros keretes sárga betűkkel a "HÁZTARTÁSI KEKSZ" szóelemek, legfelül piros, ovális mezőben a fehér betűkkel írott "GYŐRI" szó olvasható.

Az elsőfokú bíróság a védjegybitorlást a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. § (2) bekezdés b) pontja, illetve 27. §-a alapján nem találta megállapíthatónak. Az volt az álláspontja, hogy a perbeli védjegy és az alperes által használt csomagolás nem téveszthető össze a fogyasztókra gyakorolt eltérő összbenyomás miatt. A jellemző színeket, az ábrás és a szóelemek egymáshoz viszonyított elrendezését és az ábrás elemek kialakítását jelentősen különbözőnek találta. Kitért arra, hogy a kekszek fotorealisztikus ábrázolása a formai eltérésen túl azért sem szolgálhatná a megkülönböztethetőséget, mert a terméket ábrázolja, e tekintetben leíró jellegű, valamint arra is, hogy a megjelölést egyértelműen elhatárolja a védjegytől a "GYŐRI" szóelem jól látható feltüntetése. Mindezek alapján kizárt, hogy az alperesi megjelölés olyan összbenyomást kelthetne, mely a védjeggyel való összetévesztését eredményezné.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §-ában szabályozott, a felperesi termék utánzásával megvalósuló jellegbitorlást sem találta fennállónak. Megállapította, hogy a felek nem vitásan versenytársai egymásnak, de a termékek egybevetése alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes áruja a felperesi csomagolástól a jellegzetes elemeiben, színeiben, az ábrás elemekben, azok pozíciójában és a cégnevek DETKI - GYŐRI vezérszavában jelentős eltérést mutat. Érvelése szerint nem értékelhető a felperesre utaló jellegzetességként a csomagolás téglalap alakja, leforrasztott szélei, 500 gr-os kiszerelése és a darált háztartási keksz okkersárga színe, mert ezek a termék, illetve a csomagolás megszokott jellegzetességei. Nem lehet jellegzetes elem a "DARÁLT HÁZTARTÁSI KEKSZ" szóösszetétel sem, mert ez pusztán az áru megnevezése, tulajdonságának a leírása és a fogyasztó is ekként értékeli azt. A felperesi csomagolás jellegzetességét a csomagolás piros, zöld, citromsárga, fekete és fehér színeinek kombinációja, a grafikai elemek és azok elrendezése, valamint a felperes "...." cégneve adja. Az alperesi csomagolás éppen ezen elemek tekintetében mutat jelentős különbséget, színvilága jóval egyszerűbb, a piros és a sárga által dominált, az ábrás elemek (háztartási keksz képe, búzakalász) pedig inkább a csomagolás alsó részét jellemzik, szemben a felperesi termékkel, ahol az ábrás elem a csomagolás közepén van. Az alperesi terméknek kellően elhatárolást biztosít a "....." cégnév jól látható feltüntetése is.

A felperes által felhívott, a Tpvt. 2. §-a szerinti generál klauzula megsértésével megvalósuló tisztességtelen piaci magatartás tekintetében nem látta a jogsértést megállapíthatónak Rámutatott arra, hogy e körben a felperes nem jelölte meg, hogy a jogsértést az alperes mely magatartásával valósította meg, illetőleg ezzel kapcsolatosan is a Tpvt. 6. §-a szerinti törvényi tényállásba tartozó érvelést adott elő. Kifejtette, hogy önmagában az, hogy az alperes tudott a felperes tevékenységéről, nem valószínűsíti a jogsértés megtörténtét.

A felperesnek a know-how megsértésével kapcsolatos keresetét is alaptalannak találta, elutasító döntése alapjául a Ptk. 86. §-ának (3) és (4) bekezdéseit jelölte meg.

Először arra tért ki, hogy a darált háztartási keksz, tehát a gyártási eljárás végterméke, önmagában nem képviselhet know-how-t, egyrészt mert az bárki által ismert, akár otthoni körülmények között is reprodukálható, másrészt nem vonható a vagyoni értékű ismerteket körébe maga a termék, még akkor sem, ha annak előállítása során ilyen jellegű ismeretek esetleg felhasználásra kerültek. Ezért tévedett a felperes abban is, hogy a jelen esetben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 19. §-ának (7) bekezdése szerinti vélelem alkalmazható volna, ugyanis az csak a termékszabadalom körében nyerhet értelmet.

Ezután vizsgálta, hogy az alperes a darált háztartási keksz gyártásakor olyan eljárást alkalmaz-e, amely a felperest megillető és a Ptk. 86. §-ának (4) bekezdése alapján védelemben részesülő szellemi alkotással volna azonos, de ezt sem találta bizonyítottnak. Hangsúlyozta, hogy előadása sem volt a felperesnek arról, hogy miképpen kerülhettek az alperes birtokába az őt illető vagyoni értékű ismeretek, e kapcsolatot mindössze abból próbálta levezetni, hogy az alperes azonos termékkel később lépett piacra. Ebből azonban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem következik az, hogy az alperes a terméket szükségképpen a korábbi gyártóéval azonos technológiával állítja elő, de még ha a két technológia azonos is volna, külön bizonyítást, ezt megelőzően pedig a tények állítását kívánja annak igazolása, hogy a később piacra lépő alperes a felperestől vette át jogellenesen az őt megillető szellemi alkotást. Ehhez képest a felperesi ügyvezető maga nyilatkozott úgy, hogy "nem állítom azt, hogy a mi általunk kifejlesztett gép átkerült az alpereshez". Emellett az alperes előadta, hogy ő egy késes, rotációs eljárást alkalmaz, ezt ugyan nem igazolta, ám ennek ellenkezőjét a felperes még csak nem is valószínűsítette. Mivel a felperes nemcsak, hogy nem bizonyította, de még elfogadható tényállítása sem volt arra vonatkozóan, hogy az alperes az ő kalapácsos technológiáját jogellenesen vette volna át, ezért az elsőfokú bíróság további bizonyítás lefolytatását nem látta indokoltnak.