A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.86/2014/27. számú határozata írásbeli figyelmeztetés tárgyában. Bíró: Varga Péter Pál

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.M.86/2014/27.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ..., Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (felperesi képviselő címe dr. Gracza Zsuzsa jogtanácsos) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek a Dr. Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (alperes címe ügyintéző ügyvéd: dr. Hovánszki Arnold) által képviselt alperes neve(címe) alperes ellen írásbeli figyelmeztetés tárgyában indított munkaügyi perében a 2016. március 23. napjának 9.00 órájára kitűzött nyilvános tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10 000 (tízezer) forint kereseti illetéket, valamint 7750 (hétezer-hétszázötven) forint az állam által előlegezett költséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, ha a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt azt közösen kérik, illetve ha a II. fokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt periratok és okirati bizonyítékok, valamint ..., ..., ..., ..., ..., ..., ... és ... tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2006. májusától állt az alperes társaság alkalmazásában, munkáltatója őt az ún. általános ügyek specialistája munkakörben alkalmazta.

A ... 2009. évben a felperest szakszervezeti titkárhelyettessé választotta. Ugyanezen évben a foglalkoztató társaság vezetése a munkaszervezetet érintő változásokról döntött, az átszervezés keretében a felperes munkakörét megszüntette.

A felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásának hiányában a munkáltató a felperes munkaviszonyának megszüntetése felől nem intézkedett, őt azonban 2009. augusztus 5. napjától a „foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések végleges rendezéséig” felmentette a munkavégzés kötelezettsége alól.

A felperes a továbbiakban, 2013. év nyaráig kizárólag érdekképviseleti munkáját végezte, 2013. március 26-tól őt a ... elnökévé választották.

2013. június végén a munkáltató a felperes munkavégzés alóli felmentését megszüntette, őt 2013. július 3. napjától ismételten munkába állította.

A munkáltatói jogkör gyakorlója 2013. április 25-én, azaz aktív állományba helyezését megelőzően azért részesítette írásbeli figyelmeztetésben a felperest, mert úgy ítélte meg, hogy munkavállalója egy szakszervezeti konzultációt követően írt levelében nem megfelelő hangnemben kommunikált tárgyalópartnerével, a munkáltató arra kijelölt képviselőjével.

A már ismételten munkába álló dolgozóját az alperes 2013. július 5. napján azért figyelmeztette írásban ismételten, mert részéről az üzemi étkezés igénybevételével kapcsolatos szabályok megsértését tapasztalta.

2013. július 29-én a munkáltató azért élt ismételten az írásbeli figyelmeztetés eszközével, mert munkavállalója részéről a vállalati unit managerrel szembeni tiszteletlen viselkedést vélt felfedezni.

***

A felperes az ismételt munkába állítását követően a foglalkoztató társaság központi irodájában végezte munkáját. Az ún. egylégterű irodahelyiségben egyidejűleg kb. 30 dolgozó teljesítette munkaköri feladatait.

2014. év elejétől a központi irodában dolgozó munkatársak a felperes viselkedésével kapcsolatos kifogásaikat, panaszaikat jelezték a munkáltatónak. A panaszt előterjesztő kollégákat az alperes arról tájékoztatta, hogy kivizsgálásra akkor van lehetőség, ha konkrétumokkal szolgálnak, panaszaikat írásba adják, azt névvel, aláírással vállalják (4-2. számú irat). A HR menedzser panaszügyben a munkatársakhoz intézett levele a helyes értékítélet kialakításához a felperes pozitív tulajdonságaival kapcsolatos tapasztalatok jelzését is várta.

Panaszát nyolc dolgozó foglalta írásba (4/3-10. számú iratok), többek között a felperes provokatív, barátságtalan magatartását, a munkahelyi felettessel szemben tanúsított tiszteletlen viselkedését, cinikus, gúnyos megjegyzéseit a munkavégzést zavaró hangos, magánjellegű telefonbeszélgetéseit, gyanakvó, vádaskodó megnyilvánulásait kifogásolták. A dolgozók azt is sérelmezték, hogy munkatársuk igyekszik munkájukba illetéktelenül betekinteni, illetve, hogy a munkatársakhoz való viszonyulása rontja a munkahelyi légkört, feszültséget kelt, az indokolatlan stresszhelyzet egyeseknél egészségügyi problémákat okoz.

A lefolytatott vizsgálat alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a panaszokat alaposnak találta, ezért a felperest 2014. február 24-én újabb írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Ezzel párhuzamosan javasolta a felperesnek pszichológusi segítség igénybevételét, amelynek költségeit indokolt mértékig vállalta viselni. Felajánlotta egyidejűleg munkavállalójának, hogy őt megfelelő díjazás mellett könnyített munkakörbe helyezi (1-4. számú írásbeli figyelmeztetés 7. oldal).

Az írásbeli figyelmeztetés annak alábbi indokait rögzítette:

1.) A felperes munkaidejének jelentős részében, gyakran és hosszan nem üzleti célú telefonbeszélgetéseket folytat, ilyenkor munkáját nem végzi, engedélyt e magatartásra nem kér, ezt felettesei már többször is szóvá tették. E magatartása sérti az Mt. 52. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezéseit.

2.) A felperes magatartásával időnként zavarja munkatársai munkavégzését. Ilyen magatartást tanúsított pl. akkor, amikor igen hosszasan és fennhangon telefonált, amikor éppen üzleti célú telefonálást folytató munkatársához közel hajolva, hangosan, szándékosan az „arcába köszönt” vagy a „fülébe köszönt”, poharat vagy más eszközöket csapkodott. E magatartása sérti az Mt. 6. § (2) bekezdését és 52. § (1) bekezdés e) pontját.

3.) A felperes magatartása sérti az udvarias viselkedés, a közösségi együttélés általánosan elfogadott standardjait. Így például felettesével és/vagy munkatársaival kiabál, mások intim szféráját sértő módon vagy éppen provokatív módon köszön és udvariaskodik, gúnyos és cinikus megjegyzéseket tesz. E magatartása sérti az Mt. 6. § (2) bekezdését.

4.) A felperes igyekszik munkatársainak munkájába betekinteni, az általuk kezelt üzleti titokhoz jogosulatlanul hozzáférni, mások asztalán lévő iratokban kutat, azokba betekint, a mások számítógépének monitorján megjelenő információkat leolvasni igyekszik. Ilyen irányú törekvései sértik az Mt. 6. § (2) bekezdését; a munkavállaló nem törekedhet a jogosultsági körét meghaladó vállalati vagy személyes adatok, iratok, tények és információk megismerésére.

5.) A felperes egyes esetekben a magatartását elferdíteni, a valóságtól eltérően a saját javára magyarázni, illetve kiszínezni, valótlan előadásokkal feltölteni igyekszik. Megállapítható volt például, hogy új feletteséhez közel hajolva hangosan, szándékosan az „arcába köszönt”, egymás után többször is. Hamisan magyarázta, valótlan színben igyekezett beállítani környezete elutasító magatartását akkor, amikor egy levelében azt írta, hogy a többi kollégája is kirekesztő és kiközösítő magatartást folytat, amióta felettese elődje egy hatósági eljárás során minősíthetetlen hangon ordított vele a szakszervezeti munkája végzése miatt. A munkavállalónak a felettesét más munkavállalók előtt alapos ok nélkül rendszeresen lejárató, a felettese tekintélyét aláásó és a munkahelyi légkört megrontó magatartása a jogszabályokkal ellentétes. Ez irányú törekvései sértik az Mt. 6. § (2) bekezdését.